Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-05 / 54. szám
Tulajdon és demokrácia I. Egyre gyakrabban lehet olvasni arról, hogy nő a bűncselekmények száma, mindennap hallhatunk egy újabb lopásról, betörésről, sikkasztásról, fegyveres rablásról. Néhá- nyan igyekeznek mindenáron meggazdagodni... ki így, ki úgy. Néhá- nyan tiltakoznak azért, mert egy tisztviselő protekcióval lakáshoz jutott, de egy másik rendszert javasolnak alternatívaként, ahol néhányan gyárakhoz, bankokhoz juthatnak. Vannak, akik azért aggódnak, mert ez a ravasz művelet spontán módon történt, és nem tervszerűen (spontán privatizáció ellenzői). Vannak, akiket a földbirtokosok, gyárosok, bankárok színe zavar csak (nem vörös, hanem fekete kell nekik...) Micsoda konfliktus! Eszembe jutott ez a vicc, miszerint könnyebb 100 kiló vatta, mint 100 kiló vas. Pedig a súly ugyanaz. (Folytatás a 2. oldalon.) Üzbegisztáni zavargások Az áldozatokról ezúttal sem adtak érdemi információt A menekültprobléma megoldatlansága emberáldozatokat követelő súlyos zavargásokhoz vezetett szombaton Üzbegisztánban, a Tas- kenttől nem messzire lévő Párként városban. A városban engedély nélküli gyűlést tartottak, amelynek á résztvevői a parkenti kórházakban ápolt mesz- heti törökök eltávolítását követelték. A tömeg megostromolta a rendőrség városi épületét és több más intézményt. A zavargásoknak halálos és sebesült áldozatai is vannak. A Komszomolszkaja Pravda vasárnapi, meglehetősen szűkszavú beszámolójából nem derül ki az áldozatok és sebesültek száma. A híradás szerint a helyi tévé esti adását megszakítva Mirahmat Mirkaszimov, köztársasági kormányfő közölte az emberáldozatokat követelő zavargások hírét, és nyugalomra intette a lakosságot. Az eset hátterében egy korábbi konfliktus áll. A múlt hónap közepén Üzbegisztán bukinszki járásában üzbég szélsőségesek támadást intéztek a meszheti törökök otthonai ellen. Több épületet felgyújtottak. Sok meszheti török sérüléseket szenvedett. A helyi hatóságok az újabb konfliktusok elkerülése érdekében a köztársaság más körzeteibe telepítették a bukinszki járásban lakó meszheti törököket. • A köztársaságban számos társadalmi probléma: nagyarányú munkanélküliség, sok helyütt monokulturális termelés, terjedő kábítószerezés és szervezett bűnözés vár megoldásra. A társadalmi feszültségek álltak a meszheti törökök ellen irányuló tavaly nyári pogromok hátterében is Ferganában. A kis török népcsoportot Sztálin a háború utolsó évében gyakorlatilag egy nap és egy éjszaka telepíttette át Üzbegisztánnak arra a vidékére, ahonnan a tavalyi véres események után kényszerültek távozásra. Az FKgP országos választási bizottságának közleményeiből A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos választási bizottsága az 1990. március 3-i teljes ülésén egyhangú határozattal foglalt állást amellett, hogy a Belügyminisztérium haladéktalanul adja vissza az 1990. március 25-re kitűzött országgyűlési képviselői választások szavazatösszesítésére szolgáló megbízást annak az Állami Népességnyilvántartó Hivatalnak, amely megfelelően felkészült szakembergárdával rendelkezik, és a népszavazás alkalmával munkáját olyan jól végezte, hogy azzal az ellenzéki pártok elismerését is kivívta, mert munkája hitelességéhez semmi kétség sem férhetett. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal feladat- összesítő tevékenységére annál is inkább szükség van, mert az Országos Választási Bizottságnak nincs meg az a lehetősége, hogy a választás tisztaságát az Állami Népességnyilvántartó Hivatal kiiktatása esetén biztosítani tudná. Az FKgP országos választási bizottsága felhívja a kormányt arra, hogy Németh Miklós bejelentése alapján hazaárulás bűntettének alapos gyanúja miatt rendeljen el ismeretlen tettes vagy tettesek ellen nyomozást. Megítélésük szerint az idegen hatalmak erőit behívni kívánó személyek ekként a demokratikus Magyarország kialakulása irányába haladó folyamatot kívánták visszafordítani, és hazánkat ismét a kommunista egypárti diktatúra alá kényszeríti. Sokezres tüntetés Mongóliában A pártvezetés átalakítását, ideiglenes parlament létrehozását, a párt és az állami szervek szétválasztását követelték vasárnap az Ulánbátorban tartott sokezres nagygyűlés résztvevői. Robbanás az ózdi acélműben Tragikus tömeges baleset történt szombaton reggel az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében. Müszakváltás után az acélművi kohászok az üstkemence száztonnás üstjében éppen az acélt kezelték, amikor eddig ismeretlen okból hidrorgénrobba- nás következett be Az üst közelében tartózkodó Lőkös György karbantartó és Derne Barnabás karbantartó kohász a helyszínen szörnyethalt. További 11 -en súlyos, életveszélyes, hárman pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. Négy sérült kohászt a helyszínen láttakel a gyorsan megérkező mentők. Nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók is, s a robbanás után keletkezett tüzet rövid idő alatt eloltották. A mentők a sérülteket a helyi, kazincbarcikai, illetve a miskolci megyei kórház baleseti sebészetére szállították. A tragikus kohászbaleset részleteinek kivizsgálása a szakértők, a tűzoltók és a rendőrség bevonásával megkezdődött. Annyi már most bizonyosra vehető, hogy igen súlyos anyagi károk is keletkeztek. Sajnos, vasárnap délutánra hétre emelkedett a robbanás halálos áldozatainak száma. Szakszervezeti alakuló kongresszus Betöltötte feladatát a szakszervezetek háromnapos kongresszusa: elfogadták az új szövetség alapokmányát, programját, megválasztották tisztségviselőit és ezzel megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. A szervezet alapokmányát szombaton éjjel 86 szakszervezet egyhangú szavazata emelte határozattá. Az alapokmány leszögezi: a szövetség egyenjogú és önálló szakszervezetek tömörülése. Működésének fő alapelve a demokrácia, a szolidaritás, a tagszervezetek egyenjogúsága, önrendelkezése és önálló képviselete, döntését konszenzussal hozza. Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal mmmmmm^mmmmmmmmmmmmmm^mmmmmmmmmm Furcsa, de így van: a közép- és kelet-európai államszocialista rendszerek bukása rniaít Ausztriában viták tárgyává lett az ország állami címere. Illetve csak egy eleme: a benne található sarló és kalapács. Sok osztrákot feszélyezi a címernek ez a jellegzetessége, amióta a környező keleti országok a kommunista mm eszmevilág külsőségeitől is szabadulni igyekeznek, felszámolva a mozgalmi jelképek, minősítések (a vörös csillag, a sarló és kalapács, vagy a köztársasági államforma „szocialista” és „népi” jelzője) állami szintű használatát. (Folytatás a 2. oldalon.) Donyecki bányászok éhségsztrájkja Csernobil miatt Éhségsztrájkot hirdetett február végén a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vett donyecki bányászok egy csoportja. Atizennyolc bányász annak idején több hónapon át dolgozott a sérült négyes számú blokk körüli beton szarkofág építésén, illetve a nukleáris szennyeződés eltakarításán, s közben olyan sugárdózist kaptak, amelynek következtében súlyosan megbetegedtek. A bányászok követelései között első helyen szerepel a megfelelő orvosi és gyógyszerellátás, a fokozott szociális gondoskodás. Szorgalmazzák azt is, hogy létesítsenek regionális radiológiai központokat a baleset károsultjainak ellátására. Követelik, hogy az állam fizessen méltányos kártérítést azoknak, akik részt vettek a katasztrófa következményeinek felszámolásában és hozzák nyilvánosságra a sugárzásra vonatkzó titkosított csernobili okmányokat. A helyszínre érkezett egészségügyi minisztériumi küldöttség ígéretet tett az éhségsztrájkolók követeléseinek teljesítésére. K. Maszika ukrán miniszterelnök-helyettes szerint azok teljesen jogosak. Ugyanis az illetékes szervek az elmúlt négy évben szándékosan igyekeztek kisebbíteni a csernobili katasztrófa jelentette veszélyt. Kezdettől fogva balesetnek, és nem katasztrófának állították be a történteket, hogy ezzel is csökkentsék az illetékes szervek felelősségét, és hogy minél kisebb kártérítést kelljen fizetni a rászorulóknak. ______________________________________í______________ S anyarú tavaszi idénykezdet Vasárnap megkezdődött a pontvadászat a labdarúgó NB ll-ben is. Megyénk két csapata egyaránt „betlizett”: a Szekszárdi Dózsa pályaválasztóként a ZTE ellen, mig a Paksi SE Nagykanizsán az Olajbányász SE ellen vesztett. Részletes tudósítás lapunk 6. oldalán. Cinege madár népdaléneklési verseny „A történelemkönyveket ki lehet cserélni, a népdalok azonban mindig igazak maradnak” - ezt a találó megállapítást Olsvai Imre zenepedagógus, egykori Ko- dály-tanítvány tette, mint zsűrielnök a Cinege madár elnevezésű népdaléneklési versenyen, amelyet szombaton rendeztek meg a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ kamaratermében. A megye- székhelyen kívül ez alkalommal - azaz a középdöntőn - Bonyhád és Paks, illetve ezen városok környékének általános iskolásai adtak egymásnak találkozót, s mérték össze tudásukat a tiszta, élő népdal szere- tete jegyében. Formáját tekintve ugyan versenynek tűnhetett ez az erőpróba, de a lényeg nyilván az volt, hogy a közönségnek alkalma legyen találkozni a valóban élményt keltő, színvonalas hangú előadókkal. S a gyerekek nem is okoztak csalódást: a gondos, lelkiismeretes előkészítő munka eredményeként egymás után csendültek fel a szólisták, illetve a kórusok figyelemre méltó dalai. Ettől a korosztálytól sokan talán nem is várták volna azokat a rendkívül komoly, nehéz műfajokat, amiket a fiatalok előadtak: a balladákat, a történeti énekeket és a többi, mélyen lírai műveket. A rendezvény egyébként még aznap este a decsi faluházban az ifjúsági és felnőtt kategóriában, valamint vasárnap a hő- gyészi művelődési házban folytatódott. A legjobbak közül kerülnek ki azok az előadók, akik március 30-án, a szekszárdi művelődési központban egy nagyszabású gálaest keretében mutatkoznak be a népdalok iránt érdeklődőknek.-szá-kpmA bonyhádi jánosbogárkák
