Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-23 / 93. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. július 23. „Egyharmad a kerekek alatt” A Pofosz erkölcsi ereje Politikai üldözöttek közgyűlése Szekszárdon Az osztrák kommunisták és a kelet-európai zsákutca Interjú Emst Kalteneggerrel, a KPO grazi titkárává! (Folytatás az 1. oldalról.)- Magát a tényt csupán tudomásul vehetjük - válaszolt Ernst Kalteneg- ger. - S egyelőre hiányzik az alapos és mély elemzés. Számunkra mindebből az következik, hogy az eddigiekhez képest még biztosabban kell megállnunk a saját lábunkon. Persze, ne feledjük el, hogy a mi rendszerünk, azaz a kapitalizmus egyáltalán nem lett jobb annak következtében, hogy egy másik rendszer kudarcot vallott.- Ez azt jelenti, hogy az osztrák kommunisták továbbra is egy jobb rendszer érdekében küzdenek?- Nekünk az a véleményünk, hogy változásra van szükség, mivel számos kérdés vár megoldásra. Még egy olyan viszonylag gazdag országban is vannak komoly problémák, mint a mai Ausztria. Előbb- utóbb el kell jutnunk egy olyan társadalmi formációhoz, amelyik a szolidaritáson alapszik. Ausztria - a többi nyugat-európai országgal együtt - a kétharmados társadalmi modell felé halad. Tehát mig a kétharmad él a fogyasztói társadalom előnyeivel, addig a megmaradó egyharmad a kerekek alá kerül.- Különös, hogy ezzel együtt is sokan cserélnének nálunk Ausztriával...- Nézze, az a társadalom, amelyik alapvetően a haszon, a nyereség növelését tartja elsődlegesnek, az számunkra nem vonzó és nem példakép, különösen nem a fiatalabbak számára. Úgy hisszük, hogy léteznek más, igazi értékek is, amelyek az életet jobbá teszik. Nem véletlen, hogy kiváltképp a fiatalok keresik az alternatív életvezetés lehetőségeit.- A magyarországi rendszerváltás viszont éppenséggel azt a piacgazdálkodást feltételezi, ami elválaszthatatlan a haszontól és a nyereségtől, vagy ha úgy tetszik, a profittól. Az osztrák kommunisták szerint mindez egy meghaladott kép?- Bizonyos területeken biztosan. Hadd említsek egy konkrét példát: a kapitalista rendszer nemcsak Ausztriában, hanem egész Nyugat-Euró- pában képtelen volt megoldani a lakásgondokat. Itt nem működnek a piaci törvények. A piacgazdálkodás kétségkívül alkalmas arra, hogy az embereket ellássa fogyasztási javakkal, rádióval, tévével, videoké- szülékkel és így tovább. De ami a lakásokat illeti, nos, itt ez a dolog nem megy. A lakás sok ember számára Ausztriában is elérhetetlenné vált.- Akárcsak Magyarországon, vagy az egykori szocialista országokban. Az bizonyára ön előtt sem ismeretlen, hogy hazánkban egyenesen drámai a lakásínség.- Kétségtelen, hogy a lakásokkal kapcsolatos emberi igények folyamatosan növekednek. Az elszomori- tó magyarországi helyzet azonban nem szolgálhat bizonyítékul arra, hogy a lakásproblémát egy profitorientált társadalom képes megoldani.- A kommunista mozgalom Kelet- Európában egy mély válság után szinte teljesen ellehetetlenült, maga a kommunizmus szó pedig negatív tartalommal telítődött. Véleménye szerint ilyen helyzetben milyen módon lehet új alapokról indulni?- Ami megtörtént, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Számunkra, az osztrák kommunisták számára például a kérdés így vetődik fel: szaErnst Kaltenegger kítsunk azokkal a haladó hagyományokkal, amelyek még a fasizmus elleni küzdelem idejéből származnak? Szakadjunk el mindazoktól a harcoktól, amelyek így vagy úgy, de pozitív eredményt hoztak a dolgozók számára? Nem lehet vitás, hogy csak attól kell elhatárolódnunk, amiben hibáztunk, amit ma hibaként értékelünk. Ami pedig Kelet-Európát illeti: szerintem nem felel meg a valóságnak az, hogy az elmúlt évtizedekben itt minden rossz volt. Léteztek valós, nagy teljesítmények is, elég egy pillantást vetni például a kulturális színvonalra. Meg kellene őrizni néhány szociális vívmányt is. Az NDK-ban, ahol annak idején sokan felléptek a rendszer megváltoztatása érdekében, ma ugyanazok a régi rendszer vívmányainak megőrzéséért szállnak síkra. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka (Folytatás az 1. oldalról.) A politikai okokból elítéltek nem kívánnak végletes módszerekkel élni, azt azonban követelik hogy a közéletből tűnjenek el mindazon személyek, akik az országot ide juttatták. Aki pedig nem akar visszavonulni, azt kényszeríteni fogjuk - jelentette ki Székelyhídi Géza, konkrétan kilátásba helyezve például annak a kommunista iskolaigazgatónak a leváltását, akinek működése nem felel meg a Pofosz megyei szervezet számára. Majd szóba került Biszku Béla és Gáspár Sándor személye is, ez utóbbi állítólag még tavaly is ezerkétszáz fácánt ejtett egy alkalommal, vadászat közben. Az ilyen levi- tézlett vezetőket meg kell fosztani kiemelt nyugdijuktól, s a különbözetet a meghurcoltak között kellene szétosztani - mutatott rá a szónok a jelenlevők egyetértése közepette. Arra kérte egyúttal a résztvevőket, hogy minél többen jelentkezzenek a szervezetbe, mert ez adja az igazi erőt, ami manapság igen fontos, mivel a torzsalkodás a kommunistákat erősíti. Fel is idézte ezzel kapcsolatban a kommunista puccsveszélyt, amit azonban „nem fognak hagyni”. A közgyűlésen Rajna Tibor, a Pofosz egyik alapító tagja is felszólalt, aki az erkölcsi elégtétel fontosságát részletezte. Orbán László Erdélyből érkezett, s a Romániai Volt Politikai Foglyok országos elnökségének üdvözletét tolmácsolta, s szorgalmazta a két szervezet közti közvetlen kapcsolatfelvételt Az elégtétel elveszíti jelentőségét, ha késik- Egy vagyok a sok ’56-os pesti srác közül - mutatkozott be beszélgetésünk kezdetekor Rajna Tibor, a Pofosz egyik alapító s elnökségi tagja, aki egyúttal a Fejér megyei szervezet vezetője. A Pofosz legfőbb célkitűzésének a diktatúra által a jogaiktól, vagyonuktól, szabadságuktól megfosztott emberek érdekeinek képviseletét jelölte meg, majd ezt is hozzátette: Ebben a sokszínű, néha kétes értékű politikai változásban a Pofosz valahol a magyarság identitásának a hordozója kíván lenni. Az általunk képviselt erkölcsi alapra ugyanis lehet épiteni.- Nem gondolja néha úgy, hogy az ellenállók országából a politikai foglyok országa lettünk?- Hiszem és vallom, hogy ebben az országban annyi millió politikai fogoly volt, ahány ember itt élt. Persze, a sérelmek nemcsak ’45 után kezdődtek, hanem a harmincas években, például a zsidóüldözésekkel. Mi most a demokráciát kívánjuk épiteni, ebből következően a sérelmeket orvosolni kell. Ám azt is látni kell, hogy az a gyakorlat, melynek értelmében az ország egyik fele mindig őrző, a másik fele pedig őrzött volt, illetve ezt a helyzetet váltogatták, tovább nem folytatható. A társadalmi megbékélést, a tisztességes váltást végre lehetővé kell tenni, még akkor is, ha mindennek óhatatlanul lesznek személyi konzekvenciái.- Miként lehetne úgy orvosolni a sérelmeket, hogy közben az ország ne kerüljön anyagi csődbe, de azért lehetőleg minden ártatlanul szenvedett kapjon elégtételt?- Egy társadalmi-erkölcsi elégtételnek már csak hozadéka néhány más intézkedés, így a nyugdíjkiegészítés. Ami viszont . nagyon fontos: minden elégtétel elveszíti a jelentőségét, ha késik. Idős korosztályról van szó, s elkerülendő a látszata is annak, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetére való hivatkozással késedelmet szenvedjenek a jogos igények. Mi még mindig azt érzékeljük, hogy a kinyilvánított jó szándék és egyetértés ellenére is sok a huzavona. Elhisszük, hogy szegény az ország, de az a polgár még szegényebb! S ő nem tehet arról, hogy ártatlan létére a törvény bűnösnek minősítette.- S vajon Rajna Tibor annak idején miért minősült bűnösnek?- Külvárosi munkásgyerekként vettem részt az '56-os harcokban, s bárhol kérdeznek, nem győzöm hangsúlyozni: nem politikai indíttatásból, hanem hazafias okok miatt. Az, hogy mindez a hat évig tartó börtönbüntetésem alatt politikai értékeléssé érett már egy másik történet.- szeri „A fal - Berlin 1990” Gigantikus rockshow Oktatási-nevelési fórum Pécsett A pedagógus fizetését ne az igazgató határozza meg (Folytatás az 1. oldalról.) A televízió jóvoltából szerte a világon becslések szerint egymilliárdan nézhették élőben vagy láthatják felvételről a műsort. Az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, Jacques Delors már szombat délután üzenetben üdvözölte a résztvevőket. Mint írta „A fal” jelképes cím. „Ma, amikor eltűnnek a sorompók Európa két része között, ünnepeljék együtt megbékélésünket. Önök a zene útján kifejezésre juttatják eredményeinket egy olyan Európa iránt, amelyben mindenütt béke, jólét és változás uralkodik” - hangsúlyozta Delors. Az előadást - amelyet „A fal” zenéjének szerzője, Roger Waters rendezett - egy 168 méter széles és 25 méter magas színpadon tartották. Két és fél ezer műanyag panelből hatalmas falat emeltek, amelynek tövében a résztvevő sztárok: Cyndi Lauper, Jo- ni Mitchel, Bryan Adams, Jerry Hall, Sinead O’Connor, Van Morrison valamint a The Scorpions és a The Band együttesek előadták fantasztikus fény- és hangeffektusokkal kísért műsorukat. A hangkulissza létrehozásában közreműködött a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara és Kórusa is. Az előadás végén - a hallgatóság hatalmas ovációja közepette - „leomlott” a fal, amelyet addig a rocklegenda mondanivalóját illusztrált videobejátszások vetítővásznaként használtak. A szomorú múltat idéző mementó- ként a hatalmas színpadot a Brandenburgi Kapunál helyezték el, abban a „halálsávban” ahol az előző évtizedekben számos, Nyugat-Ber- linbe menekülni próbáló vesztette életét. Géppisztolysorozatok helyett az övezetet ezúttal persze a fényeffektusokat szolgáltató reflektorok sugarai pásztázták... A berlini rockkoncert volt a „World War Memorial Fund for Disaster Relief nevű szervezet világméretű adománygyűjtő akciójának kezdete. Ez a szervezet azt a cél tűzte ki maga elé, hogy a századunkban lezajlott háro- búk során meghalt 100 millió ember mindegyikéért tíz dollárt gyűjt, s az így létrejött alapból gyorsan és bürokráciamentesen azonnali segélyt nyújt a rászorulóknak a különféle természeti és egyéb katasztrófák esetén. Az új oktatási évre készülve - bár egy kissé rossz időpontban - oktatási-nevelési fórumot tartottak Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központban, melyen azért a kánikulai nyár ellenére is sokan megjelentek. A fórum egyetlen célja volt, hogy a kormány oktatáspolitikáját segítve háttérinformációkat adjon, megismertesse az egybegyűlteket a ma pedagógusainak égető gondjaival, a politikai kurzusváltás okozta stressz enyhítésének módjait találva meg. A tárca miniszteriális szinten képviseltette magát: dr. Andrásfalvy Bertalan mondott bevezető gondolatokat, őszinMegegyeztek a kormányzó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező törvénytervezet elveiben. A budai Agro Hotelben, a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával rendezett háromnapos tanácskozás vasárnapi zárt ülése után Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselője nyilatkozott erről az MTI munkatársának. A pártok képviselői abból indultak ki, ami összeköti őket, s így sikerült a részletkérdésekben is közös álláspontot elfogadni, így elvileg augusztus 20-ig elfogadható a törvény - mondotta -, aminek jelképes ereje is lenne. A föld csak azoknak, illetve azok örököseinek jár majd ingyen, akiké volt a törvénysértő elvétel előtt. Az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossága miatt maximálisan figyelembe vették a tártén ecsetelve a minisztérium gondjait, az átállás feladatait. Sok mindenről szólt, kitérve a hitoktatási vitára is. Ez utóbbi - a miniszter véleménye szerint - sokkal nagyobb port vert föl, mint amennyit a team megérdemelt volna. Hiszen a tárca nem új dolgot talált ki, legföljebb az érvényben lévő rendeletek jegyében próbált eljárni, s végül kölcsönös kompromisszumokkal sikerült az ügy végére pontot tenni. Andrásfalvy Bertalan kijelentette: a minisztérium átalakítása folyik, amolyan „szolgáló” minisztériummá válnak a korábbi „utasításokat szóró” föhatalommal szemben. Kialakították azokat a szakmai gyaló felek a földet ma is művelő, falun élő tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók érdekeit Racionális sorrend szükséges a föld igénylések teljesítésénél - hangsúlyozta Zsíros Géza. Először azok kapják meg a földet akik azonnal művelésbe is veszik, tehát a falun élő tsz- és állami gazdasági dolgozók. Akiktől elvették korábbi földtulajdonukat azok ingyen nyerhetik vissza, mások viszont e körből kedvezményes összegért juthatnának földhöz. Az ebből nyert bevételből célszerű lenne kártalanítási vagy földvédelmi alapot képezni. Személyes becslésem szerint - mondotta - a silányabb földön 20-30 ezer forintért, a jobb termőföldön 40-80 ezer forintért juthatnának hozzá a gazdák egy-egy hektárhoz. Ezeket a földeket a magántulajdonon teameket tanácsadó testületeket, melyek az átállást segítik majd. Végül szólt a pedagógusbérekről, mondván: a tanár-tanító közszolgálati alkalmazott, akit éppen a köz szolgálatából fakadóan a képzettségének és a szolgálatban töltött időnek függvényében keli megfizetni. így azon igyekeznek, hogy megfelelő bértáblázatokat alakítsanak ki, s hogy a pedagógus fizetése e szerint s nem az adott tantestületi rend, vagy igazgató kénye-kedve szerint kategorizá- lódjék így függetlenekké válhatnak a belső hatalmi harcoktól, s ez teremtheti meg igazi * presztízsüket A nem független pedagógus - manipulálható. KOZMA FERENC alapuló, önkéntes szövetségbe tömörülve, együttesen művelhetnék meg a családok így már szántóföldi növénytermelésnél is rentábilissá válhat a gazdálkodás. Nagy előny, hogy ezek a kis szövetségek jóval rugalmasabban alkalmazkodhatnak a bélés külföldi piachoz, mint a tsz-ek, vagy az állami gazdaságok. Arra az észrevételre, hogy a haszonbérletbe kiadott földtulajdonok bérleti költségei megdrágítják a termelést növelik a mezőgazdasági termékek árát kifejtette, hogy végre a mezőgazdasági termékek önköltségszámításánál helyére kerül a föld használati értéke. Hangsúlyozta, hogy atsz-ek állami gazdaságok indokolatlanul nagy bürokráciájának leépítésével sokszorta több pénz takarítható meg, mint amennyivel ez a haszonbérleti díj drágítja a termelést Megegyeztek a kormányzó pártok a földkérdést rendező törvénytervezet elveiben
