Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-24 / 94. szám
1990. július 24. Képújság 3 Évente húszezerrel kevesebben vagyunk Remek mesterek Népesedési kilátásaink Szomorú rekordot tartunk mi, magyarok: a fejlett országok között nálunk a legmagasabb a halandóság. Népesedési helyzetünket tovább rontja az a tény, hogy évről évre kevesebb gyerek születik.- Magyarországon 1981 óta nagyobb a halálozások száma, mint a születéseké - mondja a téma avatott ismerője, An- dorka Rudolf egyetemi tanár, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szociológiai tanszékének vezetője. - Ennek következtében 1983 óta évente 20 ezerrel csökken az ország népessége. Figyelmeztető adat: az elmúlt hónapokban az eddiginél is kevesebb gyerek jött világra, s ha ez így megy tovább, az idén saját negatív születési rekordunkat is megdöntjük!- Mikor kezdődött ez a folyamat?- A születések száma először 1958- ban esett az egyszerű reprodukcióhoz szükséges szint alá. Azóta csak négy kivételes évben - 1974 és 77 között - volt az évi termékenység és a halálozások száma között egyensúly.- Ez magyar sajátosság lenne? Milyen tendenciák figyelhetők meg az oly sokat emlegetett fejlett Európában?- Az, hogy a szükségesnél kevesebb gyerek születik, nem csak nálunk gond. Szinte valamennyi európai ország hasonló helyzetben van. Talán csak Írország és Lengyelország termékenységi szintje jobb az átlagosnál. A probléma tehát azonos, de az egyes országokban más-más okokra vezethető vissza.- Miről lehet szó?- Nálunk az alapvető ok, hogy egyre kevesebb a három- és többgyermekesek száma. A magyar családok'többsé- gében két gyermek születik. Ez azonban nem elég, mivel vannak nők, akik életük végéig gyermektelenek maradnak. Ez a hiány is pótlásra szorul. S akkor még nem beszéltünk a csecsemő- és gyermekhalandóságról. Más szóval több há- rom-és többgyermekes családra lenne szükség ahhoz, hogy ezek a hiányok kiegyenlítődjenek, és a népesség fogyása megálljon. S ha már itt tartunk, szólni kell a házasodás és a válás alakulásáról is, mert ezek is befolyásolják a népesedési helyzetet. Nyugat-Európában azt látjuk, nagyon megcsappant a házasodási kedv, ugyanakkor jelentősen megnőtt a válások száma. Egyes országokban újabban mind több gyerek születik házasságon kívül. Itthon, ha eltérő mértékben is, de hasonló jelek látszanak. A fiatalok házasságkötései csökkentek, míg a válások száma igen magas, Európában nálunk a legmagasabb. Magyar sajátosság, hogy az elváltak közül egyre kevesebben állnak újból az anyakönyvvezető elé. A házasságon kívüli születések aránya itthon jóval kisebb, mint Európában, de emelkedett, és 1988-ban elérte a 12 százalékot.- Mi az oka az Európa-szerte tapasztalt alacsony gyermekszámnak?- A demográfiai szakirodalomban háromféle elméleti magyarázat olvasható. Az első és legegyszerűbb a gyermekszám csökkenését annak tulajdonítja, hogy legalizálták a művi abortuszt, és elterjedtek a modern fogamzásgátló szerek. A második azt mondja, az emberek egész gondolkodásmódja megváltozott. Más értékek lettek fontosabbak, mint a gyerek, s megszerzésüket nehezíti, ha több utódról kell közben gondoskodni. A harmadik vélekedés szerint az anyagi tényezők a felelősek a kialakult helyzetért. Megegyezés ma még nincs, a szakemberek véleménye megoszlik. Ha engem kérdez, szerintem az abortusz legalizálása, illetve a modern fogamzásgátló szerek hozzáférhetősége nem ok, hanem eszköz. Eszköz, amelynek segítségével a családok a korábbinál kevesebb gyereket vállalnak. Meggyőződésem, s a külföldi tapasztalatok is ezt támasztják alá, hogy anyagi szempontok igenis befolyásolják a gyermekvállalási kedvet. A családok többsége meggondolja, el tud-e tartani egy újabb jövevényt, győzi-e pénzzel, idővel, energiával. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy az elmúlt 25 évben a gyermekes családok anyagi helyzetét javító intézkedések után mindig emelkedett a születések száma. Gy. K. Szíjgyártó dinasztia Tamásiban A patinás műhely századszíjgyártó. Fia, Huth Márton is a második világháború idején Székesfehérváron honvédségi szíjgyártó volt. Amióta Huth János az ipart 1937-ben kiváltotta, nem szüneteltették vállalkozásukat, a téeszbe ugyan „belépett”, de édesapja nevén fenntartotta műhelyét. Huth Márton nyugdíjas már, de ma is dolgozik, szerszámaival részt vett mindhárom Magyarországon rendezett kettes- és négyesfogat-hajtó világbajnokságon. Mi sem bizonyítja jobban, hogy csakugyan dinasztiáról van szó, mint az, hogy fia, Huth Zoltán szintén szíjgyártó és bőrdíszmű-készítő. Gottvald Károly Csipkefinomságú fonott magyar sallang Nemcsak királyi dinasztiák vannak. Van szíjgyártó dinasztia is, amelyet igen jól ismernek Tamásiban. A Huth-dinasztia székhelye jelenleg a Szabadság utcában található, de a háború előtt a község központjában volt üzletük, amelyben négyen-öten dolgoztak. A dinasztiát 103 évvel ezelőtt Huth János alapította: tizenkét évig volt Öröklődő szerszámok 16 keréken a Kárpátiéval (8.) A köztársasági elnök kávézója Erija Torfayehet, egy kuwaiti úr elvált finn feleségét, a véletlen és tökéletes német nyelvtudása hozta elém. Egy termetes férfi korábban felfigyelt arra, hogyan bajlódok semmivel azonos finn nyelvtudásommal egy - 1000 kilométereken át szomjazott - sör rendelésével, az 1868- ban épült „Kappela” kávézó pincéjében, és segítségemre sietett. Ő is meg az újságírók előttem eleddig ismeretlen védan- gyala. Eero Tennilaról ugyanis kiderült, hogy sportriporter, aki már járt Budapesten a Formula l-en. Ö se sokat tudott németül és elökerítette Eriját, aki finn ápolónő létére privát hobbiból a mi Erzsébet királynőnk életével foglalkozik. Nyomban levizsgáztam előtte, mert nem tudtam, hogy I. Ferenc József tragikus sorsú hitvesének milyen nevű leánya halt meg Magyarországon. Ök viszont, a magyarok iránt érzett és félreérthetetlenül kinyilvánított szeretetük fenntartása mellett, azt sem tudták (megérteni), hogyan választhattuk és tarthattuk meg olyan sokáig Kádár Jánost.- Nem választottuk - helyesbítettem. - Kaptuk! Közelgő önkormányzati választásaink kapcsán szóba jött egy érdekes részlet. Finnország gyéren lakott területeinek központja a „templomkerület”. Itt él a pap, a tanító, az orvos. Itt a posta és az államigazgatás központja. Utóbbit választott személy irányítja, aki egyáltalán nem biztos, hogy a leggazdagabb, de . mindenképpen a legtekintélyesebb pol- ' gár. Fizetése a választók bizalma. így aztán előfordulhat ilyen szövegű tábla a községháza ajtaján: „Ügyfélfogadás 1/2 7-től 1/2 9-ig és 19-20 óra között. Napközben a közigazgatás szünetel.” A polgármester ugyanis vagy kaszál, vagy tehenet fej. Egy másik példa a viszonyok „eltérő” voltára. Az elnöki palota előtti piacon van Paulig úr sátoros, lócás kávézója, a „President kahvia”, azaz „Elnöki kávézó”.- Csakugyan ide jár kávézni a köztársasági elnök? - kérdeztem.- Sajnos, mostanában ritkábban hangzott a válasz. - Sok a dolga. De már az elődei is hoztak ide vendégeket... Nem beszélt a levegőbe. A kávézó homlokzatán dokumentumfotók sora. A kávéját kortyolgató Giscard d’Estaing, Bush még alelnök korában, XVI. Gusztáv svéd király, Júlia holland királynő és férje, Bernhard herceg. Kanada főkormányzója. Dániel Ortega feleségestől. Az értékes trófeák sora azóta egy „Kárpátia Kft. Szekszárd” feliratú, nemzeti színeinkkel ékes kártyával gyarapodott. Finnországban a munka nem szégyen, és semmilyen tisztességes tevékenység se az. Sappo Myllylá, a finn dzsudoszö- vetség elnöke reggel 6-tól déíután 2- ig a piacon árulja - felesége kézimunkáit. A piacon egyébként minden kapható. Hal, sajt, banán, cobolyprém, jávorszarvasbőr, kucsma, ezüst ékszer, kivi, virág, WC-papir, nyírkéregből készült pásztorkürt és finn tör. A vásárlók között jól táplált sirályok tipegnek, akár a háziszárnyasok egy otthoni baromfiudvrban. A nyelvrokonságot - a géppuskatűz módjára ropogtatott „r”-eket nem számítva - az élőbeszéd dallama félreérthetetlenül bizonyítja. Az „egészségére” helyett „kippis”-t kell mondani, szappanvásárlás esetén pedig elég egyetlen szó: „epäjär- jestelmáhőmyydelláánsáköhán!” A félmilliós lélekszámú, de óriási kiterjedésű és körgyűrűkkel könnyen áttekinthetővé tett főváros másik fénypontja a kikötő. Nagyjából úgy helyezkedik el, mintha a mi csepeli szabad ki kötőnk százszorosára néznének a parlament ablakai. Rotterdamhoz mérten Helsinki kikötője persze kicsi, számunkra mégis lenyűgöző. Egymást érik a kamiontömegeket partra ontó óriási komphajók. Itt is mindenre ugyanaz jellemző, ami az országra. Aminek valahol ott kell lennie, az ott is van. Ami pedig felesleges, azt nem kell kerülgetni, mert egyszerűen nincs jelen. A Viking Line, a mókás fókafejes fehér lobogóval ékített Silja Line hajói és a szovjet Konstantin Szimonov, a lengyel Pomeránia, a kétszer is látott svéd Silvia Regina egymást váltogatták a szemünk előtt. Ügyes gépek pillanatok alatt emelnek háznyi magasságba1 a mi teljes ter- helésünbknél sokkal súlyosabb konténereket, kamionpótkocsikat. Emberkéznek szinte semmi szerepe sincs. A teljes kikötő árurakodását 4-5 gépkezelő végzi. Két napig a szemünk előtt, amivel azonban már a külön folytatást érdemlő saját rakodásainkhoz értünk. Írta és fényképezte: ORDAS IVÁN A halászok áruja hajóval érkezik a piacra Az elnöki kávézó Versenyfogat-díszkantár
