Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-17 / 36. szám

Antall József ismertette a miniszterjelöltek névsorát Két hétre leáll a BHG Kényszerszünet Nyolc MDF-es, négy kisgazdapárti, három független és egy keresz­ténydemokrata miniszterjelöltje van a leendő kormánynak, amelynek ösz- szetételét szerda délután ismertette a Parlamentben Antall József megbí­zott miniszterelnök. A kormányban három tárca nélküli miniszter is helyet kap, speciális fel­adattal megbízva az átmeneti időszakra. A miniszterjelöltek névsora: belügyminiszter Horváth Balázs (MDF); földművelésügyi miniszter Nagy Ferenc József (FKgP); honvédelmi mi­niszter Für Lajos (MDF); igazságügyi miniszter Balsai István (MDF); ipari és kereskedelmi miniszter Bőd Péter Ákos (MDF); környezetvédelmi mi­niszter Keresztes K. Sándor (MDF); közlekedési és hírközlési miniszter Siklós Csaba (MDF); külügyminiszter Jeszenszky Géza (MDF); munka­ügyi miniszter Győriványi Sándor (FKgP); művelődési és közoktatási mi­niszter Andrásfalvy Bertalan (MDF); nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Kádár Béla (független); népjóléti miniszter Surján László (KDNP); pénzügyminiszter Rabár Ferenc (független). Tárca nélküli mi­niszterek: Kiss Gyula és Gerbovits Jenő (FKgP); valamint Mádl Ferenc (független). A szekszárdi telefonközpont bővítése A fő kérdés: meddig tart majd a két hét? Hétfőn, azaz május 21-én két hétre leáll a BHG szekszárdi gyáregysége, mert a dolgozóknak nem tudnak munkát biztosítani. Stendl Károly gyáregység- j igazgató elmondta, hogy mintegy 30-fé- le, a termeléshez szükséges alapanyag, | alkatrész hiányzik. | A BHG tipikus esete a magyar ipari nagyvállalatoknak, helyzete, gondjai jel- i legzetesek és aggasztóak. A magyar gazdaság sodródik az árral, halmozód­nak a gondok, lassan működésképtelen­né válnak egész iparágak, köztük az I elektronikai ipar, amely máshol a húzó- | ágazat szerepét tölti be. A nagyvállala- I tokhoz nem mert a kormányzat draszti- | kusan hozzányúlni, úgy tűnik, mindenki í csodára várt, márpedig ezek a gondok l önmaguktól nem oldódnak meg, egyszer [ rendezni kell a számlát. A nyugati tőke óvatos, ilyen ezerfős nagyságrendű, el­avult, hatalmas adóssággal terhelt válla­latok eladására nincs mód, nincs vevő. Az elmúlt évek viharos változásai, so­rozatos szabályozórendszer-módosítá- ir sai sújtották és hozták kritikus helyzetbe a céget, köztük az áfa bevezetésével kapcsolatos termékárcsökkentés, a hi­Ma még nyitva a kapu... telkamatok irreális emelkedése és a nye- reagált a gyors változásokra, ugyanazt reségelvonás növelése. A BHG, amely si- és ugyanúgy csinálta, mint korábban, keres és nyereséges vállalat volt, lassan (Folytatás a 2. oldalon.) 1991 végére fejeződik be Forintban és dollárban évről évre mil­liárdos kára származik Magyarország­nak a rossz telefonhelyzet miatt. A száz főre jutó telefonvonalak számát tekintve az utolsó helyek egyikén állunk Európá­ban. Egy nyugati üzletember számára el­sőrendű fontosságú, hogy szükség ese­tén azonnali kapcsolatot tudjon létesíteni telefonon, telefaxon, telexen, vagy számí­tógéppel a külföldi vállalatközponttal, tőzsdékkel, vagy üzletfelekkel, ő tudja, hogy néhány perc késés milliós veszte­séget okozhat és a rossz távközlési felté­telek miatt esetleg Magyarország helyett máshol fekteti be tőkéjét. Tolna megye még a magyar átlagnál is hátrányosabb helyzetben van, sok külföldi üzletember továbbáll, amikor megtudja, hogy innét - Paksot kivéve - nem lehet közvetlenül (Folytatás a 2. oldalon.) Továbbra is kell a 299 dollár Jugoszláviába A Jugoszláviába utazók számára a kö­telező készpénzbeváltás ideiglenes in­tézkedés, s figyelembe véve a jószom­szédi kapcsolatokat Magyarország és Jugoszlávia között, a közeljövőben na­gyobb enyhítés várható a magyar állam­polgárok számára. Erről a Jugoszláv Ide­genforgalmi Hivatal tájékoztatta az MTI-t, az illetékes belgrádi minisztérium megbí­zásából. A hivatalos döntésig azonban az április 20-tól életbe lépett szabályók ér­vényesek. A BM Határőrség szóvivője azt közölte az MTI-vel, hogy a korlátozó in­tézkedés óta minimálisra csökkent a Ju­goszláviába utazó magyarok száma. E héten kedden például 25 736-an léptek be a jugoszláv határszakaszon Magyar- országra, 22 663-an utaztak ki, s közülük alig 1000 volt a magyar állampolgárok száma. Német kulturális központ lesz Bonyhádon? Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája Megkezdődött szerdán az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének a kelet-európai gazdasági reformok kérdésével foglalkozó konferenciája Budapesten, az Országházban. A há­romnapos tanácskozást - melyen mintegy 300 hazai és külföldi szakértő, parlamenti képviselő vesz részt, s itt vannak a Közös Piac, az EFTA, az OECD, a Világbank és a Nemzetközi Valuta­alap vezető tisztségviselői is - Jean Valleix, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése gazdasági és fejlesztési bizottságának elnöke nyitotta meg. A konferencia megnyitása után elsőként Szabad György, a magyar Országgyűlés megbízott elnöke mondta el üdvözlő be­szédét. Áruátvételi stop a zálogházakban Azzal a céllal érkezett Szekszárdra Egon Graf von Westerholt, a budapesti Goethe Intézet igazgatója, hogy kapcso­latokat építsen ki, tájékozódjon Tolna megyéről, eredményeinkről, gondjaink­ról és előkészítse a következő látogatá­sát. A megyei tanácson megtartott meg­beszélésen, ami az SZDSZ kezdeménye­zésére történt, Mátyás István, a megyei tanács általános elnökhelyettese üdvö­zölte a vendégeket, dr. Nádori László, dr. Ternák Gábor és Pólyák Sándor ország- gyűlési képviselőket, Vida Jánosnét, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének Tolna megyei elnökét és ' a bonyhádiak képviselőit, Rittinger An­talt, Rónai Józsefnét, Jenei Józsefet és Panghy László vállalkozót. Ezt követően Mátyás István tájékoztatót adott a me­gyénkben élő német nemzetiség helyze­téről, a nyelv-, illetve kultúraápolásban elért eredményekről, feladatokról, majd szólt a megye gazdaságáról is. A tájékoztató után Egon Graf von Wes- terholt mutatta be a Goethe Intézet mun­káját. Elmondta, az a feladatuk, hogy az NSZK kulturális intézményeként ápolják a magyarországi kapcsolatokat. Ezt kü­lönböző rendezvényekkel - kiállítások­kal, filmhetekkel, előadásokkal - próbál­ják elérni. Az említettek többsége Buda­pestre korlátozódik. Segítséget adnak a német nyelv műveléséhez és nemcsak az itt élő németségért, de a magyarság német nyelvű oktatásáért is dolgoznak. Ezután Graf úr arról beszélt, ha volna egy intézmény, vagy egy személy Szekszár- dón, aki szervezné a munkát, akkor film- ’’ héttel, kiállításokkal, előadókkal tudná­nak segíteni a német nyelv művelésében. Szólt a fővárosban működő 12 ezer köte­tes könyvtárról is, amit bárki felkereshet, s ahonnan könyvtárközi kölcsönzéssel lehet különféle témájú könyvhöz hozzá­jutni. Bemutatkozás után Pólyák Sándor or­szággyűlési képvi­selő elmondta, Ma­gyarország és Bu­dapest neve több­ször elhangzott. Az utóbbi 40 év ta­pasztalata, hogy a két fogalmat ösz- szemosta az idő. Ami Magyarorszá­gon van, az csak Budapesten van, s ez áttételesen igaz arra is, hogy ami Tolna megyében van, az csak Szekszár- don lehet.- Ebből a bűvkörből szeretnénk kisza­badulni akkor - hangoztatta -, amikor Bonyhád nevét is megemlítjük. Negyven évvel ezelőtt ugyanis Bonyhád a me­gyénkben élő németség központja volt. Az eltelt négy évtized után most szeret­nénk ezt a centrum szerepet a Tolna és Baranya határán lévő településen visz- szaállítani. Természetesen nem feledke­zünk meg sem a felvidékiekről, sem a székelyekről - hangsúlyozta a képviselő, majd beavatta a jelenlévőket a konkrét elképzelésekbe. E szerint kétnyelvű álta­lános iskolát akarnak létrehozni, a felújí­tandó Béke Szálló pedig kulturális köz­pont lehet. Itt hoznák létre a német szín­padot, ahol a különböző önképzőkörök, öntevékeny csoportok mellett a német színház - nem hivatásos színészi gárdá­val! -, de a közös együttléteknek is helyt adna. a központ. Pólyák Sándor ezután megköszönte az eddigi támogatást és hangsúlyozta, szívesen vennék, ha a Goethe Intézet igazgatója - ismeretségi körét felhasználva - anyagi támogatókat is tudna küldeni. A jó hangulatú eszme­cserét követően Mátyás István és dr. Ná­dori László egy újabb látogatásra hívta meg Egon Graf von Westerholt urat, aki a meghívást örömmel fogadta. - él ­Szovjet csapatkivonás - ingóságok értékesítése A Honvédelmi Minisztérium közli: az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet csa­patok kivonásával párhuzamosan megkezdő­dött a szovjet Déli Hadseregcsoport tulajdo­nában lévő olyan ingóságok értékesítése, amelyeket nem kívánnak magukkal vinni. Az értékesítéssel kapcsolatban a csapatkivonás anyagi ügyeit koordináló Tárcaközi Gazdasá­gi Bizottság - a Pénzügyminisztérium, a Ke­reskedelmi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Vám- és Pénzügyőrség állás- foglalása alapján - az alábbiakra hivja fel az érdekelt hazai szervezetek és magánszemé­lyek figyelmét: a szovjet katonai szervek által értékesítésre felajánlott fogyasztási cikkeket, anyagokat és eszközöket a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult magyar gazdálkodó szervezetek, a külkereskedelemről szóló tör­vény és végrehajtási rendeletéi alapján, a ha­tályos jogszabályokban meghatározott mó­don, külkereskedelmi importszerződések ke­retén belül vásárolhatják meg, transzferábilis rubelelszámolással. A szovjet féllel ily módon kötött ügyletek államközi szerződésnek minő­sülnek, azokat sem vám, sem általános fo­gyasztási adó nem terheli. Mindezen ügyletek koordinálására a Kereskedelmi Minisztérium a Technika Külkereskedelmi Vállalatot bízta meg. A magánszemélyek adásvételi ügyleteire az általános vám- és devizajogszabályok vo­natkoznak. A Bizományi Áruházi Vállalat záloghá­zaiban átmenetileg nem vesznek át, illet­ve nem adnak hitelt műszaki cikkekre, bőrárukra, szőnyegekre, szőrmékre, s korlátozták a nemesfémek átvételét is. Az utóbbiakért 5000 forintos értékig 50, afe­lett pedig csak 20 százalékos határig nyújtanak hitelt. Az MTI érdeklődésére Csatlós Péter, a vállalat kereskedelmi igazgatója elmondta: az intézkedés oka, hogy elfogyott az ez évi 1,2 milliárd forin­tos zálogházi hitelkeret. A parlament keddi döntése értelmé­ben vizsgálóbizottságot állítanak fel a nyomtatott és elektronikus sajtó privati­zációs eljárásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Sprin­ger-Budapest Kft. ügyeinek feltárására. A bizottságnak legkésőbb 1990. június 30-ig jelentést kell tenni munkájáról az Országgyűlésnek. Az MTI tudósítói az érintett megyei Springer-lapok vezetőit arról kérdezték, mi a véleményük a sajtó­ban végbemenő privatizációs folyama­tokról, és a munkaadójuk, az AS-B Kft. lapalapitási tevékenységét is vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról. SULYOK LÁSZLÓ, az Új Nógrád fő­A napokban tárgyalásokat folytatnak a jegybankkal újabb hitelek felvétele érde­kében. A hitelnyújtás feltételei azonban szigorodnak. Korábban a zálogházakban 16 száza­lékos kamatra adták a kölcsönöket, most viszont már 26 százalékos kamatot kell fi­zetni értük. A kereskedelmi igazgató azt is közölte, hogy a szegényekre való tekintettel Tuha- féleségekre és ágyneműkre továbbra is adnak hitelt. szerkesztője a Springer-frigy kilátásba helyezett felülvizsgálata kapcsán el­mondta, hogy nincs ok izgalomra, a szer­kesztőségi és a kiadói stáb jogszerűen járt el, a körülmények elemzése számuk­ra nem okozhat meglepetést. Igaz, Nóg­rád megyében sem rokonszenvezik min­denki a sajtókonszernnel kötött házas­sággal, az viszont tény, hogy az azóta el­telt egy hónap alatt emelkedett a lap pél­dányszáma. A megyei napilap egyébként más megoldásokkal is próbálkozott, de a legtöbbet az AS-B ígérte: biztos anyagi­technikai bázist, s a teljes garnitúra hosz- szú távú foglalkoztatását. Ajánlatához (Folytatás a 2. oldalon.) Parlamenti döntés után Körkérdés a Springer-lapokhoz Egon Graf von Westerholt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom