Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
/tolna N 4 ^PÜJSAG 1989. december 19. Tv-napló Császár és komédiás Hevesi Sándor, bár jogot végzett, mint abban az időben annyian, minden izében szinhäzi ember volt, máig hasznos tanulmányokat irt a rendezésről, a szavak dramaturgiájáról, Shakespeare-röl, nagyon sokat fordított s maga is irt színműveket. Az ö nevéhez fűződik a Nemzeti Színház megújulása, Shakespeare-, Moliére-felújításai éppúgy eseményt jelentettek, mint Madách müvének korszerű szinrevitele: Hevesi Sándor a magyar színháztörténetnek meghatározó fejezete. A drámaíróról azonban kevés szó esett, pedig jő néhány színpadi müvet irt. Schöpflin Aladár azt írta, hogy Elzevir cimü vigjátéka volt legnagyobb sikere, de müvei közül csak a Császár és komédiás cimü darabjával találkoztam, most ezt újította fel a zalaegerszegi színház, amely az ö nevét viseli. Történelmi dráma, éppúgy, mint Teleky László müve, A kegyenc, s abban is hasonlít hozzá, hogy a hatalom és a személyes szabadság kibékithetetlenségét ábrázolja. Diocletianus császár környezetében játszódik, akinek spliti (Salona) palotájának maradványai ma is láthatók s nevéhez fűződik az utolsó keresztényüldözések véres története, amit oly eleven színekkel festenek az úgynevezett vértanúakták. A Császár és komédiás Hevesi személyes vallomása, a történeti események arra jók, hogy saját katolizálásának történetét mondja el, igy főhőse, Genesius színész egy kicsit önarckép is. Mindent tudott a színházról és a színpadról, ismerte a hatás titkát, a Császár és komédiás is ezt példázza, amelyben minden a helyén van, az események pontosan illeszkednek egymáshoz, nincs egy felesleges szó, hiábavaló gesztus. Dramaturgiai példázat is lehetne s talán épp ez tűnik fel, mert hiányzik belőle Hevesi szeretett Shakespeare-jének szertelensége, gátlástalan gazdagsága, az élet esetlegessége. Minden biztosan megy a maga útján, úgy, ahogyan az életben csak ritkán történik. Mégis nemcsak színháztörténeti esemény, hogy a zalaegerszegi színház bemutatta Nagykanizsán született névadójának drámáját, mert alkalom arra, hogy tisztelegjenek egy kivételes szellem előtt, akinek mindig hálás lesz a magyar színházművészet. Az előadás egyenletes, minden részletében kidolgozott, néhány emlékezetes színészi teljesítménnyel, amilyen Fekete Gizié, Barbinek Péteré vagy Balogh Tamásé. Vitatható viszont a maszkok és jelmezek kérdése. Hevesinél félreérthetetlenül történelmi darabról van szó, vagy pontosabban, történelmi példázattal mondta el áttérése történetét, mentesen minden aktualitástól. A szabadság, sót a vallásszabadság és elnyomás kérdése bizonyos korokban nyomatékot kap, mint éppen napjainkban, amikor Genesius színész megtérését - damaszkuszi út, amit annyit emlegetnek! - nem nehéz politikai célzásokkal is idöszerüsiteni. De ez felesleges, esetenként túl is magyarázza Hevesi szándékát. Ö a szabad választás jogáról mondott példázatot, ennyivel be is lehet érni. Simon Wiesenthal története • - • ; 4 :! Játékfilmnek készült, mégis nehéz műfajilag meghatározni Simon Wiesenthal történetét: önéletrajz, tanúvallomás a pokoljárásról s halhatatlan vádirat a gyilkosok ellen. A rettenetes az benne, hogy ebben a történetben a képzeletnek' nincs szerepe, minden megrendítő valóság s akár figyelmeztetés is lehetne, hanem tudnánk, hogy Hitler bukásával nem ért véget a faji, vallási üldözés, azután is voltak koncentrációs táborok, s vannak még ma is. A XX.^zázad az emberiség történeténak alvilága, amikor, mint Radnóti versében, „kéjjel ölt” a gyilkos s az áldozatok számát milliókkal lehet csak mérni. A zsidóság hatmilliós áldozatot hozott, ezekből hatszázezer volt magyar, Sztálin táboraiban ennek többszöröse pusztult el, nem szólva hú tanítványairól. Wiesenthal 1945. május 5-én találkozott Mauthausenben az amerikai csapatokkal, s ettől kezdve élete új fordulatot vett. Úgy gondolta, nem maradhat megtorlatlan a tengernyi bűn, amit a német pribékek elkövettek. Ezért a nyomozó hatóságok társául szegődött, majd később, amikor a „nagy" politika más irányba fordult, önálló dokumentációs központot szervezett, amely ma is működik. Nem magánnyomozó iroda ez, mert az emberiség közös ügye, hogy fény derüljön mindarra, ami azokban az években történt, s Wiesenthalnak is nagy szerepe van abban, hogy ennek a kornak történetéröl egyre többet tudunk. Nem a bosszú vezeti, hanem az igazság s erről szöl á megrendítő fiim is, ami amerikai-magyar vállalkozásban készült önéletrajza alapján. Esztétikai érveket felsorakoztatni mellette vagy ellene teljesen felesleges: A gyilkosok köztünk vannak cimü film teljesen rendhagyó vállalkozás: egy letűnt kor rettenetes tükre, azzal a ma is megszívlelendő intelemmel, hogy a bűnök elöbb-utóbb kiderülnek, semmit nem lehet eltitkolni, bármily titkosan működjék is a szörnyű gépezet. Az önéletrajz alapján dolgozó szerzők mindenekelőtt ezt sugallják, de bármily kíméletesen adagolják is a borzalmakat, a néző nem tud szabadulni a lidércnyomástól, mert tudja, hogy Dante poklánál is mélyebb alvilági körökbe került. Van tanulsága a rémséges történetnek? Az ártatlanokat nem lehet feltámasztani, a bosszú, önmagában, újabb bosszúra sarkall. De a figyelmeztetés minden időkre szöl: nem szabad engedni, hogy szépséges földünknek bármely zugában a gyűlölet uralkodjék, s ez közös ügyünk, valamennyiünké. CSÁNYI LÁSZLÓ Köszöntések ideje A régi népeknél vagy a Nap vagy a Hold változásai voltak irányadóak, eszerint különböztettek meg nap- vagy holdévet. Az egyiptomiak már a legrégebbi időben a Napnak az állatöv ugyanazon pontjára való visszatérését számították évnek, és azt 365 napra osztották be, illetve tizenkét 30 napos hónapra, 5 kiegészítő nappal. A hinduk szintén a Nap mozgását vették figyelembe a naptár összeállításánál. A babiloniak, kaldeu- sok és nyomukban a zsidók holdévet használtak. A holdévet fogadta el Mohamed is. Ez az év 354 napból áll, de 30 évben 11 szökőév van. A rómaiak holdéve 355 napból állt, de minden második évben február 23. után egy 22 vagy 23 napból álló hónapot iktattak közbe. Az éveket Róma építésétől, tehát i. e. 754-töl számították. De csakhamar összezavarodott az időszámításuk, és Julius Caesar kénytelen volt rendet teremteni. Sosi- génes alexandriai csillagász számítása szerint bevezette a 365 napos évet. Ez i. e. 46-ban volt. Közhasználatban az év csak 365 napos lehetett, ezért minden 4. évben közbeszUrta a szökőnapot. Eszerint éltek aztán az emberek egészen 1582- ig, amikor XIII. Gergely pápa azzal bízott meg egy csillagászt meg egy matematikust, hogy reformálják meg a naptárt, mert Julius Caesar óta a tavaszi napéjegyenlőség 13 nappal lemaradt. Elrendelték tehát, hogy 1582. október 4. után azonnal, 15-ét írjanak. Aztán minden néggyel osztható év szökőév lett. így állt helyre a rend, de a Gergely-féle naptárt nem fogadták el mindjárt: Magyarországon 1587-ben, Angliában csak 1752-ben lépett életbe. A római birodalomban az i. e. III. évszázadban már márciusban kezdődött az év. Időszámításunk előtt 153-töl azonban a tisztviselők már nem március elején, hanem január 1 -jén foglalták el hivatásukat. A Julius Caesar-féle reform után véglegesen január 1. lett az évkezdő nap. A Calendae Januariae, azaz január 1. később nagy jelentőségre tett szert, s már nemcsak az újév napját jelentette, hanem az egész télközépi ünnepkört és a hozzáfűződö szokásokat. Az évkezdéshez fűződő szokásokhoz tartozott, hogy a konzulok hivatalba lépésükkor fehér bikát áldoztak, rabszolgákat szabadítottak föl, s a szenátus megtartotta első ülését. Ovidius is említ néhány szokást: jókívánságok hangzottak el, a házakat zöld ágakkal díszítették, ajándékokat küldözgettek egymásnak, jósoltak a következő évre. A IV. századra a rómaiak évkezdő ünnepe, más ünnepek jellemző vonásait is magába olvasztotta. Az év utolsó estéjén mindenki ünnepi köntösbe bújt, és ajándékokat készített. A gazdagok lakmäroztak, de a szegényebbek is jobban étkeztek, mint más napokon. Éjjel senki sem feküdt le, táncolva, vidáman vonultak ki az utcára. Mindenki ajándékot osztogatott. A tanítók megkapták fizetésüket (ami már Rómában is különleges napnak számított). Az ókorból a középkorba való átmenet századaiban az ünnepkörre vonatkozó feljegyzések legtöbbet az állatalakosko- dökat emlegetik. Ezek háztól házhoz jártak, és ajándékot kértek. Az ünnepkörnek ez a jellegzetessége a mai napig megmaradt, elsősorban a kelet-európai népeknél. A téli ünnepkör szokásait nehéz napokhoz kötni. Ugyanazok a szokáselemek ugyanis felbukkannak karácsonykor, újévkor és vízkeresztkor - mert mindezek az évszázadok folyamán egy ideig évkezdő napok is voltak. Mindegyik köszöntője jó kívánságot tartalmaz, és ezért jutalom jár. A karácsonyi és újévi köszöntést minden európai nép ismeri és gyakorolja. A kelet-európai népeknél a karácsonyi köszöntést a Calendae Januariae szó valamely származékszavával fejezik ki, ilyen például a román kolinda. A koledálás, kolindálás nálunk is ismert szó, és egyaránt vonatkozik a karácsonyi köszöntésre és vízkereszti alamizsnagyújtésre. Persze Vidékenként változik a szokás és a szóhasználat. Bánátban például többet kolindáltak, mint Bácskában. A karácsonyi köszöntőknél az egyházi és népi elemek állandó kölcsönhatásáról beszélhetünk. Az ünnepkör köszöntőinek egyik csoportja István- és János-naphoz fűződik. István napján zabot, János napján bort szenteltek. Bőd Péter ar- röflr, hogy János pohara a németeknél pogány korukból maradt meg. Új esztendő táján János emlékezetére és a barátságra ittak. A szokás megmaradt, sőt másoknak is átadták. A köszöntök mondásának, éneklésének fontos napja január 1 -je. A keresztény egyház főként a január 1-jéhez fűződő pogány szokások miatt karácsonyra tette az évkezdetet, de a polgári életben megmaradt a januári évkezdés is. Január elseje régóta az ajándékozás napja. Galeotto írja Mátyás király udvaráról: „Január 1-jén Krisztus körülmetélésének napján a magyarok sztrénát, vagyis ajándékokat szoktak adni, hogy jól kezdődjék az év.” Zsigmond lengyel herceg számadáskönyve igazolja, hogy a budai udvarban a XVI. század elején is volt ajándékosztás. A köszöntéseknek és ajándékozásoknak utolsó napja viz- kereszt. A katolikus országok három királyok napjának is hívták január 6-át. Köszöntésének nálunk egyházi és laikus formái alakultak ki. A papság vizkeresztnapi alamizsnagyűjtéséröl Galeotto emlékezik meg. De arról is vannak adataink, hogy a XVI. század óta szokás, hogy a gyerekek három királynak öltözve, csillaggal járnak köszönteni. Bőd Péter a XVIII. században írja, hogy vízkeresztkor a három királyok nevét szokás az ajtókra fölirni. Ez a szokás a legutóbbi időkig megmaradt, s vidékünkön így írják föl: „19G + M-FB90.” A vizkeresztnapi köszöntésnek egyházi és laikus formája évszázadokon át népszerű volt. TRIPOLSKY GÉZA Arcok a megyéből 8. Garay Ákos (1863-1952) Kapcsolata a megyével csak közvetett, de mégis jelentős. Kitűnő festőművész lévén, aki elsősorban rajzolóként jeleskedett, ö illusztrálta nagybátyja legmaradandóbb müvét, Az obsitost. Garay Ákosnak több képét őrzi a megyei múzeum, elsősorban a nagyon nehéz lóábrázolásban volt kitűnő. A közelmúltban megjelent egy szakmunka, mely két kötetben dolgozza fel a magyar kocsizás történetét. Ennek illusztrálására, jóval halála után, Garay Ákos rajzait használták fel. O. I. s L RADIO-TV KOSSUTH RÁDIÓ 8.05: Hangszemle. 8.20: Tér - idő. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.00: Az URH adókon egész napos közvetítés az Országgyűlés üléséről. 9.00-11.00: Napközben. 11.05: Postabontás. 11.36: A kígyó pillantása. Saulius Tomas Kondrotas regénye rádióra alkalmazva. 12.45: Világhírlap. 13.00: Klasszikusok délidö- ben. 14.05: Poggyász. 14.35: Dzsessz- melödiák. 15.00: Ezredforduló. 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Muzsikáló természet. 16.20: Ég szülte földet, föld szülte fáját... 17.00: Szegény Yorick. Kormos István versei. 17.05: A véges végtelen. 17.30: A Szabó család. 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. 19.30: Sportvilág. 19.40: Hol volt, hol nem volt. 19.50: Beszélni nehéz. 20.00: Ádám Jenő: Tulipán. 20.30: Együttesek és finálék operettekből. 21.02: Nyugat-keleti átjáró. 22.00: Hírvilág. 22.30: Nemzeti újjászületés - 1944. 23.30: Régi híres orosz énekesek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Rivaldafényben. 0.05: Társalgó. 10.05: Operettkedvelöknek. 11.05: Kapaszkodó. 11.41: Ki kopog? 12.10: Asztali muzsika. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Tea hármasban. 15.05: Csúcsforgalom. 17.05: Kataposta. 17.30: Kamasz-panasz. 18.30: Pop-regiszter. 19.05: Talpalávaló. 19.30: Daráló. 20.00: Rock mobil. 20.33: Barangolás régi hanglemezek között. 21.05: Varázstábla. 21.15: Nóta-só. 22.17: Az ifjú király. Oscar Wilde meséje rádióra alkalmazva. 23.10: Sporthiradó. 23.20: Rockzene CD-n. 0.03: Virágénekek. BARTÓK RÁDIÓ 9.15: Purcell-müvek. 9.40: Oleg Kagan (hegedű) és Vaszilij Lobanov (zongora) hangversenye a bécsi Mozart-teremben. Közben: 10.29: Fázott a lélek is. Legkedvesebb verseiből válogat: Bánky Gábor. 10.53: A hangversenyközvetités folytatása. 11.40: Táncok operákból. 12.05: Zenekari muzsika. 13.00: Rádiószínház. 14.12: Gerecsér Ferenc cimbalmozik. 14.39: Zenei Tükör. 15.08: Boieldieu: A fehér asszony. Háromfelvonásos opera. 17.25: Zenekari muzsika. 18.30: A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: 20.30: Kastélyból - például faluház. 20.50: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: Szimfonikus táncok. 21.45: Holnap közvetítjük. 22.00: Holland Fesztivál '89. 22.30: Az Eugen Cicero-Pege Aiadár- ringo Hirt dzsessztiró játszik. 23.00: Holland Fesztivál ’89. 5.55-8.00: Hajnaltól reggelig Dél-Du- nántúlon. (6.15: Dél-dunántúli krónika. Lapszemle. Jelentés az utakról. 7.15: Dél-dunántúli krónika. Időjárás. 7.55: Programajánlat.) Szerkesztő Dán Tibor. 16.30: A pécsi stúdió kereskedelmi adása. 18.30: Szerbhorvát nemzetiségi műsor. 19.00: Magyar nyelvű hírek. 19.05-19.35: Német nemzetiségi műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ TV1 8.00: Tévétorna nyugdíjasoknak. 8.05: Panoráma. Világpolitika percről percre. 8.55: Az Országházból jelentjük... Tudósítás az Országgyűlés decemberi ülésszakáról. 17.15: Hírek. 17.20: Pannon krónika. 17.30: Hírek német nyelven. 17.35: A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja. 18.05: Szám-adás. 18.20: RTV Közönségszolgálat. 18.30: A tenger. 19.10: Esti mese. 19.30: Híradó. 20.05: Életfogytiglan. Ausztrál kalandfilm-sorozat. 20.55: Az Országházból jelentjük... 21.25: Stúdió ’89. 22.10: A máltai szeretetszolgálat. 22.35: Híradó 3. TV2 17.00: Képújság. 17.15: TV2. Bénne: Reklám - Riportok - Időjárás - Zene. Teledoktor. Orvosi tanácsok. 17.45: Torpedó. 18.00: Telesport. 18.25: Gyerekeknek! 19.00: Jakob és Adele. 19.59: TV2. Benne: Hangversenyek a veszprémi Petőfi Színházban. 21.00: Híradó 2. 21.20: TV2. 21.30: Napzárta. 22.15: A gagman. Csehszlovák komédiasorozat. 22.45: Szimultán. A Belpolitikai Föszerkesztö- ség műsora. Kb. 23.30: TV2. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ Falu a felhők között. 19.00 Horgász-vadász magazin. 19.30: Hírek, időjárás. 19.40: Csillogó papiros. 20.00: Jelenidö - dokumentumműsor. 21.00: Sportmagazin. 22.00: Tv-híradó. 22.25: Hírek, időjárás. 22.30: Te jó ég, kedd van! 0.00: Kerevet - beszélgetés. 0.25: Egészségünkre! 0.55: Műsorzárás. SAT1 19.15: Kinght Rider. - Akciófilm-sorozat. 20.15: így szeretnek Tirolban! - NSZK film. 21.45: Explosiv. 22.30: Hírek. 22.40: Esély a szerelemre. 23.20: A lélek démonjai. - Angol horrorfilm. 0.45: Kinght Rider, (ismétlés). 1.30: Aerobic. 1.35: Műsorzárás. OSZTRÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 9.00: Hírek. 9.01: Az albérlő. 9.30: Angol nyelvtanfolyam kezdőknek. 10.00: Iskolatévé. 10.30: Négy lány a Wachauból- NSZK film. 12.05: Hétfői sport. 13.00: Hírek. 13.10: Mi a szünidőben. 13.40: Zenedoboz. 13.50: Az állatok Paradicsomai- Az állatok királya. 14.15: Batman - ak- ciöfilmsorozat. 14.40: Praxis Bülowbo- gen. 15.35: Alice Csodaországban. 16.00: An-tan-ténusz. 16.30: A tévézés örömei. 16.55: Mini tv-híradó. 17.05: Astrid Lindgren a gyermekekért. 17.35: Fény a sötétségben. 18.00: Mi a szünidőben. 18.30: Testestül-lelkestül. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sporthírek. 20.15: Univerzum- Poszeidon kertjei. 21.07: A sebes Gerdi- Gerdi családot alapít. 22.00: Oldalpillantások. 22.10: King Kong - amerikai film. 0.20: Mike Hammer - krimisorozat - hangtalan halál. 1.05: Hírek. 2. MŰSOR 16.50: Müvészlexikon. 16.-55: Akkoriban. 17.00: Iskolatévé. 17.30: Tájékozódás. 18.00: Az albérlő. 18.30: Wurlitzer. 19.00: A tartományok mai napja. 19.30: Tv-hiradö. 20.00: Kulturális hírek. 20.15: Hoppala - Filmes bakik. 21.07: Külpolitikai magazin. 22.00: Tv-híradó 2. 22.25: Klub 2, majd hírek. RÁDIÓ-TV PÉCSI RÁDIÓ 1. MŰSOR 8.15: Műsorismertetés. 8.20: Tv-nap- tár. 8.30: Gyermekműsor. 9.00: Iskolatelevízió. 10.30: Hírek. 10.35: Iskolatelevízió. 12.30: Hírek. 12.35: Műsorismertetés. 12.40: Elmulasztották - nézzék! 15.05: Műsorismertetés. 15.10: Hírek. 15.15: Éjszakai program. 16.30: Magyar híradó. 17.15: Tv-napló I. 17.30: Gyermekműsor. 18.05: Számok és betűk - vetélkedő. 18.30: Mi és a tudomány - tudományos program. 19.10: Rajzfilm. 19.17: Időjárás. 19.30: Tv-napló II. 19.53: A mai sort. 20.00: Lottóhúzás. 21.40: Tv- napló III. 22.00: Kapcsolásos magazin. 23.30: Angol nyelvű hírek. 23.35: Éjszakai program. 1.35: Hírek. 2. MŰSOR 16.55: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. 17.05: Tv-naptár. 17.15: Iskolatelevízió. 18.15: Zágrábi panoráma. 18.30: Szlavóniai és baranyai körzeti program. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komolyzenei műsor. 20.45: Hírek. 20.52: Időjárás. 20.55: Kutatások - dokumentum-sorozat. 21.40: Szórakoztató kedd. SUPER CHANNEL 7.00: Napkezdet. 8.00: Egyveleg. 14.30: Forró drót. 15.30: Brit slágerlista. 16.30: Hullámhosszon. 18.30: Profil. 19.30: Idölánc. 20.00: Ultrasport. 22.00: Hírek. 21.10: Ultrasport. 0.10: Hírek. 0.20: Egyveleg. 1.20: Idölánc. 1.50: Egyveleg. 2.00: Műsorzárás. TV5 16.05: Hírek. 16.15: Új Világ. 17.15: A montreali énekestalálkozó. 17.45: Konyhatitkok. 18.15: Számok és betűk. 18.35: 6.00: Jó reggelt a SAT1-gyel! 8.30: Hírek, időjárás. 8.35: Közkórház. 9.20: Háztartási horoszkóp. 9.30: Müsorelözetes. 9.35: Szomszédok. 10.00: Hírek, időjárás. 10.05: Tévébolt. 10.30: Velencei románc. 12.15: Autós ötletek. 12.25: Szerencsekerék. 13.00: Tévétözsde. 14.00: Müsorelözetes. 14.05: Kimba, a fehér oroszlán - rajzfilmsorozat. 14.30: Szabadidő. 14.40: Közkórház. 15.30: Boldog napok. 15.55: Az arany lövés, 16.05: Bonanza - westernsorozat. 17.00: Hirek, időjárás. 17.10: Szomszédok. 17.35: Tévébolt. 17.45: Müsorelözetes. 17.50: Jessica Novak - krimisorozat. 18.45: Híradó. 19.00: Szerencsekerék. 19.30: Cannon - krimisorozat. 20.25: Időjárás. 20.30: Különleges osztag - krimisorozat. 21.25: Hírek. 21.30: Párbaj naplemente előtt - NSZK-jugoszláv western. 23.15: Hírek, sport, időjárás. 23.25: A profik - krimisorozat. 0.15: Müsorelözetes. RTL PLUS 6.00: Halló Európa! 9.10: A Springfiel- dek története. 10.05: Játékshow. 10.35: Telebutik. 11.00: Baretta. 11.45: A főnök. 12.30: Komolyzene délidöben. 13.00: A mai nap műsorából. 13.05: Telebutik. 13.30: Kaliforniai klán. 14.15: A Spring- fieldek története. 15.00: Nők a pult mögött. 15.45: Üzleti hirek. 15.55: Hírek. 16.00: Ultraman. - Akciófilm-sorozat. 16.30: Komputerkölykök. - Családsorozat. 17.10: Játékshow. 17.45: Pronto Salvatore. 17.55: Hírek. 18.00: Baretta.-Krimisorozat. 18.45: Híradó. 19.05: Időjárás.
