Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-19 / 90. szám

„A sajtónak ujjongania kellett volna” Döntés a vagyonügynökségről, vita a tájékoztatási bizottságiéi Hétfőn újabb ülést tart a parlament A szerda délelőtti bizottsági üléseket követően délután 14 órától ismét plená­ris ülésre gyűltek össze a képviselők. A nyári rendkívüli ülésszak e heti harmadik munkanapján az elnöklő Szűrös Mátyás ismertette az ülésnap programját. E sze­rint a napirend: az Állami Vagyonügy­nökségről szóló törvénytervezet, vala­mint a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságá­ról és a közszolgálati tömegkommuniká­ciós eszközök vezetőinek ideiglenes ki­nevezési rendjéről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása; a Sajtóprivatizációs Bizottság közbenső jelentésének meg­tárgyalása, s a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni nemzetközi egyez­mény módosítása. A tárgysorozat megkezdése előtt so­ron kívül kért szót Hódosán Róza (SZDSZ), hogy felolvassa a szabad de­mokraták önkormányzati bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozat élesen elítélte Horváth Balázs belügyminiszter két nappal ko­rábbi kijelentését, amely megkérdőjelez­te az SZDSZ szakértőinek kompetenciá­ját, úgy ítélve, hogy önkormányzati tör­vénytervezetük irrealitások szakszerűt­len követelésére épül. Ezt követően került sor az Állami Va­gyonügynökségről szóló törvényjavaslat, illetőleg az ahhoz tett módosító indítvá­nyok feletti döntésre. (Folytatás a 2. oldalon.) Sok a svindli, kevés a pénz Nem adnak újrakezdési kölcsönt A kormány felfüggesztette az újrakez­dési kölcsön folyósítását. Erre a lépésre azért kényszerült, mert a foglalkoztatási helyzet a kölcsönkonstrukció bevezeté­se óta alapvetően megváltozott. Folya­matosan növekszik a munkanélküliek czAna, s az év véoére elérheti a 100 ' ezrei. Amennyiben az újrakezdési kölcsön változatlan formában fennmaradna, ez a foglalkoztatási alap kimerüléséhez ve­zetne, s a kormány nem tudná garan­tálni a munkanélküliek létbiztonságához szükséges állami segítséget. A kedvezményes újrakezdési kölcsön kamatai ugyanis a foglalkoztatási alapot terhelik. 1990 első negyedévében 18 ez­ren kaptak újrakezdési kölcsönt, az igény azonban az utóbbi néhány hónap­ban ugrásszerűen növekedett. A foglal­koztatási alapból finanszírozott kamat­terhek összege 1989-ben 600 millió fo­rint volt, míg az idén már 1,3 milliárd fo­rintra tehető. Ha nem függesztenék fel a kölcsönök folyósítását, az évi kamatteher 3 milliárd forint fölé nőhetne, s ennek fi­nanszírozására nem elegendő a foglal­koztatási alap. Az újrakezdési kölcsön a munkanélkü­livé váltaknak, az iskolából kikerülteknek kíván segítséget nyújtani. Korábban 300 ezer, újabban pedig 400 ezer forintos hi­telt biztosított a kormány azok számára, akik valamilyen vállalkozásba kapcso­lódtak be. A kölcsön hozzájárult a munkanélkü­liek számának csökkentéséhez, a vállal­kozások élénkítéséhez, és mind ez idáig eza konstrukció jelentette az egyetlen lé­nyeges támogatást az új kisvállalkozá­sok indításához. A kölcsönigénylők összetétele azon­ban folyamatosan megváltozott. Egyre nagyobb számban olyanok vették igény­be a támogatást, akik a kedvezményes hitelhez jutás érdekében váltak munka- nélkülivé, és sokan azért vették fel a pénzt, hogy bővítsék már meglévő vállal­kozásaikat. Mindkét tényező - a finanszírozási ne­hézségek, s az, hogy a támogatás nem töltötte be eredeti szerepét - hozzájárult a kormány döntéséhez. A kölcsönfolyósítás leállításával egy­idejűleg a kormány hozzákezdett új vál­lalkozásélénkítő intézkedések kidolgo­zásához. Antall József hazaérkezett brüsszeli villámlátogatásáról Egyórás, .történelminek” minősített megbeszélést folytatott Antall József ma­gyar miniszterelnök szerdán délelőtt Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával. Ezt követően Antall József bejelentette, hogy Magyarország brüsszeli nagyköve­tét megbízták a NATO-val való hivatalos kapcsolattartással, Wörner főtitkár pedig hozzáfűzte, hogy a NATO tudomásul vet­te ezt. Wörner a maga részéröl bejelen­tette, hogy legutóbbi moszkvai tárgyalá­sain hasonló egyetértésre jutott a szovjet vezetőkkel. így a Szovjetunió és Magyarország az első két ország, amely brüsszeli nagykö­vetei révén képviselteti majd magát az at­lanti szövetségnél. (Folytatás a 2. oldalon.) A NATO-főtitkár és a magyar miniszterelnök (Telefotó) Nemzetiségi törvény készül Dr. Pálos Miklós nyilatkozata Várhatóan az év második felében az Országgyűlés elé terjesztik a hazánkban élő kisebbségek jogállását rögzítő nem­zetiségi törvény tervezetét. Ennek előké­szítése a kormány Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Titkárságának egyik legfonto­sabb tennivalója - tájékoztatta az MTI munkatársát Pálos Miklós, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitkára. E jog­szabály alapja - mint mondotta - az a tör­vénytervezet, amelyet már korábban megalkottak a hazai nemzetiségek javas­latait is figyelembe véve. A nemzetiségi szövetségek képviselői joggal kifogásol­ták, hogy az említett törvénytervezet főleg nemzetiségpolitikai elveket deklarált, s nem tartalmazta a szükséges garanciá­kat. Ezért új változatában nemcsak a kol­lektív és egyéni jogokat rögzítik, hanem szavatolják a gyakorlásukhoz szükséges feltételek megteremtését is, meghatároz­zák az állami és társadalmi szervek ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. A törvény- tervezetet megvitatják majd a hazai nem­zeti és etnikai kisebbségek közösségei­vel és szervezeteivel. (Folytatás a 2. oldalon.) Száz óra a Sváb-Alpokban „Jegyezzék meg, elvtársak - mon­dotta néhány évvel ezelőtt egy nóg­rádi veterán -, a kapitalizmus olyan messze van tőlünk, ha szembefut velünk, akkor sem érjük utol.” Nos, most e sorok írójának sikerült az, hogy Martin Schabei, Michael Man­gold, Hermann Schur és Gerhard Wörner jóvoltából, no és természe­tesen az AS-B segítségével részt vehetett egy Baden-Württemberg tartományban tett látogatáson. Az említett urak - viszonozva a tavalyi magyarországi, pontosabban tamá­si és környéki vendéglátást, tapasz­talatcserét, amit a városi tanács koordinált -, most meghívták az egy évvel korábbi vendéglátóikat, s az­tán időt pénzt, fáradságot, autót nem kímélve szervezték a progra­mokat. Már itt az írás elején le kell szö­gezni - remélem, a későbbiekben ez kiderül -, nem a hasraesés és nem a kunyerálás útja volt ez, hanem sok­kal inkább a tapasztalatszerzésé, a vállalkozó keresésé. Azért látogattunk el dr. Benkő András tanácselnök-helyettessel, Orbán Sándor tamási, és Magyar István iregszemcsei tsz-elnökhe- lyettessel, Páczelt Pál és Simon László segítségével a tartományi mi­nisztériumba, a fürdőkbe, az üze­mekbe, a farmergazdaságokba, hogy hasznosítható tapasztalatokat szerezzünk. (Folytatás az 5. oldalon.) Pakson az Atomerőmű lakótelep szomszédságában strandot épít a Buda­pesti Vízép és alvállalkozói. A létesítményhez tartozik majd egy 50 méteres nyitott versenymedence, gyermekmedence, öltözők, konditerem és lesz ter­rénum is. A 200 milliós beruházás befejezését 1991. májusra tervezik.-gk­Strand az Ürgemezőn A versenymedence fölé később sátor is húzható Vasbetonszerelők

Next

/
Oldalképek
Tartalom