Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-04 / 02. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. április 4. A litvánok tiltakozó táviratokat küldenek Gorbacsovnak (Folytatás az 1. oldalról.) A szóvivő egyúttal elítélően szólt a lit­ván vezetés egyoldalú, deklaratív lépései­ről, amelyek megítélése szerint nem képez­hetik tárgyalások alapját. Vytautas Landsbergis litván parlamen­ti vezető Gorbacsovnak küldött hétfői vá­laszüzenete kapcsán kifejtette: a Kreml üdvözöl minden olyan megnyilatkozást, amely szakit a konfrontációs jelleggel. Is­mételten megerősítette, hogy a litván prob­léma csak alkotmányos alapokon rendez­hető, „még ha ez az alkotmány nem is tet­szik mindenkinek.” Ellentmondásos tervezetet hagyott jó­vá kedden a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Nemzetiségi Tanácsa a szövet­ségi rendszerből való kiválást szabályozó törvény éles vitájában. A tervezet megerősíti, hogy az elszaka­dásról az adott köztársaságban népsza­vazáson kell dönteni, s a leadott szavaza­tok kétharmadával támogatott javaslat mi­nősül elfogadottnak. Ezután következik az az átmeneti időszak, amelynek konkrét fel­adatairól a Népi Küldöttek Kongresszusa dönt, de időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Ha az elszakadni vágyó köztársaságban vannak autonóm egységek (köztársaság vagy terület), ezekben külön-külön nép­szavazást kell tartani, amelyen az ott élők önállóan döntenek arról, hogy ök is kivál­nak-e vagy továbbra is a szövetség kötelé­keiben maradnak. A kedden elfogadott törvény szerint, ha a népszavazás eredménye elutasító, újabb népszavazást ugyanerről a kérdésről tíz éven belül nem lehet kiírni. Az elszakadás­ra megszabott átmeneti időszak letelte előtt egy évvel viszont vagy az adott köztársaság törvényhozása, vagy az állandóan ott élők legalább tíz százaléka újabb népszavazást kezdeményezhet az előző népszavazás eredményének megerősítésére. Ha ezen a második népszavazáson a kilépést támo­gatók aránya kisebb kétharmadnál, az ere­deti döntés semmissé válik. (Ezután pedig tíz évig erről nem lehet ismét népszavazást tartani.) Az átmeneti időszak leteltével, illetve ha a tisztázandó kérdéseket korábban sikerül megválaszolni, akkor előbb, összeül a NKK. A Szovjetunióból való kilépést akkor hagyják jóvá, ha a népi küldöttek megerő­sítik, hogy befejeződött az eltávozó köztár­saság és a szövetségi rendszer közötti ér­dekek egyeztetése, megoldatlan probléma nem'maradt. Közlemény Szeretettel értesítjük a Tolna megyei választópolgárokat, hogy a Tolnai Népúj­ságban tegnap közzétett közleményün­ket akként pontosítjuk, hogy a Keresz­ténydemokrata Néppárt, a Magyar De­mokrata Fórum képviselőjelöltjei közül a szekszárdi, paksi és tamási MDF-jelölte- ket támogatja. A bonyhádi és dombóvári választóke­rületben a Kereszténydemokrata Nép­párt jelöltje BEA JÓZSEF és DR. FAZE­KAS ISTVÁN. E két körzetben nemes vetélkedésen mérettetnek meg a Kereszténydemokra­ta Néppárt és a Magyar Demokrata Fó­rum jelöltjei. Szekszárd, 1990. április hó 3-án. DR. PÁLOS MIKLÓS NYERGES TIBOR KDNP-képviselö MDF-képviselő A képviselő- választások második fordulója elé Mindazon választópolgárnak köszö- netemet fejezem ki, akik szavazatukkal személyemet támogatták március 25-én. Minthogy a második fordulóban már nem szerepelek a választhatók között, ezért kérem szavazóimat - akik egyetértenek velem -, hogy CSIKE GYÖRGYRE, a Kis­gazdapárt jelöltjére voksoljanak. Én magam is támogatom! DR. ARBANÁSZ GYULA független képviselőjelölt 5. sz. választókörzet Nepál: a királyság a király ellen Pro Cultura Alapítvány A világon egyedülálló alapítványrendszer létrehozását je- lentettebe tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján Glatz Ferenc művelődési miniszter. A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé (röviden Pro Cultura) alapítvány célja az oktatás, a kutatás, a művészetek különböző ágainak támogatása, a közművelő­dés megújítása, valamint a környezetvédelmi szemlélet kiala­kítása és fejlesztése. Ennek érdekében harminchat szakala­pítványt dolgozott ki a tárca három kategóriában, egyebek között a nemzetiségi anyanyelvoktatás, az egyházi iskolák, a diáksport, a modern társadalomtudományok oktatása, az osztrák-magyar közös múlt kutatása illetve a folyóiratok tá­mogatása területén. Az alapítvány alaptőkéje 1,1 milliárd forint, melyet az alapító biztosit. A tőke biztosítása - a pénzügyi lehetőségektől függően - folyamatosan történik. Az alapítvány irányítója a Kuratórium, melynek elnöki funkcióját az alapításkor Glatz Ferenc történész, művelődési miniszter látja el. A Kuratórium az első félév végén az elnököt tagjai közül vá­lasztja meg. A Kuratórium tagjai: Csoóri Sándor, Csurgay Ár­pád, Enyedi György, Glatz Ferenc, Király Tibor, Konrád György, Kosáry Domokos, Szentágothai János, Tigyi József, illetve a későbbiekben a Kuratórium tagjai közé választhatja a csatlakozók által delegált személyeket is. A Kuratórium az alapítvány működési rendjét szabályzat­ban rögzíti. A Kuratórium jelenleg a kiírási rendszer kidolgozásánál tart, a pályázatokat májusban teszik közzé nyilvánosan. A Kuratórium titkárságának címe: Budapest V. kér. Dorottya u. 8. Telefonszáma: 1-186-287. Bankszámlaszáma: 21798106/7038 MHB Kultúrbank. A miniszter nem az egzisztenciáját félti Az újságírókat köszöntő bevezető szavaiban Glatz Ferenc utalt rá: utolsó alkalommal tart miniszteri sajtótájékoztatót. A találkozó után rövid interjút kértünk tőle lapunk számára.- Higgadt, de kissé keserű megjegyzéséből az tűnik ki, nem számít rá, hogy helyet kapjon az új kormányban. Hogyan értékeli a hivatalba lépése óta eltelt időszak művelődéspoliti­kai változásait?- Úgy gondolom, számos olyan intézkedést hoztunk, amit az eddigi tárcák nem mertek vállalni. Eltöröltük az orosz nyelv egyeduralmát, szabadságot kapott a sajtó, lehetővé vált a művészeti szabad munkavállalás, megszüntettünk egy kö­tetnyi az ötvenes-hatvanas évekből maradt kultúrpolitikai szabályozót, feladtuk az állam iskolaalapítási monopóliumát, hogy csak néhányat említsek. Sajnos, ez a nyolc-kilenc hó­nap kevés volt.- Mint pártonkívüli - de volt MSZMP-tag -, hogyan látja a kialakuló többpártrendszerben a művelődés perspektíváit?- A szakadásig valóban MSZMP-tag voltam, de történeti munkáimban is folyton azt írtam, hogy nincs szükség a pár­tokra. Kaptam is érte eleget. A mostani helyzetet nem látom túl bizakodóan. Az ellenzéki pártok ugyanis addig mondták, hogy a kormányzat hatalom, hogy végül el is hitték. Pedig nem hatalom, hanem működtetés. Sajnos, most a pártok a tárcák, hivatalok körül fognak osztozkodni, nem egy párt kö­vetel tanszékvezetői, igazgatói állást az embereinek, hanem több.- Mit gondol, számít majd az új hatalom az ön szakértelmé­re? Felkérik, hogy dolgozzon az alakuló kormányban?- Erről még korai lenne beszélni. De hát azért én az akadé­miai intézet igazgatója, emellett főszerkesztő vagyok, most készülök egy új könyvet írni. Nem félek. CSER ILDIKÓ Közéleti hírek Megmerevednek a frontok, rohamo­san fogy az egymással szemben álló erők türelme és tűrőképessége a másfél hónapja tartó nepáli politikai forrongá­sokban. A többpárti demokrácia hely­reállításáért folyó országos méretű tö­megmozgalom minden eddiginél éleseb­ben polarizálta a himalájai királyság tár­sadalmát. Az egyik oldalon Birendra király, a pár­tok nélküli „pancsájat”-rendszer fenntar­tásában érdekelt konzervatív politikai elit, a biztonsági erők és a hadsereg - a má­sikon rajtuk kivül jóformán mindenki. A képlet ismerős és rosszat sejtet. A feb­ruár 18-án kezdődött megmozdulások­nak már eddig is több tucat halálos áldo­zata és több száz sebesültjö van. A kül­ügyminiszter március 30-iki lemondása és az ezt követően végrehajtott kormá­nyátalakítás fényében nyilvánvalóvá vált: a válság immár az uralkodó közvetlen környezetében is megosztottságot idé­zett elő. Ha ebből a kemény kéz politiká­jának hívei húznak hasznot, akkor félő, hogy folytatódik a vérontás. Február 18-a a „demokrácia napja” Nepálban. Harminckilenc évvel ezelőtt Tribhúvana király (a mostani uralkodó nagyapja) ezen a napon fosztotta meg« hatalmától a Rana-dinasztiát, amelynek tagjai akkor már 104 éve tartották despo­tikus uralmuk alatt Nepált. Tribhúvana döntő részben a nem sokkal korábban megalakult Nepáli Kongresszus Párt Ra- na-ellenes fegyveres felkelésének kö­szönhette múlt századi őse által eljátszott uralkodói jogai visszaszerzését. Ezért al­kotmányos monarchiát ígért, első lépés­ként alkotmányozó nemzetgyűlési vá­lasztásokkal, végső soron brit mintájú parlamentáris demokráciával. Az ígéretekből semmi nem lett. Az 1955-ben elhunyt Tribhúvana fia, Ma- hendra végül (1959 tavaszán)',csak álta­lános parlamenti választások megtartá­sába volt hajlandó belemenni. Ezeket vi­szont óriási fölénnyel a nepáli kongresz- szus nyerte (76 képviselői helyet szerzett a 109-ből), és ily módon megalakíthatta Nepál első - és eddig egyetlen - demok­ratikus választások útján hatalomra ke­rült kormányát. Az epizód mindössze másfél évig tartott. Mahendra 1960 de­cemberében menesztette a kormányt, feloszlatta a parlamentet, felfüggesztette az alkotmányos politikai jogokat és szük­ségállapotot rendelt el. A két évvel ké­sőbb kihirdetett alkotmányban intézmé­nyesítette a „pancsájat’-rendszert, egyúttal betiltott minden olyan politikai és társadalmi szervezetet, amely nem köz­vetlenül az állam irányítása alatt műkö­dik (a tilalom mindmáig érvényben van). A nepáli viszonyokat közelről ismerő diplomaták és szakértők szerint a több szinten elhelyezkedő „pancsájatokra” (tanácsokra) épülő, pártok nélküli politi­kai rendszernek lehet létjogosultsága egy olyan társadalomban, ahol a népes­ség 90 százaléka a mezőgazdaságból él, 80 százalék az írástudatlanok és 60 a szegénységi küszöb alatt élők aránya, élesek a nyelvi-regionális határvonalak, és mély gyökerei vannak a tradicionális életformának. Az is tény, hogy Birendra király az 1979-80. évi diáklázongásokat követően népszavazásra bízta a „pan- csájat”-rendszer sorsát, és a referendu­mon a szavazók 55 százaléka e forma megtartása mellett voksolt. (Más kérdés, hogy - mint ilyen esetekben általában - széles körben elterjedt vélemények sze­rint az eredményeket meghamisították.) Mindennek, persze, csekély jelentősé­ge van, ha egyszer a nepáli társadalom túlnyomó többsége úgy látja - és nem csak ez év eleje óta -, hogy a „pancsá- jat’’-rendszer az elnyomó, feudalisztikus önkényuralommal, a burjánzó korrup­cióval, az alapvető polgári és emberi jo­gok eltiprásával egyenlő. Az utóbbi 12 hónapban két egyidejű, de egymástól teljesen független külpolitikai esemény­sor gyorsította fel azt a folyamatot, mely­nek során a Birendra király rendszerével szemben álló nepáli politikai erők ebben a felismerésben végre egymásra talál­tak. Az egyik az indiai-nepáli kapcsolatok­nak a kétoldalú kereskedelmi és tranzit­szerződések körüli ellentétek miatt bekö­vetkezett megromlása, a másik a kelet­európai kommunista rendszerek ösz- szeomlása volt. A mindmáig rendezetlen indiai-nepáli kereskedelmi vita tagadha­tatlanul súlyos gazdasági zavarokat idé­zett elő a királyságban. Noha ezek miatt az uralkodó és kormánya panaszkodott a legtöbbet, a közfelfogás úgy értelmezte a végnélkülinek tűnő huzavonát, hogy a pozícióiból és a korrupcióból így is úgy is kitűnően élő bürokratikus vezető réteg érzéketlen a tüzelőanyag-hiánytól vagy a létszükségleti cikkek árának meredek emelkedésétől szenvedő lakosság gondjai iránt. A kelet-európai forradal­mak lélektani hatása ebben az összefüg­gésben magától értetődő volt, mint ahogy az is, hogy Nepálban Ceausescu bukása váltotta ki a legnagyobb lelkese­dést. A Kereszténydemokrata Néppárt Dombóvári Szervezete szeretettel értesíti a választópolgárokat, hogy április 4-én (szerdán) este 19 órakor Kurdon, a Mű­velődési Házban választói gyűlést tart, melyen részt vesz dr. Pálos Miklós or­szággyűlési képviselő, és dr. Fazekas Ist­ván a 4. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje. Minden kedves érdeklődőt sok szere­tettel várunk. Kereszténydemokrata Néppárt Dombóvári Szervezete *- Megköszöni a Szocialista Párt Or­szágos Választmánya mindazok támo­gatását, akik a képviselőválasztás első fordulójában a pártra, illetve a színeikben induló jelöltekre adták le szavazataikat és ezzel lehetővé tették a baloldali képvi­selők bejutását a parlamentbe. Megkö­szönik a jelöltek az aktivisták munkáját, illetve a kampány során tanúsított helyt­állásukat. *- Ma, szerdán este 8 órától ismét vita a Szekszárdi Városi Televízióban. Ma este a szekszárdi választópolgárok eldönthe­tik, hogy az 1-es számú választókerület­ben, a három jelölt közül melyiket vá­lasztják. Most már nem pártok, hanem je­löltek között kell dönteni, és hármójuk közül a legképzettebbet, legalkalmasab­bat küldeni a parlamentbe. Azt a jelöltet, aki a választókerület polgárait a legjob­ban képviselheti a törvényhozásban, hi­szen az SZDSZ megyei listájára leadott szavazatok egy budapesti jelöltet juttat­tak be a képviselőházba. Szocialista Párt * A Független Kisgazdapárt szekszárdi tagjait szeretettel várjuk taggyűlésre áp­rilis 5-én, csütörtökön este 7 órára a Hu­nyadi utca 5. sz. alatti (Sporthivatal feletti emelet) székházunkba. A választással és a közelgő Országos Nagyválasztmá­nyunkkal kapcsolatos kérdéseket kíván­juk megbeszélni. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Megyei Vezetősége * Dr. Mayer Mihály megyés püspök, a Pécsi Egyházmegye vezetője tegnap dél­után fogadta Pólyák Sándort, a Szabad Demokraták Szövetsége szekszárdi kép­viselőjelöltjét. (SZDSZ) Sárhegyi Attila szabaddemokrata kép­viselőjelölt választási gyűlésen találkozik a város lakóival április 5-én (csütörtö­kön) 19 órakor Dombóváron, a Kertváros orvosi rendelőjének épületében, április 6-án (pénteken) 19 órakor Újdombóvá­ron, a könyvtár épületében. (SZDSZ) Pető Iván, a Szabad Demokraták Szö­vetsége ügyvivője tart választási nagy­gyűlést Szekszárdon április 5-én, csü­törtökön 19 órakor, a Művészetek Házá­ban. A rendezvényen részt vesz Pólyák Sándor, a város képviselőjelöltje. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! (SZDSZ) A bonyhádi Fidesz-szervezet tiltakozik az ellen, hogy a 3. számú választási körzetben az MDF választási kampányá­nak II. fordulójában felhasználja a Fidesz nevét. Ebben a körzetben a Fidesz az SZDSZ-t támogatja. KLING JÓZSEF * A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt 3. számú bonyhád környéki választási bizottsága értesíti a választó- polgárokat, hogy az április 8-i képviselő- választások során szavazataikkal a Sza­bad Demokraták jelöltjét Barcza Imrét tá­mogassák, függetlenül mindenféle egyéb megtévesztő nyilatkozattól. Tesz- szük mindezt abban bízva, hogy a tamási körzetben a Szabad Demokrata érzel- műek Csike Györgyöt a Kisgazdapárt je­löltjét támogatják szavazataikkal. SZÖTS BÉLA Éhségsztrájkok a Szovjetunióban Szántó András, az MTI tudósítója je­lenti: Terjedőben van a Szovjetunióban az éhségsztrájkok „divatja”. Egyre töb­ben folyamodnak a legkülönbözőbb kö­vetelések nyomatékossá tétele végett ehhez a szélsőséges és önveszélyes eszközhöz. A Rabocsaja Tribuna című lap keddi számában közölt rövid hírügynökségi je­lentés szerint Moszkvában a fővárosi ta­nács építési főigazgatóságának fogadói­rodájában kezdett 17 építőipari munkás éhségsztrájkot. Akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy véget érjen sokéves lakáskálváriájuk. Évek óta hitegetik őket a saját lakáshoz jutás reményével, hiszen erre éppen a főigazgatóság alá tartozó vállalatukkal megkötött szerződés is ígéretet tesz. Ugyanakkor változatlanul kommunális lakásban - azaz szükséglakásban -, munkásszállásokon tengődnek. Az éhségsztrájk mellett akkor döntöt­tek, amikor rádöbbentek, hogy levelek tucatjával sem tudnak helyzetükön vál­toztatni. Az első fecskék közé tartozott még pár évvel ezelőtt egy fiatal moszkvai, aki egy autószerviz előtt kezdett éhségsztrájkba, így akarván felhívni a szervizellátottság silányságára nem csak a közvélemény, hanem a vezetők figyelmét is. A legutóbbi időben Csernobil betegei először Szverdlovszkban, majd Kijevben sztrájkoltak, most pedig a napokban ért véget hasonló betegek ilyen akciója Harkovban. Kisineu (Kisinyov), Szovjet-Moldova fővárosának főterén pedig még mindig tart egy maroknyi csoport -, elsősorban magánjellegű ügyek elintézéséért kez­dett - éhségsztrájkja. Felhívás a pártokhoz: tartsák magukat az Etikai kódexhez A választási kampány további részében az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni az etikai normákat - erről hoztak határozatot a pártok kép­viselői azon a többpárti találkozón, amely az MDF kezdeményezésére jött lét­re kedden a Parlamentben. Ezt azért tartották szükségesnek határozatban le­szögezni, mert a kampány utolsó egy-két hetében felerősödtek az aggasztó jelenségek, egyes politikai szervezetek, illetve azok helyi csoportjai felrúgták a korábbi megállapodásokat, és az Etikai kódex szellemétől jócskán elru­gaszkodva, rágalmazásoktól sem mentesen folytatják a választási küzdelme­ket. A határozatban nyomatékosan felhívták a pártok vezetőségét, tagszerve­zeteit, tagságát, hogy pozitív kampányt folytassanak, s feltétlenül tartózkodja­nak a rivális pártok, illetve azok személyiségeinek lejáratásától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom