Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-17 / 36. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. május 17. Két hétre leáll a BHG Kényszerszünet A szerelde egy része már most is üres (Folytatás az 1. oldalról.) ezért került mára súlyos helyzetbe. Hozzájárult ehhez, hogy a régóta áhított digitális telefontechnikát nyugaton nem vették le a COCOM-listá- ról, így a vállalat nem jutott korszerű technológiához, nem tudott licencet vásárolni, termékszerkezetet váltani. A vidéki gyáregységek önállósodási törekvései is sorra kudarcot vallottak. Mindezek az okok országos szinten hárommilliárd forintos adóssághoz, súlyos fizetésképtelenséghez vezettek. A szekszárdi gyáregység is fűnek-fának tartozik, a tervezett leállás oka is a krónikus pénzhiány, amely végül az alapanyag-ellátás zavaraihoz vezetett. Hitel nincs, ma már csak készpénzért vásárolhat bármit a BHG, sőt, sok esetben még így sem, mert előbb a tartozásait kellene kiegyenlítenie. Stendl Károly: „Pénzt kell szereznünk” A kéthetes leállás - néhány kivételével - mindenkire vonatkozik, és ha minden jól megy, akkor június 4-én indulnak újra. A dolgozók bérük 80 százalékát kapják erre az időre. Néhány főnek azért ez alatt a két hét alatt is be kell járnia dolgozni, hiszen bizonyos berendezések megkövetelik a folyamatos működtetést, vannak határidőre visszaigazolt elvégzendő munkák, néhány fős adminisztrációra is szükség lesz a hó végi záráshoz, bérszámfejtéshez, valamint működik a konyha is. A gyáregységvezető munkatársaira természetesen szintén vonatkozik az állásidő és a 80 százalékos bér, de szükség esetén be kell járniuk az üzembe, hiszen nekik kell pénzt szerezni és megszervezni a június 4-i indulás feltételeit. Az első hét eltelte után felülvizsgálják a helyzetet, vagyis azt, hogy biz- tosithatók-e a termelés újraindításához szükséges alapanyagok, és ha még akkor is bizonytalanság mutatkozik, esetleg meghosszabbítják az állásidőt. Hogy a kritikus helyzetből milyen kiutat találnak, honnét fogják megszerezni a vezetők a termelés finanszírozásához szükséges pénzt, ezt ma nehéz lenne megjósolni. A problémák mélyen gyökereznek, és a megoldás minden bizonnyal nem lesz fájdalommentes a több mint ezer főt foglalkoztató szekszárdi gyáregység számára.- árki - Fotó: Gottvald Albániai tüntetések Szemtanúk szerdán megerősítették a múlt hónapi albán tüntetésről érkezett híreket. Bár Tirana a mai napig tagadja az utóbbi idők zavargásairól szóló jelentéseket, a letartóztatástól félő, s magukat megnevezni nem kívánó hírforrások szerint a múlt héten meghirdetett reformokkal az albán vezetés a megmozdulásokra kívánt választ adni. Áprilisban kétezer textilgyári munkás lépett sztrájkba magasabb béreket követelve, márciusban 600 fiatal egy labdarúgó-mérkőzést követően kommunistaellenes tüntetésbe kezdett, januárban pedig fiatalok egy csoportja csendes tömeggyűlést tartott Tirana főterén. A két utóbbi megmozdulást a rendőrség oszlatta fel. Az albán parlament a múlt héten reformcsomagot hagyott jóvá, amely az emberi jogok területén irányoz elő mérsékelt változtatásokat. Nincs elnöke a JKSZ-nek A JKSZ KB elnöksége elnök nélkül maradt, miután ebben a tisztségben Milan Pancsevszkinek, a macedón párt képviselőjének lejárt az egyéves megbízatási ideje, s a szlovén és horvát küldöttek távollétében a csonka testület nem jogosult új vezetőjének megválasztására. A KB elnöksége helyett átmenetileg a szerb, a Crna Gora-i, koszovói, vajdasági és néphadseregbeli kommunista szövetség megbízottjaiból álló úgynevezett egyeztető bizottság intézi az ügyeket, s május 26-án be akarja fejezni a január végén félbeszakadt rendkívüli pártkongresszust. Milan Pancsevszki leváltását egyébként a Macedón Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága már hetek óta követelte. Közéleti hírek A Szabad Demokraták Szövetsége Zombai Szervezete megtartotta a választások utáni tisztújító gyűlését. A jövőben a 35 fős tagság képviseletében nyilatkozni csak a két ügyvivő: Stocker Antal és Länger József, illetve a két szóvivő: Pesti József és Salamon József jogosult. SZDSZ * Nyilvános cigányfórumot és alakuló ülést tart 18-án, pénteken a nagydorogi művelődési ház nagytermében a Független Cigányszövetség. Többek között tájékoztató hangzik el napjaink politikai átalakulásáról, a cigányság helyzetéről, szervezeteiről is. Nagymányokon megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének helyi szervezete. Taggyűléseinket minden pénteken 19 órától tartjuk a posta feletti klubhelyiségben, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. ' SZDSZ, Nagymányok (dr. Nemcsényi László) * Az MSZMP KB titkára Tolna megyében Másfél napot töltött a hét első felében megyénkben Udvarhelyi László, az MSZMP KB belpolitikai titkára. Felkereste a megyében élő központi bizottsági, valamint a tanácsadó testületi tagokat. A megbeszéléseken az MSZMP előtt álló időszerű pártpolitikai kérdéseket vitattak meg. A tanácskozásokon jelen volt Pozsonyi Attila, az MSZMP alelnöke is. (MSZMP) * A Magyar Szocialista Munkáspárt tamási városi szervezete kezdeményezte a városi tanács testületéinél, hogy a városi rendelőintézetet a közelmúltban elhunyt dr. Várady János orvosról nevezzék el. A hétfőn hozott állásfoglalást a pártszervezet eljuttatta a városi tanács végrehajtó bizottságához. * Távközlési fejlesztések A szekszárdi telefonközpont bővítése 1991 végére fejeződik be (Folytatás az 1. oldalról.) külföldre telefonálni. Emellett természetesen több ezer helyi gazdálkodó szervezet és egyéni igénylő is várja megyénkben a csodát, hogy telefonvonalhoz jusson. Az intenzív fejlesztés tehát enyhén szólva időszerű lenne. Erről a témáról, vagyis a távközlési fejlesztések Tolna megyei vonatkozásairól tartott tájékoztatót kedden délután a szekszárdi MTESZ- székházban Magyar József, a Magyar Távközlési Vállalat pécsi igazgatóságának beruházási csoportvezetője. Jelenleg a paksi és a szekszárdi központok bővítése van napirenden, mindkettő végbővítés, azaz a munka befejezése után tovább már nem bővíthető. Szekszárdon az utolsó fejlesztés 1979-ben történt és 1991 végére fejeződik be a jelenlegi beruházás, amely háromezer előfizetővel növeli a központi kapacitást. A várakozók száma 3200, igényeik részleges kielégítése tehát 1992-től várható. A Magyar Távközlési Vállalat fejlesztési központjában egyre-másra készülnek a középtávú koncepciók, az elképzelések azonban még rendkívül cseppfolyósak, nem lehet megjósolni, hogy ezekből mi valósul meg. A kitűzött cél az, hogy kétezerre elérjük a nyugat-európai országok hetvenes évek végi színvonalát, ami száz lakosra vetítve 20-30 közötti telefonvonalat jelent. Ez azonban ma illúziónak tűnik. Születnek több száz milliárdos beruházást igénylő tervek, de a finanszírozás lehetőségei nem látszanak. Pénz - méghozzá rengeteg pénz - nélkül pedig nem lehet jelentősen előrelépni. Olyan horderejű kérdés ez, amellyel feltétlenül foglalkoznia kell a parlamentnek, mielőbb szükség lenne egy új posta vagy távközlési törvényre. - áa Megkezdték az új tipusu rendszámtáblák készítését Győrött Megkezdték az új típusú - három betű - három számjegyű - gépjármű-rendszámtáblák gyártását szerdán Győrött, a Piákét Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. A vegyes vállalatot 62 millió forintos alaptőkével az NSZK-beli Tönnjes cég, továbbá a budapesti Energiagazdálkodási Intézet, a győri AFIT és öt magánszemély alapította. Az AFIT győri székhelyén egy átalakított épületben helyezték üzembe az NSZK-beli gyártmányú gépeket, köztük a Tönnjes saját fejlesztésű berendezéseit, amelyek óránként ezer rendszámtáblát készítenek. A tábla alu- mlniumlemezét az Egyesült Államokból vásárolt fényvisszaverő fóliával látják el, amelynek különleges fényjele segítségével a hatóságok meg tudják állapítani, hogy a tábla eredeti-e, vagy hamisítvány. A gyártási és az értékesítési folyamatról számítógépes nyilvántartást vezetnek az új üzemben. Az üzemindítás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondták: az új személy- gépkocsikat a második félévtől szerelik fel az új típusú rendszámtáblákkal, a régi magán-személygépkocsik rendszám- táblájának cseréjét két év múlva kezdik meg. A nem magánkézben lévő személy- gépkocsik és az egyéb gépjárműtípusok rendszámtábláinak cseréje már ezt megelőzően megtörténik. A teljes hazai gépjárműállomány rendszámtábla-cseréjét - e terv szerint - öt év alatt hajtják végre. A hazai igények kielégítésén túl számolnak nyugat-európai értékesítéssel is. Hogyan szavazhatnak a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok? Körkérdés a Springer-lapokhoz A Magyarországon tartózkodó román állampolgárok vasárnap reggel 6 órától este 11 -ig adhatják le szavazatukat Románia budapesti nagykövetségének épületében - mondta az MTI munkatársának érdeklődésére Szőke Oszkár, a bukaresti külügyminisztérium munkatársa, aki a hét végi választások miatt tartózkodik a külképviseleten. Elmondta, hogy mintegy 20 ezer választópolgárt várnak vasárnap. Minden olyan Magyarországon tartózkodó román állampolgár szavazhat aki betöltötte 18. életévét s személyazonosságát útlevelével igazolja. A nagykövetségen lévő szavazókéra bukaresti 41. számú választókerülethez tartozik, az ott jelölt pártok kerültek fel a szavazólapokra. A választópolgárok három szavazócédulát kapnak. Az egyiken az elnök személyére szavazhatnak három jelölt közül. A szenátusi szavazócédulán 45 párt illetve jelöltjeik szerepelnek, a képviselői cédulán pedig 55 párt jelöltjei, illetve függetlenek is. A szenátusi névsor 13, a képviselői pedig 24 oldalas füzetben olvasható. Összesen két és fél tonnát tesznek ki a szavazási okmányok, amelyek már meg is érkeztek a nagykövetségre. A szavazatok csak akkor érvényesek, ha a választópolgárok egy elnökjelölt illetve egy-egy párt listáira adják le voksukat a szavazófülkében elhelyezett pecséttel. A nagykövetség szavazókörében egyébként tíz fülkét állítanak fel, hogy elkerüljék a sorbanállást s arra is felkészültek, hogy több mint 20 ezren adják le voksukat A szavazólapokat vasárnap éjjel repülőgépen küldik el a bukaresti 41. számú választókerületbe. * A Magyarországon tartózkodó több tízezer romániai állampolgárnak ahhoz, hogy állampolgári kötelezettségének eleget tehessen, a budapesti román nagykövetségre kell utaznia. A MÁV szerdán arról tájékoztatta az MTI-t hogy a szavazni kívánó román állampolgároknak díjmentes utazási lehetőséget nyújt oly módon, hogy az útlevél, vagy tartózkodási engedély felmutatásával, 48 óráig felhasználható utalványt ad. Az oda-vissza útra szóló utalványt a kiinduló állomásokon válthatják meg az itt tartózkodó román állampolgárok (Folytatás az 1. oldalról.) nem kötött politikai tartalmú feltételeket, olvasmányos, eladható újság készítését várta el az újságíróktól, s miután a lap éppen szabad préda volt, a kft. kapva kapott a lehetőségen. HAJNAL JÓZSEF, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap főszerkesztője, elmondta, hogy a parlamenti döntést, miszerint alakuljon bizottság a sajtó körüli botrányok kivizsgálására, helyesnek tartja, mert az nemcsak a vidéki lapokat köztük az ő újságjukat érintő Springer-ügyet, hanem általában az írott és elektronikus sajtó privatizációja körű I tapasztalható aggályos jelenségeket egyöntetűen vizsgálja. A sajtóorgánumok eladását, illetve a külföldi tőke igénybevételét minden érdekelt országos, vagy megyei sajtószervnél egyforma mércével kell mérni. Mint ismeretes - mondotta -, korábban a megyei sajtó az országos lapokkal szemben hátrányos helyzetben volt, a másodosztályú lapok szerepét töltötte be. Egyébként - jegyezte meg - Magyarországon mindenki a külföldi töke beáramlását óhajtja, viszont ha egy cég elkezd úgy viselkedni, ahogyan a piac és létfeltétele diktálja, meglepően azok fordulnak ellene, akik eddig a legnagyobb igehirdetők voltak. Véleménye szerint az Axel Springer révén az érdekelt megyei lapok valóságos konkurenseivé válhatnak a központi lapoknak üzleti és politikai szempontból egyaránt MADARÁSZ ANNA, a 24 ÓRA cimű Komá- rom-Esztergom megyei napilap főszerkesztőhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nincs kifogásuk az ellen, hogy a parlamenti bizottság megvizsgálja az AS-B Kft. által alapított lapok ügyét, mivel nincsen takargatnivalójuk. „Azt viszont természetes követelménynek tartjuk - mondotta hogy a bizottság valamennyi lapnál tájékozódjék, ahol már külföldi tökeérdekeltség van (Maxwell, Murdock, stb.). A volt Dolgozók Lapja kollektívájának joga volt úgy dönteni, hogy munkahelyet változtat, s erre nyomós okok késztették. Egyrészt csak így éreztük magunkat anyagi biztonságban, így volt megmenthető a megyei lap; másrészt úgy éreztük, hogy a jelenlegi helyzetben Így kerülhettükel a többpárti diktátumot, s így lehetünk önálló, független szellemi műhely” - jelentette ki Madarász Anna, hozzátéve: munkaadójuk nem szól bele szakmai munkájukba, emellett garanciát vállalt arra, hogy fejleszti a lapelőállítási technikát, amire a lap 44 éves történetében nem volt lehetőség. KAMARÁS GYÖRGYNÉ, a Tolnai Népújság főszerkesztője elmondta, hogy nem érte őket váratlanul a vizsgálóbizottság felállítása, ésa lapnál egyetértenek e parlamenti döntéssel. Szabályozni kell a sajtóban végbemenő privatizációs folyamatokat, akár külső, akár belső tökéről van szó. Azzal is egyetértenek, hogy valamennyi privatizációs folyamatra kiterjedjen a vizsgálat, hiszen ez tisztább helyzetet teremt az esetleges további vállalkozók számára, mert fontos, hogy azok akik tőkéjüket a sajtóba szeretnék bevinni, biztosak lehessenek a megtérülésben. A Springer-ügyet - mondotta - eddig egyoldalúan tálalta a sajtó: nem kérdezte meg azokat akik a legilletékesebbek ebben, a kiadói és szerkesztőségi kollektívákat. LOMBOSI JENŐ, az Új Dunántúli Napló fő- szerkesztője kifejtette: természetesnek tartották, hogy a legfőbb törvényhozó testület is megvizsgálja az utóbbi hetekben, hónapokban történt lapalapításokat. Mint mondotta, megnyugvással vették tudomásul, hogy nemcsak az Axel Springer-Budapest hanem a többi külföldi cég magyarországi lapalapításai is a vizsgálat tárgyát képezik. Az eljárást, amellyel az AS-B létrehozta saját sajtóorgánumait nem tartották jogszerűtlennek, és hosszú gyötrődés után, de egyhangúlag döntött a tap kollektívája a csatlakozásról. A főszerkesztő elmondta: a szerkesztőségi kollektíva helyesnek tartja, hogy nemcsak a vidéki lapok, hanem az országos orgánumok - például a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap - külföldi tökével való kapcsolata is napirendre kerül. Az Új Dunántúli Napló folytatja az AS-B keretében megkezdett munkáját, bővíti a lap terjedelmét KOÓS JÓZSEF, a Heves Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese, magánvéleménye szerint az őket érintő lapalapítási folyamatban jogilag minden rendben van. Várjáka vizsgálatot amely- nekazonban - szerinte is- ki kell terjednie az ösz- szes lapalapítási, lapvásárlási ügyre. Sírunk a tőkéért, de ha itt van, nem kell - jelentette ki, célozva azokra az általános kétkedésekre, amelyek a Springer-üggyel kapcsolatban a közvéleményben felmerültek. (MTI) A fő kérdés: meddig tart majd a két hét?
