Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-09 / 81. szám
I. évfolyam, 81. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. július 9., HÉTFŐ Elkezdődött a X. Duna Menti Folklórfesztivál Sárköz ünneplőben Decsen, a templomkertben „ Tapadj hazádhoz és egész szíveddel Ragadd meg, el ne engedd drága földed Itt él erőd erős gyökzete." (Schiller) Tizedik alkalommal kerül megrendezésre hazánkban a Duna mentén élők folklórfesztiválja, melynek rendezvényein a Kárpát-medencében élő népek fiai bemutatják lassan feledésbe menő népviseletüket, dalaikat, táncaikat, szokásaikat. Megyénk később kapcsolódott a rendezők közé - ötödik alkalommal lesz Szekszárd fesztiválváros - de a megye- székhely és a sárközi falvakban megrendezett programjaival máris jelentős helyet vívott ki magának. Vasárnap, mintegy a fesztivál nyitányaként ünnepi istentiszteletek voltak a falvak református templomaiban. Azért ott, mert mint Garay Jánosi 833-ban Sárközről írt tanulmányában feljegyezte: „A Sárköziek kizárólag magyarok s Kálvin vallását követők”. A térség egyedülállóan gazdag néprajzi anyagát kiállításokon mutatják be. Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ kamaratermében magántulajdonban lévő paraszti szőttesekből nyílt kiállítás vasárnap délelőtt. A különböző tájegységek szőtteseinek bemutatója reprezentálja, hogy milyen gazdag hagyományokkal rendelkezik Tolna ezen a téren is. (Folytatás az 1. oldalról.) Megemlékezések Jugoszláviában Jugoszláviában vasárnap több helyütt megemlékeztek a II. világháború alatt és után kivégzett áldozatokról. Szlovéniában megbékélési ünnepet tartottak Kocevje helységben az egyik tömegsimái. Az ünnepségen - amelyen mintegy húszezren vettek részt - gyászmisét és jelképes temetést tartottak azok emlékére, akik a világháború utáni vérengzésekben vesztették életüket. A megbékélési szertartáson részt vett Aloj- zi Sustar ljubljanai érsek és Milan Kucan szlovén elnök is. Megemlékezés színhelye volt vasárnap a horvátországi Sosice falu is, ahol a II. világháború után tömegesen temették el a törvénytelen bosszúakciók áldozatait - sorkatonákat, az usztasa ifjúsági szervezet kiskorú tagjait és apácákat. A sosicei megemlékezést az emberi jogok védelmére alakult horvát szervezet kezdeményezte. A sosicei tömegsírt a napokban tárta fel a Vjesnik című zágrábi lap kutatócsoportja, s hosszú cikket közölt a világháború utáni sötét eseményekről. A zágrábi törvényhozás vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy tisztázza: milyen körülmények között vesztették életüket a bevonuló partizánosztagok áldozatai. Az újvidéki Magyar Szó vasárnap Gor- dos Jenő svájci emigráns levelét közli a Vajdaságban a II. világháború után elkövetett tömegmészárlásokról. A levélben azt hangsúlyozza, hogy a Vajdaságban elmaradt a világháború utáni események dokumentálása. Utal arra, hogy az újvidéki vérengzésért felelős katonai vezetőket kivégezték, de a másik oldal tömeggyilkosairól keveset tudni. A levél szerint a Vajdaságban 1944 őszén minden bírósági eljárás nélkül húszezer magyart végeztek ki, többnyire bestiálisán, s tömegsírjuk helyét is sokan ismerik, Zentán és Péterrévén is, ahol az ötvenes években a tiszai partszakaszon beomlott egy tömegsír és a felszínre kerültek a csontok. Szerbiában szombaton a népfelkelés napjára emlékeztek, s a központi ünnepségen, a Krupanj melletti Béla Crkván több ezren vettek részt. Balatonöszödön ülésezett a kormány Kétnapos munkaülést tartott a kormány a hét végén Balatonöszödön - tájékoztatta az MTI-t szombaton László Balázs kormányszóvivő. A Minisztertanács üdülőjében ezúttal először gyűlt össze valamennyi miniszter, politikai és közigazgatási államtitkár. A találkozón Antall József miniszterelnök elnökletével megvitatták a kormány szervezetével, munkastílusával összefüggő kérdéseket, véleményt cseréltek a koalíciós kormány politikája összehangolásának, a tárcák közti együttműködés, a parlamenttel való kapcsolattartás hatékonyabbá tételének módszereiről. Szó esett a kormánypolitika több időszerű kérdéséről, a miniszterek beszámoltak tárcájuk belső átalakításának menetéről. Megvitatták a gazdasági kabinet munkájának jobb összehangolását. MONDIALE ’90 Világbajnok: 11-es góllal az NSZK NSZK-Argentína 1-0 (O-O) Vasárnap este a római Olimpiai stadionban 73 ezer néző előtt lejátszották az 1990. évi világbajnoki döntőt. A két csapat a következő összeállításban lépett pályára: Argentína: Goycochea - Simon - Ser- rizuela, Ruggeri - Sensini, Basualdo, Burruchaga, Troglio, Lorenzo - Maradona, Dezotti. NSZK: lllgner - Augenthaler - Buch- wald, Kohler - Berthold, Hássler, Litt- barski, Matthäus, Brehme - Völler, Klinsmann. Játékvezető: Edgaro Codesal Mendez (mexikói). A Mondiale utolsó összecsapása nagy csatát hozott, s egyik csapat sem mert igazán kockáztatni. A 3. percben Völler egy belőtt labda útjába vetette magát, de nem talált a hálóba. Nem sokkal később Littbarskival szemben követtek el szabálytalanságot 18 méterre Goycochea kapujától. A sértett Brehme elé gurította a labdát, aki viszont a sorfalba lőtt. A 12. percben újra Littbarski következett, ezúttal 22 méterről bombázott a kapu fölé. Mezőnyfölényben játszottak a nyugatnémetek, de a jól védekező argentinokkal szemben nem tudtak mit kezdeni. Elöl Völlernek volt legtöbb lehetősége a gólszerzésre, de ő sem került igazán nagy helyzetbe. A 19. percben a tizenhatoson belül kapott jó labdát, de a lövés helyett a cselt választotta, így viszont nem lehetett eredményes. A 23. percben újra az AS Róma csatára következett, ekkor előrevetődve, 8 méterről fejelt fölé. Továbbra is az argentin térfélen járatták a labdát, a dél-amerikaiak szívósan védekeztek, de úgy tűnt, nem is tehettek mást, mivel a két sárga lap miatt eltiltott Caniggia nélkül csatársoruk igencsak meggyengült. A 38. percben Maradona jutott szabadrúgáshoz, 17 méterről azonban fölé lőtt. A félidő hátralévő perceiben egyik csapat sem vezetett veszélyes akciót. Szünet után a 49. percben Berthold közelről a léc fölé fejelte a szabadrúgásból beívelt labdát, majd Völler hibázott nagy helyzetben. Támadott, szinte egy- kapuzott az NSZK csapata. Augenthaller már a kapus mellett is elhúzta a labdát, de végül a csereként beállt Monzon a gólvonalról mentett. Egy óra elteltével egyre keményedett a játék, ennek következtében Monzont kiállította a bíró. A 85. percben Matthäus indította Völlert, akit a 16-oson belül buktattak, 11 -es. A büntetőt Brehme értékesítette. 1 -0. A véghajrá pillanataiban Dezottit is kiállította a bíró. Gerbovits Jenő nyilatkozata a gabonaárakról Megkezdődött a gabona aratása, de a fel- vásárlási árak vonatkozásában, pontosan afelől: lesz-e áremelés, a termelők még mindig bizonytalanságban vannak. A kérdésről Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter nyilatkozott az MTI-nek. Elmondotta: felső szintű egyeztetések folynak. Az eddigiek szerint a felvásárlási ár emelésére számítani nem lehet, viszont újabb fejlemény, hogy plusz-mínusz 10 százalékos áreltérést lehet alkalmazni, és ez föltétlenül kedvező a termelők szempontjából, mivel a minőséget ily módon jobban lehet ellentételezni. Amennyiben az alapárra a 10 százalékot „ráteszik”, akkor a gabonatermelők követelése lényegében teljesül, ám végső döntés az ügyben még nincs. Az exporttámogatás is vitatott kérdés, ennek mértékéről a miniszter elmondotta, hogy az 130 százalék. Erre feltétlenül szükség van, mivel a hazai gabonaforgalmazásban és a termelőszövetkezeti gazdálkodásban egyaránt bukás következne be akkor, ha a keleti exportot, amely államközi szerződések alapján zajlik, nem segítené a preferencia. A felvásárlásoknál használt váltóról is folynak további tárgyalások. Gerbovits Jenő azt erősítette meg: igyekeznek elérni, hogy ez a pénzügyi tranzakció ne csak a mezőgazdaságban honosodjék meg, terjesszék ki más területekre is, és osszák el arányosan használatát, mivel az agrárágazatban joggal nehezményezik, hogy a váltó aránya túlágosan nagy a készpénzfizetésekkel szemben. Az eddigi „váltó”-tárgyalások egyebek között a Pénzügyminisztériummal, várhatóan sikeresek lesznek, ami a gabonatermelők és a gabonaipar szempontjából egyaránt jobb helyzetet jelent. W Vasbolt a strandon Az ötletdús bátaszéki ■■■■■»■■■HB vállalkozó Hogy a privatizáció szükséges, az senki előtt nem lehet kétséges. Elég, ha csak azokra a csőd szélén tántorgó vendéglátóegységekre gondolunk, melyek mihelyt szerződéses üzletté lépnek elő, máris nyereségessé válnak, de folytathatnánk a sort szembeállítva az állami építőipart a kisiparos kőművesekkel. (Folytatás a 3. oldalon.) „A kádfürdőben” mutatós bolt, a medencében tiszta víz
