Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. február 1. Határozatképtelenség miatt berekesztette Hat év után a Földön tegnapi munkáját az Országgyűlés Időzavar - műsorváltozás Ismét bekövetkezett hát olyasmi, amire eddig - emlékezetem szerint - nem volt példa. Országgyűlésünk négy naposra tervezett ülésszakán a fölöttébb vaskosra tervezett tárgysorozatából alig valamire jutott idő január 23. és 26. között. Csak az első „felvonáson” jutottunk túl. Tegnap kezdődött a második felvonás, és kérdés, hogy most felkerül-e az i-re a pont, fogyatkozhat-e lényegesen törvényalkotá­sunknak az az adóssága, mely a zökkenőmentes átmenet alapozását hivatott ga­rantálni. Isten se tudja, hogy még milyen meglepetés vár vánk, akik egyfolytában érez­zük békés forradalmunk kezdeteitől, hogy kizökkent az idő, aminek helyrebillen- tése másra át nem hárítható közös dolgunk. Azt azért nem szeretnénk, hogy h agyományossá váljanak a többrészes ülésszakok, s a parlamentnek egy-egy ülé­se azzal érjen véget, hogy „folyt. köv.”. Egyesek szerint a Kossuth és a Szabadság tér közelségében rejtőzik a mostani széttagolás magyarázata. A T. Ház besegített a televíziónak,ami lapos bugyellári- sára való hivatkozással már elég régóta főleg ismétlésekkel és folytatásos filmek­kel operál műsorszerkesztésében. így, tiszta haszna, ha valami rendkívüli adás miatt megmarad egy-egy műsorblokkja. Nekem nincs kedvem szegénységünkön humorizálni, mert a parlament nemcsak időzavarba került, hanem mintha meg­ijedt volna attól a feladathalmaztól, ami ez idő szerint a jogállamiság felé tartó utunkat gátolja. - li ­(Folytatás az 1. oldalról.) mélyi javaslatokat tárgyalnak meg. A ja­nuári ülésszak az interpellációkkal és kérdésekkel zárul, amelyekre - mint is­meretes - október óta nem kerülhetett sor. A napirend előtt kért szót HÁMORI CSABA, országos listán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a parlament - tekintettel a Romániából ér­kező hírekre - fogadjon el egy nyilatko­zatot az ott zajló eseményekről és a ma­gyar nemzetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyűlési képvise­lők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folyta­tódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) Az elnök emlékeztetett arra: mivel al­kotmányerejű törvényről van szó, elfoga­Hazudni pedig nem szabad! Elárulhatom, a sajtó munkatársai türelmetlenül várták a sajtótörvény módosítását, bár mindannyian tisz­tában vagyunk azzal, hogy mire ki­alakul a módosított sajtótörvény gyakorlata, a T. Ház igyekezhet már­is megalkotni az újat, s elképzelhető, hogy nem is a nagyon távoli jövő­ben. Most mindenesetre kiemelhetjük az időt múlató kollegiális beszélge­tések „műsorából” azt a fiatal pálya­társakat lúdbőröztető, az öregeket kesernyés mosolyra késztető mon­dást, amivel zabolázni igyekeztünk magunkat. így szólt ez a mondás: „Szabad országban szabad sajtó, azt ír, amit szabad!” Mesterségünk lényege íme a fele­lősség. Mindenkor szem előtt tartva a haza bölcseként oly sokszor idé­zett Deák Ferencnek abbéli mondá­sát, hogy a sajtótörvénynek tulaj­donképpen csak egy mondatból kellene állnia: „Hazudni pedig nem szabad!” Ennyi. Aki ez ellen vét, bű­nét azzal tetézve, hogy erkölcsi kárt okoz, személyiségjogokat is sért, ne tehesse büntetlenül! A szakma tisztasága ez idáig is fontos volt nekünk újságíróknak. Most, hogy törvény is segíti a mun­kánkat, könnyebb lesz óvni ezt a tisztaságot és magunk mögött hagy­ni mindent, de mindent, ami a koráb­bi sajtójog gyakorlatából még ittma­radt. -óa­dásához kétharmados szavazattöbbség szükséges. A szükséges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekint­hető elfogadottnak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják. Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkot­mányerejű törvényjavaslat - elmúlt héten megkezdődött - tárgyalásával folytatta munkáját. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság foglalkozott a vitában el­hangzott módosító indítványokkal,, a bi­zottsági munka tapasztalatait FILLÓ PÁL ismertette. Elmondta, hogy Velkey Lász­lónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme érdekében tett javaslatát a bi­zottság hosszas vita után elfogadta. Tóth Istvánná azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kau­ciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az összeget a sajtóperekben sértett kár­talanítására lehessen felhasználni. Eh­hez kapcsolódott Zsigmond Attila szó­ban előterjesztett indítványa, amely ezt az összeget egymillió forintra kívánta fel­emelni. A bizottság véleménye szerint ez az az intézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így például a kis pél­dányszámú művészeti és tudományos lapokét. Király Zoltán szóban elhangzott megyei lapokra vonatkozó javaslata a bi­zottság megítélése szerint tulajdoni kér­dés, s ennek rendezése nem a sajtótör­vényhez tartozik. A módosító indítványok feletti határo­zathozatal után a törvényjavaslat egé­széről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótör­vény módosításáról szóló alkotmányere­jű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután - követ­kező napirendi pontként - rátértek a csa­ládjogi törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására, a döntést azonban végül is elnapolták. A délutáni szünet után a Magyar Köz­társaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló or­szággyűlési határozattervezet tárgyalá­sával folytatta munkáját az Országgyű­lés. A parlament a határozattervezetet - amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Mi­nisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmaz­za a szovjet csapatok teljes kivonása me­netrendjének mielőbbi kidolgozását - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figye­lembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellenszava­zattal elfogadta. Az Országgyűlés határozattervezetek sorozatának megtárgyalását követően interpellációkkal folytatta volna munká­ját. Azért csak volna, mert Tóth Attiláné (Budapest 52. vk.) létszámellenőrzést kért. A létszámellenőrzésből pedig kitűnt, hogy a plénum egy fő híján határozat- képtelen. Ezért az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette. Közéleti hírek Pólyák Sándor, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjelöltje választási gyűlésen mutatkozik be 1990. február 1 - jén (csütörtökön) 18 órakor Decsen a fa­luházban, február 3-án (szombaton) 18 órakor Medinán a kultúrotthonban. A helyszíneken lehetőség nyílik a kitöltött ajánlási szelvények leadására is. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! SZDSZ A Szabad Demokraták Szövetsége Ta­mási Szervezete bemutatkozó gyűlést tart, 1990. február 2-án pénteken 18 óra­kor Felsőnyéken az öregek napközi ott­honának épületében, február 3-án szombaton 17.30-kor Iregszemcsén a kultúrházban. Mindkét gyűlésen részt vesz Királyné Békefi Stefánia, a körzet képviselőjelöltje. A helyszíneken lehető­ség nyílik a kitöltött ajánlási szelvények leadására is. Minden érdeklődőt szere­tettel várnak! SZDSZ * A Magyar Demokrata Fórum bonyhádi és bátaszéki szervezeteinek országgyű­lési képviselőjelöltje Ohnmacht György választási nagygyűlésen mutatkozik be a bátaszéki művelődési házban 1990. feb­ruár 2-án 18 óra 30 perckor. Minden vá­lasztópolgárt szeretettel várunk és hí­vunk, hogy megismerhessék a jelöltet és annak programját. MDF bonyhádi és bátaszéki szervezete Hitelbank Dunaföldváron Bankfiókot nyitott Dunaföldváron a Magyar Hitel Bank Rt. Dunaújvárosi Igazgatósága - a városközpontban, az egykori pártbizottság épületében. Az ötlet két évvel ezelőtt merült fel először. Az MHB du­naújvárosi igazgatója, Máté Lajosné elképzeléseivel megkereste a város vezetőit, akik egyetértettek a hitel­bank terjeszkedési szándékával, hiszen a kereskedelmi csomópontnak számító településen eddig csak az ÓTP­nek és a takarékszövetkezetnek volt fiókja. A dunaföldvá- ri bankfiók feladatának tekinti a lakosság devizával törté­nő ellátását éppúgy, mint a vállalkozók felkarolását újra­kezdési kölcsön folyósításával. A lakossági szolgáltatá­sokon kívül teljes körű banki szolgáltatást kívánnak nyúj­tani a városi és városkörnyéki vállalatoknak, szövetkeze­teknek, kis és nagy gazdálkodó egységeknek.- fké - rz ­Dr. Falus András, az MHB hálózati ügyvezető igazgatója átvág­ja a szalagot Máté Lajosné igazgató köszönti a megnyitó résztvevőit Kennedy űrközpont (USA) az 1984-ben Föld körüli pályára állított műhold berende­zéseit a Columbia űrrepülőgép visszahozta, amelynek rakteréből január 30-án ki­emelték további vizsgálatok céljából. Szűrős Mátyás az újságírószövetség elnökségi ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) problémákat vettek górcső alá, mint például a megyei lapok helyzete, a tv és a rádió kuratóriumá­nak tevékenysége, illetve a sajtó függetlenségét, önállóságát szavatoló törvénykezés állása. Az elnöki látogatásnak közvetlen aktualitást adott, hogy a parlament szerdán döntött a sajtó- törvény módosításáról. Szűrös Mátyás e határozatra utalva emlékeztetett arra, h ogy bár a sajtó működése újabb fontos garanciális elemekkel gazdagodott, nélkülözhetetlen egy új, korszerű tá­jékoztatási törvény megalkotása. Ennek feladata azonban valószínűleg már a szabad választások után összeülő új Országgyűlés feladata lesz. Addig is a sajtónak a békés átmenet elősegítésére kell összpontosítania erőit, csillapítva a magyar közéletben tapasztalható „rosszindulatú jelensé­geket”. Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztársasági elnök határozott véleménye: koráb­bi pártelkötelezettségükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei saj­tóorgánumoknak. Az elnökségi ülésen a legélénkebb eszmecsere éppen e kérdés kapcsán ala­kult ki. A MUOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozottállásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulaj­donában lévő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Ehhez képest so­vány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpolitikai célok követésére. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott álláspont szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklarációját követően megkezdődött a fiatal, te­hetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadóvállalatok helyzetét is rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. A megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva elképzelhetőnek tartotta, hogy valamelyik illetékes parlamenti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjesszék az Országgyűlés elé döntés­re. Hozzátette azonban, hogy a problémáról - úgymond a korrektség okán - még szót vált Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével. ' Szűrös Mátyás a tv-, rádiókuratörium ügyében is osztotta a MUOSZ álláspontját; hangsúlyo­zottan magánvéleményként úgy fogalmazott: „a kuratóriumot, úgy ahogy van, fel kellene számol­ni”. A testület felállítását egyébként - mondta - már kezdettől ellenezte, s e véleménnyel azono­sult például Nyers Rezső is. Mindketten úgy vélték, h ogy nincs szükség ilyenfajta módszerekre; a sajtó nagyobb bizalmat érdemel, hiszen felelősen gondolkodó emberek dolgoznak e területen. Bár az elnökségi ülést a belpolitikával Összefüggő problémák uralták, a nemzetközi politika sem maradhatott ki a kérdések köréből. Az elnökség tagjai a Szovjetunióból érkező nyugtalanító hírek kapcsán kereken feltették a kérdést: mennyire biztos Gorbacsov helyzete, várható-e vala­mifajta konzervatív átrendeződés. Szűrös Mátyás értékelése szerint bármennyire súlyos problémákkal néz is szembe Mihail Gor­bacsov, egyelőre van elég „tartaléka" ahhoz, hogy az ország első számú vezetője maradjon, ami nem pusztán a Szovjetunió, hanem az egész világ érdeke is. Ami a feszültségek gyökereit illeti, világosan látszik, hogy a szovjet vezető lépéshátrányba ke­rült számos igen súlyos kérdésben. Az alapprobléma azonban'az, hogy az élet kikényszerítette váltás, megújulás került késésbe, amiben magának a szovjet vezetőnek is része van, hiszen még ő is a „régi iskolában” tanult. Nagy csapást jelentett a radikális megújulási törekvésekre Andrej Szaharov halála is. A magyar megítélés alapján a lépéshátrányt okozó hibák közé sorolta az ideiglenes köztársa­sági elnök, hogy Gorbacsov nem reformálta meg a pártot. A közép-kelet-európai térségben vég­bement változások ma már egyértelműen bizonyítják, hogy ez a megújulás egyik alapfeltétele. A szovjet vezetők még mindig abból a tételből indulnak ki, hogy az egypártrendszer keretei között megteremthető a demokrácia. A magyar megítélés szerint azonban pluralizmus nélkül nincs demokrácia. Bár elméleti tétel­ként elfogadható a szovjet álláspont, a valóság még soha sem igazolta azt a tételt. Mihail Gorbacsovnak olyan súlyos problémákkal kell megküzdenie, mint a gazdasági reform, a nemzetiségi kérdés és az apparátus „áthangolása". E nagy horderejű problémák megoldása so­rán a már említett lépéshátrány mellett Mihail Gorbacsovnak a Szovjetunió helyzetéből adódó „nagyhatalmi görccsel” is meg kell küzdenie, ami az új gondolkodásmód próbaköve is egyben. Ami Magyarország és a Szovjetunió viszonyát illeti, Szűrös Mátyás nézete szerint hazánknak úgy kell alakítania politikáját, hogy egy esetleges szovjet konzervatív átrendeződés se gyakorol­hasson nyomást a magyar belpolitika alakulására. E szempontból a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása nemcsak nemzetközi, h anem fontos belpolitikai kérdés is. Az MTI tudósítójának külön kérdésére az ideiglenes köztársasági elnök reálisnak ítélte, hogy a szovjet csapatok még az év végéig távozzanak Magyarországról. Szűrös Mátyás osztotta azt a vé­leményt, amely szerint magyar földön való állomásoztatásuknak immár sem politikai, sem katonai indoka sincs. Fontosnak tartotta azonban, hogy a kivonásról kezdődő tárgyalásokon hazánk kel­lő tapintattal, a szovjet fél érdekeit is figyelembe vevő körültekintéssel járjon el. Hasonló körülte­kintést kell tanúsítani a kivonás végrehajtásának várható nehézségeivel kapcsolatban is: biztosí­tani kell a megfelelő ütemezést, s mindent meg kejl tenni a jószomszédi viszony megőrzése érde­kében. A lemondást fontolgatja három vb-tag (Folytatás az 1. oldalról.) történő részvételről. Álláspontjához Wé- ber Antalné pedagógus is csatlakozott, aki a félreinformáltságot jelölte meg a helytelen döntésekkor, s ugyanakkor ne­hezményezte, hogy az utóbbi tanácsülé­seken a pártok gyakorta felkészületlen képviselői miatt nincs érdemi munka. Ezt követően Révai Ferenc szakoktató jelen­tette be, hogy szintén foglalkozik a le­mondás gondolatával, a tanácstestület cselekvésképtelen, egyebek mellett a pártok képviselőinek nyomásgyakorlási módszerei miatt. Dr. Berta Attila rendőr őrnagy mindezekhez hozzátette, hogy ha a helyhatósági választások után a pártok képviselői ilyen felkészültséggel kíván­nak kormányozni, abban az esetben si­ralmas eredményre lehet számítani. Ál­lampolgári véleménye: amennyiben a pártok ütőképes tanácstestületet kíván­nak, akkor nem engedhető meg az álta­luk jelenleg alkalmazott halogató taktika. Ferincz János vb-titkár a leondási szán­dékokra reagálva arról tájékoztatta az ér­dekelteket, hogy azt a vb. - a jogkör hiá­nya miatt - ebben az esetben nem fogad hatja el, arról a tanácstagság dönthet. A Szekszárd Városi Ügyészségnek a tanácsi lakásépítési és -vásárlási támo­gatási ügyekben - bejelentett óvását a végrehajtó bizottság - hosszas vita után- zömében elfogadta. így az ügyészség által óvott határozatok a bíróság elé ke­rülhetnek, ahol az ehhez értő fórumon a szakemberek előtt az ügyfelek kifejthetik mindazon indokokat, amelyek motiválták őket igényeik benyújtásakor. A kérdéses tizenkilenc kérelemből négy alkalommal- dr. Gergelyffi László, Korcsmár István, Nemesné Hufnägel Mária és Vizdár Csa­ba esetében - a vb saját megítélése sze­rint helyes álláspontra helyezkedett, s a testületet egyéb alkalmakkor is - a téve­dés joga mellett - a segítő szándék vezé­relte. - szá -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom