Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám

1990. január 20. TOLNATAJ - 5 Kudarcok, megpróbáltatások Vizsgázik a napház- Olvasni bioépitészetről, energiatu­datos, környezetbarát, ökologikus, bio- szolár, klímaorientált építészetről. A hangsúlyok mások, de a lényeg ugyan­az: megpróbálnak építészeti választ adni az energia és a környezet kihívásaira - mondja dr. Szász János építész, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola taná­ra. Az építész, aki 1980 óta foglalkozik e témával, ma családjával a Pécs városa által építtetett napház lakója. A nem egé­szen egy év alatt, mióta beköltöztek, két betörést is átéltek már. Az exkluzív épület felhívja magára a figyelmet, s kézenfekvő a következtetés: gazdag emberek lakják. A valóság azonban ennél prózaibb, a há­romgyermekes építész ugyanis inkább az átlag nagycsaládosok kategóriájába tartozik, mint a tehetősek közé.- Ma az egyszerű állampolgár is érzé­keli, milyen súlyos energiagondokkal küszködik az ország. Csak egy adatot említek az arányok érzékelése miatt. Az ország energiájának mintegy húsz szá­zaléka az épületek üzemeltetésére megy el, s ennek nagy része a lakások fűtése. Ez több tízmilliárdos tétel évente, s ezért egy-két százalékos megtakarítások is latba esnek. Arról nem is beszélve, hogy ma már az energiát egyre inkább kemény valutában kell számolni.- Külföldön mikor kezdődött az ener­giatakarékos építés?- A nagy energiaár-robbanás után, a hetvenes évek közepétől a világban egy­re nagyobb figyelem fordult a napener­giát hasznosító házak építése felé. Állító­lag csak az Egyesült Államokban két­százezer ilyen ház épült. Ez a szemlélet Európára is átterjedt, az energiatakaré­kos építészeti módok itt is tért nyertek az utóbbi évtizedben.- Magyarországon csak szórványo­san hallani ilyen próbálkozásokról, nincs benne a köztudatban, talán az építészek körében sem eléggé. A pécsi napház, mint kísérleti épület egyedülálló az or­szágban. 1985 óta ön mint szakember, s egy éve, mint lakó figyeli a ház működé­sét, mérésekkel ellenőrzi az eredménye­ket. Hogy vizsgázik a ház?- Időközben sok probléma adódott. A nem megfelelő nyílászárók, a hazánkban fel nem lelhető de egyébként kívánatos építési anyagok hiánya sok zavarhoz ve­zetett. Mi mégis ragaszkodtunk ahhoz, hogy nem használjuk fel a minisztérium által felajánlott valutakeretet a program­hoz. A házban felszerelt mérőműszerek esi. Az első laktációban 7900 liter tejet adott, a másodikban 9800-at. Csodála­tos magyartarka bonyhádi tájfajta. Tíz­ezerliteres magyartarka! - emeli ujját nyomatékül magasba Fábián Ferenc. A tejről, a minőségi és minősítési rend­szerről ejtünk szót. Mi több, szóba kerül az is, hogy egy szakmai fórumon a tejipar vezetője azt mondta, hogy 3,8-as zsírtar­talmú tejet nem is szívesen fogad, mert az a feldolgozás során több munkát ad ne­kik. Ugyanakkor a termelési főmérnök­nek másnap kiszólt X üzembe, hogy ne vizet vigyenek, hanem tejet. - Ennyit talán illusztrációként, rosszmájúskodtunk egy kicsit közösen. Kicsi bikanevelő tehén. S valóban megdöbbentő látvány földet söprő, ha­talmas tömött tőgye. Utódja van már Deb­recenben, van a Szekszárdi Állatte­nyésztő Vállalatnál, no és egy Szarkavá­ron. Talán a párhuzam sántít valame­lyest, de Kicsi tehénben valami hasonló, mint Kincsem volt annak idején a lóte­nyésztésben. Lesújtó pillanatok — Kiderül az is a beszélgetés és a telepi séta során, hogy az országban a legjobb magyartarka-tenyésztő szövetkezet a kocséri, ahol minden állomány törzste­nyészet. A bonyhádi sem utolsó, de Ko- csér a favorit. Persze, az is igaz, ha a Völgységben nem élnek olyan fanatiku­san állatszeretö és az állatokhoz értő gazdák és majdan később téeszvezetők, akik mindent megtettek ennek az állo­mánynak a létéért, akkor bizony csak a múlt emlékein lehetne ma e fajta kapcsán meditálni. De voltak ilyen emberek, s ha kellett, veszekedtek, ha muszáj volt, hall­gattak és nyeltek, s ime mára eredménye is van mindennek. A Pannónia Téesz már 300 bikát adott el az államnak tenyészál­latnak, s ez nem semmi. Érkezik az információ, a teherautó elin­dult az egyes telepről, így azonnal Má­tyás János kerül szóba újfent.- Igazán akkor derült csak ki, hogy mi­lyen kiváló szakember, amikor éppen Vetkóztetes... hiányzott, s nekem kellett két birkát le­vágnom - meséli Fördős József. Óriási a munkabírása. A két birkával bizony egész nap eldolgoztam, mire ő másnap megjött és munkaidőben 36-ot levágott, s közben egy tehenet is... Az, aki vezető, legyen tájékozott min­denben, még az új malacárakban is - kö­szön el Fábián Ferenc, s megy a malac­piacra. Hamarosan kiderül, mennyire fogják a normálistól eltéríteni az árakat az új kormányzati intézkedések, beszélge­tünk közben ilyesmiről. A piaci árfelhaj­tás tényezőiről, amire a főállattenyésztő is visszafordul véleményével.- A hazai piacon előbb-utóbb telített­séget hoznak az új szabadárak, s ez nyit­ja az exportpiaci kapuinkat is, és mintegy automatizmusa indulhat meg a valutater­melés folyamatának, ami igy önmagát V WM 1 'll 1 1 %^p A belső tér is igen drágák, s bár többségük szocia­lista relációból származik, meghibáso­dás esetén nehéz és költségigényes a pótlásuk.- Hogy tud híveket szerezni s hogyan tudja népszerűsíteni az energiatakaré­kos építési módot? Tapasztalataim sze­rint ugyanis nem eléggé terjedt el a köz­tudatban s talán az építészek körében sem, sokan új stílusnak gondolják. Nyil­vánvalóan nagy a költségigénye is. Kap­ható-e rá állami támogatás?- Nálunk, a műszaki főiskolán néhány órában ismertetjük meg a hallgatókkal, s a posztgraduális képzésben'is minimális szerepet kapott. A kérdés második felére válaszolva: nem jár rá állami támogatás.- Köszönöm a beszélgetést.- csefkó - Fotó: TÓTH LÁSZLÓ fogja majd gerjeszteni. Lesz hús, csak nem biztos, hogy mindenki meg is tudja azt venni! Elköszön, elmegy. Az IFA platóján padozathoz szorított fejjel érkezik a 11 hónapos, állandóan fú­jódó bika. Kíváncsian várom, hogyan ké­rik meg arra, hogy önként lekecmeregjen a teherautóról. A módszer huncut, de praktikus. A kötelet lekötik a földön egy vaskarikába... s a teherautó szépen las­san, komótosan megy ki a jószág alól. A fiatal bika ügyes, s mikor már nincs más megoldás, leugrik. Előbb féltérdre esik, de hamar föláll. Szokatlan körötte minden, érződik is idegességén. Mátyás János gyors és szakszerű, már a kényszervágó padozatához van kötve a kötél... Lendül a tagló... A test elzuhan, de a szemei nyitva maradnak az állatnak. S hogy ne érezze az elmúlás gyötrelmeit, a tarkóra újra lesújt a fejszeszerű fegyver.- Gimesi István' kiváló mesterem volt, bátran mondhatom - meséli munka köz­ben Mátyás János. A szakma minden for­télyát megmutatta annak, akin érezte az érdeklődést. Látszott ott, hogy ki akar pa­pírt, ki meg szakmát... Türelme volt az emberhez. Forgatta a kést, igy fogd, amúgy tartsd... Kaposváron tanultam a szakmát. Mátyás János sem szeret ölni, de ez a szakma ezzel is jár, s akkor már a ho­gyan, nem mindegy. A kínlódó, lábatört jószágnak megváltás a biztos taglókezé- lés.- Volt tehene a Janinak, amit ő nem is tudott levágni, annyira szerette - érkezik a beszélgetéshez komája, Eisensehr Mi­hály. Nekem kellett megcsinálnom, Kérdezem a mestert, a fiából is hentest nevel?- Azt biztosan nem! Ennyi munkát ne tanuljon...- Akkor mi lesz?- Partizán... - nevetünk össze a vála-, szón mindhárman. Közben a jószág vetköztetéséhez fo­gott már a hentes. Jó böllér, a hírek sze­rint a házakhoz is szívesen hívják. Már neve van Kakasdon, s az utóbbi időben több is a kuncsaft a disznóvágásra, mint amit elbír.- Otthon a négy tehén, a bikák, az anyakoca, a húsz hízó.- Megéri még az állattartás?- Ha valaki nagyon odafigyel, még ma is megéri. Csak sok munka, sok törődés, meg szerencse, szerencse kell az állat­hoz.- Úgy érzem megelégedett, s kissé megfáradt...- Az vagyok. Megelégedett. Ami célt ki­tűztem magam elé, el is értem. Itt szület­tem Kakasdon. El sem mennék innen. A szülői portán építettünk házat, most már csak az egészségre kell vigyázni. Serényen dolgozik. Gyors és ügyes minden mozdulata. Fölöslegesen nem lép egyet sem. Az arab szokásokról, a saktervágásról mesél - miközben szer­számról is szól.- Hajtós típus vagyok. így nevelkedtem - válaszol magától is csodálkozó pillan­tásom láttán. Heten vagyunk testvérek, s mind vitte valamire, de kicsitől a nagyig mind be is volt fogva a munkába. Később a román események, a kint élő rokonaik kerülnek szóba.- Adtam, segítettem! Hogyne tettem volna. Ez az ország a mienk, ahová jutott, azt se a melós csinálta. Mi tettünk az asz­talra, de úgy látszik, sok volt, aki csak el­vett róla, s most itt állunk. Tizenegy órakor jött a teherautó, s dél­után háromkor már Juhász Józseffel mérték fajtánként a húst. Ez belsőség... ez combhús és ennyi... lapocka... annyi... A délutáni etetéshez érkező kisbusz és a telep kakasdi dolgozói érkeznek a hús­boltba. Ki ezt visz, ki azt kér. Mátyás Já­nos mér, csomagol és számol. Fél napját láttuk. Otthon a feleség, a gyerekek és a má­sodik műszak várja. SZABÓ SÁNDOR Fotó: RITZEL ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom