Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-03 / 24. szám

1990. május 3. NÉPÚJSÁG 3 Völgységi vállalkozók A Vöröskereszt világnapja „Segíts, hogy segtthessiinkr A fényképész A véletlen szerencse segítette Égi Fe­renc fényképészt műteremhez, hiszen a bonyhádi iparosudvarból Horváth József tévészerelő hazaköltözött a lakására dol­gozni. így kaphatta meg ő a termet. Ép­pen a napokban mázoltatott, hiszen egy fotóteremnek ki kell néznie valahogy. Franci fotó: hirdeti a cégtábla a mester­séget, s mivel gót betűkkel íratta mindezt táblára, hogy ne legyen szokványos, sőt figyelemfelkeltő legyen, - akadt aki a be­tűtípus miatt „francia fotónak” olvasta... ez viszont egy üzletnek ma nem válik hát­rányára, hiszen ha a franciákkal lehet képzelettársítani, akkor az már színvona­lat takarhat... Égi Ferenc szomorúan mondja, hogy a nagy cégek év elején valutáért fölvásá­rolják a színes hívót, így egyszerűen nem tud hozzájutni, s be kellett vegye az utcá­ról a táblát, ami azt hirdeti, hogy egy nap alatt színes hívást is vállal. (Majd ha lesz hívója.) Nincs rózsás hangulatban a fényképész, hiszen mint mondja hiába ajánl olcsóbban és akár jobbat is, ha az embereknek nincs pénzük. Akkor pedig nemigen pompáznak a fényképészek előtt. Égi Ferenc 1978-ban a szekszárdi „Pálinkás-féle cégnél” kezdett, s Pécsre járt érettségi után még két évig szakmai iskolába. Később két évig gebineskedett, mi több, öt évig a bonyhádi BONY-nál is dolgozott, de ügyködött favágóként is a téeszben, mert erdész kívánt minden­áron lenni. Fényképész lett, s imádja a szakmát, de szerinte nem ebben a világ­ban kellett volna ezt kezdeni. S nem ilyen formában, de az ember megalkuszik a le­hetőségeivel, sokszor feladja a vágyait.- „Az a fals elképzelés élt bennem, hogy becsületes, jó munkával, jó műtermi fény­képész leszek, de nem nagyon lehet ebből megélni. A BONY-os éveim után a tanács nem adott helyiséget. Azt mondták dolgoz­zam sokat, építsek házat, s benne műter­met.. Nemhogy segítettek, de keresztbe is tettek. Mindezt a függetlenségemért, az önállóságomért vállaltam föl, s vállalom ma is. Ha idejön valaki egy színes portréra, saj­nos el kell küldeni, mert egy tekercs film két kockával nem telik be. Én szolgáltatni sze­rettem volna, jól, precízen és szépen, de még messze az a világ, amikor a szakmát ismét becsben tartják, s megfizetik. Be­csületes maradok, s vélhetően így sze­gény is. Nem zavar. Két Lada ára benne fekszik a laborban, a gépekben, beren­dezésekben, s ma egy temperáló is 50 ezerbe jön. Majd a jövő, amikor idejön a kuncsaft, elmesélni mit kiván, én elmon­dom a lehetőségeket közösen összehoz­zuk a kívánságot és tudást s amikor majd azt meg is tudják majd fizetni... Erre vá­gyom.” -szabó-ritzel­1859-ben Jean Henry Dunant svájci bankár a solferinói ütközet haldoklói, sebesültjei ellátására ön­kéntes csapatot szervezett, amely nemzetiségi hovatartozástól függet­lenül ápolta, gondozta a sebesülte­ket. Három év múlva könyvben tette közzé tapasztalataikat, majd két ja­vaslatot fogalmazott meg: az egyik a békeidőben kialakítandó szakkép­zett segélyszervezetek megszerve­zését célozta, melyek háborús idő­szakokban önként vállalják a sebe­sültek ápolását, a másik arra vonat­kozott, hogy a hadviselő felek nem­zetközi kormányszintű egyezmé­nyekkel biztosítsák a háborúk áldo­zatainak védelmét, a harcképtelenné vált sebesültek ápolását. E javasla­tokhoz a Genfi Közjóléti Társaság el­nöke ajánlotta fel a társulat támoga­tását. Köztiszteletben álló humanisták­ból megalakult az ötök bizottsága, melynek küldöttei 1863-ban a nem­zetközi statisztikai kongresszus ber­lini ülésén előterjesztik elképzelései­ket, majd egy hónap múlva Genfben, a 14 ország részvételével megtartott nemzetközi konferencián előterjesz­tik az egyezménytervezetet, melyet a konferencia kisebb módosításokkal elfogad. Az első egyezményt még négy kö­vette, majd 1974 és 1977 között két ízben korszerűsítették. Az 1864- es genfi értekezlet később a Vörös- kereszt alkotmányozó konferenciá­jaként vált ismertté: ekkor fogadták el „A hadra kelt fegyveres erők sebe­sült katonái sorsának javitásáról” szóló első genfi egyezményt, amely a Nemzetközi Vöröskereszt alapok­mányává lett. Párizsban 1919-ben alakult meg a Vöröskeresztes Társaságok Ligája, így ma a Nemzetközi Vöröskereszt­nek három fontos alkotóeleme van: a nemzeti társaságok, a Vöröske­reszt Társaságok Ligája és a Vörös- kereszt Nemzetközi Bizottsága. * A vöröskeresztes mozgalom min­den év május 8-án, a Vöröskereszt világnapján megemlékezik Jean Henry Dunantról, a mozgalom alapí­tójáról. ez a nap a ma már 150 tagor­szágot számláló szervezet alapítójá­nak a születésnapja ugyanis. Ilyen­kor a humanitárius szervezet arra hívja föl a világ jó érzésű embereinek figyelmét, hogy forduljanak azok felé, akik valamilyen fajta segítségre szo­rulnak. A Magyar Vöröskereszt is azt kívánja rendezvénysorozatával elő­segíteni, hogy a legrászorultabbak, a hazai elszegényedett embertár­saink sorsán enyhítsen. „A Magyar Vöröskereszt az elmúlt évben látványos és sok millióba ke­rülő akciókkal vett részt a természeti katasztrófák áldozatainak megsegí­tésére szervezett programokban, soha nem tapasztalt menekülthullám igényelte az azonnali és megkülön­böztetés nélküli segítséget. A lakos­ság hasonló módon még soha annyit nem adakozott egyetlen előző se­gélyfelhívás nyomán, mintáz örmény földrengés után, illetve a romániai menekültekért indított gyűjtésnél. De együtt a lakossággal napjainkra a Vöröskereszt is elszegényedett. Az inflációt nem követő költségvetési tá­mogatás működését, létét is veszé­lyezteti. Ugyanakkor feladatai nőnek, a rászorultak köre egyre gyarapodik, és újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie” - olvashatjuk a szer­vezet tájékoztatójában. Milyen akciókat szervez tehát a Vöröskereszt világnapjára a Magyar Vöröskereszt?- 30 000 világnapi sorsjegyet bo­csátott ki anyagi eszközeinek gyara­pítására. A nyereménysorsjegyek húzását május 8-án, 15 órakor ren­dezik Budapesten, az Arany János utcai székházban. A nyereménytár­gyak értéke 400000 Ft.- „Segíts, hogy segíthessünk a rá­szorultakon” világnapi alapítványt hoz létre közösen az Országos Ta­karékpénztárral, 600 ezer Ft alapí­tóösszeggel, hogy alapot teremtsen a hazai szociális gondok enyhítésé­re, elsősorban szükségkonyhák fel­állítására.- „Vöröskereszt-bolt” névvel a vi­lágnapon üzletet nyit a székház föld­szintjén, ahol olcsó árukat, egész­ségügyi cikkeket árulnak ezentúl.- Május 11-12-én a fővárosi Asz­talos János parkban egész napos rendezvényt tartanak, ingyen főznek 400 rászorulónak.- Tizenöt tonna élelmiszer-egy­ségcsomagot osztanak ki az ország­ban a rászoruló öregeknek. Ez az NSZK Vöröskereszt ajándéka. A 8500 konzervet, nestlét, nescafét, dzsemet, vajat, csokoládét tartalma­zó 1 kiló 75 dekás csomagból ezret Budapest, 400-600-at megyénként osztanak szét. * A Vöröskereszt Tolna Megyei és Szekszárd Városi Vezetőségének jótékony célú, kedvezményes ruha­vásárlási akcióját a szekszárdi vá­sárcsarnokban ugyancsak a Vörös- kereszt világnapja tiszteletére ren­dezi május 4. és 9. között, ahol 150 forintos kilónkénti árban értékesíte­nek NSZK bálás ruhákat, első nap csak a rokkantaknak és nyugdíja­soknak, a többi napokon a nagykö­zönségnek. A vöröskeresztes tag­könyvvel rendelkező tagok 20 szá­zalék kedvezményt kapnak. Nyitva tartás: naponta 7.30-tól 17 óráig, szombaton 7.30-tól 14 óráig, vasár­nap az árusítás szünetel. A bevételt a vöröskeresztes szeretetszolgálat működtetésére használják fel. d. e. Széchenyi-kör alakult Nagymányokon is 1991. szeptember 21 -én lesz Széchenyi István születésének 200. évfordulója, s az ez alkalom­ból megalakult Széchenyi-körök száma is jelentősen gyarapodik. A szekszárdi alapítványhoz im­már több községi kör is csatlakozott, Így a tolnaiak 6 taggal, a pincehelyiek 4-gyel, a tolnanéme- diek 6-tal, valamint a nagymányokiak 21 fővel. A kormány által beígért Széchenyi Emlékbizottság működése körül viszont valami zavar tá­madt, s talán ezt is igyekszik „a vidék” mintegy ellensúlyozni, amit bizonyíthat az is, hogy a nagy- mányoki Molnár Mihályné, a helyi Széchenyi-kör szervezője igyekszik majd a környéken indukál­ni a legnagyobb magyar születésének 200. évfordulójának méltó megünneplését. Csak mint ér­dekesség hangozzék el a téma kapcsán, hogy például Győr tanácselnöke erre a jeles napra s ft rendezésére 1 millió forintot ajánlott föl a költségvetésből. Nagycenken pedig huszártalálkozót szerveznek majd ekkor. S hogy a környéken ne legyen agyonhallgatva majd a nagy nap, arról igyekeznek gondoskodni a Tolna megyei Széchenyi-körök tagjai, akik május 25-én a szekszárdi Trófea étteremben tartják e téma kapcsán vacsorával egybekötött megbeszélésüket.- szabó ­t 00000000 Gyöngyöt hullatok Gondjaim gondjaid vigyázzák. Elporzott áldozati csillag. Alászállsz mélyemig - emelő támaszom. Nyomodba gyöngyöt hullatok, míg lelked csúcsáig eljutok. FORRAI ÁGNES verse KISPÁL MÁRIA fotói 00000000 Megkérdeztük Döntöttek: menjen az igazgató (Folytatás az 1. oldalról.)- Számított ön a vállalati tanács ilyen döntésére?- Arra nem - válaszol Villányi Jó­zsef -, hogy erre május másodikán kerül sor, de éreztem. Ez a döntés egyrészt rosszul esik, más részről nagy terhet vesz le a vállamról. A vál­lalati tanács legutóbbi ülésén tettem javaslatokat, hogy a vállalat működé­sében milyen módosításokat kell végrehajtani. Akkor ezt megszavaz­ták. Most eltelt pár hét, és úgy érzem, ez már elégtelen. Azt tapasztalom, hogy nagyon komoly igény, várako­zás van a vállalatnál a lépések meg­tételére, de a mozdulás elmarad. Drasztikus átalakulásra van szük­ség.- Mire gondol?- Vállalatunk versenyhelyzetnek kitett, de üzemeink nem. Döntő lé­pésnek azt tartottam volna, és a vál­lalati tanács elé terjesztett koncepció is ez volt, hogy az üzemeket tegyük önálló vállalatokká, de ne egyszemé­lyes kft-kké alakítva. Mindenképpen magántőkével, vagy vállalkozóknak kiadni, akik 5-8 év alatt törlesztéssel megtérítették volna. Súlyos tehernek tartom a központi irányító apparátus nagyságát. A kintiek ezt már nem tudják megtermelni, ami itt bent el­fogy. Ez lett volna a legnehezebb, ezen változtatni. Az én stílusom nem valószínű, hogy eredményes lett vol­na.- Ez konkrétan létszámcsökken­tést jelent?- Most már elkerülhetetlenné vált, hogy a nem termelő területeken ez bekövetkezzék. Én így látom.- Ennek a véleményének hangot adott?- Igen. Információm szerint ez tel­jes zavart okozott és bizalmatlansá­got keltett a dolgozók nagy részé­ben. Azt is tudom, hogy a vállalati kö­vetelmény is, tehát nem csupán a vállalati tanács, egyetértett a felmen­tésemmel kapcsolatban.- Hogy alakul az ön egyéni sorsa, a továbbiakban?- Egy darabig most pihenni fogok. Szakképzettségem építészmérnök, negyvennyolc éves vagyok. Úgy ér­zem, tudok még újra kezdeni. Tájé­kozódni fogok és elkezdek dolgozni. Több elképzelésem van...- Ki ül most az igazgatói székbe?- A vállalati tanács pályázatot ír ki az igazgatói munkakör betöltésére. Addig Molnár János igazgatóhelyet­test bízták meg a vállalatvezetői teendők ellátásával. D. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom