Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
1990. március 24. III. évfolyam, 12. szám Mit ér az élet? Valóban! Mit ér az élet? Hányán, s hányszor tették már e kérdést fel, s hányán találtak rá választ, s mennyien kétkedtek továbbra is... Az orvosnak, aki letette hippokratészi esküjét, mit mondanak a szavak, milyenek az érzései, mit és merre mozdít benne a fájdalom látványa, átéli-e a tehetetlenség györtő küzdelmes perceit...?! Hófehér a köpenye. Hitvallását Albert Schweitzer Utolsó üzenete tartalmazza. „A mi korunkban, amikor az erőszak a hazugság mögé rejtőzik és oly félelmetesen uralkodik a világon, mint még soha, mégis megmaradok abban a meggyőződésemben, hogy az igazság, a békeszeretet, a szelídség és a jóság az a hatalom, amely minden erőszaknak fölötte áll.” Milyen végtelenül keveset tudunk mi embertársainkról? Megdöbbentő a találkozás az emberrel akkor, amikor az orvoshoz kopogunk be. Az életünknek, a legcsodálatosabb, s egyben a legzűrő- sebb „költeménynek” hordozója a test. Gyötrelmeket szül nekünk. Panaszkodunk. Először az édesanyának... s ha már nincs...?! A másiknak szólunk, annak, kivel sorsot kötöttünk. S majd az orvosnak. Megyünk hozzá, várjuk megmentő medicináit, csodáljuk tudását, csak az embert vesz- szük észre benne kevésszer. Menjünk most elé! Dr. Csimma Béla ügyvezető körzeti orvos. Tudjuk róla is, hogy sokat dolgozik. Maga vallja, annyit, mint többi társa, s csak a dolgát teszi. A Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért mozgalom magyar tagozatának intézőbizottsági tagja. Jó. Már hallottunk róla, s tiszteljük is úgy legbe- lül mindezt, de mit tud ez a kezdeményezés? Eleget?! Nem! Keveset. Dr. Csimma Béla őszül. Orvos. Mint négy testvére közül három. A negyedik testvér a messzi Ausztrália építészmérnöke. Kiváló képességű család. De valójában keveset tud ez a mozgalom? Nem valószínű. Sokat tud, tesz is, csak mi emberek keveset hiszünk el neki.- Két orvos indította útjára e nagyszerű mozgalmat. Az amerikai kardiológus, Bemard Lown és a szovjet Jevgenyij Csazov professzorok. Ez utóbbi a Szovjetunió egészségügyi minisztere is egyben. Az 1981 -es alapítás óta már kilenc kongresszus is volt, az első az USA-ban, majd Cambridge követte ahol már 31 ország képviseltette magát küldöttel, s 1983-ban, Amszterdamban már43-ra nőtt a tagok száma, ami a következő esztendőre 54-re bővült. Az ötödik kongresszus éppen Budapesten volt. Itt már 135 ezer orvost 800 küldött képviselt, s a rendezés joga a magyar orvostudomány és orvostársadalom, kiemelkedő elimerése volt. * Előveszi a dokumentumait, az orvosi papírok e különös jegyzeteit. Felpillant, s már azon kesereg,, a hivatástudat, az eskü mennyire kevésnek látszik néha a hihetetlen pénzeket felemésztő fegyverkezési hajsza ellen. Micsoda világot lehetne teremteni mindezek árából? Csodavilágot, melyben nem halnának gyermekek éhen, melyben az éhínség sújtotta területeknek eljöhet a megváltás. Hévvel, és érzelmekkel telítetten mondja a magáét. Keserű pillanatok, melyben az ember a teremtő és pusztító ereje kerül egyazon mérleg serpenyőjébe.- S jöttek a nyolcvanas évek téveszméi, hogy az atomháborúnak lehetnek túlélői... óvóhelyeket építettek s hittek is az atombiztosságukban. A mozgalomban résztvevő szakemberek bebizonyították, az atomháborút „nukleáris tél” követné, s nem csak a civilizáció, de maga a Föld is elpusztulna. Azt mondja még az orvos, ez a hajsza ami az atom körül dúl, már önmagában gyilkos. Gyilkos mert elvon elképzelhetetlen milliárdokat, elvon éltetővé sosem tehető forrásokat.«- Ötvenezer gyermek halhat éhen a XX. század végén a világon? - szinte suttogva sikoltja a szót. Szólj halkan, hogy hangos legyen mondanivalód...- gondolom végig szavait. S tudom, érzem, nem hiába beszél a földi élet megmentéséről ezúttal.- Az embernek joga van emberhez méltó életet élni! Joga van a tiszta levegőre, az iható, egészséges vízre, a nem szennyezett táplálékra. Joga kellene legyen! Igaza van dr. Csimma Bélának, mert ez ma csupán elméleti síkon van meg mindenütt. Vagy csak lehetne? Jogos a feltételes mód? A hipotézis? Megállunk, mert kétféle félelem kerül terítékre. Olyan, mely tudatosult, s bennünk, velünk él, s a másik a rettenettesebb, az mi tudatalatti. Pedig az emberi élet tisztelete mindenekfölötti kellene legyen.- A földi élet fölötti aggodalom, a féltés tudatosította bennem azt, hogy szívből legyek elkötelezettje e mozgalomnak. S erre akkor döbbentem rá, mikor egy pályázati felhívást olvastam az orvosi lapunkban, mely a budapesti orvoskongresszushoz kapcsolódott. * Talán ült és gondolkodott, s mint meséli, a falusi körzeti orvos akart tenni ezúttal. A kiküldött anyagban aztán sok megdöbbentő gondolatot talált. Mennyire hajszálon függ az életünk, milyen bizonytalan is a lét. S ezt olyan ember gondolta, ki a halál ezer formájával nézett már farkasszemet. Nekiült és verset irt. Küldte írását többfelé. Szörnyű belső aggodalma, s gondolatai sorait. Pintér Dezső, a népszerű rádiós szerkesztő, a Népszabadság, az orvosi lap főszerkesztője... Mindenki válaszolt is. Csak a Népújság feledte ezt 1985-ben. Őrzi Pintér Dezső meleg hangú levelét, kapcsolatuk ma is él, s ha csak egy lapot is, de írnak egymásnak. Dr. Hollán Zsuzsa professzor, az V. kongresszus elnöke is válaszolt. S a szakma is elismerte, az emberiség nagy sorsproblémájáról gondolati gazdagsággal ír. Az orvos, a gyógyító ember. * Boldog, mert minden körzeti orvost sikerült a mozgalom mellé állítania a Völgységben. Dr. Bálint Júlia, a bonyhádi kórház igazgató főorvosa lelkes patrónusa akcióiknak.- Ma sem érzem a helyzetet megnyugtatóbbnak- vallja. Mennyi lehet a küzdelem esélye? Nem tudom, föladni mégsem lehet. Nem szabad. Jogos-e, igaz-e ez az ügy emberek? Az! Beteg a világ, s mi orvosok gyógyítgatjuk, s ha ez az út éppen nem a medikus út, az sem baj. Ennek medicinái az emberi természetben keresendők. Mert minden ember alapjában véve jó, s a tétel igazolható is. Az ember összes gyarlóságával is megmenthető a jövőnek. Annyi nagyszerű van az emberben! Percekig beszél az élet születésének világcsodájáról. A kifejezhetetlenről, arról, ami csak érezhető. * Dr. Csimma Bélát a mozgalomban végzett munkája elismeréseként beválasztották azon kevesek közé, akik e mozgalmat hazánkban képviselik. A bizottságban még egy Tolna megyei van, dr. Kiss Mária a megyei tanács egészségügyi osztálya helyettes vezetője. Megyénkből ők ketten igyekeznek a nemzetközi szervezettel karöltve a tömegpusztító fegyverek ellen tenni. Dr. Hollán Zsuzsa minden nukleáris robbantási kísérlet esetén tiltakozó levelet ír az illetékes államfőnek. És most azt kérdik, akkor mi van? Nem fognak már robbantgatni? Bizonyára fognak. Kapcsolatot teremtettek a környezetvédőkkel, cserelátogatásokra utaznak az NDK-ba, Angliába, Ausztriába, előkészülnek a nemzetközi béke hetének rendezvényeire, mely 1991-ben szintén Budapesten lesz. Tudóstalálkozót szerveznek hát újra. S erre figyel a világ, s ha még nem is hiszi teljes szívével, de érzi igazukat. Április 4-9-e között Pécsett lesz egy konferencia, mely az atomerőmüvek pszichológiai hatásaival foglalkozik majd. Ilyen is van? Pszichológiai hatás?- A világon 450 atomerőmű van. Egy Pakson is. Emberi mulasztások, természeti csapások miatt katasztrófák következtek már be. Gondoljunk Csernobilra. A mozgalom szívesen venné ha kiképzett akciócsoportokat hoznánk létre. Mert vannak ilyenek. S ő, dr. Csimma Béla menne. A kiskatonákról beszélünk, akikről tudták, hogy sugárszennyezettek lesznek, s akiknek menniük kellett. Ő magától, önként menne. De hová menjen ha nincs ilyen csoport? Talán majd most, ennek hatására, reménykedhet.- Ha az atomerőmű vezetése fontosnak látná... a biztonságért, a jövőért. A mozgalom szívesen indukálná ennek a csoportnak a felállítását. Segítséget is adna. Hát igen, csak legyen kinek. Bízom benne, hogy van kinek. * Sorolunk fontos ügyeket, támogatásra váró, s nem csupán a megértésig jutó ügyeket, de megoldásokat várókat.- Megnyugtatóan kell rendezni az atomhulladékok elhelyezését végre.- Akciócsoportot kell kialakítani, betanítani.- A kísérleti nukleáris robbantások beszüntetését követeljük.- Felhívjuk a figyelmet a környezetszennyezés elleni küzdelem fontosságára. Kérdezni könnyű, tudom, de van erre fedezet? Van pénz, ami az ügyet előreviheti? Gyanúm a siralmasnak tűnő szegénység. Nem panasz ez, de tény. Még az MTA által adott támogatás egyik része sem tisztázott. Pedig ott tudós emberek is ülnek, csak hát pénz nélkül ők sem tehetnek tán semmit. Csehák Judit miniszter asszony segítsége is elkelne, gyanítom. Talán az atomerőmű. Esetleg ők... ígértek 200 ezret, százezret már átutaltak. Azt mondja dr. Csimma Béla, az iskolákban egy osztályfőnöki órát kellene e mozgalomra szentelni. Mert van madarak és fák napja... csakhogy ha nem figyelünk, akkor majd nem lesznek madarak és fák sem nemsokára! * Az orvosnak sok a dolga. Nagy a terület, sok a beteg, kevés az autó, s még az is milyen... ügyeletek, szétszórt területek, sóhajtozó emberek. Orvossors. Adatok: A nap 24 órája alatt 180-240 beteget kell ellátni... ez évente 16 ezer körül alakul, az egy rendelési időre eső betegek száma 40 körüli... Az orvos bírja. Igaz, gazdag már sohasem lesz, hisz ahhoz valami más kell. Nem hitvallás, hivatás- tudat és versláb. Mit ér az élet? E vers szerint gondolja át, kinek van hozzá ereje. Meditáció Szabadon szárnyalhat lelked minden álma, És naponta adhat új erőt a hit, Kínpadra vonhat ősöd szilaj vágya; Beteg világunkon ez még nem segít! Vidáman csenghet gyermeked kacagása, Látszatra tán semmi sem nyugtalanít, Kertedben békésen hajlik le a pálma; Beteg világunkon ez még nem segít! Önhitté tehet napjaid alkotása, Sikered láza felhők fölé röpít, Megszállottként gondolhatsz Hirosimára; Beteg világunkon ez még nem segít! Harcba küldhet újra életcélod álma, Megkövülhet benned egészen a hit, Arzenálod lehet tudás almafája; Beteg világunkon még ez sem segít! Lebegjen előtted a tél sivársága, Erezd, nincs semmi, semmi, mi melegít, Minden fegyvert süllyessz le az óceánba; Beteg világunkon már csak ez segít! SZABÓ SÁNDOR FOTÓ: RITZEL Dr. Csimma Béla
