Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-16 / 62. szám

1990. június 16. 2 KÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat, június 9. - A csehszlovákiai parlamenti választá­sokon a Polgári Fórum/Közvélemény az Erőszak Ellen Moz­galom mögött a CSKP került a második helyre - „4 + 2” szak­értői tanácskozás kezdődött Berlinben a német egyesítés biztonsági vonatkozásairól - Bukarestben megtartotta alaku­ló ülését a május 20-án megválasztott új parlament; Vasárnap, június 10. - A bulgáriai parlamenti választások első fordulójában a BSZP (a BKP utódpártja) a szavazatok 47,15 százalékával győzött - Dumas francia külügyminiszter Prágában tárgyalt Havel elnökkel, Calfa miniszterelnökkel és Dienstbier külügyminiszterrel - Lejárt a nicaraguai kontrák fegyverletételének eredeti határideje; (június 25-ig meghosz- szabbították) - A perui elnökválasztás győztese Alberto Fuji­mori - Beiktatták tisztségébe II. Alekszijt, az orosz ortodox egyház új pátriárkáját; Hétfő, június 11. - Sevardnadze-Genscher megbeszélés Bresztben a német egyesítésről - Knesszetben bizalmat ka­pott az új izraeli kormány - Bush elnök fogadta de Meiziere NDK kormányfőt - Emlékünnepség-sorozat kezdődött Pá­rizsban Charles de Gaulle születésének 100. évfordulója kapcsán; Kedd, június 12. - Az algériai helyhatósági választásokon a fundamentalista Iszlám Üdvfront (FIS) legyőzte a 28 éve hatal­mon lévő Nemzeti Felszabadítási Frontot (FLN) - Mihail Gor­bacsov fogadta II. Alekszij pátriárkát - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elfogadta az első szovjet sajtótörvényt - Meg­alakult a Szovjetunió Parasztszövetsége - Nelson Mandela Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel találkozott Bonnban - Gorbacsov fogadta a három balti köztársaság parlamentjének elnökeit; Szerda, június 13. - Halálos áldozatokat követelő össze­csapások kezdődtek Bukarestben - A szovjet LT jelentős mó­dosításokkal elfogadta a reformkormányprogramot - Rizskov és Prunskiene találkozóján megállapodtak a Litvánia elleni gazdasági blokád enyhítésében - Göteborgban aláírták Ma­gyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) együttműködési nyilatkozatát; Csütörtökjúnius 14. - A VSZ védelmi miniszterei a szerve­zet megújításáról tárgyaltak az NDK-beli Strausbergben - Az Európa Parlament döntése szerint fenn kell tartani a Dél-Afri- ka elleni szankciókat - A Világkiállítások párizsi Nemzetközi Irodája (BIE) döntése szerint 2000-ben Hannoverben rende­zik meg a Világkiállítást; Péntek, június 15. - A guatemalai Antiguában megkezdő­dött hat közép-amerikai államfő csúcstalálkozója. A hét kérdése: Búcsúztathatjuk-e a Varsói Szerződést? Bár a Varsói Szerződés feloszlatása még mindig nem ke­rült hivatalosan napirendre, egybehangzó hírügynökségi ér­tesülések szerint a VSZ védelmi minisztereinek mostani ta­nácskozása „minden bizonnyal az utolsó volt a maga nemé­ben, hiszen a résztvevők megállapodtak abban, hogy a szov­jetek által eddig dominált fegyveres tömb az egyenlő jogú ta­gok demokratikus ötvözetévé válik”. Ez a döntés jóval kedve­zőbb visszhangra lelt a NATO berkeiben, mint az a magyar szándék, hogy Magyarország hamarosan kivonul a szerve­zetből. j NATO-körökben most nemcsak a magyar kilépést nem üd­vözölnék, hanem a VSZ feloszlatását sem. Már-már végleges ténynek tekinthető ugyan, hogy vége Európa katonai'szem­benállásának, de a súlyos belső gondokkal küszködő Szov­jetunió külső biztonsági érdekei, a kelet-európai átalakulási folyamat rendkívüli ellentmondásossága és végül a német egyesítéssel kapcsolatos félelmek az érdekeltek döntő több­ségét óvatosságra inti. A jelenlegi cseppfolyós helyzetben ki­fejezetten hasznos, hogy vannak kialakult tárgyalási keretek és hogy a mindkét oldalon gyakran egymással is civakodó szövetségesek előbb a maguk táborában rendezhetik dol­gaikat, s közösen kialakított elképzeléssel ülhetnek tárgya­lóasztalhoz. Az az elképzelés, hogy a VSZ-t a feloszlatás előtt alakítsák át demokratikus szervezetté, olyannyira tetszetősnek látszik Brüsszelben, hogy talán megtörténik az eddig elképzelhetet­len: a NATO elfogadja azt a szovjet javaslatot, hogy kössön megnemtámadási szerződést hidegháborús ősellenségével, a Varsói Szerződéssel. Az észak-atlanti hajlandóság egy ilyen történelmi megállapodás aláírására ismételten csak azt mutatja, hogy Európában ma nem az a kérdés: távozik-e egy­két tagállam a keleti szövetségből, hanem az, hogy milyen for­mában lehet megoldani Németország egyesítését. Mihail Gorbacsov a közelmúltban új javaslattal állt elő: az egységes Németország egy ideig legyen egyszerre a VSZ és a NATO tagja. Dmitrij Jazov marsall szovjet védelmi miniszter viszont arról beszélt, hogy Moszkva számára a német egyesí­tés akkor lenne elfogadható, ha egyidejűleg feloszlatják a két katonai szövetséget, s helyettük összeurópai biztonsági rendszert hoznának létre. A két szovjet elképzelés aligha egyeztethető össze a másik félnek azzal az álláspontjával, hogy a NATO-ra még jó ideig szükség van. Logikus áthidaló megoldásnak látszik a meg­nemtámadási szerződés megkötése, de ehhez a létező NATO mellett egy létező VSZ-re van szükség - akár Magyarország nélkül is. Magyarország és az Európa Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) A szervezet kiteljesedésének szándé­ka a szó szoros értelmében is testet öltött - mégpedig abban, hogy a háromnapos találkozóra az előző évihez hasonlóan is­mét meghívták Magyarország, és - új résztvevőként - Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország és az NDK - kül­dötteit. Az Európa Tanács ezzel is bizo­nyította: nem csak figyeli, de határozott lépésekkel követi is az egykori keleti tömb országaiban végbemenő változá­sokat. Egyértelmű és világos, hogy a kelet­európai országok nem holmi külső igényt elégítenek ki, amikor egymástól eltérő ütemben ugyan, de megteszik a jogálla­miság létrehozásához szükséges lépé­seket. Ezt a jugoszláv hozzászóló úgy fo­galmazta meg, hogy a térség államai nem valamiféle „belépődíjat” fizetnek jog­rendszerük átalakításával, hanem belső fejlődésük igényeinek megfelelően cse­lekszenek. Magyarország Európa Tanács-beli megítéléséről bizakodó hangon nyilatko­zott az MTI-nek dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, aki ott volt Isztambul­ban is. „A szervezet vezérkara és az ösz- szes részvevő ország jól látja, hogy a ke­let-európai országok közül Magyaror­szág tart a legelöl az említett három felté­tel jogi intézményeinek megalósítása te­rén. Az hogy részt vettünk a tanácskozá­son és elkönyvelhettük a tanács elisme­rését politikai értelemben is Magyaror­szág „ügyét”, fejlődését szolgálta, vagyis azt, hogy minden vonatkozásban köze­lebb kerüljünk Európához”. Az Európa Tanács egyik magas rangú tisztségviselője a jogi konferencián felvá­zolta a 400 millió európait képviselő szer­vezethez való csatlakozás „menetrend­jét". Eszerint Magyarország - amely ta­valy novemberben nyújtotta be felvételi kérelmét, s azóta megfigyelőként küld­heti el képviselőit a tanács üléseire - még ez év végéig a strasbourgi Európa Palota teljes jogú „lakója” lehet. Termé­szetesen csak abban az esetben, ameny- nyiben ezt a 23 tagállam minden egyes képviselője így ítéli meg. Jövőre hasonló helyzetbe kerülhet a többi kelet-európai ország is - amennyiben megfelel a konti­nensünk politikai arculatát leginkább ki­fejező szervezet „hármas követelményé­nek”. A miniszter szólt az ún. Demoszthe- nész-programról is. Ennek keretében az Európa Tanács szakéröi magyar konzu­lenseikkel együtt hónapok óta aprólékos munkával „világítják át" Magyarország politikai és jogi rendjét, alkotmányát, az alapvető törvényeket és azok gyakorlati alkalmazását. Felidézte azt a tanácsko­záson elhangzott véleményt, miszerint nem várható el, hogy a belső jogrendszer minden egyes eleme ilyen rövid idő alatt megfeleljen a vizsgálódás szempontjai­nak. Az azonban már most kitűnik, hogy a magyar jogrendszer a felvételi kérelem elbírálásának idejére meg fog felelni az alapvető szempontoknak - vélekedett a miniszter. S amennyiben ez így lesz, a csatlako­zás azonnal kézzel fogható eredménye­ket is jelent majd Magyarország számá­ra. Várhatóan jelentősen erősödik a kül­földi tőke Magyarország iránti bizalma, és a 23 tagállam mindegyikébe - az ide vonatkozó egyezmény aláírását köve­tően - vízum nélkül utazhatnak majd a magyar állampolgárok. A jog területére visszatérve pedig a magyar állampolgároknak is lehetősége nyílik például arra, hogy esetleges jogsé­relmeikért az Emberi Jogok Európai Bíró­ságánál keressenek hazájukkal szembe­ni jogorvoslatot. Cs. K. Kamatadó - Helyhatósági választások - Leváltások, kinevezések A klub körösítése Szekszárdon, a Garay téren évek óta üzemel a Tanácsi Klub úgy, hogy tevékenysége nem nevezhető nye­reségesnek. Tegnap délelőtt a Sajtóházban ösz- szeültek azon közösségek képvise­lői, akiknek határozott elképzeléseik vannak a (volt) Tanácsi Klub gazda­ságos üzemeltetéséről. A Szekszár­di Orvos Klub, a Szekszárd-ÉRT Klub, a Tolna Megyei Tanács Szak- szervezeti Bizottsága, (a most alaku­ló) Tolna Megyei Gazdasági Szerve­ző és Információs Társaság, vala­mint a Szekszárdi Városi Tanács képviselői határozták el, hogy legyen otthona azoknak a polgároknak, akik az előbbiekben felsorolt klubok, kö­zösségek tagjai és a város közéleté­ben szerepet vállalnak, - még to­vább - a város önkormányzatának kontrolljaként is képesek állástfog- lalni. A Polgári Körök egykori működé­séhez hasonlóan vendéglátói egy­ségként is üzemelne, de csak olyan rendezvények számára, ahol a tarta­lom egyeztethető a Polgári Kör szel­lemiségével. Tehát ne egy olcsóbb, de kulturáltnak nevezhető környezet kapjon más néven más funkciót, ha­nem megfelelő program kialakításá­vá! a szekszárdi polgárok rendelke­zésére álljon. Hangsúlyozottan köz­életi jelleggel fog működni a Polgári Kör, melynek szabályzatát a napok­ban állítja össze és hagyja jóvá a ku­ratórium. A tervek szerint a Polgári Kör tagjai közül az önkormányzat életében, testületi munkájában többen kapnak feladatokat, így különböző tárgyalá­sok színtere is lehet a három helyi­ség a Garay tér 12. szám alatt. A gaz­daságos üzemeltetés elképzelései­ről szóljunk a megvalósulás idősza­kában, mikor a működési szabály­zatban leírtak szerint éli mindennapi életét a Tanácsi Klubból lett Polgári Kör. (Folytatás az 1. oldalról.) teszi az áremelést. Ráadásul olyan körülmé­nyek között, amikor a magyar búza és gabona legfőbb külső felvevőpiaca, a KGST-országok piaca összeszorulóban van, és világszerte sem támogatják a búzának és a gabonának a termelését, stratégiailag sem látszik indokolt­nak, hogy a termelői ár emelésével ösztönöz­zék a gabonatermelést. A szóvivő hozzátette: ebben a kérdésben végleges döntést a Nem­zetközi Valutaalappal folytatandó újabb tár­gyalások után hoznak. A kormány ülésének legfontosabb, s több mint hatórás tárgyalást igénybe vevő napiren­di pontja az önkormányzatokról, valamint a helyhatósági választásokról szóló törvényja­vaslatok megvitatása volt. A különböző alter­natívákról, s a kormány álláspontjáról Verebé- lyi Imre, a Belügyminisztérim közigazgatási ál­lamtitkára tájékoztatta a szóvivői értekezlet keretében az újságírókat. Hangoztatta: a rendszerváltás csak akkor fejeződik be, ha nemcsak a hatalom központi tagozata, hanem helyi szervezetei is demokratikusan és a jogál­lamiság elveinek megfelelő módon épülnek fel. A törvényjavaslat kimondja, hogy Magyar- országon a helyi közösségeknek elidegenít­hetetlen kollektív joga az önkormányzás. Valamennyi település megkapja, illetve visz- szakapja tehát az önkormányzás jogát, be­leértve ebbe a főváros kerületeit is, amelyek vissza fogják kapni történelmi tradíciókon ala­puló elnevezésüket. A helyi önkormányzati törvény rendezi az önkormányzati működés demokratikus kereteit, s visszaadja az önkor­mányzatok tulajdonát, illetve vagyont juttat számukra. Az még nem teljesen tisztázott, hogy milyen vagyontárgyak juthatnak az ön- kormányzatok tulajdonába, ezzel a kérdéssel az úgynevezett vagyonátadó bizottságok fog­lalkoznak majd. Az sincs eldöntve még, hogy az önkormányzatok különféle bevételei - ne­vezetesen a saját bevételek, az átengedett központi adók és az állami hozzájárulások - között milyen arányok alakuljanak ki. Az ál­lamtitkár közbevetőleg megjegyezte: rendkí­vül sok részletkérdést kell még kidolgozni a szakembereknek, hog szeptember 23-án sor kerülhessen a helyhatósági választások első fordulójára, és október végén már összeül­hessenek az első önkormányzati testületek. Miután vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nem oldhatók meg egy-egy település határain belül, így létrehozzák az önkormány­zó vármegyéket - mondta Verebélyi Imre. Bukarestben pénteken megkezdődött a fővárosba hívott több tízezer bányász elszállítása. A tüntetők ellen hajtóvadá­szatot folytató, újságírókat sem kímélő, az ellenzéki pártok székházait feldúló szénbányászok autóbuszokon és teher­autókon távoznak, helyüket katonák ve­szik át. Az Egyetem téren is katonák vál­tották fel a bányászokat. „Megfigyelés alá helyezte” Romániát Ezek azonban nem ellenőrizhetik a községe­ket. A törvényesség felügyeletére a kormány állami szerveket bíz meg. Ilyen lesz például a főispán. Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvény- javaslatban három különböző választási rend­szer szerepel. A települések létszámuk nagy­ságától függően választhatnak a javasolt meg­oldások közül. A legkisebb településeken, amelyeken a lakosság száma nem haladja meg az 5 ezret, az úgynevezett kislistás rend­szert alkalmazhatják. Ennek lényege, hogy egy listán választják meg a teljes képviselőtes­tületet. Az 5 ezertől 50 ezerig terjedő lélekszá­mú településeken egyéni választókerületi módszer alapján választhat a lakosság. Ott pedig, ahol a lakosság száma meghaladja az 50 ezret, kettős választási rendszert javasol a törvénytervezet. Ez azt jelenti, hogy a jelöltek kétharmadát egyéni választókerületben, egy- harmadát pedig pártlistán választanák meg. Ebben a rendszerben minden szavazatot két­szer értékelnek, így nem fordulhat elő, hogy valaki személyes megmérettetés nélkül kerül a képviselőtestületbe. Verebélyi Imre hangsúlyozta: egyáltalán nem valószínű, hogy a helyi önkormányzatok­ban ugyanolyan lesz a pártok összetétele, mint az Országgyűlésben. Az európai tapasz­talatok is azt mutatják, hogy egy-egy települé­sen a helyi érdekeknek megfelelően alakulnak a koalíciók és a politikai szerveződések. A belügyminisztériumi államtitkár alapta­lannak minősítette azokat a véleményeket, hogy a kormány siettetni igyekszik az önkor­mányzatokkal kapcsolatos törvények elfoga­dását. A szakmai előkészítő munka nem most kezdődött, különböző műhelyek mártöbb mint egy éve foglalkoznak az önkormányzatokat érintő javaslatok kidolgozásával. Úgy vélte: ha sem a hivatalnokok, sem az országgyűlési képviselők nem mennek szabadságra, s ki­használják a nyári időszakot, akkor kellő idő lesz, hogy alaposan megvitassák a törvényter­vezeteket és a különböző alternatív javaslato­kat. Máskülönben - mondotta - politikailag veszélyes túlságosan sokáig fenntartani a ta­nácsrendszert, hiszen olyan emberek marad­nak igy még egy darabig döntési helyzetben, akik biztosak lehetnek abban, hogy nem vá­lasztják újra őket. A továbbiakban László Balázs a kormány­ülés napirendjén szereplő egyéb témákról tá­jékoztatta az újságírókat. Bejelentette, hogy a az Európai Közösség, illetve a 24-ek cso­portja. A bukaresti események, alig egy héttel a Tizenkettek és Románia közötti kereskedelmi és gazdasági együttműkö­dési megállapodás parafálása után, vál­sághoz vezettek az Európai Közösség és Bukarest kapcsolataiban - kérdésessé téve azt is, hogy mikor kerül sor, ha sor kerül egyáltalán, az egyezmény aláírásá­ra. „Akinek netán még voltak illúziói azzal Minisztertanács olyan jogszabálytervezetet fogadott el, amely - az Országgyűlés hasonló döntése esetén - az Állami Vagyonügynöksé­get kivonja a parlament ellenőrzése alól és a miniszterelnök felügyelete alá rendeli. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a vagyonügynökség a jövőben fontos szerepet játszik a privatizáció­ban, azaz az állami szektor vállalatainak el­adásában, s zökkenőmentes működtetéséhez miniszterelnöki felügyeletre van szükség. A szóvivő bejelentette, hogy személyi dön­téseket is hozott a kormány. A külügyminiszter előterjesztése alapján újabb nagyköveteket és főkonzulokat mentett fel. Érdemei elismeré­se mellett felmenti Barity Miklós prágai, Dobos István rabati, Ferró József lagosi, és Horváth Ernő teheráni nagykövetet. Hazatérésük után valamennyien nyugállományba vonulnak. Felmentik Kisfalvi János oslói, Kiss János montevideói, Németh József luandai, Varga Tamás bagdadi nagykövetet. Ők mindannyian tovább szolgálnak majd a Külügyminiszté­riumban. Hazajön Szüts Pál bukaresti nagykö­vet is, ám ö nyugállományba vonul. A főkonzu­lok közül felmentették Bánlaki György New York-i, Horváth István isztambuli, Makiári György leningrádi és Szerencsés János po­zsonyi diplomatákat. Az utódok kinevezésére később tesz javaslatot a külügyminiszter. Egyéb személyi döntéseket is hozott a Mi­nisztertanács. Érdemei elismerése mellet, nyugállományba vonulása miatt felmentette Rátkai Ferenc, művelődési miniszterhelyet­test. Saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt június 30-i hatállyal felmentette Rácz Albertet, az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ve­zetőjét. Ugyanezzel a hatállyal a kormány fel­mentette érdemei elismerése mellett Balassa Ákost, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökhelyettesét. Sor került egy kinevezésre is: Küpper Béla nagyköveti rangban képviseli a Magyar Köz­társaságot abban a bizottságban, amelyet - magyar kezdeményezésre - a Varsói Szerző­dés katonai szervezete működésének felül­vizsgálatára hoznak létre. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Szocialista Párt lemondott a Hírlap­kiadó Vállalat alapítói, illetve a vállalati ingatla­nok esetében kezelői jogáról. így a Hírlapki­adó Vállalat ezentúl államigazgatási vállalat­ként működik, az alapítói jogkört pedig a mű­velődési és közoktatási miniszter gyakorolja. kapcsolatban, hogy a szomszédos Ro­mániára a Ceausescu-diktatúra hosszú, sötét éjszakája után mára lényegesen szebb napok virradnak, az alapjában vé­ve téved” - állapította meg pénteki szá­mának „Bukarest, másodszor” című ve­zércikkében az újvidéki Magyar Szó. A jugoszláviai napilap a továbbiakban azt írta: - Romániában a lényegen és a mód­szereken nem sok változott. Párthírek A Kisgazdapárt decsi alapszervezete e hó 18-án este 8 órakor a tanácsháza ebédlőjében nyilvános taggyűlést tart, melyre tisztelettel meghívja az érdeklő­dőket. Farkas Sándor megyei ügyvezető elnök tájékoztat a belpolitikai helyzetről, különös tekintettel a földkérdésről. * A Szocialista Párt szekszárdi szerve­zete megtartotta kongresszus utáni tiszt­újító taggyűlését. A szervezet titkárának Bach Józsefet választották meg. A veze­tőség tagjai: Bonfig Ágnes, Csapó Fe­renc, Csányi László, Cseháti András, Gellér Sándor, dr. Kun Attila és Jerkovits Ilona lettek. A szervezet változatlanul vár­ja az érdeklődőket a Kölcsey Itp. 23-24 szám alatt lévő párthelyiségben minden munkanapon 16 és 18 óra között. A MERKUR kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat Budapest 526 Trabant Combi Hycomat Budapest 35 Trabant Limousin Speciál Budapest 24807 Trabant Limousin Speciál Győr 20458 TTrabant Cobi Specál Budapest 9166' Trabant Combi Speciál Győr 7005 Wartburg Standard Budapest 6921 Wartburg Standard Győr 4 737 Wartburg Speciál Budapest 6991 Wartburg Speciál Győr 5230 Wartburg Speciál tolótetős Budapest 18565 Wartburg Tourist Budapest 6307 Wartburg Tourist Győr v 2 486 Lada 1200 S Budapest 54174 Lada 1200 S Győr 20120 Lada 1300 S Budapest 25668 Lada 1300 S Győr 10 745 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Budapest 10502 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Győr 5297 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Budapest 961 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Győr 403 Lada 1500 L (2107) Budapest 26 060 Lada 1500 L (2107) Győr 8 979 Lada Combi (2104) Budapest 2885 Lada Combi (2104) Győr 1 244 Lada Niva (2121) Budapest 1 531 Skoda 105 L Budapest 12889 Skoda 105 L Győr 9 636 Skoda 120 L Budapest 36938 Skoda 120 L Győr 23 799 Polski Fiat 126 Budapest 14920 Polski Fiat 126 Győr 7505 Dacia TX 1310 Budapest 17 646 Dacia "ne 1310 Győr 111 Dacia Combi 1310 Budapest 10091 Dacia Combi 1310 Győr 4585 Dacia TLX 1310 Budapest 22 069 Dacia TLX 1310 Győr 13 613 Zastava Budapest 558 Zastava Győr 767 Volga Limousin 84 Volga Combi 54 Opel Kadett 1 574 Volkswagen Golf 822 Maruti 1577 Moszkvics 786 Zavaros helyzet Bukarestben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom