Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-04 / 02. szám

1990. április 4. NÉPÚJSÁG 3 Völgységi vállalkozók A műkőkészítő Egy műszak a brikettgyárban, majd egy otthon délutánonként és hétvége­ken, a hatalmas betonasztal előtt, melyen a műkövet önti. Fischer Tibor jó mester­nél tanulta a műköves szakmát. Elmesél­te, hogy már gyermekként is ott sürgölő­dött, ügyködött a váraljai Amrein István műhelye körül. Jókötésű, kemény fiú volt, akit fűtött az ambíció, s látta, hogy ha ne­héz munkával is, de pénzt lehet a szak­mával keresni, hát ezt választotta. „Amo­lyan »topogós« szakmát el sem tudtam volna magamnak képzelni - meséli ne­vetve -, s mivel sosem volt pénzem, ez kiválóan doppingolt.” Másodállásban dolgozik a nagymá- nyoki családi ház­nál. Szekszárdon, az 505-ös szakmun­kásképzőben vég­zett 1975-ben, s in­nen került a Bony­hádi ✓ Építőipari Ktsz-hez, de 7 év után otthagyta a szakmát, s elment a brikettgyárba kő­művesnek, így vál­totta ki másodállás­ban az ipart. Csinál­ni kell, mert 3-4 év alatt „kimegy az em­ber kezéből a szak­ma”, elfogynak a fo­gások, felborul a szakmai ismeret, feledi az ember a ke­verési arányokat... így viszont a félállás ezt nem engedi. Szereti a szakmát, s jól jön a két gyermek neveléséhez is a kiegészítés. Mára nagyszerű körülmé­nyeket teremtett a munkához, de még emlékeiben él az az idő is, amikor fóliára és járdán öntötte kényszerből a műkövet. - „Mozdulni kellett, akkor nősültem, szükség volt a pénzre, felújítottuk a házat, a sok is kevés, ha épít valaki...” Fischer Tibor mára sok mindent elért, s büszke lehet arra, hogy mindenért megdolgo­zott, semmi nem hullott az ölébe ajándék­ként. -szabó-ritzel­Nagy emberek „kis” tévedései (Mottó: csak az nem téved, aki nem gondolkodik) TÉVEDNI EMBERI DOLOG, tartja a közmondás, és mi bizonyítaná jobban az ember esendősé- gét, mint a nagy emberek csodálatos melléfogásai. Kezdjük Galileivel, aki ezt írja Kepler egy zseniális sejtéséről: „Nyílt és éles esze elle­nére... meghallgatásra és beleegyezésre talált nála a Hold uralma a vizeken és hasonló gyerekségek". Gondoljuk meg: Kepler még nem ismerte a gravitáció törvényét, és mégis megsej­tette a Hold árapály keltő hatását. Galilei ezt egyszerűen gyerekségnek aposztrofálta. Huygens (1629-1695), Newton kortársa, a fény hullámelméletének megalkotója igy ir Newton egy elméletéről: „Csodálkozom, hogy Newton úr vette a fáradságot,'hogy egy olyan valószínűtlen és merész hipotézisre annyi teorémát építsen föl...” Természetesen Huygens mi másról is nyilat­kozna, mint a gravitáció „teorémájáról". Sir Francis Bacon (1561-1626) a nagy angol filozófus így intézi el Kopernikusz he­liocentrikus (Nap-középpontú) világrendszerét: „Ez is egyike azon embereknek, akik nem riad­nak vissza semmilyen fikciótól...” A múlt század 80-as éveiben egy Max Planck nevű végzős egyetemista közölte fizi­kaprofesszorával, hogy elméleti fizikával szeretne foglalkozni az egyetem után. A professzor le akarta beszélni erről, mert „a fizika tudománya már le van zárva”. Nos, ez a Max Planck dolgozta ki 1900-ban, mintegy az új század nyitányaként a klasszikus és „lezárt” fizikát alapjaiban megrendí­tő kvantumelméletet. 1913-ban Planck a porosz tudományos akadémia tagjává ajánlja Einsteint, fölsorolja érdemeit, de mentegeti is öt olyan nyilvánvaló tévedéséért, mint a fény fotonelmélete. Döbbenetes, de éppen a kvantumelmélet megalkotója tartotta badarságnak a fény kvantumos természetére vonatkozó elgondolást, azt, amiért 1921-ben Einstein megkapja a Nobel-dljat. Ernst Mach, a zseniális fizikus és filozófus élete végéig ostobaságnak tartotta az atomelméle­tet, ami már csak azért is különös, mert ez a nagyszerű tudós 1916-ban, századunk második évti­zedében halt meg. Állítólag halálos ágyán látta csak be, hogy „atomok márpedig vannak”. Ernest Rutherford, a mesterséges atommaghasitás felfedezője azt nyilatkozta, hogy az atom- maghasitás csak tudományos jelentőséggel bír és az ember sohasem tudja majd a szolgálatába állítani. Einstein élete végéig elkeseredetten hadakozott a kvantummechanika tanai ellen, amelyek szerint a szubatomi világban egy részecske helyzete és energiája csak valószínűségi alapon ha­tározható meg. (Egy autó sebességét és útvonalát ismerve ki tudjuk számítani, hogy adott pilla­natban hol lesz az autó. A részecskék világában csak annyit tudunk mondani, hogy pl. az elektron milyen valószínűséggel található egy adott pontban.) „Az isten nem kockázik!” - dohogta Eins­tein, és ma már nincs olyan elméleti fizikus, aki ne fogadná el a kvantummechanika bizonytalan- sági elvét. 1903-ban emelkedett a levegőbe Észak-Kalifornia tengerparti homokdűnéiről a Wright (ejtsd: rájt) fivérek repülőgépe, hogy 14 másodpercet eltöltsön a levegőben. Az egyiklelkendező újság­író odaszaladt a gépből kiszálló Wilburg Wright-hoz és azt kérdezte: „Ugye eljön az az idő, amikor ilyen szerkezetek menetrendszerűen utasokat szállítanak majd az óceánok fölött?” Wright dühö­sen elmagyarázta a „földtől elrugaszkodott” firkásznak, hogy nincs az a hatalmas szerkezet, amely annyi üzemanyagot képes lenne vinni, hogy átrepüljön két kontinens között, pláne utasok­kal együtt. Az 1880-as években Észak-Kalifornia egy kis falujában heves vitákat folytatott a helyi iskola fantáziadús igazgatója egy Wright nevű lelkésszel a technika lehetőségeiről. Egyszer az igazgató azt találta mondani, hogy eljön még az az idő, amikor az ember az általa készített szerkezettel re­pülni fog. Wright lelkész erre Lord Kelvinre, a neves fizikusra hivatkozott, aki kiszámította, hogy a levegőnél nehezebb test nem emelkedhet a levegőbe. Mondanom sem kell, hogy eme Wright lel­késznek a két ebadta fia akkoriban ama igazgató iskolájának padjait koptatta... LORD KELVIN A RÖNTGEN-SUGARAT tréfának tartotta, a rádióról pedig azt mondta, hogy „nincs jövóje". De még Heinrich Hertz, a rádióhullámok felfedezője is úgy vélte, hogy ennek a fel­fedezésnek semmiféle gyakorlati jelentősége sem lesz. Ebben a tudatban is halt meg. Ludwig Boltzman, a nagy osztrák fizikus 1906-ban Fiumében az Adriai-tengerbe öl­te magát. Búcsúlevelében tudományos pályafutásának csődjét említette az egyik, okként, neveze­tesen, hogy atomelméletét a tudomány talán soha, vagy legfeljebb csak évszázadok múlva fogja igazolni. (Boltzmant durva támadások érték az atomelméletért.) Az évszám döbbenetes! Egy évvel korábban az Annalen der Physik-ben megjelent egy ismeretlen fiatalember, bizonyoss Albert Einstein cikke a Brown-mozgásról, amelyben minden kétséget kizáróan bebizonyítja az atomok létezését. Boltzman nem ismerte Einsteint és nem olvasta a cikket sem... Végezetül néhány kevésbé nagy, de ismert ember „apró" tévedése. Lloyd George, brit minisz­terelnök: „Hitler sohasem indít háborút”. Walter Duranty gróf távirata Pétervárról, 1920-ban: „A bolsevikok hatalma hat hónapon belül összeomlik". Csekély 70 évet tévedett... Guy Beringer, a Reuter tudósítója 1917 februárjában: „Elmegyek a Krímbe üdülni, mert Péter- váron nem történik semmi.” Martin Dies, amerikai képviselő 1941. június 24-én: „Hitler harminc napon belül vé­gez Oroszországgal”. 1941. június 27-én ezt írja a New York Post katonai szakértője: „Ahhoz, hogy a vörö­sök a nagyon rövid időn belül bekövetkező összeomlástól megmenekülhessenek, nagyobb cso­dának kell bekövetkeznie, mint amilyet a Biblia megírása óta valaha is láttunk.” 1939. OKTÓBERÉBEN CHAMBERLAIN e szavakkal lobogtatta meg a szégyenletes „Müncheni egyezményt” a londoni Heathrow-repülőtéren: „Egy újabb nemzedéknek hoztam el a békét!" Egy év sem telt el, és kitört a második világháború. (Churchill ekkor mondta: „Anglia a szégyen és a háború közül a szégyent választotta és mégsem kerülheti el a háborút.”) És legvégül a világtörténelem talán legnagyobb tévedése: XVI. Lajos francia király naplóbe­jegyzése 1789. július 14-én, délelőtt. „Eseménytelen, unalmas nap.” És délután lerombolták a Basteille-t... Hol szabad és hol tilos a pecásnak Gemencben? Horgászok, vadászok egyezsége Keselyűsi tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) Nem, nem kirándulásról van most szó, csupán erdőbejárásról, ugyanis évek óta gond az al-dunai horgászok körében a Gemenci Tájvédelmi Körzetben lévő vi­zek horgászhatósága, az élő-Duna meg­közelítése. Az lenne a feladat, hogy a MÉM, a KVM, a Mohosz, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Mohosz Bács-Kiskun és a Tolna Megyei IB, vala­mint a szekszárdi, az öcsényi, a bátaszé- ki, a decsi, a bátai és a bajai horgász­egyesületek képviselői egyeztessék ál­láspontjukat, a vitás kérdéseket pedig egy bejárással tisztázzák. Fél tízkor együtt van mindenki, meg­szakítva a régi hagyományt, ugyanis ko­rábban mindig hiányzott egy illetékes, aki nélkül nem lehetett dönteni. Úgy látszik, most a hivatal nemrég még magas lóról beszélő képviselője is mintha megjuhá- szodott volna. De egyébként is látszik a kompromisszum szándéka mindenkin. Egy javaslatra „végigszaladnak” atémán, néhány pontban mindjárt megegyeznek, más dologban vita alakul ki, vagy éppen kiegészítenek egy-egy javaslatot. Bő egy óra után az a döntés, hogy nem lesz bejá­rás, hanem írásban foglalják a megálla­podást. Ennek biztosít helyet Sajtóhá­zunk, ahol pontról pontra részletesen megbeszélnek mindent - nem hiányzik a határozottság, de jelen van az elkalando­zás is -, majd két óra múltán megszületik a tanácskozás eredménye. Eszerint a Gemenci Tájvédelmi Körzet területén horgászható vizek az alábbiak: az élő Nagy-Duna tájvédelmi körzet északi ha­tárától a Sió torkolatáig mindkét oldalon korlátozás nélkül horgászható. A Sió tor­kolattól a Sugovica torkolatáig a bal par­ton szabadon, a jobb parton csak vízijár­művel történő megközelítéssel, az 5 mé­teres parti sáv igénybevételével pecáz- hatnak. A keselyűsi Holt-Sió keleti zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli oldalon teljes egészében horgászható, a vizterület megközelítése a keselyűsi országútról, a volt kisvasútállomásnál, valamint a keleti zárógát oldalán történhet. Az Élő-Dunát megközelíteni a tájvédel­mi körzet területén keresztül az alább fel­sorolt utak szerint lehetséges: a keselyű­si sorompón történő belépéssel a vonal- úton a dunai rakodóig, a Duna partján északi és déli irányba menő kocsiúton, északi irányban a vadászház 300 méte­res partszakaszát kihagyva a Sió-torok­ig, déli irányban a fekete-erdei rakodóig, kizárólagosan a part mentén. A szomfa- vai erdészház melletti kapu használatá­val az árvízvédelmi töltésen keresztül rá­térve a villanypásztára a kisvasút keresz­teződéséig, ahol a balra menő kocsiút mindig a Grébec Hold-Duna partján ve­zet be Buvatig. A buvati Duna-partig me­nő kocsiúton a veránkai torokig. A baja-bátaszéki műút és az árvízvé­delmi töltés kereszteződésénél a tölté­sen déli irányba, majd rá a kistöltésre, a kistöltésen a hosszúági erdészházig (Al- bax-ház), itt balra fordulva az első nyila­dékon ki a Duna-partig. Ehelyett az útvo­nal helyett Báta községből a Jambri-ta- nyáig vezető kövezett úton, onnan a Du- na-parti rakodóig a Hatöles úton, a rako­dótól az 5 méteres sáv betartásával a Du- na-parton északra és délre. A baja-bátaszéki műúton ki a Dunáig déli irányban addig, amíg a műút vezet, északi irányban a csertai kirándulóer­dőig. Sporthorgászok részére a belépés 8 órakor, a kilépés 16 órakor történhet, kizárólag gyalogosan vagy kerékpárral (!) közlekedhetnek ezeken az útvonalakon. Augusztus 10-től október 15-ig teljes ti­lalom lesz a „szarvasbőgési előkészüle­tek és a szarvasbőgés lebonyolítása ér­dekében”. A Kiskunsági Nemzeti Park képviselője egyetértett a javaslattal, ám a Mohosz Tolna Megyei Intéző Bizottság titkára az ilyen jellegű szigorú korlátozá­sokat nem tartotta elfogadhatónak, to­vábbi tárgyalásokat javasolt. A bátai, az őcsényi, a szekszárdi és a bátaszéki hor­gászegyesületek képviselői sem értettek egyet a bejárási időpont korlátozásával. Egyetértettek viszont a jelenlévők a szegélyvizek horgászatát illetően. A Sió­csatorna a torkolati műtől a Sió torkola­táig a bal parton korlátozás nélkül, a jobb parton csak csónakból horgászható. Itt az 5 méteres parti sáv nem vehető igény­be. Horgászható a volt bogyiszlói révtől nyugatra eső Sió-szakasz, a mözsi kifo­lyó a kubikokkal, a Szilágyifok, valamint a veránkai Rezéti Duna a kisrezéti erdész­házig csónakból. Ugyancsak horgászha­tó a Csertai Vén-Duna teljes egészében. A torkolattól a parkerdő határáig, déli ol­dalon gyalogosan is (megközelíthető a parkerdőn át), északi oldalon vízi jármű­ből 5 méteres parti sáv igénybe vétele nélkül. Korlátozás nélkül horgászható a Móricz-Simon-Hágli-Duna. A bátai Holt- Duna a vadkárelhárító kerítéstől délre eső, nem intenzíven üzemtervezett sza­kaszán szabadon horgászható. Megkö­zelítése Bátán keresztül történhet. Sza­badon horgászható az alsó sárosok és a bátai régi kenderáztató. A Szeremlei Holt-, vagy öreg-Duna a jobb parton csak vízi úton történő megközelítéssel, csó­nakból az 5 méteres parti sáv igénybe vétele nélkül, a bal parton szabadon horgászható. Megközelítése a vadkárel­hárító kerítésen üzemben tartott kapu­kon át lehetséges. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazda­ság képviselője elzárkózott az Őcsény, Decs térségében fekvő kis, Holt-Duna, nagy Holt-Duna (decsi Holt-Duna), vala­mint a grédeci Duna bárkarakodói ré­szek horgászatától. A megállapodással kapcsolatos véle­mények közül kiemelünk néhányat. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága által javaslatban lefektetett korlátozások csak pillanatnyi állapotot tükrözhetnek. Ezek szerint változhatnak, ahogy a foko­zottan védett madarak fészkelő helyei is. A KVM elvárja, hogy a pecások ne zavar­ják a védett területek életét. Szó esett ar­ról, hogy a változásnál előzetesen tár­gyaljanak, ne állítsák kész tények elé a horgászokat. A MÉM képviselője, dr. Pin­tér Károly elmondta: a MÉM mindent el­követ, hogy a KVM-mel közösen kiadják azt a szabályzatot, ahol meghatározzák azokat a szélvizeket, amelyeken horgá­szat folytatható. Ennek az új szabályo­zásnak birtokában felkérik a vizek hasz­nosítóit, hogy módosítsák a halászati üzemtervet, illetve az engedélyek kiadá­sát. A Kiskunsági Nemzeti Park képvise­lője elmondta, hogy a következő szem­pontok érvényesítését tartja alapvető­nek: az engedélyezett vizeken víziállás (stég), csónakkikötő, parti építmény nem létesíthető. A területen tartózkodni, lab­dázni, rádiózni tilos. A horgászegyesüle­tek a közösen elfogadott lehetőségekről, valamint a továbbra is fennmaradó korlá­tozásokról tájékoztatják tagjaikat, és a szabályok betartását ellenőrzik. Súlyos természetkárosítás esetén az érintett te­rületen a horgászati lehetőség felülvizs­gálata, esetleg korlátozása válik szüksé­gessé. Szegedi László köszönettel vette vala­mennyi résztvevő szerv komromisszu- mos készségét és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a területbejárás nem történt meg, ezért helyenként viták, ellentétek adódhatnak. A halászati jog és a horgá­szati lehetőség kérdésében kérte a MÉM közreműködését. Részleges megállapodást kötöttek te­hát az al-dunai pecások a vadászokkal, de mint a fentiekből kiderült, nincs teljes egyetértés. Ez a tény, a megállapodás ténye nem azt jelenti, hogy holnaptól már minden említett víz horgászható. További tárgya­lásokat kell folytatni a halászati jogot gyakorló htsz-ekkel, meg kell állapodni a területi jegy árában, és a horgászrend egyes kérdéseiben. Minden lépésről ezután is a Tolna Megyei Népújságból értesülhetnek. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: ÓTÓS RÉKA GAZDAG LÁSZLÓ Gyülekező Holt-Sió

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom