Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-12 / 84. szám
1990. július 12. NÉPÚJSÁG 3 Miniszter a város szélén Interjú dr. Andrásfalvy Bertalannal Kalocsa határában, a Budapestet 116 kilométerre jelző táblánál várakoztunk a Duna Menti Folklórfesztivál ünnepélyes megnyitóján köszöntőt mondó dr. Andrásfalvy Bertalanra. A miniszter minden órájának minden percét beosztották. A sajtónak, rádiónak, televíziónak ezen belül nem vagy alig maradt idő, hogy nyilatkoztassa az oktatásügyi és művelődési minisztert. Megérkezik hét óra előtt pár perccel a város szélére a miniszteri BNV típusú személygépkocsi. Az üdvözlésre kiszáll a várt vendég. Gyors idő- és program- egyeztetés után a városba vezető úton, a gépkocsiban készül az interjú.- Mi jut eszébe arról, hogy nemzetközi folklórfesztivál?- Sajnos, én nem juthattam el más nemzetközi folklórfesztiválra, de ezt a Duna mentit, kicsit a sajátomnak is tekintem, legjobb barátomtól, ennek alapítójától, Martin Györgytől vettem át a szakértői bizottság vezetését. Most az első alkalommal nem veszek részt a tanácskozáson. Hiszen ez a fesztivál nemcsak ünnepi felvonulás, műsor, hanem komoly műhelye volt annak a néphagyománynak, aminek a parasztság volt a letéteményese. így jövök én erre a fesztiválra újra és újra.- E fesztivál része lett a sárközi lakodalom. A tolnai néprajzi tájegységgel való kapcsolata ismert...- Szekszárdra én 1955-ben kerültem. Közel Sárközhöz, ahol Magyarország egyik legsajátosabb népi kultúráját őrizték meg az emberek. Ez meghatározta kutatásaimat, de magyarságszemléletemet is. A sárközi népművészet és kultúra magán viselte történetileg az Európába beilleszkedő magyarság kultúráját is. Gondolok itt arra, hogy hímzőművészetében, dalaiban európai kapcsolatokat fedezhettem föl. Olyan sajátos volt ez a művészet, hogy már a szomszédos Sió- agárdtól is különbözött. A későbbi tudományos pályámat meghatározta Sárköz.- Elhangzott a szó: tudományos pálya. Megváltozott világunkban ezt most egy miniszterire váltotta.- Nem azért történt, mert nem voltam megelégedve a pályámmal, hanem úgy éreztem, kötelességem elvállalni ezt a nehéz feladatot, ami most elválaszt egyelőre a tudományos munkától, amivel eddig azonosultam.- Ez a mostani munkakör más követelményt támaszt, olyan nyilvánosság előtt kell naponta szerepelnie, felelősséggel nyilatkozni, ami a tudományos munkában csendesebben zajlik.- Nem szoktam meg az efféle szerepet, és nem is vártam az ilyen éles támadásokat. Azt tudtam, hogy mire vállalkozom. Az ellenkező véleményekkel is elviselhető a dolgom, csak az a bántó néha, hogy olyant tulajdonítanak nekem, azt támadják, amit soha nem mondtam. A sajtóetikáról vannak szomorú tapasztalataim. Ennek mi is okai vagyunk, mert sokkal inkább kellett volna keresni a kapcsolatot a sajtóval és nem hagyni, hogy ahol megnyilatkozom, ott megjelennek, és utána saját szájuk íze szerint megírják. Nem az egész sajtóról beszélek, kivételek vannak, csak a rossz tapasztalataimat mondom. Láthatóan a sajtó is részt vesz különböző nézetek, pártállások harcában...- Akkor térjünk inkább vissza sárközi emlékekhez!- Én sok bölcsességet kaptam a hegyen lakó decsi öregektől, Széli András bácsitól, a Pusztai családtól, Hemede- réktől akik a falu szélén vannak, vagy Békás néni, Berakai Éva néniék, és ne sértődjenek meg azok, akiket most hirtelen nem sorolok. Őcsényben, Decsen, Sárpilisen, Alsónyéken nagyon sok ismerősöm van. Bogár Pista, Mözsi Szabó Pis- táék aki akkor Decsen tanított, most Bo- gyiszlón van. Hozzájuk emberi, baráti kapcsolat fűz, mert annak idején bennem is az embert látták és nem a kutatót... A miniszteri kocsit városba felvezető Volga fékezett, megállt. A program szerint Andrásfalvy Bertalan elfoglalja helyét a protokolltribünön, aztán elvonulnak a szabadtéri színpadhoz, ahol köszöntőt mond, addig is elvegyül a tömegben, ismerősök, barátok gyűrűjében. DECSI KISS JÁNOS mwL I mm I M 7 ■ r 71 Pr mM 1 '• m Hogy az egybegyűlt sokaság elférjen, három színhelyen kellett megrendezni az este nyolckor kezdődött nyitógálát. Mint Török János szervező elmondta, az Érsekkert szabadtéri színpadának nézőtere 1200 személy befogadására alkalmas, a művelődési házban és az úttörőházban pedig néhány száz érdeklődőt tudnak leültetni. Mindhárom nézőtér zsúfolásig megtelt Főhelyszínnek az Érsekkert számított, ahol Andrásfalvy Bertalan művelődés- és közoktatási miniszter szavai jelentették a X. Duna Menti Folklórfesztivál hivatalos megnyitását.- Itt leletmentő, kultúramentő munka folyik - mondta. - Ezt a saját értéket, saját hagyományaikat viszik be a népek a közös Európa Házba. Ez a dal, ez a tánc, ez a viselet, ez a szo- Jiás hozzánk tartozik. Gyűjteni, ismerni nem elég. Úgy csak holt kincs. Ezt a kultúrát művelni, ápolni kell, életben kell tartani. Ezután kezdődtek az egész magyar folklór keresztmetszetét bemutató tájegységi táncok. Mindaddig, míg a 9 óra után eleredt eső véget nem vetett a mulatságnak. Nagymányok színeiben Bogyiszlói szoknya lebben Görög duó „Megtáncolni örömünket, énekelni bánatunkat” (Andrásfalvy Bertalan) Egy este, három helyszín
