Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-12 / 84. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. július 12. Gorbacsov tovább, de hogyan? Semmi kockázatot sem vállalt az, aki a „papírformára”, azaz Mihail Gorbacsov újjáválasztására tippelt az SZKP kongresszusa előtt. A szavazás és annak eredménye is mu­tatja: Gorbacsovnak egyelőre nincs sem reformszárnyi, sem konzervatív alternatívája, s a jelek szerint a megválasztása előtt mondott beszédével jelentősen hozzájárulta pártszaka­dás elkerüléséhez, ugyanis a reformerek nem kis megelége­déssel nyugtázták az apparátus elleni drasztikus fellépést ki­látásba helyező kijelentéseit. Gorbacsov megválasztása ugyanakkor ismételten felveti a régi kérdést, amely már év eleji, elnökké történt megválasztá­sa kapcsán is felmerült. Nevezetesen arról van szó, hogy lesznek-e valódi radikális változások a pártban illetve a társa­dalomban, vagy a félig-meddig gorbacsovi programbeszéd­nek is felfogható felszólalás a korábban jól bevált taktikai fo­gásként a centrumban maradást és a párt egyben tartását szolgálta. Amint azt a kongresszus eddigi menete is igazolta, Gorba­csov rendkívül erős konzervatív „ellenszélbe” került. Aligha­nem az újabb lökést adhatott a főtitkárnak annak felismeré­séhez: ha nem sikerül megtörni a radikális változásokat ellen­ző konzervatívok ellenállását, akkor a párt előbb vagy utóbb, de biztosan a politikai élet peremére szorul. Nem véletlenül hangsúlyozta Gorbacsov, hogy csak a párt átalakítása jelenti az egyetlen mentőövet, a pártnak meg kell értenie, hogy egy­szer s mindenkorra megszűnt a hatalmi monopóliuma. Gorbacsov keddi szavai arról tanúskodtak, hogy a koráb­biaktól eltérően a főtitkár kész vállalni a konfrontációt a kon­zervatívokkal, köztük a helyi vezetőkkel és a katonákkal. Nyílt kihívás volt, amikor a főtitkár kijelentette: nem megy többé, hogy a helyi vezetők az elnök és a kormány akarata ellen munkálkodjanak, s rendkívül indulatosan reagált a konzerva­tív bírálóinak megjegyzéseire, hangsúlyozva: többé nem for­díthatják vissza az idő kerekét, s első ízben reagált az esetle­ges katonai hatalomátvételre. „A diktatúra, ha valaki ilyen őrültséget forgatna a fejében, semmit sem lenne képes meg­oldani.” A konzervatív ellenállást jelző figyelmeztetés lehet Gorba­csovnak az a több mint ezer szavazat, amelyet megválasztása ellen adtak le. Nyilvánvaló, hogy a konzervatívok tudván tudva, hogy eleve elfogadhatatlan Jegor Ligacsov, nem is je­lölték, s lényegében a többi jelölt eleve Gorbacsov szövetsé­gese volt. Ilymódon nem kizárt, hogy ez eleve Ligacsov politikai karrierjének végét is jelzi. Mégsem lefutott a Gorbacsov kontra konzervatívok játsz­ma: a főtitkár helyettes megválasztásakor alighanem lesz „még egy dobásuk” a régi rendet visszasiróknak, s nem sza­bad elfelejteni, hogy hátravannak még a kongresszus utáni idők, amikor akárcsak az elmúlt öt évben, az apparátus kivált­ságos helyi kiskirályai akiknek képviselői a kongresszuson is igencsak kemény ellenállást tanúsítottak - kemény diót je­lentenek Gorbacsovnak. Mindenesetre a főtitkár közelmúltbeli nyilatkozatában adott magának még két évet a Szovjetunió és a párt szénájá­nak rendbehozatalára. A kongresszusi küldöttek némiképp több időt adtak, ugyanis az, hogy csak a kongresszuson vá­laszthatnak ezentúl főtitkárt, eleve megnehezíti a Gorbacsov ellen munkálkodók munkáját. Nyitott azonban a kérdés: hogyan tovább? Gorbacsov egyelőre az SZKP főtitkára, telj­hatalmú szovjet elnök. Azonban alighanem arra még a legme­részebb jós sem vállalkozna, hogy megmondja, mi lesz öt év múlva, a következő kongresszuson, lesz-e egyáltalán, s erre alighanem a XXVIII. kongresszus után sem lesz könnyebb választ adni... K. L. Megnyílt a müncheni magyar főkonzulátus Szünetelt a szovjet kőolaj­szállítás A töredékmunkanapját az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosítá­sának elfogadásával zárta az Or­szággyűlés este fél hét körül. Még az ülés berekesztését megelőzően An­tall József miniszterelnök tájékoztat­ta a Tisztelt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióból leállították a kőolajszállitásokat Magyarországra. A kormány még kedden több alka­lommal felvilágosítást kért ennek okáról, ám választ még nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor ugyancsak előzetes bejelentés nél­kül megindulta kőolajszállítás. A kor­mány érdeklődésére a szovjet fél vá­lasza: műszaki okokból, karbantar­tás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázására küldöttség indult a Szovjetunióba. Szerdán este a két ország fontos politikai személyiségeinek jelenlétében megnyílt a müncheni magyar főkonzulátus. Ebből az al­kalomból Horváth István, a Magyar Köztársa­ság NSZK-beli nagykövete fogadást adott Üdvözlő szavai után KatonaTamás, a külügy­minisztérium politikai államtitkára és Helmut Schäfer, az NSZK külügyminisztériumi állam­minisztere mondott beszédet Szólt az egybegyűltekhez August R. Lang bajor gazdasági és közlekedési miniszter, Gustav Wabro, Baden-Württemberg tarto­mányjogi, szövetségi és Európa-ügyi minisz­tériumának államtitkára, a tartomány bonni képviselője és Gresznaryk Pál müncheni fő­konzul.- A fökonzulátus hatásköre kiterjed mind Baden-Württemberg, mind Bajorország terü­letére, tehát az egész dél-német térségre. Ez mindenekelőtt kifejezi azt a tényt, hogy Ma­gyarország különleges jelentőséget tulajdo­nít e térségnek. -A jövőben Németországban még több magyar konzuli képviseletet kíván­nak felállítani, hangsúlyozta Gresznaryk Pál az MTI tudósítójának nyilatkozva. - Az első, a müncheni képviselet felállítását már az eddi­gi kiemelkedő jelentőségű bajorországi és württembergi kapcsolatok is indokolják.- A vízumkötelezettség megszűnésével ugyanakkor megnövekszik az NSZK-ba ki­utazó magyar állampolgárok száma, és így növekszenek majd a kiutazásokkal kapcso­latos ismert konzuli feladatok: például, ha a magyar állampolgár valamilyen oknál fogva bajba jut, ellopják útlevelét pénzét, vagy gép­kocsibaleset éri. Gresznaryk kiemelte a konzuli kerületben élő magyarokkal való kapcsolattartás fontos feladatát - Az NSZK-ban ugyanis éppen eb­ben a térségben él a legtöbb magyar, illetve magyar származású személy. Az új magyar kormány természetesen egészen más meg­közelítésben kívánja kiépíteni az itt élő ma­gyarokkal való kapcsolatait, s az útlevél-ren­delkezések is követték azt a politikai szemlé­leti változást a külföldi magyarok iránt amely a rendszerváltozás óta végbement- Konzuli képviseleteink ma minden ma­gyar állampolgárt - amennyiben állampol­gárságát bizonyítani tudja - ellátnak magyar útlevéllel. Ez egyrészt lehetőséget nyit sokak számára, akiknek ez a lehetőségük nem volt meg, másrészt az új politikai helyzetben olya­nok is jelentkeznek, akik ugyan kaptak volna korábban is útlevelet ha kémek, de a korábbi Magyarországtól nem kértek. A Bajorországból és Baden-Württemberg- ből érkező kérelmeket a jövőben müncheni fökonzulátus intézi majd. Tehát mindaz, ami Bonnban nyilvántartásban van, annak keze­lése, útíevél-meghosszabbítás, gyermekek bejegyzése, családi állapot megváltozása, vagyis mindaz, ami útlevéllel kapcsolatos, eleve átkerül Bonnból Münchenbe, és a folyó ügyeket a továbbiakban itt intézzük - mon­dotta a főkonzul. Elmentek a katonák A macskáknak nincs nemzetiségük. Sosem gondoltam volna, hogy ez hát­rányt jelenthet számukra. Márpedig ez egy szürke, néhány hetes cica halálát fogja okozni. Az elvonuló orosz katonák mint nem­zetidegent sorsára hagyták, a helyükre érkező vagyonőrök pedig talán keleti kapcsolatai miatt nem ügyelnek rá. Mint ahogy a világ szegényebb tájain bak- sisra leső gyerekek követik a turisták hadát, úgy csapódik hozzánk a kis szürke, amikor bejárjuk a dombóvári szovjet laktanyát. Pedig a lakásokban találhatna ele­gendő élelmet. Ezt jelzi a lépcsőházat kitöltő bűz, ami a lakásban erősödik. A konyhaasztalon félbehagyott halkon­zerv, mellette bontatlan vaj. Nagyobb edényben néhány mosatlan pohár. Ta­lán a távozás örömére ürítették. A sze­metes félig tele. A fürdőszoba ajtaján lánytesthez si­muló nedves trikóban, a tükör mellett Gorbacsov portréja. A szobákban kály­ha és fűtőtest. Az előbbi talán meleget is adott. Az ablak alatt a főtitkár mosolyog a május 31-i Pravda címlapjáról. Rajta papírfecnin rövid üzenet - oroszul. Ezt a nyelvet csak tíz évig tanultam, ezért nem tudom megfejteni, hogy mit üzen­nek a házigazdák. Azt viszont igen - mivel magyarul tet­ték -, hogy mit üzen mindannyiunknak a szovjet hadsereg. A dombóvári egy­kori orosz laktanya bejárata felett mo­solygós katona néz ránk a plakátról, a szöveg: „Isten veletek, magyarok”. Frappáns válasz legnagyobb pártunk választási plakátjára. A nagyvonalú távozásnak ez az egyetlen jele az oroszok részéről. Ka­pun belül olyan a laktanya, mint egyhe­tes tetem a Szaharában, csak a váz ma­radt, a mozdítható részeket elhordták. Mindent megtettek azért, hogy a létesít­mény használhatatlanná váljon. A nyí­lászárókat leszerelték, a vezetékeket elvágták, a fémszerkezeteket elhord­ták. A felsorolt tárgyak és a többi nem említett nagy valószínűséggel sosem lépik át a szovjet határt. Legtöbb olcsó pénzen helyben lelt gazdára. A távozók végkiárusítást végeztek, az élelmesebb vásárlók teherautóval érkeztek. Sok helybeli lakos téli tüzelőjét oldotta meg a csapatkivonás. Aki elmulasztotta megkötni a nagy üzletet, az most igyek­szik kárpótolni magát. Eddig tizenhét betolakodót csípett el a polgárőrség. Pedig alig érdemes kerítést mászni, talán csak a lányért. És az érzésért. Olyan ez, mint egykor „mezei” kínainak a tiltott városban sétálni. Egy világbiro­dalom apró bástyájában járunk. Né­hány hete még itt tárolták azokat a ra­kétákat, amelyekkel Európa számos városát fenyegették. A győzelem nap­ján még idén is megtelt az impozáns kultúrcentrum a világ legnagyobb had­seregének elszánt katonáival, hogy a torkok százából előtörő „hurrá” kifejez­ze a rettenthetetlen erőt. Most, két hó­nappal később a burkolattól, székektől és világítástól megfosztott színházte­remben botorkáltunk. Örömet vagy legalább elégtételt kel­lene éreznem, hiszen elkotródtak, még­sem érzek diadalt, inkább szomorúság fog el. Nem az értelmetlen pusztításért. Nem is a fogda középkort árasztó hangulata miatt, ahol két négyzetméte­res, ablaktalan lyukban igyekezett el­kerülni a megtébolyodást a póruljárt. Hanem mert az elmúlásnak megannyi tárgyi emléke vesz körül. Egy világbiro­dalom zsugorodásának bizonyítékai. Az elpakolás hevenyészettsége, a la­kásokban szertehagyott holmik azt a hangulatot árasztják, mintha gazdájuk éppen csak elugrott volna valahova. Ez a pillanat azonban remélhetőleg örök­ké tart. A dombóvári szovjet laktanyában megállt az idő. A birodalmakat mindig utoléri végzetük. A hajdani dicsőség utolsó szemtanú­ja a kis szürke cica. Még néhány napja lehet PUSKAS IMRE Közéleti hír Öcsényben megalakult az ideiglenes vagyonnyilvántartó és vagyonrendezö bizottság A koalíciós pártok és független egyetér­tésével megalakult öcsényben az ideigle­nes vagyonnyilvántartó és vagyonrendező bizottság, mely azonnal megkezdi műkö­dését. Az őcsényi tanácsháza 1-es számú irodájában, 1990. július 17-én (kedden) 17 órakor, a továbbiakban minden kedden és pénteken 17 órától ügyeletet tart. Várja mindazok jelentkezését akiknek földjét vagy bármely ingatlan vagy ingó vagyonát, az emberi jogok semmibe vételével elvet­ték, a sztálini önkéntesség alapján felaján­lották, tsz-be kényszerítették vagy elkoboz­ták, továbbá azokat, akik földtulajdonnal nem rendelkeznek, (jogelődeik sem), de vállalkozni akarnak bizonyos földterület családi alapon való megművelésére; akik földet bérelni szándékoznak; akik kisebb önkéntes szövetkezet megalakítására haj­landók, esetleg földet vásárolnának. A bizottság az igényeket nyilvántartásba veszi és tanácsokat ad, a gazdaság átalakí­tásának várható lehetőségeiről. ÁBEL FERENC, a bizottság elnöke Vita az osztrákokká! Visszhang „Ki hatalmazta fel az MDF-et?” Olcsóbban kínálja a Szekszárdi Hús­ipari Vállalat az amerikai exportból ittma­radt, ám változatlanul kitűnő ízű, teljes él­vezeti értékű konzervjeit. A kereskedelmi központokat, sőt az egyes boltokat is te­lexen, telefonon, levélben éresítették minderről - ennek ellenére elég enyhe érdeklődés mutatkozik. Az információ elakad, s ami az árusítás legnagyobb fékje: a kereskedők nem érdekeltek ab­ban, hogy olcsóbb hússal szolgáljanak a vevőiknek.. Az árleszállítás mértéke 25-30 száza­lék, ami például a csont nélküli szinhús tarjából kilónként 240 forintot jelent az eredeti 360 forint helyett. A negyvende- kás löncshús 77 helyett 56 forintba kerül, a fóliás sonka ára pedig 330 forint kilón­ként. Ez sem olcsó, de színtiszta, tartósí­tott húst vehetünk. Igaz, hogy egy-egy háztartásban nemigen van szükség egy­szerre öt kiló húsra, de - különösen azokban a kisebb falusi boltokban, ahol hetente csak egyszer-kétszer érkezik hentesáru - a felbontott löncshúst, tarját, sonkát akárt tízdekánként is ki lehetne mérni. Lenne keletje - különösen ilyen­kor nyár derekán, mikor az ember igen­csak kezd ráunni a házi szalámira. Arról nem is beszélve, hogy akik kirándulni, kempingezni mennek, kiadósán étkez­hetnek a húskészítményekből. S hogy miért ez a leértékelés? Mint azt Horváth Dénestől, a Szekszárdi Húsipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjétől megtudtuk: az export mérséklődése mel­lett cél az is, hogy ne a raktározásra, készletezésre költsék a pénzt, hanem inkább a vevő járjon jól. S persze az sem mindegy, hogy mekkora a pénz forgási sebessége. Konzerv van, kimérhető - most már csak a kereskedőn múlik, hogy megrendeli-e a SZHV-től, vagy sem. A konzervek mellett a hússzékekben ol­csóbban vásárolhatjuk - ha a húsbolt megrendeli - a sertésmájat, a tarjacson­tot is ami 27 forint most az eredeti 40 fo­rint helyett. A vevő venné az olcsóbb húst, ha a ke­reskedelem megrendelné és vállalná az árusítást. Az ellentét egyelőre - kibékít­hetetlen. S hogy mikor lesz mindenkinek a legfőbb érdeke a vevő maradéktalan szolgálata? Hírlik: lassacskán indul a boltok, vendéglátóhelyek privatizációja.- dvm ­kártérítésügyben A jelek szerint az osztrákok nem érté­kelték a magyar kormány legutóbbi lépé­sét, miszerint elismertük a mintegy 900 millió schilling kifizetésének jogosságát, ugyanakkor fenntartottuk a teljes kártérí­tési követelés jogalapjának és összeg- szerűségének vitathatóságát. Mindezt azért tettük, hogy szeptemberig alapo­san felkészülhessünk a kártérítési ellen- ajánlatra - mondotta Keresztes K. Sán­dor környezetvédelmi miniszter az Or­szággyűlés Környezetvédelmi Bizottsá­gának szerdai ülésén. A szomszédos or­szág ragaszkodik ahhoz, hogy július 31 - ig megállapodás történjen a kártérítés ügyében, ellenkező esetben a svájci vá­lasztott bírósághoz fordulnak. A magyar kormánynak tehát még ebben a hónap­ban döntenie kell erről a kérdésről - mondotta. Kitért arra is: a már kinevezett új kormánybiztos kiválasztásakor szem­pont volt, hogy ne legyen sem a környe­zetvédő mozgalmak, sem a vízügy elkö­telezettje, így számítani lehet objektivitá­sára. Az 1990. július 3. napján „Ki hatalmazta fel az MDF-et?” címmel megjelent Fidesz-felhí- vás Írásra késztetett Valóban a Fideszre hivatkoztam, de nem annak helyi szervezetére, hanem Deutsch Tamás Fidesz országgyűlési képviselő 58. szám alatt, majd 67. szám alatt az Országgyű­lés elnökének előterjesztett képviselői indít­ványára. Képviselőtársam az 1073/1990. (IV. 27.) MT. r. alapján létrehozott Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatát kérte, kérelmét indokolta azzal, hogy sem a MUSZ, sem a KISZ nem számolt el vagyoná­val. Deutsch Tamással jelenleg is azon dolgo­zunk, hogy a Nemzeti Alapítvány valóban a fiatalok érdekét szolgálja. (Megjegyzem, hogy az alapítvány elnöke Králikné Cser Er­zsébet az Alapítvány Gyermek- és Ifjúsági Szolgálata, valamint vagyonkezelő szervezet vezetőit első alkalommal Králikné, mint Ifjú­ságpolitikai kormánybiztos nevezi ki, az ala­pítványi ingatlan elidegeníthető, gazdasági társaságba apportként bevihető, más alapít­ványnak átadható. Az sem szolgálja a helyi fiatalok érdekét ha ez esetben a vételárat a Minisztertanács költségvetésébe kell befizet­ni.) Az alapítvánnyal szembeni kifogásaim jogi jellegűek voltak - bár ez a cikkből kevésbé tűnik ki, ezért tájékoztatom önöket részlete­sen: A Nemzeti Alapítvány alapitóokiratának melléklete III. pontban feltételhez köti és idö­höz köti a helyi alapítványok létesítését 1990. június 1-jéig létrehozott helyi és regionális ^ alapítványok részére biztosítja a melléklet 1- től 46-ig felsorolt ingatlanait 20. és 21. sor­szám alatt felsorolt két ingatlan érinti Tolna megyét Azért kifogásoltam a helyi alapít­ványt, merta határidő lejárt elmúlt júniusi-je. Ezen túlmenően további négy feltétele van a helyi alapítvány létrehozásának, melyből ket­tőnek ismételten nem felel meg a Tolna Me­gyei Alapítvány. 1. Az elnök megbízásával és vétójogával kapcsolatos rendelkezés. 2. Elfelejtette az alapítvány önköltségi ala­pon felajánlani kapacitásának 20%-át a Nemzeti Alapítványnak. A feltételeken kivül a kamatmentes köl­csön biztosítása is kifogásolható, hiszen azt 1991. december 15-ig kell visszafizetni, nem pedig 1993-ig. Álláspontom az, hogy ezt az alapítványt melyet a Tolna Megyei Tanács létrehozott a Cégbíróság a fenti indokaim miatt sem fogja bejegyezni. Amennyiben bejegyzi, úgy még az ügyészségnek lehetősége van keresetet indítani az alapítvány megszüntetésére, mert az ügyészség látja el az alapítvány működése felett a törvényességi felügyeletet Ha segítségükre tudok lenni, kérem fordul­janak hozzám bizalommal, harag nélkül, készséggel állok rendelkezésükre. Tamási, 1990. évi július hö 5. napján. Üdvözlettel: Dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő 4 A mérték: 25-30 százalék Olcsóbb a hús - mégsem kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom