Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám

/ IjjraÉi ÉP • T £7 r­r—1 J=ZD ÁRSAC »ALMI - POLITIKAI NAPILAP • XL. évfolyam, 49. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. febriiár 27., KEDD A parlamenti zárás jegyében Nemzeti kisebbségek képviselete, vagyonelszámolás Minden komolynak látszott előrejel­zéssel ellentétben Nicaraguában a Nem­zeti Ellenzéki Egység (UNO) győzelmét Ígérték a részeredmények a vasárnapi általános választások után. A közép-amerikai országra vészterhes idők várnak, mert erősen kétséges, hogy a szenvedélyek kitörése nélkül megold­ható a hatalom átadása. S ha erre a vesz­tes fél, a sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Front nem hajlandó, akkor sokak szerint nehéz lesz elkerülni a polgárhá­ború kitörését, és a panamai példa nyo­mán az Egyesült Államok esetleges kato­nai beavatkozását. A legfelső választási tanács hosszas várakozás után közölte csak az első öt, majd rövidesen az első harminc száza­léknyi választókör egyesített eredmé­nyét. Annak alapján az UNO 54:42,5 szá­zalékos arányban vezetett... A rádióban elsőként nyilatkozó ellen­zéki politikusok demokráciát, megbéké­lést, gyors gazdasági felvirágzást ígértek a népnek. A nicaraguai ellenzék nyilván­valóan győzött - jelentette ki hétfő reggeli tv-nyilatkozatában Jimmy Carter, volt amerikai elnök. Carter nemzetközi megfi­gyelőbizottság tagjaként tartózkodik az országban. A Violetta Chamorro vezette ellenzéki koalíció győzelme bizonyos fokig várat­lanul érte támogatóját, az amerikai kor­mányt, mutatnak rá megfigyelők. Was­hington jelentős gazdasági és politikai nyomással, majd több millió dollár értékű közvetlen támogatással segítette az el­lenzék kampányát, de minden jel szerint felkészült arra, hogy kiegyezzék a sandi­nistákkal: Geroge Bush elnök vasárnap kijelentette, hogy szabad, tisztességes választások után mindenképpen megja­vulhat a két ország viszonya. A Reagan-kormány 1981 -et követően nyíltan szembefordult az 1979-es nica­raguai sandinista forradalommal, miután az a Szovjetunióra és Kubára támaszko­dott. Washington nagy összegeket fordí­tott a nicaraguai kormány ellen harcoló kontraegységek felfegyverzésére, titkos katonai akciókat szervezett, majd ke­reskedelmi tilalmat is elrendelt az or­szágra. A polgárháború 30 ezer halottat követelt és súlyos pusztulásokat okozott. A demokrata többségű amerikai törvény- hozás a kontrák támogatását - azok kudarca miatt - néhány év után megtil­totta, de az akciók - titokban - tovább folytak, s a reagani időszak legnagyobb belpolitikai válságához vezetett. Az „Irán- kontra” ügyben máig folynak a perek és vizsgálatok. A nicaraguai polgári demokratikus el­lenzék sikere megfigyelők szerint világ- politikai szempontból előnyös fejlemény. A gyorsabb amerikai-szovjet közeledés egyik fő akadálya volt az a washingtoni álláspont, hogy Nicaragua, illetve az or­szágon kersztül a Salvadori Felszabadí- tási Front támogatása Amerika számára elfogadhatatlan. Szovjet részről ismétel­ten jelezték, hogy a szállításokat meg­szüntették; így a további fegyverek felte­hetően Kubából származtak. A helyzet tükrében most a Kubára nehezedő ame­rikai nyomás erősödése várható. Az amerikai kormány és törvényhozás, amely lelkesen üdvözli majd a nicaraguai fejleményeket, nem könnyű feladat elé kerül: az új managuai vezetés nyilván je­lentős gazdasági segélyt igényel majd olyan helyzetben, amikor amúgyis túlter­helt az ajnerikai költségvetés. (Folytatás a 2. oldalon.) Már a ciklus zárásának kétségtelen ár­nyékában ül össze ma az Országgyűlés, hogy a négy napra tervezett ülésszakon a honatyák megkíséreljék a lehetetlent: bevégezni mindazt a messzire tekintő törvényhozó munkát, amit a politikai át­menet érdekében halaszthatatlan fon­tosságúnak ítélnek, előkészítve a közjogi talajt a választások után majdan össze­ülő parlament és kormány számára. S bár a közszolgálati törvény nagyon fog hiányozni a végső leltárból, az egy- párti szellemben startoló, de menet köz­ben átalakuló törvényhozó testület való­ban példás munkát végzett. Akkor is, ha sokan e parlament legitimitását megkér­dőjelezték - s tették ezt nem minden ok nélkül. Kétségtelen, hogy olyan fontos törvények megalkotásához járult hozzá, amely a pluralista demokrácia alapjait je­lenti. Említhetnénk a párttörvényt, az Eu­rópa felé nyitó alkotmánymódosítást, a Szárnyakat adunk árainak Március 1-jétől 25 százalékkal emel­kednek a szocialista országok egymás közötti forgalmában érvényes légi díjté­telek. Az áremelés okáról a Malév illetékese az MTI munkatársának elmondta: a szo­cialista országokban már több mint 10 éve változatlan - államközi megállapo­dásokban rögzített - hatósági tarifák vannak érvényben. E tarifák megváltoz­tatására azért van szükség, mert az el­múlt években a légi járatok üzemelteté­sének költségei jelentősen növekedtek. A 25 százalékos áremelés így valame­lyest mérsékli - a még így is veszteséges - szocialista járatok költségeit. választójogi reformot, a népszavazásról szóló jogszabályt, s az alkotmányvédő új intézmények között az alkotmánybíróság létrehozását. A mostani ülésszak napirendjén szin­tén fajsúlyos témák sora szerepel. A hon­atyák várhatóan megtárgyalják a köz- igazgatási bíráskodás, a nemzeti és nyel­vi kisebbségek országgyűlési képvisele­tének kérdését, módosítják a Büntető Törvénykönyv gazdasági bűncselekmé­nyeket érintő passzusait, ritkítják a köz- igazgatást gúzsba kötő jogszabály­dzsungelt. Napirenden a családi pótlék teljes kö­rűvé tétele, s az oktatási törvény reformja. Ez utóbbi az alap- és középfokú oktatás szervezeti rendjét még nem érinti, ám az eddigi vitából az is kitűnt, hogy az egye­temi felvételi vizsgák eltörlése akár már 1992-től is várható. (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov - Havel Hétfőn délután Moszkvában megkezd­te tárgyalásait Mihail Gorbacsov és Vác­lav Havel. A Kremlben kezdődött eszmecsere két központi kérdése a szovjet csapatok ki­vonása Csehszlovákiából, valamint a szovjet-csehszlovák kapcsolatok jövő­je. Václav Havel hétfőn délelőtt érkezett a szovjet fővárosba hivatalos munkaláto­gatásra. A csehszlovák államfő látogatá­sával egyidejűleg kezdődött meg az 1968 óta Csehszlovákiában állomásozó 73 ezer fős szovjet hadseregcsoport ki­vonása. Büntetőjogi felelősség a belső biztonsági szolgálat ügyében A katonai főügyész sajtótájékoztatója A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást a Belügyminisztérium lll./lll. csoportfőnöksége - az úgynevezett bel­ső biztonsági szolgálat - tevékenységé­vel kapcsolatban. A nyomozás eredmé­nyéről dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyész hétfőn sajtótájékozta­tón számolt be, s ismertette az ügyben hozott két határozatot. A Katonai Főügyészség megállapítot­ta: a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt belügyminiszter-he­lyettest és dr. Horváth József nyugállo­mányú rendőr vezérőrnagyot, volt cso­portfőnököt büntetőjogi felelősség terhe­li azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet - az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítá­sa folytán - részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljá­rói intézkedés elmulasztásának bűntet­tét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s nem követhet el kato­nai bűncselekményt. Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a ka­tonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire - mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére - figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban részesítette, s a nyomozást megszüntette. Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas Zoltánnal, a Fe­kete Doboz munkatársával és. Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szem­ben, mivel az általuk filmre vett, illetve át­vett okmányok - a szakértő véleménye szerint - tartalmilag nem képeznek ál­lamtitkot. Végvári József rendőr őrnagy eseté­ben az államtitoksértés és a „kötelesség­szegés szolgálatban” bűntettét állapítot­ták meg. Az ő ügyében sem emeltek vádat; megrovásban részesítették, s a nyomo­zást megszüntették ellene. A Tolna megyei képviselőjelöltek végleges listáját lapunk 5. oldalán közöljük­Késlekednek a kolozsvári főkonzulátus megnyitásával Egyelőre bizonytalan, hogy mikor nyílhat meg Kolozsvárott ismét a magyar főkonzu­látus. Bagi Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: noha Románia már egy hónappal ezelőtt deklarálta, hogy semmiféle politikai akadálya nincs a magyar főkonzulátus megnyitásának, mégis halogatja annak az épületnek a rendelkezés­re bocsátását, ahol korábban a magyar képviselet működött. Az épületben jelenleg egy zeneisko­la működik, s azt nem kívánják máshova áttelepíteni, arra hivatkozva, hogy a szülők már befizették a tandíjat a teljes évre. A magyar Külügyminisztérium február 15-ig szerette volna ismét megnyitni a főkonzulátust - mondotta a külügyi tisztviselő -, s ez ügyben a hónap elején kint járt egy küldöttség, hogy megte­kintse az épületet és a diplomatalakásokat, ám azóta többszöri sürgetés ellenére sem érkezett válasz. Ennek egyik oka lehet, hogy a jelenlegi román vezetés kiszolgáltatott a korábbi apparátus tevékenységének, amely halogatja a konkrét lépések megtételét. A másik ok pedig valószínűleg az, hogy Romániában erősödtek a magyarellenes, nacionalista megnyilvánulások, s a jogos ma­gyar törekvéseket szeparatizmusnak kívánják beállítani. Március 10-én egyezmény a szovjet csapatok kivonásáról? Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfőn ülést tartott; utána Bajnok Zsolt kormányszóvivő tájékoztatta az új­ságírókat. Elmondotta, hogy az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt az 1989-es népgazdasá­gi terv végrehajtásának, valamint az idei néhány hét gazdasági fejlődésének tapasztalatairól. A jelentésben elhangzott: a magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatokban felhalmozódott rendkí­vül magas aktívum komoly feszültségek forrása. A magyar kormánynak intenzíven kell foglalkoz­nia a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá tételével. Ügy döntöttek, hogy a Miniszter- tanács következő ülésén, március 13-án ezt a témakört ismét napirendre tűzik. A külügyi tárca képviselője arról tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy a szovjet csapatkivo­násról folyó tárgyalások jól haladnak, s előreláthatólag március 10-én aláírják az erre vonatkozó megállapodást. Ezután Bercsényi Botond kormánybiztos adott tájékoztatást az MSZP, illetve jog­elődje, az MSZMP vagyonának hasznosításával kapcsolatos állami feladatokról. Elmondotta, hogy az MSZP az egész ország területén 2230 ingatlant adott át az állami szerveknek hasznosí­tásra. Az átadott eszközök értéke 6 milliárd forint, az ingó vagyon pedig 400 millió forintra tehető. A kormány tudomásul vette, hogy az MSZP csak azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát tartja meg a jövőben, amelyek a politikai munkához feltétlenül szükségesek. Kisgazdák a nemzetiségi sérelmek orvoslásáért 1947: nem szentírás, hanem kiindulópont Sajtótájékoztató keretében mutat­koztak be a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Tolna megyei képviselőjelöltjei tegnap dél­után Szekszárdon, a Hunyadi utcai volt TIT-székházban. A bemutatko­zás persze nem szó szerint értendő, hiszen a jelöltek nem is annyira ön­magukról, mint inkább pártjuk prog­ramjáról, illetve saját elképzeléseik­ről fejtetők ki véleményeiket. Kapi­tány Ferenc, a kisgazdák megyei szervezetének elnöke bevezetőjé­ben döntő fontosságúnak nevezte a nemzetiségi kérdés kezelését, külö­nös tekintettel a német ajkú lakosság sérelmeinek orvoslására. A kisgaz­dák sohasem ismerték el a kollek­tív felelősség elvét, ebből követke­zően az 1945-öt követő, a németeket sújtó kitelepítéseket jogellenesnek tekintik. A vagyonukból kiforgatott, meghurcolt emberek érdekeinek a képviseletét a Kisgazda Párt követ­kezetesen vállalja, éppúgy, mint a ki­telepítettek helyébe a Felvidékről ér­kezett lakosság érdekeinek képvise­letét. Ezt a látszólagos ellentmondást a kisgazdák a volt föld értékének az elszámolásával kívánják feloldani. Természetesen a Kisgazda Párt mindazokat szeretné földdel ellátni, akik hajlandók ezen a területen vál­lalkozni. A jelöltek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy nem bérmun­kássá, hanem bérlőkké vagy tulajdo­nosokká akarják tenni a földművelő­ket. Visszautasították azt a feltéte­lezést, hogy a téeszek szétrobbantá- sára törekednének, ugyanakkor el­képzelhetetlennek tartják a téeszek- nek a sztálinista modell szerint való működését. Alapelvként a 47-es ál­lapotok fogalmazódtak meg, jóllehet 1947 nem „szentírás, csak kiinduló­pont”. Az esetleges átmeneti áru­hiányt kizártnak tartották, mivel most is a kistermelők állítják elő a mező- gazdasági termékek nagy részét. „Az ország szekerét a kátyúból a ma­gyar parasztság fogja kihúzni” - hangzott áz egyik megállapítás, hoz­zátéve, hogy az érdekeltségnek a magántulajdon elvéből kell kiindul­ni. Kérdésekre válaszolva a képvise­lőjelöltek az Agrárszövetség tevé­kenységét hatalomátmentési kísér­letként értékelték, „a jó elvtársak hasznára és javára”. Görcsös János megyei listás képviselőjelölt meg­erősítette, hogy bármikor hajlandó Jánosi Györggyel nyilvános vitára kiállni, akár nagygyűlésen, akár a te­levízióban. - szá - kpm ­A sajtótájékoztató főszereplői. Állnak: Vida Ferenc, Csike György, dr. Fényes László. Ülnek: Varga István, Görcsös János, Kapitány Ferenc, Farkas Sándor, Kácsor József. Az ellenzék győzött Nicaraguában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom