Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-03 / 24. szám

KISZ-titkárból MDF-es képviselő ismerős arc tűnik fel a szünetben a Parlament aulájának egyik sarká­ban: Szokolay Zoltán, a költő, aki korábban egy ideig a szekszárdi ta­nítóképző főiskolán oktatott Az Or­szággyűlés honatyái közé most mint békéscsabai képviselő került be.- Egy közel hetvenezres város polgárait kell képviselnerrv- mond­ja a kölcsönös üdvözlés után Szo­kolay Zoltán. - A térség gondjai vé­leményem szerint a Demokrata Fó­rum programja alapján oldhatók meg. Azt hiszem, otthonra leltem gyermekkorom megyéjében, Bé­kés megyében, de ugyanakkor nagy szeretettel gondolok vissza a Szekszárdon eltöltött évekre.- Miként alakult a kapcsolat azzal az írószövetséggel, amelynek Szo­kolay Zoltán volt a KISZ-titkára?- Egy évig voltam ott KISZ-titkár társadalmi munkában. Egyszerűen azért, mert akkor a harmincöt éven aluliaknak az érdekképviseletét másképp nem lehetett biztosítani. Az írószövetségnek jelenleg is tagja vagyok, bár a szépirodalmi tevé­kenységem mostanság egy kicsit háttérbe szorult. Persze, a fiókom­ban azért rejtőzik néhány kész munka, s idén ősszel remélhetőleg megjelenik a harmadik versesköny­vem. 2ÜÉPÚJSÁG 1990. május 3. Hobó a Parlamentben Munkához látott a szabadon választott, új Országgyűlés Méghozzá egy igazi Hobó, azaz Földes László, az egykori Hobo Blues Band frontembere. A jellegzetes külsejű és hangadottságú zenész nem kis meglepetést váltott ki, amikor feltűnt a Parlament folyosóján.- Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöktől kaptam egy meghívólevelet erre a mai parlamenti ülésre - magyarázta meg ottléte okát Hobó. - Annak idején ugyais részt vettem a Fidesz kampányában, s ők jelezték, hogy szívesen látnának az Országházban.- Ezek szerint Földes László a Fidesz iránt elkötelezett?- Ezt így nem állítanám, vannak ugyanis barátaim az MDF és az SZDSZ tagjai között is. A fiatal demokraták programja annyival több számomra, hogy abban benne van több nemzedék fájdalma, kiszolgáltatottsága és esélytelensége. Ez az, ami engem mindig is foglalkoztatott.- A (rendszer)váltás, amiért Hobó a dalaiban is küzdött, megtörtént, vagy hama- rosan meg fog történni. Mi lesz ezután a lázadó Hobóval?- Én nem azért lettem ellenzéki, mert ellenzéki szerettem volna lenni. Hanem azért, mert felléptem az ellen, ami nem tetszett. Lehet, hogy ezután arról énekelek, ami az embereknek örömet okoz, például a szeretetről. Földes László, alias Hobó (középen) az érdeklődők gyűrűjében Ezután a korelnök ismertette a jelöltek névsorát. Mivel a házszabályok szerint a jelölésre csak a pártfrakciók vezetői, il­letve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölőlistát Kéri Kálmán lezárt­nak tekintette, s a titkos szavazás idejére szünetet rendelt el. A szünet után Kéri Kálmán ismertette a szavazatszedö bizottság jelentését. Az Országgyűlés tisztségviselőire 379 sza­vazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvé­nyes. A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszön­tötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a parla­ment újonnan megválasztott elnökét, aki­re 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Ár­pád lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alelnökévé választot­ták Szabad Györgyöt (MDF) 348 szava­zattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazat­tal és Szűrös Mátyást (MSZP), 353 sza­vazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes el­nöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Balás István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kó- ródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370, Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368, Trom­bitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal. A megválasztott tisztségviselőknek el­sőként Kéri Kálmán korelnök gratulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpád­nak, továbbá segítőinek, Glattfelder Béla és Balogh Gábor jegyzőknek. Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette:- Bizalmat visszaadni nem lehet, bizal­mat csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érdekében, hogy az Önök bizalmát megőrizzem. Ezt követően - a frakcióvezetők meg­állapodása értelmében - Göncz Árpád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. Indítványozta,. hogy az elnöki teendők ellátásával az Or­szággyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György professzort bízza meg. A képvi­selők ezt 356 egyetértő szavazattal elfo­gadták. A megbízott elnökké választott Szabad György átvette az elnöklést Göncz Ár­pádtól. Köszönetét mondva képviselőtár­sainak, reményét fejezte ki: a parlament tagjai segítik öt abban, hogy jó eszköze legyen a népszuverenitás érvényesülé­sének. Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kor­mánya lemondását. A búcsúzó miniszterelnök megkö­szönte mindazok támogatását, akik meg­értették törekvéseiket, és segítették azok megvalósítását. Reményét fejezte ki, hogy a rendszerváltásért folyatott politi­kai küzdelem jelszavaiból mind több va­lóra válik. Végezetül kormánya és saját nevében is sok sikert, jó egészséget kí­vánt az új parlament minden képviselőjé­nek. Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve va­lamennyi képviselőtársa nevében kife­jezte köszönetét a lemondott kormány­nak és személy szerint Németh Miklós­nak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztársasági el­nöknek és a parlament megbízott elnö­kének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek. A kormány lemondásának tudomásul­vételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése ne­vében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitóülése alkalmából jó kívánsá­gait, és nagy örömét afelett, hogy Ma­gyarország visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parla­menti intézményeit. A parlamenti gyűlés tudatában van azon feladat fontosságának, mely az új parlamentre vár, hogy kidolgozza a jog­államot, az emberi jogok tiszteletben tar­tását erősítő és az alapvető szabadság- jogok gyakorlását biztosító reformokat. Kijelenti azon szilárd akaratát, hogy tá­mogatja a közös kincsünket jelentő ezen eszmék érvényesülését. Örül Magyaror­szág Európa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és szociális fejlődésé­nek közös előmozdításához. Sikereket kívánunk törvényhozásuknak - tartal­mazza Anders Björck üzenete. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tár­gyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjob­ban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkoza­tot .tenne közzé. A parlamenti képviselőcsoportok ve­zetői és a független képviselők megbí­zottja által előzetesen támogatott, a tör­vényhozásban pedig egyhangúlag elfo­gadott szándéknyilatkozat szerint „a Ma­gyar Köztársaság 1990. március 25-én Németh Miklós: lezárt dosszié Varga Béla (a kép jobb oldalán) és Vörös Vince és április 8-án szabadon és demokrati­kusan megválasztott Országgyűlése, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biz­tosítja az Európa Tanács alapokmányá­ban megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartá­sát”. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja elismerését és köszönetét az Európa Ta­nács Miniszteri Bizottságának és Parla­menti Gyűlésének példamutatóan nagy­lelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés hat tagja 1989 júniusa óta különleges meghívottként részt vehet a Gyűlés mun­kájában, országunk más hivatalos képvi­selői pedig részt vehetnek az Európai Ta­nács különböző fórumainak tevékenysé­gében. Az Országgyűlés hangot ad an­nak a reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európai Tanács teljes jogú tagjává válhat” - tartalmazza a nyi­latkozat. A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülére díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távol lévő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új parlament képvi­selői csütörtök reggel folytatják ülésüket. (Folytatás az 1. oldalról. A választások országszerte rendben, a legteljesebb nyilvánosság mellett zajlot­tak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem történt. A választás eredményes, törvényes megszervezésé­hez nagy segítséget nyújtott a nemzetkö­zi és a hazai nyilvánosság, a tömegkóm- munikáció megkülönböztetett figyelme. Egyebek között e fontos megállapításo­kat rögzítette az Országos Választási Bi­zottságnak a képviselőválasztás tapasz­talataival foglalkozó írásos beszámolója, amelyet a parlamenti képviselettel ren­delkező pártok javaslatára készített el az OVB. Az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság be­fejezte munkáját. Ezt követően az első­nek megválasztott öt képviselő megbí­zottja, Andrásfalvy Bertalan tett jelentést az Országgyűlésnek a korelnök és a kör­jegyzők megbízó levelének vizsgálatáról, megállapítva, hogy azok kifogástalanok. Javaslata alapján a parlament Kéri Kál­mán, valamint Deutsch Tamás, Glattfel- der Béla, Szelényi Zsuzsa és Wachster Tamás képviselőt korelnökké, illetve kör­jegyzővé mondta ki. Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a körjegyzőkből és a korelnökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 képviselő megbízólevelét és a vá­lasztási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Sze­lényi Zsuzsa körjegyző felolvasta a 379 képviselő nevét, majd a parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képviselők­nek ismerték el társaikat. Ezután a képvi­selők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás kör­jegyző olvasta. Szavazással folytatódott az ülés: a fel­esküdött képviselők a Belügyminiszté­rium megbízott vezetőjének beszámoló­ját 332 igen, 1 nem, 7 tartózkodó szava­zattal, valamint a választási bizottság elő­terjesztését 335 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartózkodássál elfogadták. A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakították képviselőcsoport­jaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövet­sége Tölgyessy Pétert, a Független Kis­gazdapárt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szö­vetsége Orbán Viktort, a Keresztényde­mokrata Néppárt Füzessy Tibort válasz­totta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. A napirend szerint haladva ezután az Országgyűlés tisztségviselőinek megvá­lasztása következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a párt­frakciók és a független képviselők meg­bízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékeztetett arra, hogy a pártcsoportok és a független képviselők korábban megállapodtak a jelölés elveiben, misze­rint a legnagyobb parlamenti párt, az MDF jelölné az Országgyűlés elnökét, aki egyben az ideiglenes köztársasági elnö­ki teendőket is ellátja, hárdm alelnökére pedig az SZDSZ, a Független Kisgazda- párt és az MSZP tesz javaslatot. Utalt ar­ra, hogy a megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy két párt a fentiektől eltérő egyezségre jusson egymással, ha azzal nem sérti más párt pozícióját. E lehetősé­get kihasználva az MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött - amint arról délelőtt már tájékoztatták a sajtó képvi­selőit -, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet a házelnö­ki posztra, az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javaslatot. A nyolc jegy­zői helyre az előzetes tárgyalások ered­ményeként a Fidesz és a Keresztényde­mokrata Néppárt 2-2, a többi párt pedig 1-1 személyt jelölt. Egy mondatban Ha létezik olyan kérdés, amit egy magára valamit is adó újságíró nem tehet fel a riportalanynak, akkor az minden bizonnyal a „Milyen érzés most itt lenni?” kérdése lehet. Mégis, talán az alkalom különlegessége ez egyszer megengedi, hogy ez iránt érdeklődtünk a megyei képvise­lőktől. Dr. Dávid Ibolya (MDF): - Megható érzés, a délelőtthöz képest dél­utánra már valamelyest oldódott ez a fajta hangulat. Barcza Imre (SZDSZ): - Churchill - egy kissé átalakított - mondása jut eszembe: a csoda megtörtént, s a lehetetlent mi most megvalósítjuk. Figler János (MDF): - Mintha templomban lennék: az is szent hely, s a feladatai miatt ez is. Horváth Lajos (MDF): - Megható érzések kerítettek hatalmukba, s nem szégyellem, Varga Béla beszédekor még könnyeztem is. Kapitány Ferenc (FKgPP): - Nem lakodalmas menet, amire vállalkoz­tunk, talán még felmérni sem tudjuk, hogy mi vár ránk. Dr. Nádori László (SZDSZ): - Nemrég beszélgettem Szentágothai professzorral, aki bizakodó, akkor miért ne lennék én is az? Nyerges Tibor (MDF): - Örömmel tapasztaltam azt a jó kedvet, ami re­mélhetőleg később sem szorul ki a Parlamentből. Dr. Pálos Miklós (KDNP): - Úgy érzem, hogy új történelem íródik a Par­lamentben, s felemelő érzés ennek részese lenni.. Pólyák Sándor (SZDSZ): - Megtörtént mindaz, amit vártam, s ennél nincs felemelőbb érzés. Dr. Témák Gábor (MDF): - „Ránk szakadt” a felelősség, s egymást érik a gyakran csak később tudatosuló történelmi pillanatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom