Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-16 / 114. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 16. Hogyan kormányoz az önkormányzat? Művelődési dolgozók kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról.)- Az önkormányzatok belépésével a közigazgatási és államigazgatási hatás­körök egészét újra át kell tekintenünk, s ki kell dolgoznunk e hatáskörök felosztá­sának célszerű és a demokratikus alap­elveknek megfelelő rendjét. A helyi ön- kormányzatok természetesen önállóak, s nem lesz semmiféle politikai, vagy jogi értelemben vett felettes irányító szervük. Vállalt feladataik és hatáskörük azonban a település nagyságától, típusától füg­gően eltérő lehet, egyes területeket pél­dául szakbizottságokra bízhatnak. Meg­lévő hatásköröket azonban csak az Or­szággyűlés, vagy jogszabályok, törvé­nyek korlátozhatják. Olyan törvények, amelyeknek egy részét még csak most fogják meghozni. Ebből adódik, hogy tennivalóink a törvényelőkészítő munká­ba való bekapcsolódással is bővülnek.- A majdani önkormányzatok tisztség- viselőit azonban nyilván már előre fel kell készítenünk. Arról már hallottuk, hogy a pártok saját polgármester-jelöltjeiknek tanfolyamokat szerveznek...- Ez utóbbi hírnek szívből örülünk, hi­szen csak helyeselni lehet, hogy a pártok saját jelöltjeiket idejében kiképezik fel­adataik ellátására. A BM szívesen együtt­működik, s van is igény erre. De termé­szetesen ez csak egy ága a felkészítés folyamatának, amelybe a népfőiskolák, közéleti táborok törvényértelmező tanfo­lyamai éppúgy beletartoznak, mint a pol­gármesterek és a szakapparátus látókö­rét szélesítő, külföldi alapítványok által szervezett turnusok.- Hallhatnánk erről többet is?- Nyugatnémet svájci és francia ala­pítványok vállalták, hogy több - 20-30 személyt magába foglaló - csoporttal megismertetik hazájuk önkormányzatá­nak jellemzőit: a rendszer működésétől kezdve egészen addig, hogyan lehet nö­velni a helyi bevételeket, vagy élénkíteni a vállalkozásokat. Az előadók mind gya­korlati emberek lesznek. Úgy gondoljuk, Állami gazdaságok felszámolása (Folytatás az 1. oldalról.) a bácsszőlősié 640 millió forint + áfa. A Nyírlugosi Állami Gazdaság adóssága 1,2 milliárd, a bácsszőlősieké több mint 700 millió forint Az új tulajdonost termé­szetesen a gazdaságok adóssága nem érinti, mert a vagyont tehermentesen vá­sárolják meg. A Fővárosi Bíróság a Szanáló Szerve­zetet jelölte ki felszámolóként, amely most mindkét állami gazdaság értékesí­tésére nyilvános pályázatot hirdet. A Nyírlugosi Állami Gazdaság, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, csaknem 4000 hektáron gazdál­kodik, szántóföldi növénytermesztéssel, kertészettel, illetőleg a megtermelt mező- gazdasági termékek feldolgozásával foglalkozik. Az utóbbi években jelentős fejlesztéseket hajtott végre, 500 millió fo­rintért épített hütőházat, konzervüzemet létesített, sőt egy szállodát is kialakított. A fejlesztésekre felvett hitelek kamata azonban olyan magas, hogy az a gazda­ságra immár elviselhetetlen terheket ró. 1988-ban és 1989-ben a veszteség elér­te a 319 millió forintot. Időközben jelen­tős átszervezés is történt, az állami gaz­daság csaknem teljes vagyonát korlátolt felelősségű társaságokba fektette, így je­lenleg a vagyonkezelő központhoz tíz kft. tartozik, a Nyírlugosi Állami Gazdaság vi­szont termelőtevékenység nélkül ma­radt. A Bácsszőlősi Állami Gazdaság Leányvállalat, a Duna-Tisza közének déli részén, döntően homokos területen fek­szik, elsősorban szőlő-és gyümölcster­melésre alkalmas. Ugyancsak 4000 hek­táron gazdálkodik, évi 5-600 millió forint értékű árut termel. Emellett idegenforgal­mi tevékenysége is jelentős: két vadász­házzal is rendelkezik. A Szanáló Szervezet augusztus végén hirdeti meg pályázati felhívását a két álla­mi gazdaság értékesítésére, a kül- és belföldi érdeklődők az ezt követő egy hó­napon belül nyújthatják be pályázatukat a két mezőgazdasági nagyüzem megvé­telére. hogy a majdani polgármesterek legalább egytizede eljut ezekre az előadásokra, s a hallottakat továbbadva másokat is megismertet a leghasznosabb tapaszta­latokkal.- Bizonyos tisztségekhez viszont ez a képzés nem lehet elegendő...- Nem bizony! A jegyzők például felső­fokú képesítéssel nyerhetik el megbíza­tásukat, döntő többségük az Államigaz­gatási Főiskola diplomájával a kezében, így az ő posztjukra nem jelölhető más, csak aki hasonló képesítéssel bír. Ez a kis települések esetében gondot jelent­het, ami úgy hidalható át, hogy körjegy­zőséget alapítanak. Ami a szakappará­tust illeti: eddig is volt vizsgakötelezettsé­gük működésük első évének végén az ál­talános államigazgatási ismeretekből és szerveztek részükre szaktanfolyamokat is. De talán nem ártana visszanyúlni akár a régi jegyzőképzö tanfolyamok módsze­réhez, s gondolni kell egyes speciális közigazgatási ágazatok valamiféle „szaktechnikusi” képesítést adó oktatási rendszerének kidolgozására is. Mind­ezek a szeptember elejéig parlamenti plénum elé kerülő közigazgatási, köz- szolgálati törvényjavaslatban pontosan szerepelnek majd.- Nem lesz tanács, csak polgármesteri hivatal, élén a voltaképpeni elnökkel, a helyi közösség által választott polgármes­terrel. A helyi hatalom a választott képvi­selőtestületben összpontosul, s termé­szetesen a polgármester és a jegyző ke­zében. A szintén megalakítandó intézmé­nyek: a megyei közgyűlés és a köztársa­sági megbízott nem csorbíthatja a de­mokráciát?- Semmi esetre sem, hiszen a megyei közgyűlés sem pénzt nem oszthat, sem utasítást nem adhat Egyedül azért szük­séges, hogy bizonyos - mások által el Születőben a Denktas- dinasztia (Folytatás az 1. oldalról.) rábban az NSZK-ban tanult, majd egy londoni egyetemre jelentkezett. Ekkor a nyomdaipar kötötte le érdeklődését, s már azt tervezte, hogy ő lesz az észak­ciprusi, „nyomdakirály”. A nagyszabású álmok kora után azonban hamarosan el­jött a kijózanodás ideje: hazatérte után egy héttel a vállalkozás csődbe jutott, s a csalódott fiú a cardiffi közgazdaságtu­dományi egyetemen folytatta tanulmá­nyait. Itt sem maradt azonban sokáig, ugyanis a záróvizsgák elől a hadseregbe menekült. A sok mindent megpróbált Denktas-fiú most nem zárja ki, hogy hajlandó lenne 66 éves, és a politikából lassan kivonulni szándékozó apja örökébe lépni: „A politi­ka számomra nem választás kérdése, hanem maga a sors” - jelentette ki a Reu­ter brit hírügynökségnek adott nyilatko­zatában. „Együtt kell élnem apám nevé­vel, s ezt nem is nagyon bánom. Azt te­szem ugyanis, amit helyesnek tartok” - közölte Sertar. A Denktas-fiú azonban azt is hangsú­lyozta, hogy pillanatnyilag még tanulnia kell apjától: „Annyira tapasztalt, hogy szégyen lenne nem felhasználni tudását. Időről időre ki is kérem tanácsait, azon­ban mielőtt elfogadnám javaslatait min­dig meg kell győznie, mert különben a saját utamat járom” - hangzott a nagy terveket szövő Sertar vallomása. S milyen ez az út? Angliai tapasztalatai alapján jóléti államot szándékozik létre­hozni Ciprus északi részén, s a német példát követve arra akarja nevelni a köz­társaság polgárait hogy tegyenek meg mindent a környezet hathatós védel­méért. S bár apjánál „modernebbnek" tartja magát, nagy valószínűséggel nem fogja magát belopni a ciprusi görögök szívébe. A sziget két államának újraegyesítésével kapcsolatban ugyanis követi a „dinasz­tiaalapító” atya vonalát, s meglehetősen pesszimistán vélekedik a rendezés esé­lyeiről: „Az egész a bizalom kérdésén alapul. Azonban mi nem bízunk a görö­gökben és ők sem bíznak bennünk. Le­het, hogy a helyzet 20 év múlva, vagy még később meg fog változni, azonban erre most nincs lehetőség”. NÉMETH ANDRÁS MTI-Panoráma nem látható - funkcionális feladatokat átvállaljon, például a megye egészére, vagy legalábbis nagy részére kiterjedő intézmények üzemeltetését. A megyei közgyűlés egyébként elektori módszer­rel épül fel: minden település önkor­mányzata ad egy küldöttet, ők minimum 50 tagból álló megyei önkormányzatot választanak. A félmilliónál nagyobb lé­lekszámú megyékben 10 ezer lakoson­ként kerül egy tag a közgyűlésbe. A köztársasági megbízottnak pedig nincs más jogköre, minthogy az önkor­mányzatok működésének törvényessé­gétvizsgálja. Ha törvénysértést észlel, azt jelzi az illetékes bíróságnak. Tehát a köz- társasági megbízott léte csak abban kelt­het félelmet, aki sorozatosan átenged törvénysértő határozatokat saját munka­körében.- Milyen segítséget ad a minisztérium ahhoz, hogy a tapasztalatlanul tisztségbe kerülők ne jussanak ilyen helyzetbe?- Módszertani segítő leveleket kül­dünk ki - máris a megyék kikapcsolásá­val - a leendő önkormányzatokhoz. Kizá­rólag szakmai érvekkel és útmutatások­kal kívánunk segíteni, például abban, hogy miként kell körjegyzőséget alapíta­ni, melyek a társulás létrehozásához szükséges feltételek, hogyan oszthatók fel az eddigi közös tanácsok eszközei a társközségek között, mit kell tartalmaznia a községi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának, hogyan kell vagyonleltárt készíteni és hasonló kérdé­sekben. Persze, csodát hiába vár bárki - a legjobban startoló önkormányzati rendszer is csak két-három év múlva mű­ködhet úgy, ahogy már most szeretnénk, s még bizonyára törvények, jogszabá­lyok gyakori módosítására lesz szükség ahhoz, hogy a zökkenők okait minimális­ra csökkenthessük. S. J. (Folytatás az 1. oldalról.) az ENSZ-be, kizárólag azért, hogy az or- szágocska függetlenségének e nemzet­közi elismerése révén elejét vegye Svájc alattomos gyámkodásának. S most, a beiktatási ceremónia élő közvetítése al­kalmával módját is ejtette annak, hogy egy svájci riporter kérdéseire válaszolva egyenesen a legérintettebbek tudomá­sára hozza: Liechtenstein felvétele az ENSZ-be a hercegség szuverenitásának nemzetközi megerősítése. A legkisebb, de távolról sem a legsze­gényebb tagország: a kedvező adófelté­telek miatt itt bejegyzett 30 ezer cég, a három bank, amely közül az egyik a her­cegi családé, töméntelen pénzt hoz az országnak. Emellett a hercegség évente Mit fogadott el Húszéin? (Folytatás az 1. oldalról.) után felmondta a szerződést, s közölte, hogy a Satt-el-Arab egészének „irakinak és arabnak kell lennie”. Bagdad egyebek mellett azt állította, hogy amennyiben Irán is szuverenitással bírna a viziút felett, akkor Teherán a vizszint szabályozása ürügyén beleszólhatna abba, hogy Irak mennyi vizet használ el a termőföldek ön­tözésére. Néhány nappal később az iraki hadsereg átlépte a határt és megkezdő­dött a két ország egymillió halálos áldo­zatot követelő háborúja. Az 1988-ban megkötött tűzszüneti megállapodás után a Satt-el-Arab kér­désének megoldatlansága vált a genfi béketárgyalások sikerének legnagyobb akadályává. Húszéin továbbra is kötötte magát korábbi álláspontjához, mely sze­rint az algíri szerződés „semmis és ér­vénytelen”. Húszéin mostani pálfordulásának indí­tékai eléggé nyilvánvalóak: el akarja érni, hogy teljes hadereje készen álljon a „nyugati fenyegetés” kivédéséhez, s a közismerten Amerika-ellenes Iránnak tett engedményekkel rést akar ütni az Irak elleni gazdasági blokádon. (Folytatás az 1. oldalról.) docsai kertbarátklub vezetőjét, Pálfi Rezsőnét, a tolnai nyugdijasklub ve­zetőjét, Szegletes Jánosnét, a gyönki művelődési ház szövőszakkörének vezetőjét, Tillmann Mátyásnét, a len- gyeli székely hagyományőrző cso­port alapító tagját és Veres Ilonát, az őcsényi általános művelődési köz­pont könyvtárvezetőjét. A Tolna Me­gyei Tanács V. B. művelődési osztá­lya a művelődés különböző terüle­tein végzett kiemelkedő tevékenysé­ge elismeréseképpen Babits Mihály Emlékplakettben részesítette id. Ha- nák Ottót, nyugdijas németkéri isko­laigazgatót, Kertész Attilát, a pécsi zeneiskola tanárát, Lányi Pétert, a kaposvári tanítóképző főiskola taná­rát, Szeverin Ferencet a dombóvári galéria vezetőjét. Az emlékplakettet posztumusz kapta Thész László, a szekszárdi zeneiskola volt igazgató­ja. Tamás Ádám köszöntő szavai után - melyben elismerését fejezte ki a politikai változásoktól független ön­zetlen tevékenységért - dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár igaz­gatója ismertette a húsz éve rend­szeresen meghirdetett helytörténeti pályázat idei dijazottait. A bírálóbi­zottság első helyezettet nem hirde­tett ki, második díjasként 5 ezer forint pénzjutalomban, valamint könyvjuta­vagy egymilliárd dollár értékű árut expor­tál. Ami a hercegi család szerepét illeti, nos, nélkülük Liechtenstein valószinleg már régen nem lehetne önálló állam. En­nek megfelelően a herceg befolyása meglehetősen nagy; államfői hatalma azt is jelenti, hogy a parlament javaslata alapján ő nevezi ki a kormány tagjait s egyetlen törvény sem léphet hatályba az ő jóváhagyása nélkül. Igaz, nem ő a leg­főbb hadúr, mivelhogy Liechtensteinnek nincs hadserege. ■ Igazi ünnep volt tehát ez a beiktatási ceremónia, s a több száz fős kórus szív- vel-lélekkel énekelte a Bach-kantátát, tudván, hogy a csöppnyi ország lakosai most azután igazán mindannyian örven­denek. Tamás Ádám (háttal) adta át a díjakat lomban részesült Szeremlei Szilvia „A kajdacsi református népiskola története” című tanulmányáért. A harmadik díjat hárman nyerték el, így Süveges Zoltán „Az 1926-os válasz­tások Tolna megyében” című dolgo­zatáért, Durgonics Judit „Szekszárd kulturális élete az 1920-as években” elnevezést viselő munkájáért, vala­mint Stróbl Terézia „A Tolna Megyei Gazdasági Egyesület tevékenysége 1920-29 között” című tanulmá­nyáért. A zsűri véleménye alapján 2 ezer forintos munkajutalmat és könyvjutalmat nyert Link Edit, aki Tolna reformkori múltját dolgozta fel, illetve Oszvald Edit aki Paks 30-as évekbeli kulturális életéhez gyűjtött adalékokat -szá­Jogfosztottak rehabilitációja Több tucatnyi, külföldön élő személy­nek adta vissza a szovjet állampolgársá­got szerdán Moszkvában nyilvánosságra hozott elnöki rendeletében Mihail Gorba­csov. A szovjet államfő egyetlen tollvonással állította helyre a brezsnyevi korszakban és az átalakítás első éveiben 1966 és 1988 között ártatlanul meghurcolt embe­rek becsületét érvénytelenítve a pangás esztendeiben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által hozott jog­fosztó rendeleteket. Jelen rendelete is az elmúlt évek jogi túlkapásai, törvénytelenségei felülvizs­gálatának folyamatát hivatott meggyorsí­tani, hiszen mindeddig csak néhány emigrációban élő szovjet művész állam- polgárságát adták vissza. A korábbi gya­korlat szerint ugyanis az érintetteknek külön kellett kérvényezniük a brezsnyevi rendeletek felülvizsgálatát, s sokan az eléggé megalázó procedúra miatt nem is kívántak próbálkozni ezzel. P árt h írek KDNP — Alakuló gyűlés - 1990. augusztus 17-én 19 órakor tartja a KDNP tol­nai szervezete alakulógyűlését az MDF helyi szervezetének irodájában (volt rend­őrségi épület). SZDSZ — Új csoport - Nakon SZDSZ-csoport alakult. Ügyvivő: Hájder Zoltán, Nak, Petőfi u. 22. FKgP — Jogsegélyszolgálat - A Független Kisgazdapárt megyei szervezete ál­landó jogsegélyszolgálatot hozott létre. Elsősorban tagjai segítségére kíván lenni, de minden állampolgár igénybe veheti, akinek földdel, ipari vagy szolgáltatási, vállalkozási, politikai múlt vagy jelenlegi magatartási, egyszóval bármi ügyben jogi tanácsra vagy segítségre van szüksége. Igénybe vehető minden szombaton dél­előtt 9-12 óráig Szekszárdon, a kisgazdapárt irodájában, Hunyadi u. 5. sz. alatt, az emeleti helyiségekben. MSZMP — Gazdaságpolitika - Élénk érdeklődés kísérte az MSZMP Tolna Megyei Koordinációs Bizottságának keddi ülését, amelyen Benkő Zoltán megyei titkár előterjesztésében tájékoztatót hallgattak meg a párt központi bizottsága ál­tal kidolgozott gazdaságpolitikáról és az agrárpolitikai tézisekről. A tanácskozá­son második napirendként K. Balog János megyei elnök a helyhatósági válasz­tással kapcsolatos pártpolitikai feladatokról adott tájékoztatót. Ezt követően a párt szervezésével összefüggő kérdésekről cseréltek véleményt a megjelentek. Koszorúzás - Az MSZMP paksi szervezete koszorút helyezett el Mihalik Gézáné emléktáblájánál. Mihaliknét 1919 augusztusában - a Magyar Tanácsköztársaság idején kifejtett szakszervezeti és közművelődési tevékenysége miatt - gyilkolták meg a Prónay-különitményesek. A kis ország nagy napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom