Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-16 / 62. szám

1990. június 16. KÉPÚJSÁG 3 így is lehet - egy költségvetési üzem példája Kábelek az Audikhoz Paksról A HIT VILAGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Magyar anyag nem kerül beépítésre, minden az Elektrometaltól érkezik Ma még talán furcsa és szokatlan egy költségvetési üzemtől az a vállalkozó kedv, amit Pakson tapasztalhatunk. A Paksi Költségvetési Üzem (PKÜ) fiatal, agilis vezetése régóta, tudatosan és főleg kitartóan készül a váltásra, ezen belül a nyugati gazdasági kapcsolatok kialakítá­sára. Korábban már alakítottak egy NSZK-magyar vegyes vállalatot, nem­zetközi áruszállításra három kamionnal, amelyek közül kettő Renault gyártmányú, egy még szocialista típus. Ez utóbbit is szeretnék a közeljövőben lecserélni nyu­gatira a műszaki megbízhatatlanság és az alkatrész-utánpótlás megoldatlansá­ga miatt. Nemrégiben arról értesültünk, hogy a paksi telephelyen új üzemcsarnokot ala­kítottak ki, ahol a nyugatnémet Audi gép­kocsikhoz szerelnek össze kábeleket. Csibi Ambrus igazgató elmondta, hogy az ingolstadti Audi gyárban 750 ember dolgozik ezzel, de hosszabb távon le akarják építeni ezt a tevékenységet, mi­vel igen drága ott a manuális munka. Per­sze az Audi nem foglalkozik külön-külön ilyen kis cégekkel, hanem csak a na­gyobb beszállítóin keresztül. Ezek egyike a szintén NSZK-beli Elektrometal cég, amellyel tárgyalni kezdtek tavaly. Az Elektrometal több országban - Portugá­lia, Spanyolország - tárgyalt, sőt más magyar cégekkel is, végül azonban a PKU-vel kötött előszerződést december­ben. A február 15-én indult próbagyártás teljes sikerrel zárult, a partner elégedett volt és igen gyorsan további két munka­fázist hoztak ide. Ma már folyamatosan, két műszakban dolgozik a kábelösszeszerelő részleg Pakson, 24 főt foglalkoztatva. Az igé­nyektől függően heti 1000-1400 kábel­köteget szállítanak a partnernek. Hama­rosan utazik az NSZK-ba egy csoport újabb munkafázisokat betanulni, ezután már két kábeltípst gyártanak és a létszá­mot is bővítik 50 főre. A jövő héten pedig ide látogat a német partner, hogy a to­vábblépést előkészítsék. Ennek eredmé­nyeképpen itt Pakson történhet majd a kábelek teljes komplettírozása, ame­lyeket aztán , már nem az Elektrometal- hoz, hanem közvetlenül az Audihoz szál­lítanak innét. Végső cél erre az évre az, hogy a PKÜ vegyes vállalatot alapítson az Elektrometal céggel. Ahhoz persze, hogy ez az együttműkö­dés létrejöjjön és fennmaradjon, sőt fej­lődjön, tökéletes minőséget kell produ­kálni. Nemsokára ide látogatnak az Audi minőségbiztosítási szervezetének szak­emberei, mert kíváncsiak arra is, hogy beszállítójuk, az Elektrometal kikkel dol­goztat. Megvizsgálják a gyártás személyi és tárgyi feltételeit, további együttműkö­dés csak jó vélemény alapján lehetsé­ges. A nyugati minőségi követelmények­nek bizony nem könnyű eleget tenni. Minden egyes kész kábelköteget először itt Pakson ellenőriznek, majd megteszik ugyenezt az Elektrometalnál is. Minden darabon azonosító jelzés van és hetente névre szóló visszajelzést kapnak az eset­leges hibákról. A sikeres kapcsolatfelvételhez és együttműködéshez nagy türelem, kitar­tás szükséges. A PKÜ készíttetett tavaly év elején egy részletes cégismertetőt több nyelvre lefordítva, majd felvették a kapcsolatot sok magyar és nyugati part­nerközvetítő céggel. Sajnos az intézmé­nyes kapcsolatfelvételi lehetőségek nem jól működnek Magyarországon, megbíz­hatóbbak, rugalmasabbak a magántőké­vel működő vegyes vállalatok és persze a nyugati társaságszervező cégek. Ezeken keresztül rendkívül sok érdeklődővel tár­gyalnak, de jó, ha százból egy vezet si­kerre, a potenciális partnerek ugyanis rendkívül óvatosak. Pedig a PKÜ az át­lagnál jobb esélyekkel indul, hiszen van tőkéje, jól kiépített infrastruktúrája, tehát nem a puszta munkaerőt kívánja áruba bocsátani. Most például a műanyagfeldolgozás­ban, csomagolástechnikában keresnek nyugati partnert, a PKÜ-nek ugyanis van egy műanyagüzeme a Somogy megyei Csurgón, amelyben a Malév számára gyártanak étkezési szervizkészleteket. Ezt a tevékenységet is szeretnék fejlesz­teni, korszerű technológiát, know-how-t, új piacokat szerezni külföldi partner se­gítségével, akár úgy is, hogy Csurgó mel­lett Pakson is létesítenek erre új üzemet, további foglalkoztatási lehetőségeket biztosítva az itt levő szakképzetlen, első­sorban női munkaerő számára. - áa - Fotó: - KPM ­Elszállításra vár az ellenőrzött végtermék Javuló református hitélet Bátaszéken Valószínűleg a saját „Rómájukra” joggal büszke, régi debreceni cívisek jómódjának köszönhették a hazai kál­vinisták a „vastagnyakú” jelzőt. Meg bizonyára annak legalább annyira, hogy a nyakukat ritkán, legfeljebb az Úr színe előtt hajtották meg. Sose mér­tem a hitük szerint ismeretségi köröm tagjait, de az valahogy belém rögző­dött, hogy egy református lelkésznek lehetőleg bajuszosnak kell lennie. Ami persze nem igaz, de Ócsai Barnabás esetében Bátaszéken mégis csak az. Nem kevésbé igaz, hogy hivatásbéli társai, többnyire ízes, jó beszédűek. Ő is. így aztán az újságíró számára a kel­lemes riportalanyok közé tartozik, nem kell harapófogóval kihúzni belőle a szót- Véletlenül se akarom más meg­győződését sérteni - kezdem -, de ne­kem az „istentisztelet" szó rokonszen­vesebb, mint a „mise”, a „lelkipásztor” inkább, mint a „pap”, sőt az is, hogy a református és evangélikus lelkészek nemcsak egyszerűen vannak valahol, mert oda helyezték őket, hanem „szol­gálnak”. Tiszteletes úr itt mióta?- Hat éve!- Református lelkészként egy ka­tolikus és jelentős részben német aj­kú községben. Hány lelkes a gyüle­kezet?- Hány lelkes, vagy hány testes...? Tréfa nélkül. Kereken 1500. Túlnyo­mó többségük Nagysallóból kény­szerült ide jönni 1947-ben. Statiszti­kai adatom azonban nincs, ez csak amolyan visszakövetkeztetés. Kiderül, hogy az egyházi temeté­seken résztvevők számából lehet visszakövetkeztetni az egyházhoz valamilyen fokon kötődőkre. A szer­tartásokat igénylők száma egyéb­ként növekszik. A kezdeti 3 keresz- telttel szemben tavaly 12 volt, a kon­firmáltak száma hétszeresére szö­kött.- Mindebben szerepet játszik az emberibbé fordult politikai helyzet is?- Minden bizonnyal! Bár nekem korábban se volt a község vezetésé­vel a legkisebb problémám sem.- A lelkészlak nagyon szép, az imaház gyönyörű!- Pár évvel ezelőtt ide még senki Ócsai Barnabás otthonában se költözött volna be. A ház 1888-as, a bedőlt présház, meg a pincelejáró helyén alakítottam ki a gyerekeim szobáját. Jórészt saját kezűleg, ami minden bizonnyal méltánylást keltett a gyüle­kezet tagjaiban. Az imateremnek egyébként harangja nincs, csak ha­rangszava. Nagysallón vették mag­nóra az ottanit és ilyesformán hangot exportáltak Magyarországra. Amin nehéz nem meghatódni. A szószék fáját pedig ugyancsak „otthonról” hozták. Az ősi hit és az ősi föld egyaránt összetart. (ORDAS) Fotó: (KISPÁL) Űrnapja Jézus egy alkalommal így szólt a néphez: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki eb­ből a kenyérből eszik, örökké él." (Jn. 6,51) A Jé­zus korában élt ember az „élő” szón azt értette, hogy az ezzel jelzett fogalom kifogyhatatlan, újra töltődő. Jákob kútjánál is „élő vízről" beszél az Úr a 6zamáriai asszonnyal. Ilyen a patak vize, amely folyik, nem fogy el, bármennyit lehet belőle merí­teni. A nyári hőségben, szárazságban sem apad el a vize. Ilyen értelemben beszél Jézus „élő ke­nyérről". Amint a csodás kenyérszaporitásnál nem fogyott el az öt árpakenyér, úgy adja tanítvá­nyainak, nekünk is önmagát és kegyelmét az Ol- táriszentségben, hogy az soha sem fogy el. Az „égből alászállott" kifejezés egyértelmű utalás a pusztai vándorlás közben hullott man­nára. Ezt a hallgatóság bizonyára meg is értette. Ahogyan a mannát Isten küldte az éhező nép táplálására, úgy küldi a Mennyei Atya Jézust az emberek közé, és így adja ö is testét eledelül. A földön küszködő, dolgozó embert ez a „menny­ből alászállott élő kenyér” táplálja az örök életbe és boldogságba való átmenetig. A mindennapos kenyérkereső küzdelemben a keresztények ajkáról gyakran fölhangzik a Jé­zustól tanult fohász: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk!” De a földi kenyérért folytatott munka közben táplálkoznunk kell a „mennyből alászállott élő kenyérrel” is, hiszen a keresztény ember életének és törekvéseinek végső célja az örök boldogság, és „aki ebből a kenyérből eszik, örökké él". PÁPAY JÓZSEF Egyházi hírek Templomi hangverseny Vasárnap, június 17-én 16.30 órakor a paksi újvárosi Szentlélek templomban ad hangver­senyt a Western Washington University zenekara és a budapesti Kolozsi téri templom Albert Schweitzer kórusa. A műsoron Corelli, Bach, Vi­valdi és Pergolesi művei szerepelnek. Úrnapi miserend A szekszárdi belvárosi templomban a 9 órai szentmise után a Béla téren ünnepi körmenet, majd visszatérve a templomba Te Deum, en- gesztelés az oltári szentség előtt, szentségi ál­dás, szentségeltétel. Újvárosi templom: fél nyolckor csendes szentmise: tíz órakor ünnepi szentmise körme­nettel, jó idő esetén a templom körül, rossz idő esetén a templomban; este hétkor szentmise. Kórházi istentiszteletek Június 17-én, hétfőn a megyei kórház belgyó­gyászati épületének ebédlőjében 16 órakor evangélikus istentiszteletet tartanak. Ugyanitt jú­nius 21-én, csütörtökön 16 órakor római katoli­kus szentmise lesz. Keddtől péntekig mindennap 14.30 órától a kórházrádióban egyházi adást hallgathatnak a betegek. Evangélikus istentiszteletek Június 17-én, vasárnap Szekszárdon, a Bajcsy-Zsilinszky utcai evangélikus templom­ban 9.30 órakor német nyelvű, 10 órakor magyar nyelvű istentiszteletet tartanak. Búcsúsok Gyapa­pusztán A század eleién, 1910-ben épült a Szűz Mária-templom, szenthá­romság vasárnapján volt megáld­va... Rövid idő múlva, így mondják a régiek, csoda történt a kápolna mellett a szent kútnál. Azóta sokan felkeresik a gyapapusztai kápolnát. A húszas-harmincas években tö­megesen jöttek, már a búcsú előtt egy nappal Paksról, Németkérről, Cecéről, Sárbogárdról, Sárszent- miklósról, Vajtárói, Dunaföldvárról, sőt, még az Alföldről is. Az egész éjszakát énekléssel és imádkozás­sal töltötték. Másnap szentmise volt a kápolnában, vagy a sok búcsús- ra való tekintettel előtte. Árusok sem hiányoztak a búcsúból, fogyott a mézeskalács, egész nap nyitva volt a kápolna. Mindez a háború ki­törésével megszűnt, utána a feltört kápolnában lovakat tartottak. Bú­Gyapapusztán a felújított kápolna várta a búcsúsokat Az új harangláb a kápolna mögött csúsok csak a közvetlen közelből, Németkérről, Paksról jöttek, hiszen sokáig nem volt búcsú az elmúlt évtizedekben. Az igen rozoga állapotban került . kápolnát lassanként megjavítottuk - mondja Isgum József németkéri plébános a hívek és egy magát megnevezni nem kívánó jótevő jó­voltából. A gyapai állami gazdaság is sokat segített. A belső-külső tata­rozás mintegy 110-120 ezer forint­ba került. A tetőzet horganylemez­ből készült. Szentháromság vasár­napjára, a búcsúra elkészültünk. A kápolna mögött a búcsú előtti napokban állították fel a haranglá­bat. És ismét eljöttek a búcsúsok autóbusszal, személygépkocsival Paksról, Németkérről, Cseresnyés­pusztáról, Dunaföldvárról, Cecéről. Annyian, hogy az egybegyűltek nagy létszáma miatt megint a ká­polna előtt tartották a szentmi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom