Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
1989. december 19. I NÉPÚJSÁG 5 Mozaik a múltunkból Százötven éves a tamási gyógyszertár Levéltári adatok alapján 1839-ben Schmidt József állította fel a gyógyszer- tárat „Szent József’-hez címezve. Az évkönyvek helytelenül az 1836. évet jelölik a felállítás évének. Schmidt József 1814-ben született. Iskoláit és gyakornoki éveit Kismartonban végezte. Segédi idejét Bécsben töltötte, majd 1836/37-ben Pesten nyert oklevelet. 1838-ban Pécsett dolgozott segédként. A tamási gyógyszertárat 1838. 24/ 12.41252. H. T. sz. engedéllyel 1839-ben állította fel a város szélén, ahol a műveltebb lakosság élt. A patika bútorzata új, célszerű, a helységei és a patikarendje megfelelő volt. 1873-tól Barbacsy Pál gyógyszerész vette bérbe apósától Schmidt Józseftől betegsége miatt a gyógyszertárat. Barbacsy Pál 1849-ben született, iskoláit Kalocsán végezte. Gyakornok és segéd Tamásiban volt. Oklevelét 1873. július 7én nyerte el. A gyógyszertár-vizsgálatok során a tisztifőorvos kifogástalannak minősítette tevékenységét, ellene panaszt nem emeltek. 1907-1922-ig László Géza lett a patika tulajdonosa, gondnoka Böhm György volt. 1922-ben Váradi Borbély László okleveles gyógyszerész erzsébetfalvi lakos Tamásiban második önálló gyógyszertár felállítását kérte. A szakközegek véleménye alapján a vb törvényhatósági bizottsága elutasította kérvényét: „Tamási körzete Miklósvár, Pári, Nagykónyi, részben Értény, mintegy 6-7000 főre tehető. A községnek sem kulturális intézetei, sem iparvállalatai nincsenek. A községet 15-25 km távolságra gyűrűként fogják közre működő gyógyszertárak: így Fel- sőireg, Ozora, Pincehely, Hőgyész, Döb- rököz, Szakcs és Tab. Egy új patika felállítása létfeltételeiben támadná meg a már létezőt. A gyógyszertár 1929—1931 - ig Végh István tulajdonába ment át. Rövid vezetése után 1931. Vili. 15-től jogosítványát Kilián Bélára ruházta át. Kilián, miután bemutatta a felsőbányái gyógyszer- tárának eladását igazoló adásvételi szerződést, a patika tulajdonosa lehetett. 1935-ben a második gyógyszertár felállítására újabb jelentkezők akadtak. Kiss István keszthelyi és Ráüss István regölyi lakosok kérvényezték. A vármegye most is elutasította a kérvényeket: a második gyógyszertár felállítása közegészségügyi szempontból nem kívánatos! A patikát 1950-ig Kilián Béla vezette, majd az államosítással a Tolna Megyei Tanács Gyógyszertári Központja tulajdonába került, és működik a mai napig is. DR. SZÖCSÉNYI JULIANNA gyógyszertártörténész A pofon elcsattant. A köztársaságot nemrég kiáltották ki. Föltehetően mindkét fél tudja, hogy nem mindent szabad - ami szabad. Például úgy előnyt szerezniaz erő jogán, ahögy ezidáig ez szokás volt. A fölállásban is van kivetni való: nem egy súlycsoportba tartoznak a felek. A pofont egy hölgy kapta, egy férfi adta... Vitájuk a szólás- szabadság gyakorlása révén robbant ki, egy harmadik személy kissé borgőzös szónoklata nyomán. A piac ugye a legalkalmasabb hely arra, hogy az ember sűrűn változtassa gondolatait. Talán ezt veszem meg... De mégsem! Menjünk csak a másik standhoz, ott szebb a krumpli, olcsóbb az alma. Szerencse, hogy nem adott szavunk becsülete áll a válogatáson. Bár ahogy tapasztalom, sokan tekintik mostanában ezt a hazát hét végi piacnak. A prominens vásárlóknak ideje lenne közhírré tenniök, hogy mi lesz a f őztjük és a hozzá való. Az idős hölgy túl van már a bevásárláson. A csarnok előtt elhaladva friss lángos illata üti meg az orrát. Szájában összefut a nyál. Már odakint hallja a szitkozódást, de nincs mese, a pavlovi reflex húzza befelé. Az ottani közönség most már a nő miatt is illendő röstellkedéssel pislog egy jócskán ittas, trágár ordibálóra.- Miért ad neki még italt? Nem látja, hogy részeg? - így a hölgy.- Mi köze ahhoz magának? - felel a pult mögül egy bariton, mire a részeg szitkozódás a tetőpontra hág. A közönség hallgat, többen egyszerre távoznak. Nem kedvelik a hangoskodókat. Szó szót követ, a pofon csattan. Rendőrök jönnek. Higgadtan konstatálják a pofont és fejcsóválással jelzik rosszallásukat. Nem történik semmi. Nem mozdult senki. Csönd, aminek leple alatt a részeg próféta felszívódhat. A helyzet nem is lehetne magyarabb. A pofon tulajdonosa összeszedi a szatyrából kigurult krumplit, almát és gyorsuló léptekkel indul hazafelé. Tíz másodpercig csend, aztán újra megvastagodik a zsibongás és a cigarettafüst. Miért is jöttem én ide? Úgy érzem, abroncs szorítja a fejemet. Követve az idős asz- szonyt, sietve állok odébb... MÁNDITY PÁL Beszélgetés:- félfehér asztalnál Az vesse rám az első követ, aki még sose volt rosszkedvű. Betér az ember valahova, a fentebb (udvariasan) jelezett félfehér asztal mellé, mert fáradt, unja a világot, leg- elébb embertársait. Ezenkívül pedig szomjas és éppen ezért rendel egy korsó sört. Jön a másik kedves vendég, aki feltehetően ugyanilyen szomjas és akinek helyet kell adni, mert hely van. Az iltető leül és mert valamilyen rejtélyes, de tételekbe sose foglalt szabályok szerint ilyenkor csevegni illik, cseveg is. Megállapítja, hogy a tegnapi zegernyés időjárás mára tavasziassá változott. A tény alig vitatható, tehát helyeselni kell. Következő tézise azzal kapcsolatos, hogy a Radeberger sör jó. Iható. Isszuk is, mindketten. Jön a következő, ugyancsak igaztény közlése, miszerint az ember a mi korunkban más, mint ifjontiként. Csakugyan más. Mi a helyzet a politikával? A politikával kapcsolatban más sincs, mint helyzet, tehát erre is kell kummogni valamit. Továbbá arra, hogy csak magasról lehet nagyon nagyot esni. Rossz hangulat ide vagy oda, az első ránézésre mindkettőnkről megállapítható, hogy soha nem lehettünk túlságosan magasan, tehát különösebben meg se üthettük magunkat. Ez persze személyes érzékenységen is múlik, de már csak azért is egyetértünk, mert még mindig nincs kedvem nem egyetérteni. Közben kezdem szégyenleni magamat, mert asztaltársamról kiderül, hogy pontosan tudja és ismeri mesterségem címerét. Nehéz-e újságot írni? Bizony nehéz. Egyébként sosem volt más. Ó viszont úgy véli, hogy amikor a két macska között szaladgáló Í egér szerepét játszhatták a szakmánkbSIiek, akkor bizonyára gyatrábbul érezhették magukat, mint manapság, amikorra kiderült, hogy az egyik macska beteg. Nem feszegetem, hogy melyik macska beteg, de mert innen a következő mondat már átvezet a világpolitika részletezésébe, sejteni vélem, hogy melyik macskára gondol. I Arra. Ismerem-e valamelyik ifjú kollégámat? Az utánam következő harmadik nemzedék elején tipródik ugyan, de persze ismerem. Ugy-e az illetőnek egyetemi diplomája van? Nem tudtam, de mert most kiderül, hogy mérnök, így az is bajjal vitatható, hogy „sok az iskolája”. Ami persze rangot, rangkórságot és a mi szakmánkban rangtaianságot éppúgy jelenthet, mint a remélhetőleg eljövendő rang Ígéretét. O, mármint az asztaltársam, egyébként „egyszerű ember, tehát nem politizál”. Már korábban is közel voltam hozzá, de itt elkezdtem magamba szállni. Ez másként fordítva ugyanis annyit jelent, hogy a politika valamiféle úri huncutság, a kisemberek hiába igyekeznének, úgyse tudnak beleavatkozni abba, ami „odafenn" történik. Kezd rázni a hideg, mert hinni vélem, hogy kéretlen asztaltársam sokak véleményét összegezi. Egyszerűen és tömören. Tulajdonképpen honnan veszem én azt a bátorságot, hogy ennyi szakmai évtizeddel a hátam mögött zordonkodom és nem ügyelek a másik szavára? Elkezdek ügyelni. Mint annyiszor, pillanatok leforgása alatt kiderül, hogy ha hátunk mögé hajítjuk a közhelyeket, úgy ismeretlen ismerősöm elkezdi ontani a kincseket. Ugyanis méhész. Ötven éve az, bár mostanában már „csak” hatvan családdal dolgozik. Nagyboconádi kaptárban, természetesen. Éppúgy tisztában van a nyílt Hasításnál fellépő egyszerű, mint a zártnál előforduló nyúlós költésrothadással. Az atkákkal nem kevésbé, továbbá az egyszerű anyaneveléssel, amiről egykor volt Kossuth- díjas professzorom, néhai dr. Orösi Pál Zoltán máig figyelemre érdemes könyvet írt. Kezdjük felfedezni egymást és azt, amit nem neki, hanem nekem illett volna már a kezdet kezdetén tudnom. Azt ugyanis, hogy az emberek mindig tudnak közös témát találni. Ha figyelnek a másikra... ORDAS IVÁN Bátorság... Mielőtt beléptek a fehér ajtón, az asszonyka bátorítóan megszorította férje reszkető kezét. A doktor kezet mosott a falikúinál, a nővérke szorgalmasan adminisztrált. Mind a ketten fáradt mosollyal néztek a belépő idős házaspárra.- Bocsánatot kérünk, doktor úr! - mondta a férfi.- Mi a gond? - kérdezett rá a doktor. A férfi asszonya szemébe nézett, hiszen most is szüksége volt a megértő bátorításra.- A kutyánk! - sóhajtott fel az asz- szony.- Történt vele valami? - kérdezte a doktor nem túl izgatott hangon. Majd így beszélt: - Délelőtt voltak itt vele. Megkapta a veszettség elleni szérumot.- Pontosan így volt, doktor úr - bólintott a férfi kissé gyámoltalanul. - Igazából nem is a kutya miatt jöttünk vissza. Csak azt szeretnénk, ha helyesbítenék az igazolványát. A nővérke csodálkozott.- Én pontosan úgy töltöttem ki fél évvel ezelőtt, ahogyan maguk diktálták. Tessék, itt a karton. Hát nem Gusztinak hívják a kutyát?- Gusztinak Guszti! - mondta az idős férfi kissé megszeppenve.- Nos? - nézett rá az orvos barátságosan. v- Csakhogy nem ivei, hanem ypszilonnal a végén! FRITZ ISTVÁN Jogszabályokról- röviden A munkavégzéssel ösz- szefüggő egyes kérdésekről szól a mezőgazdásági és élelmezésügyi miniszter 16/1989. (X. 8.) MÉM számú rendelete, amely a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítésre vonatkozóan kimondja, hogy azokban a munkakörökben, ahol ilyen átalány- térítés fizethető, a munkáltató adómentesen, legfeljebb havi 2000 km-t meg nem haladó távolságra állapíthat meg költségátalányt. A munkáltatónak az átalány mértékét munkakörönként a munkakörhöz tartozó működési terület alapulvételével a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályban) kell meghatározni. Nyomatékkai hívjuk fel a figyelmet a jogszabálynak a nem telepített munkahelyek szociális előírásaival kapcsolatos rendelkezéseire, amelyek szerint az ott megjelölt körülmények és feltételek esetén „az időjárás ártalmai ellen védelmet nyújtó, az öltözködéshez, a tisztálkodáshoz és az étkezéshez a vonatkozó egészség- ügyi, biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásoknak megfelelő helyiséget, továbbá a dolgozók részére napi egyszeri meleg étkezést kell biztosítani.” A rendelet, amely a Magyar Közlöny idei 68. számában jelent meg, kihirdetése napján - 1989. október 8-án - hatályba lépett. A Magyar Közlöny idei 70. számában jelent meg a módosított Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló 1989. XXV. törvény. Minthogy megítélésünk szerint ez a jogszabály olvasóink túlnyomó többségét közvetlenül a jövőben sem fogja érinteni, csupán utalunk arra, hogy a módosítás elsődlegesen az állam elleni bűn- cselekményekre, valamint más, politikai jellegű bűncselekményekre vonatkozó rendelkezéseket érinti, inkább csak tájékoztatásul idézzük a törvény indoklásából, hogy: „a társadalmi-politikai átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének igénye folytán” vált szükségessé az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálata.” A külföldre utazásról és az útlevélről szól a Magyar Közlöny idei 71. számában megjelent 1989. évi XXVIII. törvény, amely szerint: „A külföldre utazáshoz, a hazautazáshoz és az útlevélhez való jog a magyar állampolgár alapvető joga, amely csak kivételesen, az e törvényben meghatározott esetekben korlátozható." A törvény tételesen felsorolja, hogy ki nem utazhat külföldre (pl. a büntetésének letöltéséig, illetve végrehajthatóságának megszűnéséig az, akit végrehajtandó szabadság- vesztésre ítéltek), kimondja, hogy az útlevél a magyar állam tulajdona, s hogy az a világ összes országára szól, öt évig érvényes és érvényességi ideje meghosszabbítható. Az útlevél iránti, valamint érvényességi idejének meghosszabbítása iránti igényt formanyomtatványon személyesen kell bejelenteni, előírja a törvény azt is, hogy ehhez mit kell csatolni, az útlevelet mely esetekben kell visszavonni, s itt csupán példálózva említjük meg, hogy vissza kell vonni az útlevelet ha azt meghamisították, vagy bűncselekmény elkövetéséhez használták fel. Jó tudni, hogy az útlevél kiadását elutasító, illetőleg a visszavonását elrendelő határozat ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül pedig a bíróságtól kérhető annak felülvizsgálata. Ez a törvény 1990. január hó 1. napján lép hatályba. DR. DEÁK KONRÁD A baba és a mama Fotó: KISPÁL MARIA
