Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-26 / 20. szám

Viszik a VISZ portékáját Hőgyészről TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. április 26., CSÜTÖRTÖK I. évfolyam, 20. szám [TOLNAI „Ha a rendőrség is tagja lett volna a Varsói Szerződésnek” Beszélgetés Túrós András országos rendőrfőkapitánnyal- Az ország közvéleménye éppen Öntől értesülhetett, hogy folyamatban van a rendőrség átszervezése. Attól tartok, hogy a testülettel foglalkozó számos, és nem is mindig a bizalmat erősítő hír környezetében elsikkadt e tény jelentősége. Fejtse ki, legyen szí­ves, milyen céllal történik az átszerve­zés.- A döntés nem új, az ország és a BM vezetése már 1976-ban elhatá­rozta, hogy létre kell hozni az önálló országos főkapitányságot, mert az irányítási mechanizmus zavarokat okoz. A rendőrség és a belügyi ap­parátus összefonódott: mindenki „rendőr” volt, az állambiztonsági tiszt éppúgy, mint a kormányőrség tag­jai. Három éwél ezelőtt a BM hatás­köre tovább bővült, az államigazga­tási, a tanácsi, a településfejlesztési feladatokat is a belügyi tárcára tes­tálta a kormány. Mindez, mondha­tom, tudathasadásos állapotot oko­zott. így jutott el az akkori miniszté­rium vezetése, hogy létre kell hozni az önálló rendőrséget.- Ebben a működési modellben hol volt a helye a megyei főkapitánysá­goknak?- A közvetlen irányító a belügymi­niszter volt. Őt azonban úgy lekötöt­ték a kormányzati feladatok, hogy - kiváltképpen az utóbbi három esz­tendőben - fizikailag is képtelen volt oly módon foglalkozni a rendőrség­gel, ahogy a helyzet megkívánta vol­na. A megyei főkapitányságok tehát magukra maradtak, ami ugyan önál­lóságként is fölfogható, ez azonban inkább látszatönállóság volt, hiszen a döntésekben nem jelentkezett. A döntés joga a miniszteré volt, aki vi­szont mint említettem, fizikailag is képtelen volt a problémákkal foglal­kozni. A felügyeletet tehát megosz­totta a miniszterhelyettesekkel, ami egyet jelentett a megyei szervek föl- parcellázásával. Irányított az államtit­kár, az állambiztonsági, a közbiz­tonsági, a személyügyi, az anyagi, pénzügyi miniszterhelyettes és az országos főkapitány is. Vagyis adva volt egy fegyveres testület, melyet kollektív módon irányítottak. A legna­gyobb hátrány a rendőrségi munkát érte azzal, hogy összemosódott a fe­lelősség. A közbiztonság és a közrend rová­sára működött ez a mechanizmus, a szakterületi rivalizálás állandó kísé­rőjelenségével. (Folytatás a 2. oldalon.) Megbízhatóság, szavahihetőség, gyorsaság és tisztességes munka, ez a négy a jellemzője a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetnek, vagy aho­gyan a köztudatban él, a frottírosoknak. Nem véletlen: a hőgyésziek úgy el vannak látva munkával, hogy három műszakban sem győzi a 190 dol­gozó. Csúcs idején, mint ahogy az napjainkban is jellemző, besegítenek az irodai dolgozók. (Folytatás a 3. oldalon.) A Korona Szállónak készítik az emblémás törülközőt Esszük, nem esszük... Rozsdás vekni A hatóság nem piac Pirospozsgás, meleg, ropogós. Gyö- csak bámul. A vekniből egy diónyivasda- nyörüséges kétkilós kenyér. Az ember rab kacsint vissza. Körülötte rozsdabar- fogja a nagykést, levág egy jókora ka- na szemcsék, mint a kukacos szilvában, réjt... Aztán ahelyett, hogy beleharapna, (Folytatás a 3. oldalon.) Televíziót nyerhet! (3. oldal.) Szivattyútelep Akna készül Akik bennünket képviselnek az új Országgyűlésben Szellemi alépítményünk futóhomok Infeijű Barcza Imrével A Sárközben gazdálkodó öt mezőgaz­dasági üzem, valamint az érintett tanácsok kezdeményezésére néhány évvel ezelőtt megkezdődtek a térség meliorációs mun­kái. A rendezés záróakkordjaként a Közép­dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy szivattyútelepet épít Báta mellett. Megbeszélést tartottak a helyszí­nen a kivitelezésben részt vevő (szekszár­di, szegedi, budapesti) cégek képviselői. Klingl Béla, a szekszárdi szakaszmérnök­ség vezetője és Papp János építésvezető bemutatta a körülbelül 75 százalékig kész létesítményt Elmondták, hogy 1988 elején kezdték, és várhatóan ez év végén fejezik be a szivatytyútelep megépítését. A beru­házás, melynek célja a szekszárd-bátai fő­csatorna vízminőségének javítása, közel 73 millióba fog kerülni, s ezen összegnek majdnem felét a vízátemelő rendszer kiala­kítására költik. A valódi egyéniségeket meg kell ismerni, mert bemutatásukhoz egy interjú végtelenül kevés. Barcza Imre gyógyszerész, a Szabad Demokra­ták Szövetségének bonyhádi or­szággyűlési képviselője a Tisztelt Házba kerülését végül is Antall Jó­zsefnek köszönheti. Éppen egy esz­tendővel ezelőtt egy budapesti or­vos-gyógyszerész szakmai találko­zón óriási sikert aratott Barcza Imre hozzászólása. Antall József az Orvostörténeti In­tézet akkori igazgatója, egy szó mint száz, egyszerűen felszólította a bonyhádi gyógyszerészt a politizá­lásra... Az aktív politizálásra! S hogy mennyire igaza volt, azt most a té­Felavatták Dicenty Dezső sírkövét (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Balatonfüreden a Dicenty Dezső-em- lékülésen Katona József, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati Kuta­tóintézetének nyugalmazott főigazgatója, a szőlészeti és borászati emlékbizottság elnöke méltatta ünnepi megemlékezésé­ben Szekszárd szülöttének, a kiváló tu­dósnak tetteit. Dicenty Dezső 1879-ben született. Tanulmányai végeztével tudo­mányában a legmagasabb szintet érte el. Működésének kezdete egybeesik a fi- loxéravész utáni országos rekonstrukció éveivel. Tudományos munkásságát a szőlészeti talajtan terén fejtette ki, mely­nek megalapítója volt. Termékeny szak­író volt, alaptételei közül számos még ma is érvényes. Jelentős intézetszervező is volt. Neki köszönhető, hogy az első világháború után nem szűnt meg a Magyar Ampeloló­giai Intézet. Ennek 1920-tól 22 éven át igazgatója volt. A Nemzetközi Borhivatal alapító tagja révén, e fórumon is képvi­selhette hazánkat. A nemzetközi szőlé­szeti és borászati kongresszusokon való aktív részvételéért becsületrenddel tün­tették ki Franciaországban. A hazai rézgálicgyártás, szénkéneg- gyártás, borkősavgyártás megalapítója. 40 éven keresztül szervezte, vezette a magyar szőlészetet, borászatot. 1942- ben vonult nyugalomba. Később elvesz­tette szemevilágát és kényszerű tétlen­ségben élt. A politikai változások miatt számos méltánytalanság érte: elvették nyugdiját, kitelepítették Budapestről. Ba­latonfüreden igen szerény körülmények között élt 1965-ig, még a tudományos vi­lág is méltatlanul elfeledte. Kiss Ervin a Badacsonyi Kísérleti Állo­más főmunkatársa hívta fel rá a szakem­berek figyelmét, most ő avatta a sírkövet a balatonfüredi református temetőben. Az emlékezők - köztük Szekszárd kül­döttei is - elhelyezték a megemlékezés virágait, koszorúit Dicenty Dezső sírhal­mán. nyék igazolhatják. (Folytatás a 2. oldalon.) Attila nincs többé (5. oldal.) Holnap a Tolnai Népújságban: TVR Extra! Olvasóink véleményére is számítva néhány alkalommal kísérleti jel­leggel adtuk közre pénteki számainkban televízió-és rádiómellékletün­ket. Tapasztalataink és nem utolsósorban az önök által szóban, írásban közölt javaslatok alapján holnaptól véglegesnek szánt formájában jele­nik meg a jövő heti RTV-műsor. Ezután tehát péntekenként tulajdonkép­pen két újsággal jelentkezünk: a Tolnai Népújsággal és mellékletével, a TVR Extrával: Mondhatni, minden olvasónk egyet fizet, kettőt kap! Ami­kor megköszönjük értékes javaslataikat, külön is megemlítjük Cziráki János szekszárdi és Horváth Roland paksi olvasónk nevét. Számukra fél évig ingyen küldjük a Tolnai Népújságot. Wessely - Ötös Műmeder VARGA IBOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom