Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-26 / 20. szám
Viszik a VISZ portékáját Hőgyészről TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. április 26., CSÜTÖRTÖK I. évfolyam, 20. szám [TOLNAI „Ha a rendőrség is tagja lett volna a Varsói Szerződésnek” Beszélgetés Túrós András országos rendőrfőkapitánnyal- Az ország közvéleménye éppen Öntől értesülhetett, hogy folyamatban van a rendőrség átszervezése. Attól tartok, hogy a testülettel foglalkozó számos, és nem is mindig a bizalmat erősítő hír környezetében elsikkadt e tény jelentősége. Fejtse ki, legyen szíves, milyen céllal történik az átszervezés.- A döntés nem új, az ország és a BM vezetése már 1976-ban elhatározta, hogy létre kell hozni az önálló országos főkapitányságot, mert az irányítási mechanizmus zavarokat okoz. A rendőrség és a belügyi apparátus összefonódott: mindenki „rendőr” volt, az állambiztonsági tiszt éppúgy, mint a kormányőrség tagjai. Három éwél ezelőtt a BM hatásköre tovább bővült, az államigazgatási, a tanácsi, a településfejlesztési feladatokat is a belügyi tárcára testálta a kormány. Mindez, mondhatom, tudathasadásos állapotot okozott. így jutott el az akkori minisztérium vezetése, hogy létre kell hozni az önálló rendőrséget.- Ebben a működési modellben hol volt a helye a megyei főkapitányságoknak?- A közvetlen irányító a belügyminiszter volt. Őt azonban úgy lekötötték a kormányzati feladatok, hogy - kiváltképpen az utóbbi három esztendőben - fizikailag is képtelen volt oly módon foglalkozni a rendőrséggel, ahogy a helyzet megkívánta volna. A megyei főkapitányságok tehát magukra maradtak, ami ugyan önállóságként is fölfogható, ez azonban inkább látszatönállóság volt, hiszen a döntésekben nem jelentkezett. A döntés joga a miniszteré volt, aki viszont mint említettem, fizikailag is képtelen volt a problémákkal foglalkozni. A felügyeletet tehát megosztotta a miniszterhelyettesekkel, ami egyet jelentett a megyei szervek föl- parcellázásával. Irányított az államtitkár, az állambiztonsági, a közbiztonsági, a személyügyi, az anyagi, pénzügyi miniszterhelyettes és az országos főkapitány is. Vagyis adva volt egy fegyveres testület, melyet kollektív módon irányítottak. A legnagyobb hátrány a rendőrségi munkát érte azzal, hogy összemosódott a felelősség. A közbiztonság és a közrend rovására működött ez a mechanizmus, a szakterületi rivalizálás állandó kísérőjelenségével. (Folytatás a 2. oldalon.) Megbízhatóság, szavahihetőség, gyorsaság és tisztességes munka, ez a négy a jellemzője a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetnek, vagy ahogyan a köztudatban él, a frottírosoknak. Nem véletlen: a hőgyésziek úgy el vannak látva munkával, hogy három műszakban sem győzi a 190 dolgozó. Csúcs idején, mint ahogy az napjainkban is jellemző, besegítenek az irodai dolgozók. (Folytatás a 3. oldalon.) A Korona Szállónak készítik az emblémás törülközőt Esszük, nem esszük... Rozsdás vekni A hatóság nem piac Pirospozsgás, meleg, ropogós. Gyö- csak bámul. A vekniből egy diónyivasda- nyörüséges kétkilós kenyér. Az ember rab kacsint vissza. Körülötte rozsdabar- fogja a nagykést, levág egy jókora ka- na szemcsék, mint a kukacos szilvában, réjt... Aztán ahelyett, hogy beleharapna, (Folytatás a 3. oldalon.) Televíziót nyerhet! (3. oldal.) Szivattyútelep Akna készül Akik bennünket képviselnek az új Országgyűlésben Szellemi alépítményünk futóhomok Infeijű Barcza Imrével A Sárközben gazdálkodó öt mezőgazdasági üzem, valamint az érintett tanácsok kezdeményezésére néhány évvel ezelőtt megkezdődtek a térség meliorációs munkái. A rendezés záróakkordjaként a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy szivattyútelepet épít Báta mellett. Megbeszélést tartottak a helyszínen a kivitelezésben részt vevő (szekszárdi, szegedi, budapesti) cégek képviselői. Klingl Béla, a szekszárdi szakaszmérnökség vezetője és Papp János építésvezető bemutatta a körülbelül 75 százalékig kész létesítményt Elmondták, hogy 1988 elején kezdték, és várhatóan ez év végén fejezik be a szivatytyútelep megépítését. A beruházás, melynek célja a szekszárd-bátai főcsatorna vízminőségének javítása, közel 73 millióba fog kerülni, s ezen összegnek majdnem felét a vízátemelő rendszer kialakítására költik. A valódi egyéniségeket meg kell ismerni, mert bemutatásukhoz egy interjú végtelenül kevés. Barcza Imre gyógyszerész, a Szabad Demokraták Szövetségének bonyhádi országgyűlési képviselője a Tisztelt Házba kerülését végül is Antall Józsefnek köszönheti. Éppen egy esztendővel ezelőtt egy budapesti orvos-gyógyszerész szakmai találkozón óriási sikert aratott Barcza Imre hozzászólása. Antall József az Orvostörténeti Intézet akkori igazgatója, egy szó mint száz, egyszerűen felszólította a bonyhádi gyógyszerészt a politizálásra... Az aktív politizálásra! S hogy mennyire igaza volt, azt most a téFelavatták Dicenty Dezső sírkövét (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Balatonfüreden a Dicenty Dezső-em- lékülésen Katona József, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati Kutatóintézetének nyugalmazott főigazgatója, a szőlészeti és borászati emlékbizottság elnöke méltatta ünnepi megemlékezésében Szekszárd szülöttének, a kiváló tudósnak tetteit. Dicenty Dezső 1879-ben született. Tanulmányai végeztével tudományában a legmagasabb szintet érte el. Működésének kezdete egybeesik a fi- loxéravész utáni országos rekonstrukció éveivel. Tudományos munkásságát a szőlészeti talajtan terén fejtette ki, melynek megalapítója volt. Termékeny szakíró volt, alaptételei közül számos még ma is érvényes. Jelentős intézetszervező is volt. Neki köszönhető, hogy az első világháború után nem szűnt meg a Magyar Ampelológiai Intézet. Ennek 1920-tól 22 éven át igazgatója volt. A Nemzetközi Borhivatal alapító tagja révén, e fórumon is képviselhette hazánkat. A nemzetközi szőlészeti és borászati kongresszusokon való aktív részvételéért becsületrenddel tüntették ki Franciaországban. A hazai rézgálicgyártás, szénkéneg- gyártás, borkősavgyártás megalapítója. 40 éven keresztül szervezte, vezette a magyar szőlészetet, borászatot. 1942- ben vonult nyugalomba. Később elvesztette szemevilágát és kényszerű tétlenségben élt. A politikai változások miatt számos méltánytalanság érte: elvették nyugdiját, kitelepítették Budapestről. Balatonfüreden igen szerény körülmények között élt 1965-ig, még a tudományos világ is méltatlanul elfeledte. Kiss Ervin a Badacsonyi Kísérleti Állomás főmunkatársa hívta fel rá a szakemberek figyelmét, most ő avatta a sírkövet a balatonfüredi református temetőben. Az emlékezők - köztük Szekszárd küldöttei is - elhelyezték a megemlékezés virágait, koszorúit Dicenty Dezső sírhalmán. nyék igazolhatják. (Folytatás a 2. oldalon.) Attila nincs többé (5. oldal.) Holnap a Tolnai Népújságban: TVR Extra! Olvasóink véleményére is számítva néhány alkalommal kísérleti jelleggel adtuk közre pénteki számainkban televízió-és rádiómellékletünket. Tapasztalataink és nem utolsósorban az önök által szóban, írásban közölt javaslatok alapján holnaptól véglegesnek szánt formájában jelenik meg a jövő heti RTV-műsor. Ezután tehát péntekenként tulajdonképpen két újsággal jelentkezünk: a Tolnai Népújsággal és mellékletével, a TVR Extrával: Mondhatni, minden olvasónk egyet fizet, kettőt kap! Amikor megköszönjük értékes javaslataikat, külön is megemlítjük Cziráki János szekszárdi és Horváth Roland paksi olvasónk nevét. Számukra fél évig ingyen küldjük a Tolnai Népújságot. Wessely - Ötös Műmeder VARGA IBOLYA
