Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-21 / 302. szám

Március 16-án feloszlik a Tisztelt Ház TÁRSADALMI POLITIKAI NAPILAP • XXXIX. évfolyam, 303. szám ARA: 4,30 Ft 1989. december 22., PENTEK (Ne) éljen Nicolae Ceausescu Bukarestben is tüzet nyitottak a tömegre és harckocsikat vetettek be A Scinteia szerint nagy munkaközösségek kézzelfogható jelét adták a párt körüli megbonthatatlan egységüknek Bukarestben a csütörtök déli órák­ban nagygyűlést tartottak, amelyen helyi üzemek, vállalatok, intézmények dolgo­zóinak sok tízezres tömege vett részt. A megmozdulás résztvevőinek egy cso­portja megzavarta a nagygyűlést. Az esemény azzal kezdődött, hogy üzemek képviselői elítélték a „terrorista bandáknak” nevezett csoportok temes­vári rendzavarását. A köztársasági palota és a pártközpont által határolt téren összegyűlt tömeg él­tette a pártközpont erkélyén megjelent Nicolae Ceausescut. Amikor a párt és ál­lam vezetője a mikrofon elé lépett és megkezdte beszédét, első mondatai után a televízió és a rádió megszakította az adást. Ceausescu beszédét ugyanis hangza­var, moraj zavarta meg, Ceausescu meg is állt beszédével, amelyet papírról olva­sott, fején perzsa kucsmával. A néhány perces megszakítás után a televízió és a rádió visszakapcsolta a helyszínt, ekkor Ceausescu beszédében felhívta a dolgozókat a szocialista vívmá­nyok megvédésére; az egybegyűltek nagy tapssal fogadták bejelentését, hogy januártól javítják a dolgozók bérét. A be­széd viszonylag rövid volt, s láthatóan gyorsan befejeződött a nagygyűlés. A nagygyűlés résztvevőinek egy cso­portja, amely megzavarta Ceausescu be­szédét, elvonult a helyszínről és az utcán kiáltotta: „Szabadságot” „Temesvár”. A menet Ceausescu-képeket tépett össze és zászlókat égetett el. A román sajtó egyébként nagyarányú kampányt kezdett, amely Ceausescu szerda esti beszédének hangnemében elítéli a temesvári „huligán, terrorista, fa­siszta, provokatív akciókat”. A Scinteia csütörtöki cikke szerint a párt és állam vezetőjének beszédét kö­vetően üzemi gyűléseken „nagy mun­kásközösségek kézzelfogható tanújelét adták a párt körüli megbonthatatlan egy­ségüknek”. A lap szerint a beszédet „élénk lelkesedéssel, mélységes érdek­lődéssel és teljes egyetértéssel követték figyelemmel az ország egész területén”. A gyűlésekről szóló beszámolójában a párt központi lapja kiemeli: a résztvevők felháborodással szereztek tudomást „az elítélendő, terrorista, tisztán fasiszta, pro­vokatív temesvári akciókról, amelyeknek nyílt célja az volt, hogy megbontsák az ország politikai és gazdasági egyensú­lyát, megcsonkítsák a nemzeti területet (Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet csapatok hazánkban tartózkodásának már nincs sem katonai, sem politikai oka Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának együttes ülése Döntés született arról, hogy a szovjet csapatkivonások folytatásaként jövőre kivonnak hazánkból egy harcászati ra­kétadandárt, egy vadászbombázó repü­lőezredet, egy gépesített lövészezredet, két harckocsi-zászlóaljat és két építőala­kulatot. Az év elején már bejelentett csapatki­vonási megállapodásnak megfelelően távozik hazánkból egy rohamdeszant- zászlóalj is. Mindezt csütörtökön, az Or­szággyűlés decemberi ülésszakának befejezését követően, a Parlamentben tartott külügyi és honvédelmi bizottság együttes ülésen jelentette be Kárpáti Fe­renc honvédelmi miniszter. A tanácskozáson Sebők János nyu­galmazott vezérőrnagy megismételte azt a javaslatát: az Országgyűlés bízza meg a kormányt, hogy tárgyalásokat folytas­son a szovjet kormánnyal a Magyaror­szágon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok 1990. december 31-éig törté­nő teljes kivonásáról. Indoklásként kifej­tette, hogy a szovjet csapatok hazánkban tartózkodásának már nincs sem katonai, sem politikai oka. Ezért a kivonás ma már nem lehet függvénye a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások alakulásának - mondotta. Az ülésen Kárpáti Ferenc megerősítette, hogy a szovjet csapatok itt-tartózkodásának nincs sem politikai, sem katonai oka. Mivel a jelen lévők alacsony száma miatt az ülés nem volt határozatképes, a képviselők úgy döntöttek, hogy a Se­bők János indítványával kapcsolatos bi­zottsági állásfoglalást egy újabb ülésen, január első napjaiban alakítják ki. A parlament jóváhagyta a jövő' évi költségvetést Felhívás a romániai Nagy Nemzetgyűléshez és a világ összes parlamentjéhez Az előzetesen elfogadott napirendtől eltérően Románia Nagy Nemzetgyűlésé­hez, a román kormányhoz és a világ vala­mennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött a parlament decemberi ülésszakának utolsó munka­napja csütörtökön reggel. Az Ország- gyűlés külügyi bizottsága még szerda délutáni ülésén fogalmazta meg a doku­mentumot, amelyhez a csütörtöki plénu- mon több képviselő fűzött megjegyzést. Az elfogadott dokumentum-rögzíti: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése az ország közvéleményével együtt mélysé­ges megdöbbenéssel és aggodalommal értesült Románia lakosságával szemben folytatódó fegyveres megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temesvárottés más helységekben megy végbe. Nem maradhatunk közömbösek ak­kor, amikor Európa szívében ilyen brutá­lisan lábbal tiporják az emberi jogokat, ezrek és ezrek vérét ontják és életét olt­ják ki. Tőkés László és családja élete is közvetlen veszélyben van. Meggyőződésünk, hogy ezekért az eseményekért a román hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelőssé­get saját népük és a világ közvéleménye előtt. A Magyar Országgyűlés ismételten a leghatározottabban elítéli a román ható­ságok barbár megtorló akcióit, követeli azonnali beszüntetésüket és a felelősök megbüntetését. Ugyanakkor szolidaritá­sáról és támogatásáról biztosítja az em­beri jogokért és a szabadságért fellépő­ket. A bűnös akciókat csak hathatós nem­zetközi összefogással állíthatjuk meg. Felhívással fordulunk a román parla­menthez, és a világ valamennyi parla­mentjéhez, fejezzék ki tiltakozásukat az emberi jogok romániai megsértése ellen, az emberi szolidaritás szellemében. Az Országgyűlés támogatja a kormány eddigi lépéseit, és felhatalmazza a továb­bi szükséges intézkedéek megtételére.” Ezután az Országgyűlés visszatért az ország jövő évi költségvetési tervezeté­nek tárgyalására. A vitában elhangzot­takra a komány nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt, majd határo­zathozatal következett. Először az általá- (Folytatás a 2. oldalon.) Megyei értekezletet tartott a Magyar Szocialista Párt A napjainkban zajló romániai ese­mények áldozatairól történő meg­emlékezéssel kezdődött tegnap a kora esti órákban Szekszárdon a Magyar Szocialista Párt megyei érte­kezlete. A mintegy 900 tagot képviselő 82 küldött tisztelettel adózott egy tegna­pi évfordulónak is, annak, hogy 1944. december 21-én Debrecen­ben megalakult az ideiglenes nem­zetgyűlés. Az elnöklő Katona Tamás, aki be­mutatta a jelenlévőknek Fábry Bélát, az országos elnökség tagját, javasol­ta, hogy hallgassák meg a megyei szervező iroda tevékenységéről szó­ló beszámolót, határozzák meg a fel­adatokat, alakítsák ki a megyei szer­vezeti struktúrát és válasszák meg a tisztségviselőket. A szervező iroda két és fél hóna­pos munkájáról annak vezetője, dr. Jánosi György adott számot. Mint többek között mondotta, a kongresz- szus után a vártnál nehezebben in­dult a szervezés, lassabban emelke­dett a tagok száma. Az okok taglalá­sa után utalt rá, hogy mostanra meg­változott a helyzet, az állampárt jelleg megszűnésével, a vagyonnal történő elszámolással megszűnnek a táma­dási felületek, a negyven évre vonat­kozó kritikákat vissza kell utasítani, ki kell lépni a nyilvánosság elé, a de­fenzívát offenzívával kell felváltani. Dr. Jánosi György is, a vitában részt­vevők is hangsúlyozták, hogy meny­nyire fontos a választásokra történő felkészülés. Emellett elsősorban az MSZMP-hez fűződő viszony, a párt megyei lapjának és kiadóvállalatá­nak sorsa ütköztette az érveket, el­lenérveket. (Az értekezlet lapzártakor még tar­tott.) Égő gyertyák az iskolákban műm wm ■ ** a A diákok nem kis megelégedéssel nyugtázták, hogy az iskolai élet lüktető forgatagában is elérkezett a lazítás ideje, és az oktatási intézményekben „kitört” a téli szünet. Az első félév utolsó napjaiban megyénk szinte minden iskolájában fe­nyőfaünnepségekre került sor. (Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a külkereskedelmi áruforga­lommal és a különleges természeti té­nyezőkkel kapcsolatos árkülönbözetek befizetési és igénylési rendjére vonatko­zó előterjesztést. A kormány az Országgyűlés döntésé­nek megfelelően határozott a nyugellátá­sok, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások eme­léséről. A Minisztertanács végül személyi kér­désekben döntött. (Folytatás a 3. oldalon.) Tizenharmadik havi fizetés - először Tamásiban fölvették, sőt, bizonyá­ra az ünnepek, „tiszteletére” már el is vásárolták tizenharmadik havi fizeté­süket a fiatal MUT-Vegyépszer alkal­mazottai. Amikor ott jártunk körül­nézni, láttuk: aki környezetvédelem­mel foglalkozik, annak védett a háza tája is. A szakszerűen telepített, szé­pen ápolt park akár a cég reklámja is lehetne... A tizenharmadik hónapi alapbér kifizetését az 1989-es év l-lll. ne­gyedévének alakulása, valamint az egész évi teljesítés tette lehetővé. Habár kevés tőkével, nehezen indul­tak, az első negyedévben még vesz­teséget termeltek, nem is kicsit, az emberek száznyolcvan fokos fordu­latot téve megtanultak úgy dolgozni, hogy az éves eredmény 15 millió lesz - mondják a vezetők. Ebben sok minden közrejátszott: minőségi vál­tozások, piackutatásból hozott ter­mékösszetétel, átszervezések, lét­számcsökkentés... A termeléselőké­szítés létszámát növelve jobban ki­használták a minősített szakmunkát, növelték a termelékenységet. t)e a rajzon olvasni tudó automata lángvá­gó is nagy pénzt jelentő anyagmeg­takarításra képes... d. e. - g k NmM A műhelycsarnokban készül a szippantókocsi tartálya A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat részére készülnek a szemeteskukák

Next

/
Oldalképek
Tartalom