Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-02 / 75. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. július 2. Németország mérföldkövei A peresztrojka nehéz pillanatai (Folytatás az 1. oldalról.) 1990. március 29. - Aszövetségi bank köz­ponti tanácsa javasolja, hogy az NDK-márkát 2-1 arányban váltsák át Csak a 2000 márka alatti megtakaritásokra vonatkozzon az 1-1- hez átváltási arány. A kezdeményezés heves tiltakozást vált ki. 1990. április 19. - Lothar de Maiziere újon­nan megválasztott NDK-miniszterelnök kor­mánynyilatkozatban leszögezi: a gazdasági, pénzügyi és szociális uniónak még a nyári szünet előtt életbe kell lépnie. Az átváltási arány 1 -1 legyen. A földreform és a tulajdon- átruházások útján jóhiszeműen szerzetttulaj­doni jogok maradjanak érvényben - javasol­ja. 1990. április 23. - A nyugatnémet kormány előterjeszti a pénzügyi unióra vonatkozó ter­vét A béreket fizetéseket és nyugdíjakat alapvetően 1-1 arányban rögzítsék. A megta­karításokat 4000 márka alatt 1-1 arányban, efölött 2-1 arányban váltsák át Az NDK-kor- mány „érdekes tárgyalási alapnak" minősíti a javaslatot 1990. április 24. - Kohl és de Maiziere bon­ni találkozóján megerősítik, hogy a gazdasá­gi, pénzügyi és szociális unió július 2-án lép életbe. 1990. május 2. - Rudolf Seiters és Matthias Gehler kormányszóvivő Bonnban és Berlin­ben egyidejűleg bejelenti, hogy minden lé­nyeges kérdésben megállapodásra jutottak. A béreket fizetéseket lakbéreket nyugdija­kat és más ellátmányokat 1 -1 arányban állít­ják ki, a megtakaritásokra korcsoportonként eltérő átváltást terveznek. 1990. május 18. - Waigel nyugatnémet és Romberg keletnémet pénzügyminiszter a Schaumburg palotában aláírja a „Pénzügyi, gazdasági és szociális unió megteremtéséről szóló szerződést” 1990. május 21. - Az NDK parlamentjében első olvasatban tárgyalják az államszerző­dést 1990. május 23. - Első olvasat a szövetségi gyűlésben. Az ellenzék módosításokat köve­tel. 1990. május 30. - Az NDKállami bankjának elnökhelyettese ismerteti a pénzügyi átállás részleteit: 440 milliárd NDK-márkát kell nyu­gati márkára átváltani. Ez 16 millió állampol­gár 25 millió számláját 230 ezer jogi személy és üzem számláját valamint 400 ezer NDK-n kívüli székhelyű személy és intézmény szám­láját érinti. 1990. június 5. - Az NDK-ban megkezdő­dik a pénzátváltási kérelmek kiadása. A ban­kok és takarékpénztárak előtt hosszú sorok kígyóznak. 1990. június 21. - A szövetségi gyűlés (bundestag) és a Népi Kamara nagy több­séggel elfogadja a gazdasasági, pénzügyi és szociális unió megteremtéséről szóló állam- szerződést 1990. június 22. - A szövetségi tanács (Bundesrat) amelyben az SPD vezette tarto­mányok vannak többségben, ugyancsak jó­váhagyja a szerződést 1990. június 30. - Érvénytelenné válik az NDK-márka. 1990. július 1. - Az NDK-ban a nyugatné­met márka a törvényes fizetőeszköz. Az NDK- polgárok egyelőre csak 2000 márkát válthat­nak be készpénzbe. A szövetségi központi bank 25 milliárd nyugatnémet márkát biztosit a valutaátváltás fedezésére. * Berlin belvárosában éjfélkorelöszilveszte- ri hangulat uralkodott. Petárdák durrogása, autókürtök zengése jelezte a keletnémet la­kosság afelett érzett örömét hogy végre való­di „kemény” fizetőeszköz lehet a birtokában. Ugyancsak éjfélkor kezdte meg - elsőként az NDK területén - a nyugatnémet Deutsche Bank kirendeltsége a berlini Alexander- platzon a DEM-bankjegyek kifizetését mint első gyorssegélyt a lakosság részére. A fiók előtt már szombaton délután sorban álltak azok, akik a leginkább ki voltak éhezve a nyugatnémet márkára. Éjfélkor már mint­egy tízezren várakoztak a Deutsche Bank kék-fehér zászlóival feldíszített kirendeltség környékén. A fülledt melegben többen rosz­szul lettek, elájultak, tizenhárom személyt a mentőknek kellett orvosi ellátásban részesí­teniük. Pontosan éjfélkor lépett be a sorba első­ként várakozó Hans-Joachim Corsalli a bankfiókba, hogy átvegye 2000 márkára szóló nyugtájának ellenértékét. (A nyugtát még június folyamán kapták a keletnémetek, amikor kérvényt nyújtottak be bankjukhoz, il­letve takarékpénztárukhoz DDM-ben levő megtakarításaik DEM-re való átváltása vé­gett.) A cég nevében a kelet-berlini fiók veze­tője köszöntötte az első ügyfelet száz DEM- re kiállított takarékbetétkönyvvel jutalmazva többórás sorbanállását. Vasárnap reggel az NDK valamennyi pénzintézete kinyitott, hogy megkezdje a nyugtákon jelzett első készpénzösszegek ki­fizetését. A berlini városkép így nem sokban tér el a júniusban megszokottól: valamennyi bank, takarékpénztár, postahivatal előtt százméte­res sorok kígyóznak, annak ellenére, hogy a hivatalok megerősített személyzetei készül­tek fel a várható hatalmas rohamra. Az embe­rek az elmúlt hónapban átváltási kérvényeik benyújtása végett várakoztak három-négy órát most pedig az első, 2000 DEM-re korlá­tozott készpénzösszeg felvételére. A pénzügyi unió napjával megszűnt min­dennemű ellenőrzés a két német állam belső határán, illetve az NDK és Nyugat-Berlin kö­zötti határátlépő-helyeken. Alighanem a keleti határokra áttevődött nyugatnémet ellenőrzés és vízumkényszer okozta, hogy szombaton - az utolsó ellenőr­zésmentes napon - több százezer lengyel in­dult végső rohamra Németország ellen. Egyedül a swieckói határállomáson ötven­háromezren léptek be az NDK-ba, föltehe­tően azzal a céllal, hogyaz NDK-márkájukat elvásárolják. A pánikhangulatban nyilván szerepet játszott a július 1-jére meghirdetett szigorúbb lengyel vámtörvény (behozatali korlátozásokkal és drasztikus illetékekkel), és annak hire, hogy vasárnaptól csak érvé­nyes nyugatnémet vízummal rendelkezők utazhatnak be az NDK-ba is. (Folytatás az 1. oldalról.) A Demokratikus Platform mintegy 20 képviselője enyhén szólva kisebbségben van az összesen 4683 kongresszusi küldött tömegében. A radikálisok egyelőre nem döntöttek a pártból való kilépésről, azt azonban szombaton közölték: ha nem történik áttörés, akkor a kongresszus után mindenféleképpen „szakítanak". Azt állítják, hogy képtelen helyzet ala­kult ki az elmúlt évek torzításai miatt. Miközben a kongresszusi küldöttek között számuk elenyésző, véleményük szerint a 19 milliós tagság 40 százaléka őket támogatja. Ennek alá­támasztására a tavaszi választások eredményeit idézték. Borisz Jelcin maga is taktikázik: Az Oroszországi Föderáció elnöke egyelőre „frakciók * fölöttinek” állítja be magát - miközben a „párt utolsó esélyéről” beszél, s miközben maga is kilátásba helyezte, hogy a kongresszus kudarca esetén „felfüggeszti a párthoz való tarto­zását”. (Érdemes figyelni a szóhasználatra.) Az oroszországi pártkongresszus konzervatív hullámai gyorsabb cselekvésre ösztönzik azokat is, akik a pártot szociáldemokrata irányba kívánják fejleszteni: ők először belülről akarták ösztönözni ezt, de ma már úgy látják, hogy ez lehetetlen - tehát ki kell lépniük az SZKP-ból. A reformerek, a kiválásra törekvők azonban viszonylag csendben vannak - ez derül ki a KB ülésén is. Nagyon is jól tudják: ha kilépnek, nem lesz sajtójuk, nem lesz székházuk, pén­zük - egyszóval megszűnik kiváltságos helyzetük. Azt azonban majdnem bizonyosra veszik Moszkvában, hogy a párttagság szétzilálódá­sa miatt ezen a kongresszuson elkerülhetetlenül felgyorsul az SZKP szétzilálódásának fo­lyamata. Ez ugyanis már látványosan megindult: január óta állítólag 130 ezren léptek ki a pártból. Különösen sokan adták vissza a tagkönyvet azután, hogy az orosz pártkongresz- szuson a konzervatív Ivan Polozkovot választották meg vezetőnek. Márpedig ez a folyamat éppen Mihail Gorbacsov hatalmi bázisát ássa alá: a szovjet ve­zető nem általános választások eredményeként került az államfői székbe, ezért legitimitása elsősorban a párton nyugszik - államfőként eddig mindig a pártra hivatkozhatott Ha ezen­túl nem tudhatja maga mögött a pártot, akkor az állami bürokrácia hatalmas, tehetetlen tö­mege lehetetlenné teheti munkáját Bírálói odáig még nem mentek el, hogy mást javasoljanak a peresztrojka helyett, vagy hogy éppen az ő leváltását követeljék - az oroszországi pártkongresszuson azonban már elhangzottak efféle „puhatolózó” felszólalások is ilyen irányban... Jegor Ligacsov például egyfelől indítványozta, hogy Gorbacsov adja fel pártvezetői tisztét, másfelől kifogásolta, hogy az ország vezetője a komoly döntéseket a pártvezetés jóváhagyása nélkül hozta meg. A kísérlet világos: maradjon elnök Gorbacsov - de a pártvezetést adja fel, következéskép­pen ezentúl legyen az SZKP vezető testületéinek „foglya”. Gorbacsov valószínűleg éppen az ilyen helyzet kialakulását akarja megelőzni, amikor azt mondja, hogy jelenleg mindkét tisztséget szeretné betölteni. A központi bizottság pénteken ezt végül is támogatta - de ma már kiszámíthatatlan, mi- , ként reagál a kongresszus. Még az SZKP is túljutott azokon az időkön, amikor a kongresz- szus ellenszavazat nélkül elfogadta a KB „ajánlásait”. Gorbacsovnak részben törekednie kellett a kongresszus mielőbbi megtartására, mert a párt reménytelenül lemaradt a peresztrojka mögött; az utóbbi hetek eseményei azonban megmutatták, hogy a konzervatívok még komoly tartalékokkal rendelkeznek. Gorbacsov - és a kongresszus - számára marad a kompromisszum lehetősége. De ma- ’ rad-e, s ha igen, meddig? Erre adnak talán választ a következő napok. A Kereszténydemokrata Internacionálé csúcstalálkozója Budapesten záróüzenet elfogadásával befejeződött a Kereszténydemokrata In- ternacionálé első csúcsértekezlete. A konferencia érdemi munkája lényegé­ben egyetlen napra, szombatra koncent­rálódott, de a már pénteken Budapestre érkezett magas rangú politikusoknak al­kalmat kínált négyszemközti megbeszé­lésekre is a tanácskozás. E tárgyalások egyik figyelemre méltó mozzanata a Ma- zowiecki-Antall-Kohl hármas találkozó volt. Az 54 ország Kereszténydemokrata pártjait tömörítő szervezet, a Keresztény- demokrata Internacionálé csúcsértekez­letének témájaként a Kelet- és Közép- Európa jövője, valamint a keresztényde­mokrácia szerepe a térségben végbe­menő változásokban gondolatkört jelöl­ték meg a szervezők. A tanácskozásra Budapestre jöttek négy kontinens vezető politikusai: államfők, alelnőkök, kor­mányfők. A résztvevők között üvdözöl- hette a magyar főváros Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, Giulio Andreotti olasz, Wilfried Martens belga, Fenech Adami máltai, Jacques Santar luxembur­gi, Ruud Lubbers holland miniszterelnö­köt, valamint 27 ország keresztényde­mokrata pártjainak vezetőit. A Magyar Demokrata Fórumon kívül a világkonfe­rencia házigazdája volt a Keresztényde­mokrata Néppárt, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. Pártok hírei MDF Pedagógiai kollégium A Magyar Demokrata Fórum országos hatáskörrel megalakította Pedagógiai Kollégiumát. A szervezet felépítésében a pedagógusok szakmai rétegződését és területi megosztását is igyekszik figye­lembe venni. Célja a kormány oktatási politikájának, a készülő törvényeknek megvitatása. A helyi megvalósításban ér­vényesíteni kívánják az oktatottak és az oktatók érdekeit, segíteni fogják a leg­jobb helyi megoldások kialakítását. Minden iskolaüggyel kapcsolatos kér­désben várják kollégáik észrevételeit, ja­vaslatait az MDF szekszárdi (Bezerédj u. 22.) irodájában Gacsályi József és Né­meth Károly. MSZMP Koszorúzás Az MSZMP Szekszárd városi alapszer­vezeteinek legutóbbi összevont taggyű­lése úgy határozott, hogy küldöttsége a város kommunistáinak nevében Kádár János halálának első évfordulóján, július 6-án, pénteken 18 órakor a Mező Imre úti temetőben elhelyezi a megemlékezés és a kegyelet koszorúját. A párt megyei koordinációs bizottsága július 6-án Bonyhád-Szekszárd-Tol­na-Paks-Dunaföldvár érintésével külön­járatú buszt indít a fővárosba. Az MSZMP-szervezetek tisztelettel várják mindazokat, akik Kádár Jánosban tisztelték, becsülték a szerény, dolgos emberek érdekeiért küzdő politikust és államférfit. Jelentkezni az alapszervezetekben le­het. MSZMP Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága A szlovák kormány programnyilatkozata Szlovákia teljesen demokratikus és sza­bad fejlődésének egyik feltétele a Cseh Köz­társasághoz és a föderációhoz való viszony alapvető átértékelése - ezt hangsúlyozza az új szlovák kormány programnyilatkozata. A Vladimir Meciar által vezetett új pozsonyi ka­binet szerint a szabad és demokratikus vá­lasztások eredményei kedvező légkört te­remtenek a nemzetiségi kérdések sikeres megoldásához is. Az új pozsonyi kormány pénteken terjesz­tette a szlovák parlament elé a programnyilat­kozatát Ebben egyebek között azt hangsú­lyozza: a föderatív elnevezés jövőbeli megol­dásának alapjául a köztársasági jogok el­sődleges voltának kell szolgálnia. A két tag- köztársaságnak azokat a tevékenységeket kellene átadniok a föderációnak, amelyek közös fejlődésük szempontjából előnyösek. A szlovák kormány ezt a problémát nem az il­letékességért való küzdelemként fogja fel, hanem a nemzeti önrendelkezési jog megva­lósításának kifejeződéseként A nyilatkozat szerint a szlovák kormány kész biztosítani azt, hogy „a csehek és a szlo­vákok önálló és egyenrangú felekként lépje­nek fel az európai nemzetek közösségében". A kormány ugyanakkor amellett szál sikra, hogy az államközi kapcsolatokban Szlová­kiát a szövetségi külügyminisztérium képvi­selje. A kormány egyik fö feladata a radikális gazdasági reform megvalósítása. Kulcs- probléma a tulajdonformák megváltoztatása, a privatizáció és a magánvállalkozás. A nyilatkozatból kitűnik: a szlovák kormány igényt tart arra, hogy szuverén módon ren­delkezzék a nemzeti vagyon és a gazdaság fölött A piaci mechanizmus fokozatos érvé­nyesítése érdekében széles körű privatizá­ciót hajtanak végre, jelentősen növelik a vál­lalatok önállóságát részvényjegyek kibo­csátásával akarják növelni a dolgozók érde­keltségét A nyilatkozat szerint a szlovák kormány egyik elsődleges feladatának tartja az ország minden területének kiegyensúlyozott fejlesz­tését tekintet nélkül arra, hogy hol van eza te­rület és hogy ott milyen a lakosság politikai, vallási és nemzetiségi összetétele. A szlovák kormány hangsúlyozza, hogy a június 8-9-i szabad választások eredményei kedvező légkört teremtenek a nemzetiségi kérdések megoldásához is. „Kinyilvánítjuk teljes felelősségünket ezek következetes megoldása iránt és ezzel össze­függésben kijelentjük, hogy a Szlovák Köztár­saságot a szlovák nemzet és a vele együtt élő nemzetiségek közös, oszthatatlan hazájának, szülőhelyének és szülőföldjének tartjuk”. A kormány szerint a szlovák nyelv Szlová­kia lakosainak egyesitő nyelve, ennek a tény­nek jogi hangsúlyt akar adni, de a vonatkozó törvény megalkotása előtt ki kívánja kérni a lakosság véleményét különösen a nemzeti­ségileg vegyesen lakottterületeken élőket” A törvény egyidejűleg rögzíti a más anyanyelvű állampolgárok jogát a saját nyelv használatá­ra a hivatalos kapcsolatokban, minimálisan úgy, ahogy azt a nemzetközi emberjogi meg­állapodások megkövetelik”.- A kormány nemzetiségi politikájának fö célja biztosítani a szlovákok, magyarok, ruszi­nok, ukránok, más nemzetiségek és a cigá­nyok etnikai csoportjának harmonikus együtt­élését a jogi, szociális, gazdasági és kulturális egyenjogúság alapján. A nemzetiségek tagjai­nak arányos részvételt biztosítanak az állam­igazgatásban. Az új alkotmányban szavatolják a nemzetiségek politikai szabadságát és tör­vény előtti egyenlőségét A szlovák kormány célja egyenrangú feltételeket teremteni a nem­zetiségileg vegyesen lakott területeken, váro­sokban és falvakban mind a szlovákok, mind pedig a magyar, a ruszin, az ukrán és a más nemzetiségek számára. A kormány szerint mindez az egyetemes emberi jogok követelménye. A programnyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a nemzetiségi kapcsolatok fejlesztését a szlovák kormány a helsinki konferencia Záródokumentumával, illetve a bécsi dokumentummal összhang­ban biztosítani fogja. A lakosság és a nemze­tiségek szakmai felkészültségének és mű­veltségi szintjének növelése érdekében je­lentős feladatnak tartja az anyanyelvi műve­lődés jogának érvényesítését- A szlovák kormány teljes mértékben tisz­teletben tartja a nemzetiségek jogát kultúrá­juk fejlesztésére, a maguk nyelvén nyomott sajtóra és a maguk nyelvén elhangzó tájé­koztatásra. A kormány az elfogultság és igaz­ságosság jegyében fel fogja számolni a nem­zetiségileg vegyesen lakott területek iskola­ügyének fejlesztésében meglévő hiányossá­gokat „Miközben következetesen betartja a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát hogy megfelelő színvonalon művelődhessenek anyanyelvükön, a szlovák kormány ügyelni fog arra, hogy ugyanilyen jó minőségű le­gyen a szlovák nyelv oktatása, abból a célból, hogy felébredjen az egyenrangúság és az együttélés érzése, s hogy az ifjú nemzedék számára lehetővé tegyék a szlovák nyelvnek mint állami nyelvnek elsajátításához és hasz­nálatához fűződő jogát” - olvasható a szlovák kormány programnyilatkozatában. Határincidensek - lengyel turistákkal Csehszlovák rendőrök és lengyel tu­risták csaptak össze pénteken a cseh­szlovák-lengyel határon, az észak-ma­gyarországi petrovicei határátkelőhe­lyen. Az incidens amiatt robbant ki, hogy a csehszlovák hatóságok leszállítottak helyjegy nélkül utazó lengyel turistákat két nemzetközi gyorsvonatról. A vereke­désben négy rendőr megsebesült. A Magyarországról Lengyelországba tartó Báthory expresszen, illetve a Varsó­ból Bécsbe tartó Chopin nemzetközi gyorsvonaton a megengedettnél sokkal több lengyel turista utazott, sokan hely­jegy nélkül. A csehszlovák hatóságok a helyjeggyel nem rendelkező lengyel tu­ristákat leszállították, mire ők és velük szolidáris honfitársaik megtámadtak és megsebesítettek egy csehszlovák vasúti rendőrt. Ezután a csehszlovákok rendőri erő­sítést kértek. Mintegy ötszáz lengyel tu­rista a petrovicei vasútállomás előtt összecsapott a kivezényelt rendőrök­kel. A helyzetet végül a helyszínre hívott ostravai lengyel főkonzul oldotta meg: kérésére a csehszlovák vasúti szervek újabb vagonokat kapcsoltak a nemzet­közi gyorsvonatokhoz és így el tudták szállítani az összes lengyel turistát. Hasonló gondok voltak szombaton a komáromi csehszlovák-magyar vasúti átkelőhelynél: reggel hat órakor csehsz­lovák területről magyar területre akarták visszaküldeni a Bem nemzetközi gyors­vonatot, mert magyar részről - tévesen - egy másik vonat helyett indították el az expresszt és ezen nem végezték még el a vámviszgálatot. A szerelvény visszaküldésének szán­dékáról értesülve a vonaton utazó lengyel turisták a sínekre fekve meg­akadályozták, hogy a vonat vissza­térhessen magyar területre. Más vona­tokat hasonló módon feltartóztattak, több mint ötvenen megszállták a forgalmi iro­dát is. Ezután tárgyalások kezdődtek a vasút­állomás vezetői és a lengyel turisták megbízottai között. A feszült helyzet úgy oldódott meg, hogy a prágai központi szervek mégis engedélyt adtak a Bem expressz továbbhaladására. A lengyel turisták csak úgy voltak hajlandók sza­baddá tenni az utat, hogy a komáromi vasútállomás helyettes forgalmistáját túszként megukkal vitték a petrovicei ha­tárátkelőhelyig, majd ott szabadon en­gedték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom