Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-11 / 57. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. június 11. Az ok: a gazdasági helyzet és a nacionalizmus Szovjet zsidók az NDK-ban A Szovjetunióban élű zsidók kivándor­lási hulláma elérte az NDK-t is. Június elején már százhatvan szovjet zsidó sze­mély tartózkodott a Berlin-Ahrensfeldé- ben levő központi otthonban, amely ta­valy még az állambiztonsági miniszté­rium kezelésében állt. Az elsősorban Ukrajnából érkező me­nekültek - saját bevallásuk szerint - részben a kilátástalan gazdasági hely­zettel, de inkább az erősödő antiszemita színezettel párosuló orosz nacionaliz­mussal indokolják lépésüket. Grigorij Kanovics költő a Szovjetunióban kiala­kult jelenlegi helyzetet a weimari köztár­saság idejével, a harmincas évek német- országi légkörével hasonlítja össze. A Berlinbe érkezett szovjet zsidók leg­többje szolgálati célú útját vagy turistau­tazását használta föl a menekülésre, mi­vel hivatalos úton egyikük sem kapott ki- vándorlási engedélyt. A kivándorlók zöme több évi szenve­dés, megpróbáltatás után szánta rá ma­gát erre a lépésre. „A Szovjetunióban élő zsidóknak nincsen jövőjük - idézte a Neue Zeit című kereszténydemokrata lap Grigorij Kanovicsot. - Ezt mélységesen fájlalom. Akik meg akarják őrizni zsidó mivol­tukat, kénytelenek lesznek kivándorol­ni." A CDU lapja a szovjet zsidók német földre irányuló menekülésében „a törté­nelem apró, kegyes lehetőségét” látja ar­ra, hogy a németek valamit jóvátegyenek a jóvátehetetlen német múltból. „A külföl­diek ellen irányuló, egyre nyíltabban fel­színre törő ellenséges érzületek és ag­resszió láttán azonban félő, hogy elsza- lasztjuk ezt a lehetőséget” - állapítja meg a Neue Zeit. Fizetett ügynök volt a pártelnök (Folytatás az 1. oldalról.) munkatársa, aki éveken át adta a megbí­zatást Josef Bartonciknak, kedden a cseh főügyészségen terhelő tanúvallo­mást tett Bartoncik ellen. Eszerint a Csehszlovák Néppárt elnöke, a szövet­ségi parlament alelnöke Hajek fedőné­ven, 15301-es azonosítási számmal ti­zenhét éven át volt a csehszlovák titkos- rendőrség fizetett ügynöke. Az a titkos- rendőrségi csoport bízta meg, amely a Nemzeti Frontba tömörült négy legális pártot ellenőrizte és szerzett róluk bizal­mas információkat. A volt titkosrendőrsé­gi tisztségviselő, a tízes osztály kettes szekciójának helyettes vezetője elmon­dotta: Bartoncik számos olyan jelentést küldött neki, amelyben „antiszociális vi­selkedés” miatt emberek megbüntetését, illetve elbocsátását kérte. Bartoncik köz­vetítőkön keresztül éveken át szállított in­formációkat a Charta 77 tagjainak a tevé­kenységéről. Olyan fontos információkat küldött, hogy azokat egyenesen Milos Jakes és Alois Indra CSKP pártvezetők­höz továbbították. Jan Rumi belügyminiszter-helyettes elmondotta, hogy már hetekkel koráb­ban kérte a brnói belügyi szervektől ahol Bartoncik a titkosrendőrségi megállapo­dást annak idején aláírta és ahol nyilván­tartásban tartották -, hogy tájékoztassák, vannak-e birtokukban terhelő dokumen­tumok. A hét elején megerősítették, hogy Bartonciknak volt kartotékja, ugyan­akkor az is kiderült, hogy az ezen re­gisztrált dokumentumok idén januárban eltűntek. A Saint Maixent-i támaszpont közelében mutatják be a nyilvánosság előtt az új fran­cia harckocsi, a Leclerc prototípusát. A NATO-szabvány szerinti 120 mm-es löveggel felfegyverzett, 54 tonnás tankot 1992-ben állítják haderendbe Franciaországban. A tervek szerint 100 darabot gyártanak majd belőle évente. Az új francia harckocsi Amerikai Államok Szervezete Csak az USÁ-nak tetsző dolgokról tárgyaltak Megalakul az Oroszországi KP A XXVIII. kongresszust megelőző - oroszországi pártértekezlet meghatáro­zó jelentőségű lesz, amelyen a küldöttek az átalakítás öt évének tapasztalatait hi­vatottak elemezni, és a kongresszuson dönteni kell az Oroszországi KP megala­kításáról is - hangsúlyozta Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, szovjet elnök, az értekezletet előkészítő bizottság és a KB oroszországi hivatalának szombati ülésén. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy nem lehet késlekedni a párt megalakításával, azonban kellő mérlegelés alapján kell cselekedni, hogy a párt megalakítása az SZKP egységét és ne a széthúzást segít­se. A tanácskozás résztvevői javasolták, hogy Gorbacsov terjessze elő a beszá­molót a pártértekezleten. Az „Asuncióni Deklaráció” elfogadásá­val pénteken befejezte munkáját az Ameri­kai Államok Szervezetének (AÁSZ) XX. köz­gyűlése. A paraguayi fővárosban tartott tanács­kozáson a szervezet harminckét tagorszá­ga elsősorban a gazdasági és emberi jogi kérdések megvitatásának szentelte az időt, s nem hozott fel olyan kérdéseket, amelyek nagy valószínűséggel kiváltották volna az Egyesült Államok nemtetszését. így például nem került napirendre a latin-amerikai or­szágokat sújtó adósságválság, Kuba visz- szavétele az AÁSZ-ba és a múlt év decem­berében Panama ellen végrehajtott ameri­kai katonai invázió sem. Az elfogadott nyilatkozatban az AÁSZ közgyűlése elsőrendűnek minősítette a tér­ség államai közötti gazdasági integráció fejlesztését, a vámok csökkentését és .az energiaellátás javítását. A tagországok abban is megállapodtak, hogy továbbra is Nicaraguában maradnak a kontrák leszerelését ellenőrző AÁSZ- megfigyelők. A nicaraguai rendezéssel kapcsolatban Joao Baena Soares, a szer­vezet főtitkára optimista hangot ütött meg, s kijelentette: bízik abban, hogy a kontra csa­patok - a leszerelést sokáig akadályozó konfliktusok ellenére - a június 10-i határ­időig leadják fegyvereiket. Az AÁSZ-közgyűlés, melynek munkájá­ban először vett részt Kanada is, határoza­tot hozott a tagországok államfői állandó ta­nácsának létrehozásáról is. A tanács tervek szerint a szervezet politikáját koordinálná, és javaslatokat készítene elő az AÁSZ poli­tikai tevékenységének fokozására. A tagországok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Kubában, Salvadorban és Guatemalában továbbra sem érvényesül­nek az emberi jogok, ugyanakkor üdvözöl­ték, hogy Chilében megkezdődött a de­mokrácia helyreállítása. Az AÁSZ következő közgyűlését jövő év­ben Santiago de Chilében rendezik meg. Magyarország ment a legtovább... Vélemények VSZ-csúcs után Brüsszel: Antall József magyar miniszterelnök ment a legtovább Moszkvában a hideg­háború örökségének elutasításában az­zal az indítványával, hogy már 1991 végé­re bontsák le a Varsói Szerződés katonai szervezetét - állapította meg a La Libre Belgique című nagy belga katolikus na­pilap. Kommentárja szerint a Varsói Szerződés jövője mindenképpen ve­szélyben van, noha Gorbacsov korainak tartaná még feloszlatását. Erre utal, hogy a katonai tömbök megszüntetését a VSZ mind a hét tagja kívánatosnak nevezte Moszkvában. A L’Echo de la Bourse és a Le Soir egyaránt párhuzamot vont a NA­TO külügyminisztereinek skóciai tanács­kozása és a moszkvai értekezlet között. Mindkettőnek egyik központi témája a német kérdés volt, és ezzel kapcsolatban a közeledés jelei mutatkoznak. A Le Soir szerint reményteljes az az NDK-ja- vaslat, hogy a VSZ és a NATO között hozzanak létre közös igazgatású ütkö­zőövezetet. Róma: A Varsói Szerződés haldoklik és szét- hullóban van - ezt tudta az olasz sajtó és a vezetés a moszkvai csúcs előtt is, az elindult rendszerváltás bomlasztja fel. „Gorbacsovnak minden ügyességére szükség volt, hogy elkerülje az önfelosz­latást, amit a magyarok szorgalmaznak a leginkább. Azért, hogy időt nyerjen, a szovjet vezető a gyökeres átalakítás kár­tyáját játszotta ki: a szervezet katonaiból politikaivá alakul, a tagországok kötele­zettségei lazák és különbözőek is lehet­nek, a tömbök meghaladása az elérendő cél” - foglalja össze a Corriere della Sera a gorbacsovi taktikát. Az olasz hírmagya­rázóknak nem kétséges, hogy legfeljebb halasztás történt a novemberi újabb csúcs kitűzésével, és a folyamat aligha állítható meg. Nem tölti el őket azonban ez különösebb örömmel: úgy érzik, a gyors széthullással veszélybe kerülhet a bécsi haderőcsökkentési megállapodás, márpedig enélkül nincs semmiféle új európai biztonsági rendszer. Washington Az amerikai sajtó elismerően méltatta az ülést. Rendhagyó módon a helyszíni tudósításokban előtérben állt a magyar álláspont: a lapok már az ülés előtt idéz­ték Antall József budapesti nyilatkozatát, majd Moszkvából Für Lajos honvédelmi miniszter kijelentéseit. A tanácskozás szóvivői közül csak a magyart, László Ba­lázst említették a híradások. A washing­toni kormánypolitika távlati érdekei szempontjából a VSZ gyorsuló felbomlá­sa nyilvánvalóan kedvező. Rövidebb tá­von azonban nem bizonyos, hogy szol­gálja a Nyugat taktikai érdekeit: a kérdés tovább gyengítheti Gorbacsov hazai helyzetét, holott ő Washington - megfe­lelő utódjelölt híján is - változatlanul a to­vábbi pozitív fejlemények zálogának tart­ja. Ugyanakkor a VSZ katonai szerveze­tének felbomlása további kérdőjeleket hoz az amúgy is megtorpant bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokon - és fel­idézi a veszélyt, hogy a Szovjetunió a bi­zonytalan helyzetben lassíthatja, szüne­teltetheti önkéntes csapatkivonásait a térségből. Bonn A szovjet fővárosban nagy csendben eltemették azokat az ideológiai ellenség­képeket, amelyek eddig mind a Varsói Szerződésnek, mind pedig a NATO-nak léte indoklásául szolgáltak - így látja ezt egy majd két évtizede Moszkvában szol­gáló NSZK-beli megfigyelő. A paktumfel­számolás végrehajtási szakasza azon­ban a VSZ-ben még igen nehéz lesz, s a kelet-nyugati leszerelési tárgyalások menetétől függ. Ezt a felszámolási eljá­rást azonban már nem lehet mestersége­sen elnyújtani, s a katonákon kívül ezt Moszkvában senki nem is akarja. Van olyan politikai megfigyelő, aki szerint a szövetség ebben a jelenlegi - általa ad­minisztratívnak nevezett - formájában aligha húzza tovább az év végénél. Ám hogy a változás milyen meglepő még is­mert katonai szakértők számára is, egy kiváló publicista, volt védelmi államtitkár cikke mutatja egy nagy példányszámú, befolyásos lapban az alábbi cimmel: „Szabadelvű demokrácia nélkül a Szov­jetunió nem léphet be a NATO-ba.” De mint írja, ez a réges-régi, kezdetben nem is teljesen komolyan mérlegelt lehetőség esetleg mégiscsak valóra válhat, ha a helsinki konferencia intézménye tényle­gesen szavatolni lesz képes független egyenjogú államok biztonságát és sza­bad együttműködését. Varsó A lengyel kommentátorok örömmel üdvözölték a VSZ csúcsértekezletének döntéseit. A katolikus Slowo Powszech- ne szerint, végre lezárult az a korszak, amelyben a VSZ a szovjet uralom eszkö­zeként szolgált. Ugyanakkor egybehang­zóan állást foglalnak a katonai szövetség fenntartásának szükségessége mellett. A lengyelek álláspontja e kérdésben csak­úgy, mint a szovjet csapatok kivonása ügyében eltér a többi volt szocialista or­szágtól. E különbség alapja a nagy Né­metország újjászületésével kapcsolatos félelmekben rejlik. Nem véletlen tehát, hogy a lengyel lapok nem örülnek az ál­tálul legrádikálisabbnak minősített és vé­gül Moszkvában elutasított magyar ja­vaslatnak, amely 1991 végéig a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszá­molását tűzte ki célul. London A brit lapok egyik-másika csaknem „ünneprontásként” tálalta a magyar kilé­pési szándék nyilvános bejelentésének időzítését. „A NATO barátságot ajánl - Magyarország távozni akar” - írta a The Independent. „Thatcher asszony Gorba­csov melletti kitartása buzdítja a szovje­teket” főcím alatt a The Daily Telegraph ki­emelte: „miközben az orosz parlament po­litikai függetlenségének deklarálásával méginkább aláásta Gorbacsov hatalmi bá­zisát, újabb csapást mért rá Magyarország annak kijelentésével, hogy nem vesz részt a VSZ hadgyakoriataiban és jövő év végéig távozni akar a szövetségből.” „A paktum véget vet a hidegháborúnak és - csaknem önmagának is" című hírmagyarázatában a The Guardian viszont arra helyezte a hang­súlyt hogy a magyar kormányfő nem tá­mogatta az azonnali kilépés gondolatát Párizs „A Varsói Szerződés széthullóban van" - ez a cím két párizsi lapban is sze­repelt. A francia sajtó moszkvai tudósítá­sait következetesen együtt közölte a NA- TO-külügyminiszterek skóciai találkozó­járól szóló jelentésekkel.-A szembeállí­tásból mindenesetre egy tényező ugrott ki: az egységes Németország NATO-tag- ságának problémája itt is, ott is szerepelt, de míg a moszkvai jelentések azt húzták alá, hogy a Szovjetunió továbbra is ellen­zi a NATO-tagságot, a skóciai beszámo­lók azt jelezték, hogy még bőven van le­hetőség az alkura. Szinte minden francia lap utalt a VSZ megszűnésére vonatkozó magyar javaslatra és arra is, hogy Ma­gyarország a jövőben nem vesz részt a közös hadgyakorlaton és hadseregét al­kotmányos irányítás alá helyezi. Pártok hírei MSZMP Bizottsági ülés Szekszárdon ülést tartott az MSZMP Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága. A tanácskozáson az MSZMP KB május 26-i ülésének irányelvei alapján véleményt cseréltek hazánk belpolitikai viszonyai­ról, a párt előtt álló feladatairól. Vitabeve­zetőt K. Balog János, a megyei koordiná­ciós bizottság elnöke tartott, őt Benkő Zoltán megyei titkár követte, aki időszerű személyi kérdésekről adott tájékoztatót. A vita során döntően szervezeti kérdé­sek, más pártokhoz való viszony, a leen­dő köztársasági elnök megválasztásá­nak módja - esetleges aláírásgyűjtési kampány kezdeményezése - és a leen­dő helyhatósági választással kapcsola­tos tennivalók szerepeltek. Agrárpolitika Az MSZMP megyei agitprop, csoport­jának kezdemményezésére az agárpoli­tika időszerű kérdéseiről tartottak aktí­vaülést Szekszárdon. Kiss Artur a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetem filozófiaprofesszora, a párt tanácsadó testületének tagja tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást, amit konzultáció követett. Új SPD-elnök Wolfgang Thiersét választotta elnöké­vé szombaton a keletnémet Szociálde­mokrata Párt a szervezet Halléban ren­dezett rendkívüli kongresszusán. A 47 éves Thierse irodalomtörténész, a kelet­német Új Fórum mozgalom tagja volt, majd ez év januárjában belépett az SPD- be. A márciusi választásokat követően pedig a párt parlamenti frakciójának he­lyettes elnöke lett. Az SPD korábbi elnöke Ibrahin BQhme volt, akit azonban azzal gyanúsítottak, hogy az NDK egykori titkosrendőrségé­nek, a Stasinak ügynöke és ezért lemon­dott tisztségéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom