Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-11 / 57. szám
1990. június 11. NÉPÚJSÁG 3 Mit jelent a munkásrészvény? Kormány és szakszervezet „Értelmes együttműködésre van szükség” Interjú Sándor Lászlóvá), a MSZOSZ elnökhelyettesével (Folytatás az 1. oldalról.) Ha a magyar tulajdonreform ily módon is épít a dolgozókra, akkor új távlatú fejlődésünk egyik vonásaként nyilván nálunk is kialakul majd az a sok amerikai vállalatnál élő szokás, hogy az üzemcsarnokokban és az irodákban naponta kiírják a cég részvényárfolyamainak állását. így a „társtulajdonosok” folyamatosan érzékelhetik munkájuk tőzsdei értékelését. Az ilyen információk a mi dolgozóinkat is eligazítanák vállalatuk helyzetéről. Nálunk ugyanis még kevesen tudják, hogy a tőzsde a gazdaság legfőbb értékmérője. A piac törvényei késztették az amerikai polgárok zömét is arra, hogy pénzügyi és tőzsdei ismereteket szerezzenek. Amerikai közvélemény-kutatók szerint honfitársaik többsége a reggeli újságból csak a sport- és a tőzsdei híreket, illetve a részvényárfolyamok alakulását olvassa el részletesen. Egyes hazai közgazdák, igazgatók és publikálók nem ismerik fel a dolgozói részvény jelentőségét. Egyebek közt azzal érvelnek, hogy a munkás és a legtöbb értelmiségi is laikus a tőzsdézésben. Igaz. Ám a hitellel szerzett munkavállalói részvények csak értékük teljes letörlesz- tése után kerülhetnének börzeforgalomba. Egyébként nyugati tapasztalat, hogy a dolgozók a saját munkahelyük részvényeivel nemigen szoktak tőzsdézni; inA kisbéri székhelyű FAUNA-HÉLIX Kft. tavaly kezdte meg a szerződéskötéseket csigatenyésztés céljából. Jelenleg már 35 hektár működő referenciaterület van a kezelésében, s a szerződött tagok kertjeiben járva tapasztalhatjuk, hogy nagyon komolyan gondolták az emberek a tenyésztést. Kitűnik ez abból is, hogy a technológiát teljes egészében átvették és annak követelményeit betartják, s hasznosítják munkájukkal a kft. szakembereinek látogatásakor elhangzó tanácsokat. Hogy fantázia van ebben a tenyésztésben, azt az is bizonyítja, hogy például a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi kara is belépett 6000 m2-es területtel. Az állományok már mindenütt betelepítve, a nagy munkák - a megfelelő zöld növény vetése, a hálófeszítés, a bekerítés, az esőztetés megoldása - befejeződtek, lassan a párzás is végefelé jár, számtalan egyed rakja petéit, lassan „érik a pénz”, kikelnek a kiscsigák és a kább más cégek értékpapírjaival, a vállalatok külső részvényeseiként. Az ESOP valamilyen magyar változata ellen azzal is érvelnek: gazdaságunk fellendítéséhez először az szükséges, hogy a vállalatok a saját vagyonukat kockáztató valódi tulajdonosok kezébe kerüljenek. Csakhogy a külföldi pénzemberek nem tülekednek, Magyarországon pedig kevés a tőkel Előmozdítaná az átalakulás folyamatát, ha a vállalati dolgozók cégük részvényeinek jelentős hányadát kedvező hitellel vehetnék meg. E lehetőség sikerére bizonyság sok olyan nyugati vállalat, amelyet éppen a különböző arányban részvényessé vált alkalmazottaik mentettek meg a csődtől. A munkásrészvények kérdését törvényesen szabályozni kell. A külföldi és hazai tőkés egyébként sem visszakozna egy számára előnyös befektetéstől, ha az adott vállalat részvényeseinek akár már a 45 százaléka az alkalmazottaké lenne. A tekintélyes hazai és nyugati közgazdászok Kék Szalag Bizottsága által az új magyar kormány számára kidolgozott programjavaslat szerint a privatizáció „fontos célja lehet a munkástulajdon létrehozása külön hitelkönnyítésekkel, ami végső soron a termelékenységnövelés költségének tekinthető”. Ezérta munkástulajdon ügyén is múlhat majd a gazdaság átalakítása és a vállalatok tőzsdei értékelése.- Sz. J. jövő évben meglesz az első „betakarítás”. A csiga sajnos országosan kipusztulóban van, mert szemérmetlenül gyűjtik be jó áron, s az évek óta tartó rablógazdálkodás következményeképpen nagyszerű csigalelőhelyek pusztultak ki. A Hungaro Hélix Kft. már tett lépéseket - remélhetőleg eredményesen - arra, hogy a jól fizető exportot mielőbb tenyésztés útján oldjuk meg. Akik azért gyűjtötték, gyűjtik, hogy területet betelepítsenek az egyedekkel, azok előrelá- tóak, mert ez a csigamennyiség utódokat hoz, s védve van a kipusztulás ellen. Nagyon várják a tenyésztők a jövő esztendőt, amikor meggyőződhetnek arról, hogy miért is dolgoztak. Azok járnak jobban - no nem anyagilag, hanem a munkát értve - akik idén júliustól kötnek szerződést, mert így a sok tennivaló nem torlódik, hanem szépen elosztva fömunka mellett is kényelmesen elvégezhető. ÁDÁM ÉVA Mint arról az 1. oldalon beszámolunk, Sándor László, a Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökhelyettese mint meghívott vendég vett részt az építők napi Totév-juniálison. A szakszervezeti fórumot kővetően elsőként a mozgalom megosztottságáról kérdeztem az elnököt.- A szakszervezeti tagoltságot nem feltétlenül megosztottságként értelmezem - válaszolt Sándor László. - Viszont az is kétségtelen, hogy létezik bizonyos szembenállás a különböző szakszervezetek között, s fellelhető politikai indíttatású különbség is. Ugyanakkor a szervezeti tagoltság nem zárja ki az egységes fellépés lehetőségét. Mint vezető, feladatomnak tekintem, hogy a különböző szervezeti formában működő szakszervezetek ne egymással legyenek elfoglalva, ne egymás rovására működjenek.- A tények viszont azt mutatják, hogy a független szakszervezetek folyamatosan támadják a Szakszervezetek Országos Szövetségét, nem is beszélve egyes pártokról, s a szövetség jórészt több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel védekezik...- Ez igaz, sajnos egyelőre én sem tudok példát mondani az egységes fellépésre, bár a most formálódó szakszervezeti kerekasztal esélyt jelenthet. Persze, azt nem tartom helyesnek, ha egy szak- szervezet saját legitimitását mások bírálatával próbálja megteremteni.- Tehát legitimitási gondok miatt áll a támadások kereszttüzében a szövetség?- Ez is szerepet játszik, bár nyilvánvalóan nem lehet megkerülni a történelmi tapasztalatokat sem. A magyar szakszervezet korábban, gondolok a SZOT-ra, nem kifejezetten a rendeltetésének megfelelően működött. Ez az akkori politikai struktúrából következett. Most létrejött a teljesen új alapokon nyugvó szövetség, új működési renddel, új felfogással, politikai elkötelezettség, pártokhoz való kötődés nélkül. Ezt az új szövetséget nagyon sokan még mindig a múlt tapasztalatai alapján ítélik meg, ami elfogadhatatlan.- Ha már a pártokhoz való semleges viszonyt említette - a jelenlegi kormánynyal, valamint a győztes párttal, az MDF- fel milyen a kapcsolata a Szakszervezetek Országos Szövetségének?- A válaszomat két részre bontanám. Az egy dolog, hogy a szövetség a politikai pártokkal milyen kapcsolatot alakít ki. Én annak a híve vagyok, hogy a programjukban munkavállalói érdekeket megjelenítő pártokkal a szövetség tartós partneri viszonyt alakíthat ki. A kormányt illetően pedig az a véleményem, hogy önmagában valamiféle szakszervezeti ellenzékieskedés nem helyes magatartás. Azt a mai Magyarországon minden felelős embernek látnia kell, hogy az ellenzékieskedés helyett értelmes együttműködésre van szükség. Ez nem feltétlenül jelenti a kormány teljes kiszolgálását, a behódo- lást. A toleranciára, az önmérsékletre kölcsönösen szükség van, s a vitás kérdéseknek a tárgyalóasztal mellett kell eldőlniük.- Az építők napját ünnepeljük, s közben mind gyakrabban jelentkeznek szinte megoldhatatlan problémák ebben az ágazatban. Mit tehet ilyen helyzetben a szakszervezet?- Azt hiszem, hogy egy törvényszerű következményt él meg az építőipar. Ha egy gazdaság stagnál, sőt, a hazai gazdaság teljesítőképessége már csökken, akkor azt elsőként az építőipar szenvedi meg. Sajnos, az építőipar problémája belülről nem kezelhető. Az egész gazdaság működési mechanizmusát kell megváltoztatni, csak akkor kerülhet kedvezőbb helyzetbe ez az ágazat.- Ez nem túl biztató kilátás...- Nézze, én azt tudom, hogyha itt bizonyos gazdasági élénkítés nem következik be, akkor nemcsak az építőiparban, hanem'egyáltalán a munkavállalók körében olyan szociális feszültségek halmozódhatnak fel, amelyek alapjaiban veszélyeztetik a békés rendszerváltást. Ebből a helyzetből ki kell mozdítani a magyar gazdaságot, s ehhez nyújthatnak segítséget a szakszervezetek saját eszközeikkel.- szeri - Fotó: Kispál Mária Sándor László (mikrofonnal), a kép bal oldalán Pámer János, a Totév szakszervezeti tanácsának titkára Petéznek a szerződött csigák Több mint kétszáz éves műhely Öntözőkanna a kapu felett- Tényleg meglepő, hisz ez azt is jelenti, hogy már az 1848-as szabadságharc előtt is létezett a Hradek-fé- le bádogosműhely.- Igen, sőt még régebben is. A szüleimtől és a nagyszüleimtől hallottam, hogy az 1700-as évek végén már meg volt a műhely, igaz, nem ezen a helyen. Bár írásos bizonyítékaink nem nagyon vannak, de szájról szájra járt a családban, hogy valamikor, úgy 120-130 éve a Széchenyi utcai Mayer-házból költözött ide dédapám. Tehát azóta vagyunk itt a Rákóczi utcában.- Ilyen régi iparoscsalád kevés van a megyében - ha egyáltalán van. Ezek a gépek is mind ilyen régiek?- Igen, apáról fiúra szálltak, mindmind öregek. Itt van például a pere- mezőgép, ami legalább 150 éves, de a lemezhajtogató is több mint 100 éve került ki a gyárból. Ez a táblaolló már fiatalabb, apám akkor vette, amikor a kórház épült.- Az édesapja végezte a kórház épületén a bádogosmunkát?- Igen, a kórházat, a gimnáziumot és általában a középületeket ő vagy a másik iparostársa, a Fúsz bádogos csinálta.- Ahogy elnézem, egyik-másik kéziszerszámnak is a múzeumban lenne a helye.- Feltétlen. Igaz, ezeket ma'már Hradek Lajos egy régi lemezollóval A Hradek név közismert Szekszár- don. Károly az órás, Lajos a bádogos. Ők ketten képviselik ma már az egykori Hradek céget. Lajos megmaradt őseinek nyomdokain.- Mióta létezik a Hradek bádogosműhely? - kérdeztük a lassan már nyugdíjba vonuló, de kitűnő kondícióban lévő mestert.-Valószínű meglepődik, mert a családban egyenes ágon én vagyok a nyolcadik, aki ezt a szakmát folytatja. Készül a bádogdísz Százötven éves cégér a kapu felett- Reménykedem, hisz r\égy fiú unokám van és ami biztató: a szegedi nászom is bádogos. Az unokák közül talán egy majd ebben a műhelyben folytatja a szakmát _ kas _ Fotó: gk nem használom, mind-mind regi kedves emlékek. A dédapámra, az ükapámra - az őseimre emlékeztetnek. Ezek az apró fogók, szerszámok valamikor úgy az 1700-as évek végén készültek.- Ezek szerint maga rövidesen nyugdíjba megy, de mi lesz a műhely- lyel? Van családtag aki folytatja az ipart?- Nincs. Két lányom közül az egyik Szekszárdon fogorvos, a másik Szegeden tanárnő.- Ezek szerint megszakad a folytatás. Magánexport A mezőgazdasági vállalkozók magán- exportjának megkönnyítését kérelmezi a Magyar Kertészek Egyesülete. Szerintük lehetővé kellene tenni, hogy a vállalkozók által megtermelt zöldség, gyümölcs, szőlő, dísznövény, virág és szaporítóanyagokat a vállalkozók szabadon vihessék ki, s a termelésükhöz szükséges anyagokat, eszközöket a szükséglet szerint vámmentesen hozhassák be. Vásárolt árut azonban csak exportjoggal rendelkező vállalaton keresztül exportál- hassnak. Ennek jelentőségét mutatja, hogy például amikor Budapesten a szép gerbera ára szálanként 4 forint, Bécsben 5 schilling. A Bonyhád és Vidéke Áfész vállalkozót keres a Kukta gyorsbüfé - fagylaltozó Bonyhád üzemeltetéséhez július 1-jétől, 3 éves időtartamra. Jelentkezni június 15-ig lehet az Áfész központjában, Bonyhád, Rákóczi u. 6. sz. alatt. A versenytárgyalás időpontja 1990. június 19-én délelőtt 9 óra. w,o.
