Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-14 / 11. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. április 14. A magyarok az idei húsvétot szabad hazában ünnepük Paskai László nyilatkozata A kereszténység, az egyház legnagyobb tavaszi ünnepe, a húsvét alkalmából Pas­kai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek nyilatkozott az MTI-nek és a 24 óra Ko- márom-Esztergom megyei napilap mun­katársának.- Négy évtized után, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén megtörtént az első szabad választás, s a magyarok az idei húsvétot már egy demok­ratikus és szabad hazában ünnepük - mondotta.- A társadalmi változások az egyház sza­bad működésének a lehetőségét is meghozták. Ezt a változást kiemelkedő események jelezték. Február 8-án Esz­tergomban országos megemlékezés volt Mindszenty József bíboros, hercegprimás, esztergomi érsek igazságtalan elítélésé­nek 41. évfordulóján. A Szentatya külön le­vélben méltatta az elhunyt hercegprimás személyét Az egyházi és társadalmi meg­emlékezés jelképesen lezárt egy szomorú időszakot. Február 9-én a Vatikánnal meg­történt a diplomáciai kapcsolat újrafelvéte- le, amely jelképesen egy új korszakot nyi­tott meg a magyar egyház számára. Mind­két eseményen a Szentatya megbízottja­ként jelen volt Agostino Casaroli bíboros, államtitkár, aki ünnepélyes hálaadó misét mutatott be, és a Magyarok Nagyasszonya pártfogásába ajánlotta népünket. További jelentős változás, hogy február 12-én ha­tályba lépett a lelkiismereti és vallássza­badságról szóló törvény.- Manapság sokfelé és sokféle módon reflektálnak a Közép-Kelet-Európában be­következett társadalmi változásokra. Az egyház szerepkörét illetően ön miképp vé­lekedik erről?- 1988-ban ünnepeltük országalapító első királyunk, Szent István halálának 950. évfordulóját. A Szent Jobb-ereklyét elvit­tük az ország valamennyi székesegyházá­ba, kérve közbenjárását hazánkért. Augusztus 20-án pedig - Szent István ki­rály magyarországi ünnepén - ünnepélye­sen megújítottuk országalapítónk felaján­lását a Boldogságos Szűznek. A történe­lem folyamán Szent István király volt az el­ső, aki halála előtt népét a Boldogságos Szűz pártfogásába ajánlotta. A magyar nép ezt a felajánlást drága örökségként meg­őrizte, és a Boldogságos Szüzet mint a Ma­gyarok Nagyasszonyát tisztelte.- Az egyetemes kereszténység szem­pontjából hogyan értékeli a magyarországi változásokat?- Az elmúlt négy évtizedben a vallás el­leni erős nyomás ellenére is sokan hűsé­gesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett. Lelkiismeretes munkájuk, be­csületes helytállásuk tanúságtétef volt amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építő jellegű a társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Az egyháznak a történelme folyamán sok­szor kellett bizonyítania, hogy a keresz­ténység nem visszahúzó, hanem építő erő a közösségben, mert azokat az erkölcsi ér­tékeket hordozza, amelyek az egész társa­dalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják.- A Bíboros úr nyilatkozatából leszűrhe- tö-e, hogy a szabad légkörben sem csök­ken a keresztények társadalmi felelőssége és feladata?- A szabadság magával hozza azt a kí­sértést is, hogy a liberalizmus szellemé­ben az evangéliumi tanításból sokan egyé­nileg válogatva értelmezzék a keresztény életet. Csakis Krisztus tanításának fenntar­tás nélküli elfogadása és követése lehet igazi világosság és kovász egy szebb, em­beribb és szabadabb társadalom kialakítá­sában. Ezért folytonosan tanúságot kell tenni arról, hogy az evangéliumi tanítás a rendezett társadalmi élet alapját alkotja. Pulitzer-dfjak kiosztása Egy észak-karolinai és egy minnesotai újság riporterei kapták az idei Pulitzer-dí- jat, az amerikai újságírásnak a makói származású amerikai lapszerkesztő ne­vét viselő elismerését. A karolinai Washington Daily News riporterei azt tár­ták fel, hogy a város hatóságai nyolc éven át elleplezték: az ivóvíz rákkeltő anyagokkal fertőzött. A minneapolisi Star Tribune riporterei bűnszövetkezetet lep­leztek le, amely - a városi tűzoltókkal ösz- szejátszva - nyerészkedett a tűzese­teken. Pulitzer-díjat kaptak a The New York Times pekingi tudósítói sorozatukért, Közép-Európában egyedülálló mű- szakrtiravúrt hajtott végre a Kőolajkutató Vállalat szegedi bányászati üzeme: a do­rozsmai 64-es fúrási ponton, 3050 méter mélységben, százhárom méter hosszú vízszintes furatot képeztek ki. A speciális ismereteket, nagy szakmai rutint követe­lő művelethez a tapasztalatokat egyebek között az eddig elvégzett több mint há­romszáz ferdefúrás adta. A fúrás szerviz­munkálatait az Eastman Cristensen GmbH látta el. A vízszintes fúrásoknak a függőleges lemélyítésekhez képest számos előnyük van: a kút olajhozama jelentősen na­gyobb, a feltárt telep energiája tovább fenntartható, a tárolókban a víz- és gáz­amelyben bemutatták a tavalyi, demok­ráciát igénylő megmozdulások leverését. A drámakategóriában August Wilson, a jeles fekete szerző másodszor kapta meg a dijat, ezúttal „A zongoralecke” cí­mű drámájáért, amelyet hétfőn mutatnak be New Yorkban. A prózai díjat Oscar Hiujelos kapta „A mambo-királyok sze­relmi dalokat játszanak" című szürrealis­ta regényéért, amely az ország latin­amerikai eredetű lakói környezetében játszódik. A költészeti díjat a jugoszláv származású Charles Simicnek ítélték, míg az életrajzdíjat Sebastian de Grazia kapta Machiavelliről szóló művéért. kpp-képződések elkerülhetők, az olajki­termelés költségei is lényegesen kiseb­bek a hagyományos eljárásnál. A mód­szernek nagy előnye, hogy a régebbi, meglévő, erre alkalmas kútban is lehet vízszintes füst végezni, így a már „leírt” kutakból is nyerhető szénhidrogén. Az első magyarországi vízszintes fúrást kül­földi szakemberek érdeklődését is fel­keltette: jugoszláv, osztrák, lengyel mély­fúrási szakemberek kísérték élénk figye­lemmel a speciális műveleteket. A siker alapján számítani lehet arra, hogy kül­földről is kapnak megrendelést a szegedi medence olajbányászai. A vízszintesen fúrt kút kiképezésén most dolgoznak a szakemberek. , Katyni tömegmészárlás - szovjet beismerés!?) A Szovjetunió először ismerte el hiva­talosan, hogy a második világháború idején a jelenlegi Állambiztonsági Bizott­ság elődje, az NKVD végezte ki Katynban azt a tizenötezer lengyel tisztet, akiknek haláláért eddig Moszkva a náci Németor­szágot tette a felelőssé. A BBC a moszkvai rádió csütörtök ké­ső esti adására hivatkozva jelentette, hogy mostanra egyértelmű bizonyítékok kerültek napvilágra a katyni tragédiáról. A moszkvai rádióban és a televízióban is beolvasott közlemény a Reuter szerint a TASZSZ-ra hivatkozott. A TASZSZ külföldre szóló adásában ez a hír nem szerepelt. Az AFP francia hír- ügynökség érdeklődésére a TASZSZ egyik felelőse azt válaszolta: nem tudja, a moszkvai rádió honnan szerezte értesü­lését, mert a szovjet hírügynökség ilyen jelentést nem is közölt. A szovjet fél mélységesen sajnálja a tragédiát és a sztálini időszak egyik leg­szörnyűbb bűntettének tekinti azt - idézi a Reuter brit hírügynökség a moszkvai rádiót. A katyni erdőban történt tragédia fele­lőseinek megnevezése egybeesik Wojcziech Jaruzelski lengyel államfő há­romnapos hivatalos látogatásával. A moszkvai rádióban elmondottak szerint „a TASZSZ szovjet hírügynökség hivata­los nyilatkozatot tett közzé annak a tizen­ötezer lengyel tisztnek és katonának a sorsáról, akiket az NKVD 1939 szeptem­berében internált. A jelenleg feltárt doku­mentumok értelmében a foglyokat több NKVD kommandóra bízták 1940 április­májusában, majd ezt követően a doku­mentumok már nem említették őket. Egyértelművé vált, hogy a bűntettért a fe­lelősség az akkori NKVD vezetőségét terheli”. Alföldi kőolajkutatók bravúrja: vízszintes fúrás 3000 méter mélységben Műhelybeszélgetés a Sajtóházban Közéleti hírek IMIIM í Tegnap délután Szekszárdon a Sajtóházban, először találkozott a Népújság-szer­kesztőség és kiadóhivatal kdllektívája az AXEL SPRINGER Budapest Kft. ügyvezető igazgatójával, dr. Bayer Józseffel. Az összejövetelen a jelenlévők megbeszélték a lap tar­talmi és technikai fejlesztésének kérdéseit A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt szekszárdi szervezete új he­lyiségbe költözött. Címe: Szekszárd, Be- zerédj u. 2. Szerdán és pénteken 15-től 18 óráig tartanak ügyeletet. * í Csütörtökön este ülést tartott a Magyar Szocialista Párt Tolna Megyei Koordiná­ciós Tanácsa, ahol dr. Jánosi György el­nök tisztségéről lemondott, indokait elfo­gadva, a tanács tisztségéből felmentette. A párt következő kongresszusáig az ügyek vitelével dr. Kiss József alelnököt bízta meg. A Szocialista Párt megyei koordiná­ciós tanácsa köszönetét mond mind­azon baloldali gondolkodású választó- polgároknak, akik jelöltjeiket a parla­menti választások második fordulójában szavazataikkal megtisztelték. Feltámadásaink (Folytatás az 1. oldalról.) újjá. S még komorabban hozzá lehetne tenni: bizonyos, hogy mostújjászületünk? Valóban van feltámadás? Valóban feltá­madunk? Végérvényesen megnyugtató választ e kérdésekre aligha lehet adni. De bizakodót igen. Mert az eddigi tava­szok sem voltak hiábavalóak. A magyarság ma várakozik. Közép- és Kelet-Európa várakozik. Európa várako­zik. Az egész Föld várakozik. Várja a cso­dát: a feltámadást. Önmaga feltámadá­sát, amikor is a Föld minden teremtmé­nye újjászülethet, megújulhat a maga szabályai és törvényei szerint, s élheti életét a gyöngyvirág és az ember is. Hús­vétban ennek a csodának a szimbólumát látjuk. A meggyőződéses hitet, hogy amit várunk, csoda ugyan, de nem lehetetlen. S bár tudjuk: húsvét előtt ott volt a szen­vedés és a kereszt, s tudjuk, hogy ilyes­miben újra és újra lehet és lesz is ré­szünk, azt is tudjuk, hogy a csoda tőlünk is van, belőlünk is árad, s ha nem akarjuk, ha nem vagyunk képesek akarni, akkor nem is fog elénk tárulni, de ha akarjuk, ha cselekszünk érte, ha várakozásunk cse­lekvő marad, akkor a kérdőjelet bizton el­hagyhatjuk. Mert tanítványokká lehetünk mindnyájan és feltámadunk, hogy álta­lunk feltámadjon nemzetünk is. V. G. A hét kérdése: Lesz-e szakadás a Szovjetunió Kommunista Pártjában? A lázadó értelmiségiek kizárásával próbál rendet teremteni pártjában Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, akinek a katasztrófális gazdasági helyzeten, az unió egy­ségét veszélyeztető nemzetiségi összecsapások és kiválási kísérleteken túl most már azzal a lehetőséggel is számolnia kell, hogy a hetven évig megkérdőjelezhetetlen te­kintélyű kommunista párt súlyos vérveszteségektől meggyengültén lép be a szovjet többpártrendszer korszakába. Az már szinte a peresztrojka meghirdetése óta nyilvánvaló volt, hogy a színfalak mö­gött elkeseredett harc folyik az SZKP vezetésében a némi egyszerűsítéssel konzerva­tívnak és haladónak nevezett csoportok között. Gorbacsov kedzetben sorra nyerte az ütközeteket. A nyilvánosság lehetőségeitől elbűvölt sajtóval szövetségre lépve vi­szonylag gyorsan elérte a pártvezetés szinte minden szintjén a korábbi korszak alap­pilléreinek számító káderek lecserélését. Hatalmát ezzel kétség kívül megszilárdította, de egyben kiengedte a palackból a szellemet is: a pártban megerősödtek azok az erők is, amelyek az egyes nevekhez kapcsolódó hibák kijavításán túl a „tiszta” kommunista eszmék mai létjogosultságát is kétségbe vonják. Ahogy a társadalmi-gazdasági feszültségek a szövetség kérdésében, illetve a véres nemzetiségi ellentétek kirobbanásában kerültek felszínre, úgy a párton belüli ideoló­giai ellentétek is az egység vagy decentralizáció vitájában fogalmazódtak meg. Már korábban is felvetődött, hogy a Moszkva irányítása alatt álló, szigorúan centrali­zált SZKP-t a tagköztársaságokban működő kommunista pártok szövetségévé kellene változtatni. Ezt a javaslatot a Központi Bizottság határozottan elvetette, de - mint az események mutatják - a kérdést ezzel nem oldotta meg. A hét elején az SZKP KB nyílt levéllel fordult a tagsághoz, s ebben a pártszakadás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ugyanerről a veszélyről beszélt Mihail Gorbacsov a Komszomol kongresszusa előtt, amikor az ifjúsági szervezet tanácskozására megvá­lasztott küldöttekkel találkozott. Míg a KB levele egyértelműen a párton belül alakult „demokratikus platformot” támadta, Gorbacsov enyhébben fogalmazott: ő a tisztulás­ról, a pártkongresszust megelőző természetes vitákról beszélt. A hét közepén aztán robbant a bomba. Egy és ugyanazon a napon jelent meg a Mosz- kovszkije Novoszty című hetilapban Hja Csubajsz, a demokratikus platform egyik vezetőjé­nek írása a pártszakadás elkerülhetetlenségéről és a Moszkovszkaja Pravdában az az in­terjú, amelyben a moszkvai kerületi párttestület elnöke közölte, hogy Csubajszt kizárták a pártból. Csubajsz a viszonylagos ismeretlenségből azonnal reflektorfénybe került Cikkében a konzervatív erők tevékenységével magyarázta, hogy a szakadás kész tény. Mint írta, a de­mokratikus platform egy új, a föderációs elveket következetesen tiszteletben tartó pártot akar alakítani. A platform, amelynek már százezer tagja van, száznál több városban hozott létre szervezeteket és saját újsággal rendelkezik, május végén tartja első országos konfe­renciáját, s ott döntenek arról, hogy miként mondanak búcsút az SZKP-nak. A pártszakadás konkrét lehetősége akkor merült fel, amikor az SZKP-nak már a tényle­gesen létező vetélytársakkal is számolnia kell. Bár jogilag még nem szentesítették, de a többpártrendszer kész tény a Szovjetunióban. A tagköztársaságokban már működő na­cionalista szervezetek és a különböző félhivatalos mozgalmak után megalakultak az Oroszországi Föderációban is az első pártok: vasárnap a kereszténydemokraták hozták létre pártjukat három nappal később az Oroszországi Köztársasági Néppárt jelentette be létrejöttét. Ezzel egy időben a zöldek is közölték, hogy a párttá szerveződésről gondolkod­nak. Csubajsz azonnali kizárása azt mutatja, hogy az SZKP vezetése felvette a kesztyűt. A kommunista párt majd 20 milliós tagságához viszonyítva a demokratikus platform százezer híve elenyészőnek látszik, de ez a százezer fő aktív, cselekvésre kész embert jelent a sok­milliós passzív tömeggel szemben. Az is figyelemre méltó tény, hogy még egy februárban végzett közvéleménykutatás szerint az SZKP jelentősen veszített tekintélyéből. A megkér­dezettek 40 százaléka elkerülhetetlennek tartja a pártszakadást, csaknem fele pedig úgy vélekedik, hogy az SZKP kezéből kicsúszott a kezdeményezés. Az emberek 60 százaléka szerint a párt rossz útra vitte az országot s 90 százaléka azt állítja, hogy hibái fékezték le a Szovjetunió fejlődését A lázadó értelmiségiek kizárása a kommunista pártból lehet az erő, vagy a gyengeség je­le. A közelmúlt történelmi tapasztalatai pedig azt mutatják,, hogy ez a kérdés viszonylag gyorsan el is szokott dőlni. GŐZÖN ISTVÁN (MT1-PRESS) Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: Párizsban a hét vezető tőkés ország pénzügyi szakemberei tanácskozást tar­tottak a világgazdaság tavalyi fejleményeiről és a kelet-európai változásokról - Az első kül­földi tulajdonban lévő műhold felbocsátásával Kína belépett a nemzetközi űrpiacra - Gyúj­togatás miatt tűz ütött ki egy dán komphajón az Északi-tengeren; 208 ember lelte halálát Vasárnap: 270 ezer fegyveres biztosította az általános választások nyugalmát Peruban - Ulánbátorban megtartotta első kongresszusát a Mongol Demokrata Párt, az ország leg­erősebb ellenzéki tömörülése - A jobboldal győzött a görögországi választáson - A Romá­niai Nemzeti Megmentési Front kongresszusán megválasztották a front vezetőségét és ki­dolgozták gazdasági programját. Hétfő: Pozsonyban magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozó volt - Háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Douglas Hurd brit külügyminiszter - önkor­mányzati és a helyi gazdasági irányítással kapcsolatos törvényt fogadott el a szovjet parla­ment - A javuló brit-argentin kapcsolatok jeleként Margaret Thatcher brit miniszterelnök fogadta Domingo Cavallo argentin külügyminisztert. Kedd: Ulánbátorban megkezdődött a Mongol Népi Forradalmi Párt első rendkívüli kongresszusa - Abu Nidal szélsőséges palesztin csoportja szabadon bocsátott három nyugat-európai túszt akit még 1987 novemberében raboltak el. Szerda: Hivatalos látogatást kezdett a Szovjetunióban Wojciech Jaruzelski lengyel ál­lamfő - Moszkvában a korábbi rítusokkal és külsőségekkel szakítva megkezdődötta Kom­szomol XXI. kongresszusa - Moszkvában magyar, osztrák, román és szovjet részvétellel kerekasztal-konferenciát tartottak a közép-kelet-európai nemzetiségi kisebbségek kérdé­séről - Végérvényesen felszámolta a cenzúrát Lengyelországban a parlament Csütörtök: Lothar de Maiziere kereszténydemokrata politikust választották meg az NDK új miniszterelnökének - A román kormány visszavonta Mihály volt uralkodó beutazási vízu­mát, aki a húsvéti ünnepekre akart hazalátogatni Romániába - Václav Havel elnök meghí­vására Prágába érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke - Ellenzéki koalíció alakult Mon­góliában. Péntek: George Bush amerikai elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök „nagy­pénteki csúcstalálkozót” tartott a Bermuda-szigeteken. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom