Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-15 / 12. szám
2 Képújság 1990. január 15. Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (Folytatás az 1. oldalról.) szert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az ország 176 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok, további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el. A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod- Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4). Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül - akár függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben indulnak - a szavazópolgároknak egy személyre kell félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. A választáskor a szavazópolgárok még egy szavazócédulát kapnak majd, ez lesz az úgynevezett területi lista. Ezeken a listákon csak a pártok indíthatnak jelölteket. Ilyen területi listát az a párt állíthat, amely a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében két egyéni választókerületben állított jelöltet. A területi listák alapján 152 képviselői helyen osztozhatnak majd a pártok. A területi választókerületeket figyelembe véve a legtöbb mandátumot Budapesten (28), Pest megyében (14) és Borsod- ■ Abaúj-Zemplén megyében (11), mig a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni. Amikor a választópolgár a területi listára szavaz, lényegében egy pártra adja le voksát. A pártokra leadott szavazatokat országos és területi szinten összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján állapítják meg, hogy melyik párt hány képviselői mandátumot szerzett meg. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott. A harmadik jelölési mód az országos lista. Ilyen listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókerületben (Budapest és a 19 megye) közül legalább hétben állítottak listát. Ezekre azonban a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak. Az országos listán megszerezhető 58 mandátumot rendkívül bonyolult arányszámítási rendszer alkalmazásával töltik be. Elkészítették a román választási törvényt (Folytatás az 1. oldalról.) sokkal józanabb döntést hozhatna egy népszavazás. Dumitru Mazilu többek között elmondta: pénteken este őt felkérték, hogy menjen a tüntetők közé és mondjon beszédet.-„Úgy érzem, nem cselekdtem helyesen, engedtem bizonyos nyomásnak, a pillanatnyi hangulatnak, s emiatt olyan engedményeket tettünk, amivel mi sem értettünk egyet.” Petre Roman kormányfő elsősorban a gazdaság helyzetéről adott képet. Bejelentette: készül a vállalkozói törvény, és a kisipar fellendítését szolgáló rendelkezés. A gazdaságot át kell szervezni, a gazdaságtalan szférákat megszüntetik. Emiatt elkerülhetetlenné válik a munkaerő-felesleg, de a kormányzat gondoskodni kíván arról, hogy átképzéssel, átcsoportosításokkal megoldják a ne- he'zségeket. Gondokat okoz az alapanyagok biztosítása, az import sem egyik napról a másikra javít a gondokon. Jelenleg a legnagyobb problémát az energiahelyzet okozza, a kormányzat arra kényszerült, hogy egyes üzemekben energiafaló részlegeket átmenetileg szüneteltet. Tüntetés Mongóliában A mongol politikai és társadalmi élet demokratizálását és a Mongol Népi Forradalmi Párt hatalmi monopóliumának megszüntetését követelte vasárnap Ulánbátorban több ezer tüntető. A helyi Lenin-múzeum előtt megtartott nagygyűlés szervezője, a Mongol Demokratikus Szövetség nevű társadalmi szervezet felszólította az ország lakosságát, hogy tegyen erőfeszítéseket a jelenlegi rendszer felszámolásáért. A szövetség nevében felszólaló szónokok úgy fogalmaztak, hogy ezt a rendszert minden ízében a sztálinizmus szelleme hatja át. A tüntetők követelték a központi állami könyvtár előtt álló Sztálin- emlékmű lebontását. Szovjet fegyverpanama (Folytatás az 1. oldalról.) mányú, korszerűsített T-72-esek teljesen harcra készen. A vasúti hatóságok és a helyi KGB ügynökeinek érdeklődését az keltette fel, hogy az előírt katonai kiséret helyett mindössze három polgári személy felügyelt a „szállítmányra”. A hatóságok érdeklődését látva mindhárom olajra lépett, sorsára hagyva az egyik uráli hadiipari üzemben gyártott fegyvereket. S habár az eddigi vizsgálatok sok mindenre fényt derítettek, az még mindig nem tisztázott teljesen, hogy ki is a tankok tulajdonosa, s kinek is akarták eladni a korszerű fegyvereket - írja a lap. A szállítmányt a kísérőokmányokban „szállítóeszközök, összeszerelt állapotban” elnevezéssel illették. A rajtuk lévő gépfegyverek „vasúti kályhák” voltak a szállítási okmányok szerint. A KGB vizsgálatot indított az ügyben, s a szovjet lap információi szerint „az egyik európai ország egyik cége” volt a szállítmány címzettje. Lehet, hogy ezt követően a világ valamelyik forró térségébe kerültek volna a tankok, de az sem kizárható, hogy a Kaukázuson túli szovjet területeken tevékenykedő szélsőségesek is nagyon örültek volna a T-72-esek tűzerejé- nek, támogatásának - vázolja a lehetőségeket a Szovjetszkaja Rosszija. Akik a hírekben szerepelnek: Kaifu, a rendhagyó Különleges körülmények kényszerítő hatására, rendhagyó módon került a csúcsra Kaifu Tosiki, Japán hetvenhato- dik miniszterelnöke, akinek a neve - akárhogyan is alakuljon a jövője - egybeforr a távol-keleti hatalom európai és kelet-európai nyitásának meghirdetésével. A japán parlamenti demokrácia történetében másodszor fordult elő a múlt év augusztusában, hogy ketten is pályáztak a kormányfői posztra. Mig a felsőház - amelyben a háború után először felülkerekedett az ellenzék - Dói Takakót, a Japán Szocialista Párt elnökét kívánta a miniszterelnöki bársonyszékbe emelni, addig az alsóház, élvezve a kormánypárt abszolút többségét, az akkor 58 éves politikus mellett döntött. Egy éven belül háromszor cserélt gazdát a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöki és igy a miniszterelnöki kettős hatalmi posztja: végre lecsillapodhattak a pénzpolitikai manőverek, vesztegetési botrányok és a magánélet zűrzavarai miatt felkorbácsolt kedélyek a felkelő nap országában. 1989 augusztusa óta Kaifu Tosiki a japán politika első számú irányítója és képviselője. Pályafutása és megválasztása több szempontból is rendhagyó. Kaifu 1931. január 2-án Aicsi tartományban, Tokiótól 300 kilométerre nyugatra, egy kisvárosi fotóstúdió vezetőjének az első fiaként született. Ö a távol-keleti ország első, már Sova császár (a néhai Hirohito) korszakában született kormányfő. Ezatény nem keveset jelent a japánok szemében: a háborúhoz vajmi kevés a köze, és neveltetése, ‘ oktatása sem a vérzivatart hozó japán politika, hanem a háború utáni évekre esik. Sorsába egy középiskolai tanár személyében a véletlen szólt bele. Tanára ugyanis felfigyelt „Tosi Csan” előadói tehetségére, és benevezte egy beszédversenyre, amelyet Kaifu megnyert. Szakmáját (a Waseda egyetemen jogot tanult) és politikai pályafutását egyaránt kiváló szónoki képességeinek köszönhette. Erről nagy jelentőségű berlini beszédének hallgatói is meggyőződhettek a múlt héten, és mindazok hallhatják majd, akik szerdán beférnek a közgazda- sági egyetem aulájába, ahol a japán kormányfő a tervek szerint találkozik a magyar egyetemistákkal. Kaifu Tosiki a legfiatalabb képviselőként, 29 éves korában kezdte politikai karrierjét. A tiszta politikájáról híressé vált későbbi miniszterelnök, Miki Takeo frakciójához tartozott, majd a kormánypárt legkisebb csoportjához, a Komoto-frakcióhoz csatlakozott. Önamgában az is szokatlan, hogy ebből a politikai csoportból a csúcsra emel-. kedhetett; az példa nélküli, hogy pártelnök lett, holott korábban nem volt frakcióvezér és az LDP három kulcspozíciója közül egyet sem töltött be. A kormányban sem állt kulcstárca (külügyminisztérium, pénzügyminisztérium) élén, „mindössze" az oktatási miniszterségig vitte. Kaifunak talán éppen ezek a „hátrányai” váltak előnyére. A kormánypárt kompromittált csoportjai és frakcióvezérei úgy látták, hogy a tiszta kezű Kaifunak talán esélye lesz arra, hogy akár átmeneti kormány fejeként is kivezesse a Liberális Demokrata Pártot a népszerűtlenségi hullámvölgyből. A legutóbbi közvéleménykutatási adatok szerint úgy tűnik, ez sikerül is neki. A japán politika paradoxonaként azonban az LDP-ben, amint egy kissé magához tért a válságból, azonnal feléledt a rivalizálási kedv is. Azzal, hogy viszonylag sikerült elcsitítania a párt körüli vihart, Kaifu saját karrierjét ássa alá: rri^r némiképp elterjedt a vélemény, hogy „a mór megtette a kötelességét...” Lehetséges azonban, hogy a hagyományosan belpolitikával elfoglalt honatyák szemléletét az események módosítják. Kaifu Tosiki ugyanis röviddel hatalomra kerülése után bejelentette keleteurópai látogatási tervét. A külpolitikai lépés mögött sokan belpolitikai célokat sejtettek. Azóta azonban a sorsfordító európai események felértékelték Kaifu látogatását. A kormányfőnek pedig volt ereje és bátorsága ezt nemcsak felismerni, hanem ebből a tényből Japánra nézve messzemenő következtetéseket is levonni - lényegesen rövidebb idő alatt, mint ahogyan azt Japán esetében megszokta a világ. Kaifu ki merte mondani, hogy Japánnak, mint politikai hatalomnak is felelősen kell figyelemmel kísérnie a világ eseményeit - nemcsak az üzleti haszon szemszögéből, gazdasági nagyhatalomként. Akárhogyan is alakuljon a február 18- ra kiírt választás eredménye, a nagyszabású politikai nyitás és az új típusú, stratégiai jelentőségű gazdasági és politikai segítségnyújtás Kelet-Európa reformokban úttörő országainak mindenképpen Kaifu Tosikihez, a Magyarországra látogató első japán miniszterelnök nevéhez fűződik. TROM ANDRÁS MTI-Panoráma Szociálpolitikai találkozó Szekszárdon " (Folytatás az 1. oldalról.) Erről s délelőttről dióhéjban hadd mondjunk el annyit, hogy a szociálpolitika mint tanfolyam mindössze öt éve indult; Magyarországon a szociálpolitikát sokáig nem tartották hivatalosan kívánatos diszciplínának. A pártokkal folytatott vita során felmerült: ha van piacgazdaság - amellé milyen alrendszer kell? Ezt elemzi az iskola, tanfolyam, illetve kurzus; a különböző liberális, demokratikus és szocialista érdekekben érdekelt embereknek együtt kell gondolkodniuk annak érdekében, hogy egy holnapi Magyarországon milyen értelmes célok érdekében lehet együttműködni. Ennek a vitának nem volt semmilyen írásos vitaindító anyaga. Műhelymunka folyt. A javaslat tartalma, amit Ferge Zsuzsa szociológus fogalmazott meg, a következő két éven át tartó együttgondolkodás - de ez sem kötelező... A pártok képviselői kifejtették az általuk képviselt programok idevágó vonatkozásait. A kívülálló szemlélőnek az volt a benyomása: az igazi cél nem a pártok hatásgyakorlása a szociálpolitika meglévő és képzés alatt álló szakembereire - hanem fordítva: a szociálpolitika sürgető igényeinek ismertetése a választások előtt álló pártokkal. Úgy érzem, a legfontosabb, hogy Ferge Zsuzsa álláspontját ismertessem az elhangzottak közül: elsődlegesen leszögezte, hogy alapkérdés a társadalmi alapértékek vegyítésének aránya - a szabadság-egyenlőség-testvériség illetve szolidaritás - ezekhez a vita résztvevőinek van-e viszonyuk és milyen arányban; másodszor: mennyire van szó egy ilyen vita kapcsán csak szociálpolitikáról, vagy előfordulhat-e, hogy egy szélesebb körű fogalom lép előtérbe, ami nem más, mint a társadalompolitika? Ez ugyanis feltételezi a gazdasági és szociális viszonyok vizsgálatát egyrészt, másrészt a politikához való viszony tisztázását. Harmadik szempont: ha igaz, hogy a társadalompolitika arra ad magyarázatot, hogy a társadalom hogyan legyen társadalom, nem egyének egymás ellen fordított halmaza, akkor e sze- -rint is kellene működnie. Tisztázásra vár, hogy voltaképpen kinek az érdekében működik - mindenkiében, vagy sem... Több próbálkozás látott napvilágot annak érdekében, hogy az összes pártok jöjjenek össze ebben a témakörben. De legtöbbször antagonisztikus viták jöttek létre. A jelen találkozásban nem vett részt az SZDSZ és a FIDESZ. A megbeszélés lényege: védje magát a szakma, hogy ne egyéb érdekek szolgálatába állítsák, és ne tévessze senki szem elől, a szociálpolitika középpontjában az ember áll - a pártérdekek fölött. DOMOKOS ESZTER Közéleti hír A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete értesíti a lakosságot, hogy Szekszárdon, a Hunyadi u. 5. szám alatti székházban (voltTIT-székház) választási ügyeletet tart, vasárnap kivételével naponta 8 órától 18 óráig. Telefonszám: 15-930. Értesítik továbbá az érdeklődőket, hogy 1990. január 16-án, kedden 18 órai kezdettel, az említett székházban nyilvános taggyűlést tartanak. Előadó vendég lesz: dr. Varga László, New York-i ügyvéd, volt demokrata néppárti nemzetgyűlési képviselő, jelentős közéleti személyiség, a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének (World Federation of Free Hungarian Jurist) elnöke. Az előadás témája: Megújuló magyar politikai élet - a külföld szemével. Az összejövetel nyilvános, ezért pártállásra tekintet nélkül mindenkit tisztelettel vár a Kereszténydemokrata Néppárt Figyelmeztető sztrájk A Közúti Közlekedési Szakszervezet 1990. január 18-án 7-9 óra között országos figyelmeztető sztrájkot szervez a közúti közlekedésben dolgozó munka- vállalók körében, gazdasági és szociális érdekeik védelmében. 1989. november 25-i kongresszusunk határozott lépéseket sürgetett az évek óta halmozódó problémáink mielőbbi megoldására. A meglévő feszültségek oldására több alkalommal kezdeményeztünk intézkedéseket, melyek eddig ígéreteket, jobb esetben újabb feszültségeket okozó részmegoldásokat eredményeztek. Eközben életszínvonalunk és munka- feltételeink az országos átlagnál lényegesen gyorsabban romlottak. Az állam saját feladatát nem vállalva, vállalati hatáskörbe rendelte a menetrendszerű s^mélyszállitást, de ugyanakkor nen\ gondoskodott annak feltételrendszeréről, a versenyszférába tartozó áruszállításnál pedig nem teremtette meg az esélyegyenlőséget. Tagságunk, a közúti közlekedésben dolgozók eddigi fegyelmezett és korrekt magatartásával való visszaélésnek minősíti az illetékesek halogató taktikázását, mellyel elodázzák legégetőbb gondjaink érdemi megtárgyalását és megoldását. Ezért vagyunk kénytelenek a törvény biztosította végső eszközhöz folyamodni. Ezzel a figyelmeztető sztrájkkal nyomatékot kívánunk adni tárgyalókészségünknek és jogos követeléseinknek. Felhívunk egyúttal minden munkavállalót és szakszervezeti tagot, akik követeléseinket támogatják, legyenek szolidárisak akciónkkal. Tisztelt utasainktól ésfuvaroztatóinktól is elnézést kérünk az okozott kellemetlenségekért. Kérjük, hogy megértésükkel támogassák megmozdulásunkat. A Közúti Közlekedési Szakszervezet Országos Titkári Értekezlete Ifjúsági Díj, március 15-én A Minisztertanács felhatalmazása alpján a művelődési miniszter Ifjúsági Dijat adományoz március 15-e alkalmából azoknak a magyar állampolgároknak, közösségeknek, akik kiemelkedő szerepet vállalnak a gyermekek és fiatalok nevelésében. Segítik társadalmi beilleszkedésüket, tisztes életpályára juttatásukat, részt vállalnak gondjaik enyhítésében, továbbá munkájukkal hozzájárulnak, kiemelkedő példát szolgáltatnak a gyermekek és fiatalok egészséges életviteléhez, személyiségük gazdagításához. A miniszter felkéri a gyrmekek és a fiatalok közösségeit, szervezeteiket és fórumaikat, valamint az értük és érdekükben működő társadalmi és érdekképviseleti szervezeteket, intézmények munkaközösségeit, hogy tegyenek javaslatot az 1990-ben adományozható kollektív vagy egyéni Ifjúsági Díjra. Kérik, a javaslatokat 1990. febrruár 10-ig a megyei, fővárosi tanácsok ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakigazgatási szerveihez, vagy az ifjúságpolitikai kormánybiztos titkárságára (1054 Bp., Rosenberg házaspár u. 1.) juttassák el. A javaslatokat a döntést megelőzőén megyénként és országosan kuratóriumok rangsorolják.
