Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-31 / 100. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 31. Országos Érdekegyeztető Tanács Tárgyalási minimum: a minimálbér Vezetőváltás, vállalati átalakulás (Folytatás az 1. oldalról.) Napjaink kérdéséhez persze hozzá tartozik az is, hogy kik, milyen szervezetek tartoznak az általános és összefoglaló fogalomba: szakszervezetek. Mert ahogy mindennapi politikai életünkben érvényesül a demokratikus pluralizmus, úgy kell tudomásul venni, hogy egyre több szervezet alakul érdekvédelmi céllal, s ha a szakszervezetekről szólunk, akkor az nem az egykori monolitikus és állampárthoz kötődő egyetlen szakszervezetet jelenti, hanem a SZOT jogutódjaként létrejött MSZOSZ mellett a Független Szakszervezetek Ligáját, a munkás- tanácsokat, a különböző szakszervezeti tömörüléseket, a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget, s az egyre több új érdekvédelmi formációt. Jog és érdekvédelem Ki fog kivel tárgyalni? Az új Országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatban ez a legfontosabb és a leglényegesebb kérdés. A mostani tanácskozáson tehát, nem csupán az egymillió embernél többet érintő minimálbérről folyik majd a vita, hanem arról is, hogy milyen jogosítványai lesznek ennek a tanácskozótestületnek, s minden bizonnyal az is szóba kerül, hogy milyen feltételek mellett lesz valóban hatékony és működőképes a testület. Ezek a kérdések nehezen megválaszolhatók, hiszen egy sokszorosan ösz- szetett és bonyolult témakörről, sokak által vitatott közelítésekről van szó. Arról például, hogy megszületik-e a közeljövőben a szakszervezeti, vagy ha jobban tetszik, az érdekvédelmi törvény, amely megszabja törvényes kereteit a munkavállalók garantált jogainak, s az érdekeiket képviselő szervezetek mozgásterének. De közelihetjük más oldalról is a kérdést. A fejlett nyugati demokráciákban már kialakultak az érdekegyeztetés különböző szintű fórumai. Magyarországon ilyen fórumok még csak ritkán akadnak. Ezért hát, kettős most az Országos Érdekegyeztető Tanács feladata. A korábban jelzett alsóbb szintű fórumok hiányában a mostani tanácskozáson kell többek között olyan témákban is dönteni, amelyek valóban nem tartoznak az országos érdekegyeztetés „asztalára”. De hát milyen fórumokról van szó? Vizsgáljuk meg a különböző „lépcsőfokokat”. Az első számú egyeztető fórum a munkavállaló és a munkaadó „üzemi” szintje. De, amíg nincsenek meg kristály- tisztán a tulajdonosok, addig ki veheti magának a bátorságot megjelölni, hogy ki a valóságos munkaadó? Szólhatnánk az ágazati szintű érdekegyeztetésről, amelynek hellyel-közzel megvannak, vagy most vannak alakulóban a munka- vállalói, érdekvédelmi szervezetei, ugyanakkor az Ipari Kamara tagozódása még nem olyan mértékű, hogy kialakulna a valóságos és tárgyalóképes partnerség. Szólhatnánk a Gyáriparosok Országos Szövetsége, és a legmagasabb szintű szakszervezeti fórum tárgyalási és egyezkedési lehetőségeiről. De lám, itt is gondjaink vannak, hiszen ma már két Gyáriparosok Országos Szövetsége is működik, és vajon ki tudja megmondani, hogy melyik az a legmagasabb szakszervezeti fórum, amelyik képviselheti valamennyi munkavállaló érdekeit e tárgyalásokon? Megegyezés a részletkérdésekben Kérdések és kérdések sorozata, amelyek megválaszolására sürgősen szükség van. Úgy is fogalmazhatnánk, tisztázni kell az erőviszonyokat: ki kivel győzködjön, mit jelent az, hogy alkupozíció, s hogyan lehet úgy dönteni, hogy a harc ne a harc kedvéért, hanem az eredményért legyen. A múlt hét végi szakszervezeti kerékasztal-tárgyalások nagy eredménye volt, hogy az ott jelen levő érdekképviseleti szervezetek konszenzusra jutottak abban, hogy valamennyien a munkavállalók érdekeit képviselik és érdekeik védelmében működnek, s természetesen a megállapodáshoz tartozott, ez az ominózus 5700 foriintos minimálbér is. Úgy tűnik, nem lesz sima és egyszerű az Országos Érdekegyeztető Tanács mostani ülése. Részben, mert az eddigieknél is keményebb körülmények között találkoznak a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői, másrészt pedig fel kell készülni arra is, hogy míg az alapvető és lényegi dolgokban az érdekvédelmet felvállaló szervezetek megegyeztek, addig részletkérdésekben - és nagyon is jelentős ügyekben - ko- rántsincs meg az összhang. Ez az OÉT- tanácskozás tehát minden bizonnyal nem a könnyű megegyezések, hanem sokkal inkább a nagy viták tanácskozása lesz. Csak reménykedhetünk abban, hogy e vitákban a józan ész s a megegyezésre törekvés lesz mindegyik tárgyaló fél vezérlő ereje. (MTI-Press) Az elmúlt napokban néhány olyan ügy került reflektorfénybe, amely immár elengedhetetlenné tette, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közreadja a vállalati vezetőváltással kapcsolatos tapasztalatait - mondotta Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter hétfőn a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt fél év alatt az IKM felügyelete alá tartozó 92 vállalat közül 28 helyen történt vezetőváltás. 18-an nyugdíjba mentek, 5-en kérték felmentésüket, 2 cégnél lejárt a határozott időre szóló megbízatás, egy tröszt pedig időközben megszűnt; továbbá egy áthelyezés és egy haláleset történt. Auth Henrik államtitkár közölte: elsősorban azon vállalatok esetében sürgős a vállalati vezetők felmentése, vagy megerősítése, amelyek stratégiai jelentőségűek az ipar és a kereskedelem szempontjából, vagy gondokkal terhesek, és éppen ezért egy-egy döntés elhúzódása óriási károkat okozhat. Egyébként várhatóan napokon belül napvilágot lát az a minisztertanácsi rendelet, amely alapján a vállalati tanácsok szeptember 15-ig kötelezően újjá alakulnak. Mint ismeretes, az államigazgatási felügyelet alatt működő vállalatok tevékenységét felügyelő bizottságok kísérik figyelemmel. A sajtótájékoztatón elhangzott: e felügyelő bizottságok a jövőben az eddigieknél nagyobb önállóságot kapnak a vagyonkezelés, illetőleg a vezetőkiválasztás területén. A minisztérium vezetői hangsúlyozták: nem politikai, hanem szakmai szempontok voltak és maradnak továbbra is az elsődlegesek a vezetőváltásoknál. Emellett figyelembe kell azt is venni, hogy a vállalati vezetők jelentős része idős. A jövőben a megüresedett vezetői posztokat elsősorban pályázati úton kívánják betölteni. Eddig 8 ilyen kinevezés történt, az átlagéletkor 46 év. Szó volt arról is, hogy a minisztérium a jövőben - mintalapító - a vállalati tanácsba delegálja képviselőjét, s így folyamatosan jut információhoz a cégről, illetőleg a vállalat is időben tájékozódhat a minisztérium legfontosabb törekvéseiről. A jövőben egyébként várhatóan nő az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok száma, már csak azért is, mert a „kiürült”, részvényeket őrző vállalatokat államigazgatási felügyelet alá vonják, hogy aztán azokat valóban privatizálhassák. Ez egyben azt is jelenti - hangsúlyozzák a sajtótájékoztatón -, hogy a külföldi tőketulajdonosoknak nem kell attól tartaniuk: a magyar állam ráteszi kezét a már megszerzett vagyonrészre. A sajtótájékoztató másik témája a vállalati decentralizáció volt. Auth Henrik ezzel kapcsolatban kiemelte: a decentralizáció szükséges, de a minisztérium nem híve a mindenáron való elszakadási törekvéseknek, és nem is támogatja azokat. Ráadásul ez az esetek egy részében kereskedelmi, iparpolitikai szempontból sem kívánatos. Véradási akció — mérsékelt sikerrel Hétfőre véradásra invitálta a Fidesz Szekszárdi Csoportja az állampolgárokat, ám az aktivitás sajnos hasonló volt a vasárnapi népszavazáson tapasztaltakhoz.- Egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a vérellátás zavartalan biztosítása, pedig bárkivel előfordulhat, hogy betegség vagy baleset következtében szüksége lesz az életmentő vérre - mondta dr. Pomogajev Alexander, a megyei kórház vértranszfúziós állomásának alorvosa. Egyre kevesebb a donor, aminek egyik oka, hogy a munkáltatók nem szívesen engedik el a dolgozóikat munkaidőben. A hétfő hivatalos véradónap nálunk, de ma is csak hatan jöttek és közülük ketten nem is adhattak vért egészségügyi okok miatt. A Fidesz négyfős csapata délután fél négykor érkezett az állomásra. Kapitány Zsolt, a Tolna megyei iroda vezetője elmondta, hogy azt szeretnék, ha mind több fiatal jelentkezne. Nem egyszeri akció tehát ez, a Fidesz a jövőben is segíteni szándékozik a véradások szervezésében a Vöröskeresztnek.- áa Valutaárfolyamok Érvényben: 1990. július 31-től augusztus 6-ig Pénznem angol font ausztrál dollár belga frank dán korona finn márka francia frank görög drachma a/b holland forint ír font japán yen (1000) kanadai dollár kuvaiti dinár norvég korona NSZK márka olasz lira (1000) osztrák schilling portugál escudo spanyol peseta vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban 11 315,3612 015,28 4855,19 5155,51 185,04 196,48 998,58 1060,34 1624.39 1724,87 1135,55 1205,79 38,82 41,22 3375,96 3584,78 10211,4710843,11 413,56 439,17 5335.40 5665,42 21 157,8522 466,59 988,46 1049,60 3805,66 4041,06 51,98 55,20 540,94 574,40 43,24 45,92 61,88 65,70 Pénznem svájci frank svéd korona USA dollár ECU (közös piac) vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban 4499,63 4777,95 1045,29 1109,95 6144,24 6524,30 7892,41 8380,61 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,98 40,06 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok a június 27-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Párth írek — Taggyűlés A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szekszárdi alapszervezete augusztus 7-én 18 órakor a Hunyadi u. 5. szám alatt a párthelyiségben taggyűlést tart. Többek között szó lesz az önkormányzati választásokra történő felkészülésről. SZDSZ Jogvédőszolgálat Az SZDSZ tolnai csoportjának jogvédőszolgálata újból megkezdte a munkát. Ügyfélfogadás: kedden 17-19 óráig Tolnán az SZDSZ-irodában. A Fidesz választásra készül Deutsch: Boldog kampányt szeretnénk Színre lép a második vonal A magyar közélet tartósan túlpolitizált. Egyre nagyobb a csömör a társadalomban emiatt, amit lemérhettünk a népszavazás iránti érdektelenségen, aminek kétségtelenül egyéb oka is volt. Ebben a köztudatban az egyetlen párt, amelynek a választások óta növekedett a népszerűsége, a Fidesz. Ezért indokolt a kérdés Deutsch Tamáshoz, a párt parlamenti képviselőjéhez - aki a szekszárdi Fidesz- csoportot kereste fel -, hogy minek tulajdonítja ezt a jelenséget.- Ennek az alapvető oka az, hogy mi érezzük legjobban a megváltozott politikai játéktér nyújtotta lehetőségeket. Érezzük hogyan kell politizálni egy demokratikus többpártrendszerű parlamentben. Alapvetően egy szakszerű, pontos, az emberek eszére hatni akaró, ugyanakkor nem egy sótlan technokrata politizálást folytatunk. Igyekszünk emberközelivé tenni a politikát. Mészöly Miklóst idézve, ebben a pártban nem önmagában az az érdekes, hogy fiatalokból áll, hanem van egyfajta stílusa, modora. Ez megnyilvánul a narancsban, a na- rancsszinben, a parlamenti felszólalásaink modorában.- Milyen eséllyel juttathatja érvényre a 22 fős Fidesz-frakció ezt a fajta képviselői magatartást, amely nem jellemzi a parlament egészét?- Az első pillanattól kezdve mérhetetlen alázattal viszonyultunk egyrészt a feladathoz, amit a képviselői hivatás jelent, másrészt ahhoz, hogy nálunk valameny- nyi parlamenti frakció nagyobb (leszámítva a kereszténydemokratákat). Ennek megfelelően úgy gondoltuk, hogy számarányunknál nagyobb politikai súlyra akkor tudunk szert tgenni a parlament munkájában, ha a személyeskedő politikától mentes, szakszerűségre törekszünk. Igyekszünk a törvények megalkotásához olyan módosító indítványokkal hozzájárulni, amelyeket a parlament ellenzéki szerepünk ellenére kénytelen elfogadni, mert szakmailag és politikailag megalapozott. Ugyanakkor öltözködésünkkel, viselkedésünkkel nem akarunk belehelyezkedni abba a mérhetetlenül komolykodó, anakronisztikusán patetikus stílusba, ami sokszor jellemző a parlamentre. Ha kell, tudunk nyakkendőt kötni és öltönyt felvenni, de sokkal kellemesebb egy kigombolt nyakú, elegáns ingben törvénykezni nyáron. Rossz, hogyha szorítják az ember torkát, még ha egy ing teszi is.- A Fidesz parlamenti frakciójának tevékenysége aligha becsülhető le. Ám egy alkalommal úgy fogalmaztál, hogy a Fidesz 90 százaléka a választások során bejutott a parlamentbe. Ami azt jelenti, hogy a szervezet egy kicsit vízfejű. A közszereplők mögött nincs egy megközelítően hasonló erősségű tagság. Ez hátrányt jelenthet az önkormányzati választásokon.- Ez így van. Az első vonalat követő második vonal érthető politikai okokból nem tudott igazán megerősödni. Ez azonban nemcsak Fidesz-sajátosság. Valójában minden párttal ez történt. Minden párt az elmúlt másfél-két évben kitermelte a maga politikusi és szakértői garnitúráját, és ezek be is jutottak a parlamentbe. Most a második vonalbeli káderek keresése zajlik minden párt részéről. Biztató lehet számunkra, hogy a Fidesz ma az aktív politikai szerepet választó ifjak részére (értem most alatta a 45 év alattiakat is) nagyon vonzó és vállalható párt. Az a reményünk, hogy 20-45 év közötti generáció a Fidesz által tud a politikai második vonal tagja lenni.- Mégis nem indul hátránnyal a Fidesz ott, ahol a választók már nem programokra szavaznak, hanem egyénekre, akikről tudják, hogy már eddig is tettek településükért?- De, nagyon hátrányos helyzetben vagyunk. A fiatalságra könnyebb szavazni, mint a fiatalokra. Az országgyűlési választások során azt mondtuk, hogy szavazz a fiatalokra, most pedig azt, hogy a fiatalra. Egyetlen előnyünk van, hogy nem kértünk előlegezett bizalmat az országgyűlési választásokkor, úgy mint a többi párt. Viszont akik ránk szavaztak, azok láthatják, hogy megtartottuk vállalásainkat és megfelelően képviseljük őket. Az a referencia áll mögöttünk, hogy amit mondunk, azt megtesszük.- A Demokrata Fórum országosan kiválóan megszerveződött párt, ezért jó eséllyel indul az önkormányzati választásokon. Hogyan befolyásolhatja a politikai életet egy esetleges elsöprő MDF-győzelem?- Az MDF a választási győzelem közelsége miatt különösen szép reményekkel indulhat a helyhatósági választásoknak. Azt nem tartanám tragédiának, ha az MDF győz, csak az tölt el aggodalommal, hogy a kormány által benyújtott önkormányzati törvénytervezet, amely mutatja elgondolásukat az önkormányzatiságról, sokkal centralizáltabb, mint ahogy mi szeretnénk. Másrészt nagy valószínűséggel prognosztizálható, hogy a hat parlamenti párt képviselői fogják a főszerepet játszani az önkormányzati testületekben is. Az ország szempontjából egészségtelen lenne, ha csak az MDF szellemisége érvényesülne. A helyi politika ugyanis alapvetően befolyásolja az országos politika alakulását.- Lesz-e egységes választási kampánya a Fidesznek?- Olyan értelemben, ahogy az országgyűlési választásokon volt, nem lesz. Egységes arculatot, a megszokott „fide- szes érzést” nem hagyjuk el. Ahogy elmondtuk az előző választáskor, most is megtesszük: mi boldog kampányt szeretnénk. Annak ellenére, hogy véresen komoly kérdésről van szó. Az önkormányzatiság meghonosodásával Magyarországon új mederbe kerül a civil társadalom megszületése. Megteremtődik annak lehetősége, hogy a települések ne együtt lakók élettere legyen, hanem létrejöjjenek a közösségek. A Fidesz ehhez szeretne kovász lenni. PUSKÁS IMRE Fotó: ŐTÓS RÉKA
