Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

1990. február 1. KÉPÚJSÁG 3 Vállalkozó tanácsok A megújulás keresése, a gazdasági szféra változásai, új lehetőségei a helyi tanácsok számára is mozgásteret kínál­nak s a vállalkozói szemléletet erősítik:- Milyen ajánlásokat tett a Baranya Megyei Tanács a helyi szervezetek­nek?- Természetesen a vállalkozási kedv erősítését szorgalmazzuk a helyi taná­csoknál. Ugyanis amellett, hogy többlet- jövedelemre tehetnek szert, módjuk lesz feladataik szélesebb körű és magasabb előnyben részesülhet. Megfontolandó az üresen álló porták, épületek idegenfor­galmi hasznosítása, aztán a lakóépületek földszintjén a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, illetve értékesí­tése.- Ha az önkormányzatok s az önkor­mányzati tulajdon kérdésében döntés születik, könnyebb lesz a helyzetük, s a mérlegelési környezetük is a helyi taná­csoknak.- Valóban, ha egyértelmű lesz a dön­szintű ellátására - véli dr. Horváth Mag­dolna, a terv-közgazdasági és vállalko­zási osztály főelőadója. A kockázati ve­széllyel számolni kell, s ezért javasoltuk a kft. típusú vállalkozást, mert ez esetben a kockázatvállalás csak a bevitt tőke ere­jéig érvényesül.- Mely területeken előnyös a vállalko­zás a helyi tanácsók számára?- Véleményünk szerint a lakásépítés, a területelökészités vagy az építésre alkal­mas telkek felvásárlása mindenképpen tés a tulajdonosi jogosítvány kérdésé­ben, s ha a felmért tulajdont, a rendelke­zésre álló vagyon értékét a mai, valós piaci értéken állapítják meg, akkor lesz reális feltétele annak, hogy a helyi taná­csok is vállalkozások alanyaivá váljanak. Hozzá kell tenni azonban a teljesség kedvéért, hogy a mai, gyorsan változó gazdasági feltételek mellett nehéz konk­rét, az adott intézményre vonatkozó hosszú távú ajánlást adni.- csefkó ­Cédulák - félcédulák A nyugdíjas tanárnő öntevékeny. Kioszt egy „független” képviselője­löltet népszerűsítő sok­szorosított szórólapot az iskolában. Vigyék haza a gyerekek, majd a szülő választ - egyből. Vannak még többen is jelöltek, mint például a magyar és német nyelven egyaránt bemutatkozó, meg a volt orvos is. A szülő egyet kap, a „függetlent”, bizo­nyára ki is tölti a kopogta­tócédulát a kívánt névre, aztán majd a szavazáskor meglátja, kire szavaz, ha egyáltalán tudja, hogy ha egy kicsit is tájékozott, ak­kor lehet saját véleménye is. Egyébként még van ideje március végéig... A mackógyárban is kiadják a jelszót: arra kell szavazni, akit mond a fő­nök. Komolyan is veszik. A dolgozó hazamegy, kiadja a parancsot, arra szavaz mindenki, akit mondok. Arra az egyre és senki másra. így is lesz. Gyűjtik' az utódpárt je­löltjére is a szavazatokat, pontosabban a kopogta­tócédulákat, végül is kör­zeti orvos volt, igaz, el­hagyta a falut, párttitkár lett a szomszéd község­ben, de hát a szavazatok­ra azért szüksége lehet. Kap is. Még fiatal, első vá­lasztóktól is, pedig ők vál­tig állítják, nem érdekli őket a politika. Romániá­ban az ilyen korú kölykök forradalmat csináltak, nem is akármilyet. Nálunk nincs véleményük arról, ki lehetne az, aki képes len­ne őket képviselni. Ki se töltik, tán alá se írják, majd megteszi valaki helyettük, hozzásegítve a jelöltet a hétszázötven szavazat­hoz. * Pista bácsi, a friss nyugdíjas szidja az eddi­gi vezetést, meg hogy mindegy volt eddig is, kire szavaz az ember... Aztán mégis aláír, a lány majd kitölti, amire mondta a fő­nök. Nem tudja hogy újra ar­ra szavaz, akire eddig is tette. Gyermekésszel, gyer­mekcipőben jár még a demokrácia, ami tulaj­donképpen érthető is. Idő lett volna megtanulni, de mód nem volt. Most van mód, de még idő kell az alapokat elsa­játítani. bj Mától minden változik A jövő ügyfele matot fizet; a legkisebb címlet 5 ezer forint.- Melyik iránt legnagyobb az ér­deklődés?- Most a letéti jegy a legjobb. A ka­matot minimum egy évre fizetjük, há­rom évig lehet bent hagyni. Ha egy év lejárat előtt szüntetik meg, akkor az 1989. évre havi 1, 1990-re havi 1,5 százalékot fizetünk.- Nem beszéltünk még a takarék- pénztári kötvényről.- A takarékpénztári kötvény 1990 januárjától plusz 6 százalék prémiu­mot fizet, tehát ügyfeleink 18 száza­lék kamatot kapnak. Ezt a kötvényt az OTP 1987-ben bocsátotta ki 7 év lejárattal és 12 százalékos kamattal. Nem biztos, hogy érdemes most visz- szaváltani; lehet hogy jövőre jobb lesz.- Mi a változás a biankó takarékle­véllel kapcsolatban?- Eddig 50 ezres volt a legmaga­sabb címlet. Február 1-től ez 100 ezerre emelkedik, s ez további 100- 100 ezer forinttal növelhető március 1 -tői. Ekkor vezetik be a takaréklevél plusz elnevezésű betétformát is, 500 ezer forintos és afölötti címletekben. Az eddigi idei intézkedések ered­ményeképpen - mint megtudtuk - a betétek átlag kamata 6 százalékkal növekszik. Az OTP a betétek kamat­adóját ebben az évben is megfizeti az ügyfelek helyett.- Milyen mértékben kapcsolódott be az OTP a tőzsdei ügyletekbe?- Bármilyen értékpapír tőzsdei ér­tékesítésére és vásárlására megbí­zást fogadunk el. Lejegyezte: DOMOKOS ESZTER Fotó: GOTTVALD KÁROLY Javunkra nő a kamat? (Folytatás az 1. oldalról.) Minthogy január 1 -tői az OTP rész­ben már felemelte, részben február 1-től ismét felemeli a takarékbetétek kamatait, a kérdés szakértőihez - Rács Tibornéhoz, a folyószámlacso­port vezetőjéhez és Ringenbach Ká- rolynéhoz, a betétcsoport pénztárel­lenőréhez - fordultunk kérdéseink­kel.- Mi változott, mi változik a betétek kamataival kapcsolatban?- Minden, a látra szóló betét kama­tát kivéve, ami maradt 8 százalék. Ja­nuár 1-től az átutalási betétszámla kamata évi 12 százalékról 14-re emelkedett, a KST-betétekre pedig évi 8 százalék helyett 10 százalék kamatot térítenek az 1989. évi őszi befizetési időszak kezdetétől szá­mítva. Február 1-től a továbbiakban háromféle lekötés érvényes a köny­ves betéteknél, eszerint az 1 éves le­kötés esetén évi nettó 13,5 százalék helyett nettó 19, a 2 éves lekötés esetén 14 helyett 19,5, a 3 éves lekö­tés esetén 15 helyett 20 százalék a kamat.- Mi a helyzet a takaréklevél eseté­ben?- A takaréklevél kamata 6 év eltel­tével 16,5-ről 20,8 százalékra emel­kedik, ami a kamatadóval együtt bruttó 26 százaléknak felel meg. Az ifjúsági takarék- betét, új otthon betét és lakásta­karékossági be­tét, tehát a lakásra gyűjtött megtaka­rítások kamata 5 év útán 18-ról 22 százalékra emel­kednek. A takaréklevélével azono­san emeli a pénzintézet a nyugdíj előtakarékossági betét kamatát is. A gyámhatósági betétek kamata évi 20-ról 22 százalékra nő.- Mi a helyzet az értékpapírokkal, és mekkora érdeklődés mutatkozik irántuk?- Ezek inkább rövid lejáratú befek­tetésekre alkalmas takarékossági formák. Elég nagy irántuk az érdek­lődés mind magánemberek, mind in­tézmények részéről. Fajtái: a kincs­tárjegy, 3, 6, illetve 9 hónapra, ami bruttó 22,23,24 százalék kamatot fi­zet lejárat szerint; a legkisebb címlet 10 ezer, a legnagyobb 1 millió. Rö­vid lejáratú OTP-s értékpapírt 5 ezer­rel osztható összegben bármilyen összegig lehet váltani; lejárata maxi­mum 1 év, kamatot egy évre nettó 16,5, három hónapra 13, hat hónap­ra 15, 9 hónapra 16 százalékot fizet. Január 15-től új értékpapírként pénztárjegyet bocsát ki a takarék- pénztár, a legkisebb címlet 10 ezer forint, hetente fi­zet kamatot; a fu­tamidő 26 hét, a kamat nettó 17,6 százalék. Ezt még csak előjegyezni lehet. A letéti jegy, amely 1988 no­vemberében 18 százalékkal in­dult, ’89 októbe­rétől 21, idén ja­nuár 1-től 24 szá­zalék bruttó ka­Az operátornak sok a dolga - Gelencsér Gabriella föl sem néz Útibeszámoló (4.) Mint gyermek kezében a kés... Amikor második utam alkalmából vol­tam Erdélyben, akkor a végcélunk Gyer- gyószárhegy volt. Ide azért mentem el, mert az előző időkben rengetegszer megfordultam abban a kis faluban, ahol van egy ferences kolostor, egy ferences templommal, a ferences kolostor egy ré­szét elvették negyvenöt után, és 1974- ben képzőművészeti tábort alakítottak ki benne. Ennek a vezetését Zöld Lajos új­ságíróra bízták, aki ezt nagyon szépen tette. Úgy indult, hogy ez magyar képző­művészeknek lesz a tábora. Később ez fele-fele arányban eltolódott, egyaránt voltak jelen román és magyar képzőmű­vészek, majd egyre nagyobb létszámban románok. Én így tapasztaltam. De hát ezt fenntartással mondom... Ugyanebben a kolostorban 1978 óta népművészeti tá­bor is van. Az ott dolgozó népművészek csinálták a festett és faragott fa bútoro­kat. Minden cellában ágyak vannak, szekrények, asztalka, ülőke. Ezek a nép­művészek terítették be szőttesekkel-var- rottasokkal, gyönyörű szép tárgyakkal és kerámiával, kovácsolt vassal az épüle­tet. Például a kovácsolt vas Máthé Jenő csíkkozmási kovácsmester munkája. Je­nő bácsi egész Erdélyország legjobb ko­vácsa... Itt van egy kastély is, ami, ha jól emlék­szem, 1532-ből származik, és 1631-ben Lázár István főkirálybíró építtette át rene­szánsz stílusban. Folyamatosan történt a kastély helyreállítás», a bástyákban már múzeum működik, helyreállították a lo­vagtermet is gyönyörű bútorzattal. Itt ren­geteg látnivaló, néznivaló van. A táj szép­ségén kívül is. Én arra gondoltam, hogy Dombóvár testvéri kapcsolatot alakíthat ki Szár­heggyel. A festői táj miatt is, de el­sősorban az ott élő emberek miatt. Igaz, hogy ennek a kis községnek csak 4500 lakosa van, de én azt hiszem, hogy, ahogy a szobrászatban egy szobor mo­numentalitását nem a mérete határozza meg, Dombóvárnak nagyon jó az, hogy- ha egy ekkora községnek ő élni tud segí­teni. Ezért mentem Szárhegyre. Az ottaniak igen nagy örömmel fogad­ták ezt a gondolatot, bár félve adtam elő az ötletemet, tudniillik a belgák, a hollan­dok, á franciák, a németek már többször voltak ott, több rakománnyal, az egyik francia kisváros testvérkapcsolatot léte­sített velük, de a vezető, a tanácsi elöljá­ró, Kulcsár Géza elnök, aki a Magyar Te­levízióban is szerepelt múltkorában egy adásban, aláírta a papírt, és írt egy levelet „Dombóvár, Magyarország nemes váro­sa vezetőségének”. Szétosztottuk az adományt. Ide 18 ezer tojást vittünk többek között. De ren­geteg más élelmet is. És sok könyvet. A könyveket mindjárt az iskolába vittük, az iskola könyvtárának egyenesen. Csík Mária, a dombóvári iskola tanára készí­tett a gyerekekkel együtt harminc cso­magot, mindegyikben egy könyv, egy kis csokoládé és egy cím volt, hogy a szár­hegyi iskola tudja fölvenni harminc gye­rekkel a kapcsolatot, és most várják a le­veleket. Vittünk elég sok gyógyszert, gyerek- tápszert, bébiételt, egyszer használatos fecskendőket és még sok mást. Mindezt rögtön elvittem a rendelőintézetbe. Két orvos dolgozik Szárhegyen, egy körzeti orvos és egy gyermekorvos. Összeírtam mind az iskolában, mind a körzeti orvos­nál, mind a falu elöljárójánál, mind a két papnál: a ferences testvérnél és a plébá­nosnál, hogy ki mit kér, hogy, ha legköze­lebb megyünk, tudjuk, hogy mit vigyünk. Mert én bízok abban, hogy most valami elkezdődött. És azt hiszem, hogy nagyon nagy do­log egy ekkora falunak élni segíteni. Beszéltünk arról is, hogy tavaszi szü­netben meghívunk harminc gyereket, el­megyünk értük busszal, két nevelővel együtt elhoznék őket Dombóvárra, ahol családoknál laknának, és egy hét után visszavinnők őket. Aztán majd jön a nyár, a mi gyerekeinknek a szünete, és bízom benne, hogy megfelelő tanári felügyelet mellett, orvosi felügyelet mellett mi is el­mehetnénk egy sátortáborba, hiszen Szárhegy közelében ott van a Békás­szoros, a Gyilkos-tó, a gyönyörű táj... Megdöbbentett a mínusz 28 fok. Nem ehhez öltöztem. Erre nem számítottam. Ilyen hideget, azt hiszem, még nem éltem át. Egy idős bácsi azt mondta: nem szá­mít fiam, itt két éve mínusz negyven fok volt. Lepakoltuk az anyagokat, és késő este lett, mert egy családnál elbeszélgettünk. Az ottani tanácselnökkel, a tanárokkal - a lehetőségeinkről. Aztán visszamen­tünk Vásárhelyre. (Folytatjuk.) Hányadik köztársaság? (Folytatás az 1. oldalról.) Sokan hiszik tévesen azt, hogy 1849. április 14-én, a debreceni Nagytemplomban Kossuth Lajos köztársaságot kiáltott ki, amikor bejelentette a „Habsburg-Lotherin- geni ház” detronizálását, azaz trónfosztását. Csakhogy Magyarország államformája királyság maradt, Kossuth Lajos pedig kormányzó lett, a magyar történelem második kormányzója. Az első Hunyadi János volt, 1446. június 6-tól 1453. január elejéig. Egyébként a közhiedelemmel ellentétben Kossuth nem volt republikánus, ő is király­ságot akart, csak nemzeti királyságot. Ezt az emigrációban fejtette ki Lord Palmerston brit miniszterelnöknek (aki 1849-ben azt üzeni az orosz cárnak, hogy „végezzenek ve­le minél előbb”, mármint a magyar forradalommal), illetve Louis Napóleonnak, a fran­cia császárnak. 1849. április 14-én Kossuth előtt bizonyára Hunyadi példája lebegett, akinek fia, Mátyás végül is király lett. A harmadik magyar kormányzó Horthy Miklós volt 1920. március 21. és 1944. októ­ber 15. között. Az első magyar népköztársaságot 1918. november 16-án kiáltották ki Budapesten, amelynek elnöke 1919. január 11-től 1919. március 21-ig Károlyi Mihály gróf. 1919. március 21 .-1919. augusztus 2. között az ország államformája „tanácsköztársaság”, melynek elnöke Garbai Sándor. (Kun Béla, a tényleges vezető, külügyi népbiztos volt.) Az első magyar köztársaság 1946. február elsején született meg, elnöke a kisgazda- párti Tildy Zoltán. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott új alkotmány mondta ki a (má­sodik) népköztársaság megszületését. Az új államfői testület az Elnöki Tanács, amely­nek elnöke augusztus 23-tól Szakasits Árpád. Az 1989. október 23-i aktus jelképes lépés. A „nép” szó elhagyása nem a nép meg­tagadását jelenti, hanem arról van szó, hogy az elmúlt négy évtizedben a „Népköztár­saság” kifejezés a sztálini-posztsztálini pártállami struktúra szinonimájává vált egész Kelet-Európábán. (A „szocialista”, „demokratikus”, „népi demokratikus", stb. jelzők­kel együtt.) Magyarország egyébként háromszor volt önálló királyság történelme során. Először 1000 szilveszterétől 1526. augusztus 29-ig, a mohácsi csatáig, másodszor 1849. áp­rilis 14-től 1849. augusztus 13-ig, a világosi fegyverletételig, és harmadszor 1920. március 1 .-1946. február 1. között. Tulajdonképpen 1526-1541 között ha két királlyal is, de létezett a Magyar Királyság (Szapolyai és Habsburg Ferdinánd) azonban ez már nem tekinthető önálló államnak. Ferdinánd révén márfélig-meddig a Habsburg császárság része, Szapolyai révén pedig a törökök vazallusa. Magyarország két ízben volt egy multinacionális császárság tartománya, először 1526-tól/vagy 1541-től 1849. április 14-ig, másodszor 1849. augusztus 13-tól 1867- ig, a kiegyezésig. 1867-1918 között az ország a dualista Osztrák-Magyar Monarchia társállama. Magyarországnak még volt egy államformája mindezeken kívül: kb. a 880-as évek­től 1000. december 31-ig (más források szerint 1000. december 25-ig) fejedelemség volt. Igaz, Géza fejedelmet az egykorú krónikák gyakran említik királynak és koronával a fején ábrázolják... Reméljük, a mostani államforma történelmi mércével mérve is hosszú életű lesz, és hazánk végre tagjává válik a civilizált nemzetek nagy családjának. GAZDAG LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom