Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-24 / 94. szám

4 KÉPÚJSÁG 1990. július 24. Tv-napló Gyönki elnök a KKDSZ élén Felekezetek és szekták Az 1895-ben hozott törvény kimondta a val­lásszabadságot, s lehetővé tette azt is, hogy a törvényesen bevett vallások mellett törvénye­sen elismert vallásfelekezetek is működjenek, amennyiben működésüket a minisztérium jó­váhagyja. Működtek is, több-kevesebb sikerrel, s működnek ma is, mint a pécsi stúdió érdekes riportjában láthattuk, hisz ma vallást alapítani semmivel nem nehezebb, mint lapot indítani vagy más vállalkozásba kezdeni. Azt valószí­nűleg nem lehet megállapítani, hogy ma hány felekezet vagy éppen szekta működik Ma­gyarországon, de valamennyit az jellemzi, hogy egy történelmi egyházból váltak ki, néha az el­térés közöttük árnyalatnyi, máskor radikális re­form jellemzi buzgalmukat. Történelmileg nézve nincs ebben semmi kü­lönös. A római egyház történetét végigkísérik az eretnekmozgalmak, melyeknek tanításával zsinatok sora foglalkozott. Amikor Assisi Szent Ferenc fellépett, maga is ilyen gyanút keltett, s a kezdeti laikus mozgalomból csak később vált szerzetesrend. Az újítók fejében sok minden megfordult, az egyik középkori eretnekmozga­lom például azt hirdette, hogy Jézus nemcsak az elkövetett bűnöket váltotta meg, hanem azo­kat is, amelyeket majd ezután követünk el, tehát bármit lehet cselekedni, s a szekta tagjai ennek megfelelően éltek is, amit részletezni felesle­ges. A történelem arra figyelmeztet, hogy a fele­kezetek, kisegyházak megjelenése mindig vál­ságos időkben történik, így volt a XII. század tá­ján, majd a reformáció idején is. Ma is válságos időket élünk át, az embereknek volt alkalmuk sok mindenből kiábrándulni, s most lelkűk nyu­galmát keresik s jobbik esetben meg is találják választott felekezetűk keretei között. Bükkösdi László hatásos filmjében ilyenek szólaltak meg, volt aki a neofita buzgalmával védte hitét, más a meglelt igaz út öröméről szólt s arról, hogy megtalálta élete értelmét. Társadalmilag ez mindenképp kívánatos, a többi olyan hit- kérdés, amiről csak apostoli elhivatottsággal lehet szólni. Ateistát nem szólaltatott meg Bükkösdi László, annak ilyen kérdésekről alig­ha lehet szava, a zsoltáros egyébként azt mondja: a balga így szól az 6 szívében, nincs Is­ten. De ahhoz is hit kell, hogy elfogadjuk a zsol­táros kijelentését. Mit is lehet még hozzátenni ehhez a gondolatébresztő és mindenképp idő­szerű filmhez? Legyen az Úr békéje mindnyá­junkkal. Egy parasztköltő portréja Fesztiváldijat nyert Feledi Péter filmje, amelyben Szűcs Imre hódmezővásárhelyi pa­rasztköltőt mutatja be, s meg is érdemelte a dí­jat. Nem tudom, Szűcs Imre költőnek tartotta-e magát vagy inkább csak olyan versificatomak, amilyenről Kölcsey ír, de az biztos, hogy nem céhbeli költőnek indult. Jómódú gazda volt. Az akkori szóhasználattal kulák, akit elűztek földjé­ről, kitettek házából, újra meg újra költöznie kellett, s amint mondta, ez a keserű sors kény­szerítette ki belőle a verset. Lélektanilag elfo­gadható magyarázat: az élet formátlanná vált körülötte, ezért érezte úgy, hogy csak a kötött beszéd fegyelmével adhat számot sorsáról. Három versét mondta el, mindegyik meglepő formakészségről tanúskodott, rímei választé­kosak, hasonlatai, képei elevenek. Egy verselgető öreg parasztember önmagá­ban is érdekes lehet, Feledi Péter azonban biz­tos érzékkel mutatta be azt a történelmi hátteret is, ami Szűcs Imrét versírásra késztette. Csen­des humorral beszélt hajdanvolt életéről, sérel­meit sem sorolta s ez a bölcs emberség tette emlékezetessé alakját. Pedig lett volna miről szólnia, mert a lerombolt parasztporta marad­ványa a maga valójában kiáltó vádirat az 50-es évek politikája ellen. Szűcs Imre versekbe fog­lalta fájdalmát s megbékélt a sorssal. Ha volt is egy-két csípős megjegyzése, Feledi Péterre kacsintott: majd ezt kihagyhatják. Nem hagyták ki s így van jól. CSANYI LÁSZLÓ Mire elég a tizenöt hónap? I yyji I""*«-» i~n~ AI (Folytatás az 1. oldalról.)- Mire elég ez az idő?- Az első, alapító kongresszuson úgy fogalmaztam - kezdi válaszát Lönhard Ferenc - hogy mi érték- és leletmentésre szerveződünk. Ezt akkor a kongresszus elfogadta. Értéknek tekintünk minden olyat, ami a magyar nemzet kultúrájához tartozik határokon belül és kívül. Ami a vi­lág kulturális örökségének is része. Mi arra vállalkoztunk, hogy nemcsak a kul­túra területén dolgozó munkások érde­keit védjük, hanem magát a kultúrát is. A tizenöt hónap erre aligha elegendő.- Erre az értékmentésre képes-e a KKDSZ tagsága önmagában?- Önmagában nem. Partnereket kere­sünk. Állami feladatnak kell besorolni a kultúrát. Azt jelenti, hogy törvényeknek kell dekralálni, állami garanciákkal bizto­sítani. Az önkormányzati törvény módo­sító javaslatunkat Bánffy György képvi­selő terjesztette a parlament elé. Ennek az a lényege, hogy mi az önkormányza­toknak kötelező feladatként jelöljük a kultúrát. Ehhez kellenek az állami garan­ciák személyben, bérben, intézményben, fenntartásban.- Arra tettek-e javaslatot, hogy az ön- kormányzat mi módon bővítse anyagi eszközeit, hogy e kötelezettségének ele­get tegyen?- Ezek olyan financiális kérdések, ami­ben mi szakértőként nem tudunk jelen lenni. Az állam dolga, hogy kialakítsa a nemzet kulturális intézényeit. Meg kell határozni azokat is, amelyek ugyan nem nemzetiek, de kiemelten fontosak. Pél­dául színházak, képzőművészeti intéz­mények. El kell különíteni mi tartozik a helyi önkormányzathoz és mi az állam­hoz.- A KKDSZ fennállása óta miniszteri váltás is bekövetkezett. Jelent-e ez vala­milyen változást, amit már most lehet ér­zékelni?- Egészen más mentalitású miniszter­rel találkoztunk a napokban - személyes látogatásunk során - mint az elődje volt. Kérdés, hogy a hivatal mennyire alakítja az embert? Ez majd akkor derül ki, ami­kor konkrét feladatokra kell megoldást találni közösen és az már nem egy bemu­tatkozó találkozás. Legfontosabb most, hogy tiszta határokat teremtsünk az álla­mi kötelezettségvállalást illetően. Lénye­ges, hogy a kulturális intézményeket, a privatizációs folyamatba ne lehessen be­vonni. Van rá példa, hogy egy kft-vel, vagy bármilyen új gazdasági szervezettel raktárát, üzemet csináltak egy művelő­dési házból. Meg kell mentenünk ezeket az intézményeket. Ilyen kérdésekben a miniszterrel azonos a gondolkodásunk. Azzal a tizennégy pontos állásfoglalá­sunkkal is elméletben egyetértett, ami a tárgyalási alapunkat képezi. Ezeket kongresszusi megbízás alapján próbálja az elnökségünk véghezvinni. Ezekben a közszolgálati törvény, az önkormányzati, az államháztartási törvény megalkotását mi erőteljesen szorgalmazzuk. Ugyanígy szó van benne a kitüntetésekről, szakmai előmeneteli rendszer kidolgozásáról, stb. Ezekben úgy tűnt, hogy egyetértés van dr. Andrásfalvy Bertalan miniszter és köztünk. Mindaddig, amíg nincs konkrét fogódzó, addig ezek az elméleti beszél­getések szintjén mozognak. További kér­dés lesz majd, hogy a szék amit elfoglalt, mennyit formál jelenlegi énjén és ő meny­nyit a széken.- Milyen széket foglalt el most az elnök­ké választása után Lönhard Ferenc? Mi lesz a dolga, feladata mint szakszervezeti elnöknek?- A szervezeti és működési szabályza­tunk pontosan meghatározza, hogy mi az elnök dolga. Elsősorban az, hogy az alapszabály szerint működtessen az el­nökséget, és amit a kongresszusi határo­zatokban megfogalmaztunk, azt tétele­sen vigyük végig. A KKDSZ úgy szerve­ződött, hogy van egy elnöksége, ami négy szakma nyolc delegáltjából áll, egy függetlenített titkár és rajta kívül vannak a megyei ügyvivők, ami szakmánként (népművelők, könyvtárosok, muzeulógu- sok, levéltárosok), egy-egy ember. Ko­rábban az úttörőházak és a családi ese­ményeket rendező irodák dolgozói is ide tartoztak. Ez a tisztség jogositványokkat is jár. Jogom van, hogy összehívjam az ügyvivők tanácsát, a gazdasági felügye­lőbizottságot, de ugyanolyan tagja va­gyok az elnökségnek mint a többi. Csak most tizenöt hónapra nekem kell működ­tetnem őket. DECSI KISS JÁNOS Özvegy Arany Jánosné Hidjapusztán Arany János 1882. október 22-én halt meg, vasárnap délben. Két nappal előbb az Egyetértés cimű napilap bizakodva ir­ta, hogy „az aggasztó kór némileg eny­hült s a féltett beteg jobban van”, de éz hiú remény volt. Október 24-én, temeté­se napján, százezer ember kísérte az Akadémia oszlopcsarnokából a Kerepe­si temetőbe. Az újságok napokon át gyászkeretben jelentek meg, részletes beszámolókat közölve betegségéről és a temetésről. Ezekből tudjuk, hogy özve­gye fiával és Piroskával állt az Akadémiá­ban felállított ravatal előtt, de a temető­ben már nem tudott kiszállni kocsijából. Az öreg Vasváry József egy marék ho­mokot vitt neki, amit megérintett s ezt dobták a sírba. Ettől kezdve 1885. feb­ruár 19-ig, halála napjáig, özvegy Arany Jánosnéről alig tudunk valamit. Az aka­démiai lakást megtarthatta, s miután László fia már korábban megnősült, ket­ten maradtak Piroskával. Az özvegyről gyorsan megfeledkeztek, de szerepe sem volt már, a szerteágazó hagyatéki ügyeket László fia intézte, a pénzember szakértelmével s az ő gondja volt a hátra­hagyott művek kiadása is. Mit csinált özvegy Arany Jánosné élete maradék, nem egészen három évében? Betegeskedett, tétován nézte fia buzgal­mát, ahogy fáradhatatlanul levelezett és járta a hivatalokat, s bólogatott, amikor a hivatalos iratokban saját nevét olvasta. „Egész telem ismét a szobában ülve töl­töttem ” - írta barátnőjének Bessenyei Mihálynénak 1884 februárjában, s leve­léből azt is megtudjuk, hogy Széli Sá- muelné „rendkívül szép sonkákat" kül­dött neki. Az Akadémiában hatszobás lakásuk volt, Piroska nagyanyja szobájában aludt, s ezen nagyapja halála után sem változtattak. Még egy szobát használtak, ez volt a nappali és a fogadó, noha már régen nem fogadtak vendéget. Özvegy Arany Jánosné folyton betegeskedve élt a nagy lakásban, de nyaranta útra keltek Piroskával. 1883-ban Szalontára men­tek, az ottani időzés felfrissítette, a követ­kező évben két hónapot Balatonfüreden töltöttek, s innen utaztak Hidjapusztára, Tolna megyébe, Bezerédj István özve­gyéhez, akihez régi, meleg barátság fűz­te az özvegyet. Bezerédj István első fele­sége, Amália, a Flóri könyve szerzője, még 1837-ben meghalt, Bezerédj nem sokkal később sógornőjét vette el, aki 1856-ban megözvegyülve tavasztól őszig Hidjapusztán élt, a telet Pesten töl­tötte s Aranyékat is gyakran vendégül lát­ta. Arany Juliska ritka nemes léleknek nevezi, s azt írja barátnőjének, „igen gyakran vagyunk társaságában, mi igen nagy élvet nyújt, mert ő maga is széles éa alapos műveltséggel bír, s társaskörét úgy tudja maga köré gyűjteni, hogy a harmónia legkevésbé sincs megzavarva, bármennyien legyenek is jelen”. (Balogh Linához, 1861. dec. 7.) Azt is tudjuk, hogy Aranynak több házisapkát varrt, s a ba­rátságot Arany halála után is fenntartotta az özveggyel és Piroskával. 1884. au­gusztus végétől szeptember közepéig, három hétig vendégeskedtek Hidjapusz­tán, az unoka leveléből azonban csak ennyit tudunk. Nyilván jól érezték magu­kat; a későbbi kutatás a részletekre is fényt deríthet. Az irodalomtörténet figyel­metlen volt az özveggyel, pedig az Arany­családban egymást követték a tragédiák, s Arany László kora halálával az utolsó sarj szállt sírba. Az özvegy a Hidjapusz­tán töltött nyárvéget követő évben halt meg, 1886. július 4-én követte Piroska, a szeretett unoka, Arany János kismadara. Hidja-puszta úgy maradhatott meg a nagymama és az unoka emlékezetében, mint betegségektől fenyegetett életük utolsó boldog szigete. CSÁNYI LÁSZLÓ Csongrádtól 5 kilométerre a Tisza árterében, az „ellési” területen középkori monos­tor feltárását kezdték meg. Pávai Éva régész ásatásvezető szerint elképzelhető, hogy az Ópusztaszeren feltárt monostorhoz mérhető középkori építményre bukkantak, amely egy 1306-ból származó oklevél szerint az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetiségű volt (MTI-fotó) Középkori monostor Csongrádban Könyv Hűség Varga S. József kötete mellé Semmi szenzáció, semmi botrányos lelep­lezés nincs Varga S. József - a szekszárdi Ba­bits Kiadó gondozásában most megjelent - kötetében. Egyetlen dolog történik benne: hűség. A hűség cselekvése manapság nem tekint­hető mérték- és értékjelző tettnek. Mégis - vagy mondhatnám - csak azért is ezt állítja elénk első kötete elméül is választva Varga S. József. Magát a szerzőt aligha szükséges be­mutatni olvasóinknak, hiszen hosszú éveken át lapunk munkatársaként járta a megyét, most mozgásterét és szemléletét tágítva, a Szabad Föld újságírójaként teszi ugyanezt. Tudjuk, hogy az újságíró járásából, járkálásá- ból - vérmérsékletének, látásmódjának, te­hetségének megfelelően - hitvallása fogalma­zódik meg a látottakról, hallottakról, befoga­dottakról. Egy idő után aztán fogja magát, elő­veszi félrerakott jegyzeteit, megtelt noteszlap­jait és visszatekint. Teszi ezt azért, mert nyug­talan lelke kiáltani próbál: „Jó úton jártam-e, amig idejutottam?” Kérdés lehet, hogy Varga S. József miért most tekint vissza, hiszen megtehette volna néhány évvel korábban is, mert az összegyűlt élmények nem kötődnek aktualizált napi ese­ményekhez. Válaszként talán elfogadható a elmadó fogalom: hűség. Hű maradt - amint a kötetborító címlapja (Czakó Sándor fotója) is érzékelteti - a hétköznapok keresztjeit hordo­zó kicsi dolgokhoz, kicsi történésekhez. Erről vall a kötetet bevezető előszavában is: „... leg- főként a kisemberre összpontosítottam. A kis­emberre, akiről - halála után - nem neveznek el sem utcát, sem teret, s szobrát sem piszkit- ják le majdan a hallhatatlanság iránt érzéket­len galambok.” Kik ők? Mi magunk. Rólunk, a mi kötődésünkről, a mi időnkről, nyugalmunk­ról, reményeinkről, a megtért emberségünkről, feltámadásunkról, hűségünkről szól a könyv. No és „A házinéniről”, „A csillár’-ról, „Az utol­só kismalac"-ról, „A baltáról”, „A horgász”-ról, meg a műélvezetet akadályozó öreg paszuly- ról is. A kisemberekről, a kisemberek nyelvén szól, ír Varga S. József, vagyis könnyen befo­gadható. Ellesett, megélt történeteit rövidre, mondhatni, a lehető legrövidebbre fogalmaz­va adja tovább. Ezzel is jelzi, tisztában van az olvasásnál hasznosabb dolgoknak ítélt tény­kedések elsőbbségével, de tudja a test elfá­radhat, beleroppanhat a világteremtő, -forga­tó munkálkodásba, ha nem hagyunk perceket a lélek, a szellem nyújtózkodására. Nem ösz- szefüggő Írások, tehát bármikor letehető a könyv, de miként a tükröt is gyakorta fölvesz- szük, úgy e kötet is kínálja, hogy ismét és me­gint leemeljük a polcról, lapozva: milyenek is voltunk egy adott pillanatban? Ebből aztán okulhatunk is, hogy ne kövessük el újra ugyanazt a hibát. Tárca, riport, jegyzet, nehéz pontosítani a műfaji hovatartozását e kötetté állt írások gyűj­teményének. Nem is lényeges, mert ebből is, abból is válogatott a szerző és valamennyiben azzal a hitelességgel szól, amit rá parancsol­nak „suta mozdulatok, félmosolyok, kézszori- tások, lesunyt tekintetek, bizonytalan léptek, félszeg nevetések, felragyogó szemek és bi- zsergető kacsintások”. E belső tisztasággal párosul a könyv külső megjelenése, ami a kiadó és a nyomda mun­káját dicséri. DECSI KISS JANOS RÁDIÓ-TV KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: Hirek. Időjárás. Útközben. 4.30: Reggeli Krónika. 8.05: Hangszemle. 8.20: Szonda. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben. 10.30: Balaton-rádió. 10.30: Országgyűlés. 11.10: Hagyományos népzene Kanadából. 11.34: A 22-es csapdája. 12.00: Déli Krónika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Inter- mikroíon. 13.05: Klasszikusokdélidőben. 14.05: Szellemtörté­netek. 14.35: DzsesszmekSdiák. 15.05: Ezredforduló. 16.00: Délutáni Krónika. 16.15: Szívesen hallgattuk. 17.05: Televízió- technika -1990.17.25: A Szabó család. 18.00: Esti Krónika. 18.30: Ráadás. 18.30: Ifjúsági labdarúgó EB. 19.05: Sportvilág. 19.15: Láttuk hallottuk olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.38: A Muzsikás együttes játszik 19.50: Hajszálgyőkerek 20.05: EURÉKA - velünk vagy nélkülünk 20.35: Operasláge­rek 21.05: Rebellis sztárok 22.00: Késő esti Krónika. 22.30: Novemberi tavasz New Yorkban. 24.00: Hirek Időjárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Reggeli zenés műsor. 6.03: Reggeli csúcs. 7.35: Sportreggel. 8.00: Hírek Időjárás. 8.05: Robi, Tobi és a Töfrö- csó. 8.45: Márokpapiban. 9.00-13.45: Nyári zene-szó. 9.00: Hírek Időjárás. 9.35: Tízpercesek. 10.30: Helykeresö. 11.00: Hírek Időjárás. 11.05: Apró-cseprő. 11.10: Hallhatnám még egyszer? 11.30: Kapaszkodó. 12.00: Szó-ki-mondó. 12.40: II- lemcsepegtető. 13.00: Hirek Időjárás. 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. 14.00: Betűtenger. 15.00: Hirek Időjárás. 15.05: Csúcsforgalom. 17.00-21.00: RádióMa. 17.00: Hírek Időjárás. 17.30: Garázs. 18.00: Helykereső. 19.00: Hirek Időjárás. 19.13: Jenő néz! 19.30: Pop-regiszter. 20.00: Más-világ. 21.00: Hirek Időjárás. 21.03: Névmás.21.20: Nótakedvelőknek-mú- zeális felvételek 22.24: Halló, ki beszél? 23.00: Sporthiradó. 23.10: Deák Bili Gyula blues-estje. BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel. 9.00: Műsorismertetés. 9.10: Új Etema-lemezeinkből. 10.20: A magyar nyelv századai. 10.35: A csúnya férfiak városa. 10.47: Menotti: Amelia bálba megy. 11.43: Fúvósmúzsika. 12.00: Hirek Időjárás. Műsorismertetés. 12.05: Kamarazene. 13.00: Vizparti történet. 14.06: Szimfoni­kus zene. 15.20: Bellini operáiból. 16.00: Hírek Időjárás. Mű­sorismertetés. 16.05: Magyar zeneszerzők 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 18.05: Holnap közvetítjük 18.30: Na matemjem jeziku. 19.00: Hirek Időjárás. Műsorismertetés. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: A Purcell énekegyüttes felvételeiből. 20.05-22.00: Kapcsoljuk a Budapesti Kongresszusi Közpon­tot. 20.40: Csillagom virágom... 20.45: Tudósportré - őszidő­ben. 22.00: Sergiu Luca hegedűi. 22.39: Operaáriák 23.06: „Harmat hull a peóniába...” 24.00: Hírek Időjárás. 0.15—4^0: Bach-múvek két romantikus szvit slágermúzeum külföldi és' magyar előadókkal, nóták PÉCSI RÁDIÓ 5.55-8.00: Hajnaltól-reggelig Dél-Dunántúlon. (6.15: Dél­dunántúli krónika. - Lapszemle. - Jelentés áz utakról. - 7.15: Dél-dúnántúli krónika. - Időjárás. - 7.55: Programajánlat.) Szerkesztő: Somogyvári Valéria. 13.00: Szerbhorvát nemzeti­ségi műsor. -13.45: Német nemzetiségi műsor. 14.30: A pécsi stúdió háromnyelvű szolgáltató és kereskedelmi műsora. (Közben hirek: 15.00: Petőfi, 16.00-17.00-18.00: regionális. 16.30: Német és szerbhorvát nyelvű) - 18.30: Szerbhorvát nemzetiségi műsor. - 19.00: Magyar nyelvű hírek 19.05- 19.35: Német nemzetiségi műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ TV1 8.08: Műsorismertetés. 8.10: Képújság. 8.15: Tévétoma nyugdíjasoknak. 8.20: Autómánia. 8.45: Szolja Kovalevszkaja. 9.55: Parlamenti Napló. 16.45: Képújság. 16.53: Műsorismer­tetés. 16.55: Pannon Krónika. 17.05: Nachrichten. Hirek néme­tül. 17.10: Ecranul nostru. 17.40: A vadász fia. 18.10: Aki „leta­pogatta” a Holdat 19.00: Műsorajánlat. 19.10: Esti mese. 19.25: Közlemények Műsorajánlat. 19.30: Híradó. 20.05: A po­lip. 21.15: Parlamenti Napló. 21.45: Stúdió ’90.22.45: Jóakarat Játékok. 23.35: Híradó 3. TV2 Endrei Judittal és Dömsödi Gáborral 16.15: Képújság. 16.30: TV2. Benne: Riportok Időjárás. Ze­ne. 17.05: Torpedó. 17.20: Ifjúsági labdarúgó Európa-bajnok- ság. Magyarország-Portugália. 18.10: Gyerekeknek! 19.30: Kutyaszerencse. 20.38: TV2. 21.00: Híradó 2. 2120: TV2. 21.30: Gondolkodó. 22.15: TV2.22.50: Napzárta. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 13.00: A világ mint a világ modellje. 13.30: Waterfront. 14.35: Oktatómúsor.15.05: A tarka világ. 15.35: Műsorismerte­tés/ Hírek 15.50: Ráadás program. 16.30: Magyar híradó/Té­vénapló 1.18.20: Számok és betűk 18.40: Hírek külföldi turis­táknak. 18.35: Tudományos program. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tévénaplö II. / Lottóhúzás. 20.05: Megálmodom Ont az utolsó álmommal. 21.10: Témák és dilemmák. 22.10: Tévénapló III. 22.30: Hírek külföldi turistáknak 22.35: Traffic. Folytassuk a nevetéssel. Skandalumok 0.45: Hirek 2. MŰSOR 19.30: Tévénapló. 20.00: Szórakoztató kedd / Hirek 21.05: Zenekari koncert 22.05: LosZancos. 23.35: Csavargók és fel­veszek 1.05: Ót a tizenkettőig. 2.35: Határ nélküli álom. SUPER CHANNEL 7.00: Pirkadat. 9.15: Egyveleg. 17.30: Nyár. 19.30: Hírek 19.45: Időlánc. 20.00: Ultra sport. 0.15: Nemzetközi hírek 0.30: Egyveleg. 1.30: Időlánc. 1.45: Egyveleg. EUROSPORT 10.00: Eurosport-hirek 11.00: Micsoda hét! 12.00: Biliárd. 13.00: Ökölvívás. 14.00: Golf. 15.00: Könnyűatlétika. 16.00: Lovaglás. 18.00: Nemzetközi motorsport 19.00: Eurosport-hí- rek 20.00: Vívás. 21.00: Motorsport. 22.00: Birkózás. 23.00: Lovaglás. 24.00: Biliárd. 1.00: Eurosport-hirek MUSIC TV 17.45: Délutáni egyveleg. 18.00:1990felfedezettjei. 18.30: Az MTV legnagyobb slágerei. 19.30: Yo! 20.00: Szombat éjjel. 20.30: MTV-klub. 21.00: Rivaldafény. 21.30: Európai top 20. 23.00: Riport. 23.15: Maiken Wexo. 24.00: Az MTV legnagyobb slágerei. 1.00: Maiken Wexo. 2.00: Éjszakai videók RTL PLUS 6.05: Kedves Bili nagybácsi. 6.30: Halló, Európa - jó reg­gelt, Németország! 8.35: Telebutik 9.10: A Springfield-sztori. 10.05: Gazdag és szép. 10.35: Telebutik 11.00: Művészet és küldetés. 11.05: Négy ököl. 13.00: Nettó. 13.05: Gazdag és szép. 13.25: Kalifornia klán. 14.10: A Springfield-sztori. 14.55: Telt ház. 15.45: Sport. 17.10: Forró nyeremény. 17.45: Játssz velünk! 18.00: Kaz éstsa. 18.45: Híradó, időjárás. 19.05: Ham­mer. 19.30: Labdarúgás. 21.20: A szfinx ébredése. 23.00: Rob­banékony. 2350: Éva és az ezermester. 0.55: Hammer. 1.20: Aerobic. SAT1 6.00: Jó reggelta SAT1 -gyei! 8.35: Szomszédok 9.05: Sze­relemhajó. 9.50: Teletipp, Horoszkóp. 10.05: Teleüzlet. 10.30: A ve Maria. 12.15: Szerencsekerék 13.00: Telebörze. 14.05: Casimir és tsa. 14.30: Teletipp. Horoszkóp. 14.40: Szerelem­hajó. 15.30: Megbabonázva. 15.55: Teleüzlet. 16.05: Bonanza. 17.10: Szomszédok 17.35: Teletipp. 17.45: Műsorismertetés. 17.50: Matt Houston. 18.45: Híradó, időjárás. 19.05: Szeren­csekerék 20.00: Vidáman tovább. 20.30: Justitia kis halai. 21.00:Azördögnemalszik2320:Sport.0.20:Tévétűkör.0.50: Látogatók az űrből. 1.40: Előrejelzés. A részletes fíTV-műsor minden héten a pénteki RTV-EXTRA cimű müsormellékletünkben található.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom