Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
1989. december 19. NÉPÚJSÁG 3 Egy indulatos röpirat ajánlata: gazdasági hasfelmetszés Miután a különféle cseppek, tabletták, injekciók lassú adagolása hatástalan, s a beteg gazdaság csak gyötrődik, már-már agonizál, Kornai professzor műtétet ajánl: a has felmetszését, és a belső szervek keménykezű helyretételét. Nem áltatja a beteget. azzal, hogy nem fog fájni, s azt sem állítja, hogy a beavatkozás minden kockázat nélküli, de kilátásba helyezi: ha a beteg hajlandó elviselni az operáció megpróbáltatásait, és fegyelmezetten betartja az igencsak szigorú orvosi utasításokat, akkor gyötrelmei - miket az infláció, a deficit, a hiány és más bajok okoznak - nagy valószínűséggel megszűnnek. KORNAI JÁNOS, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének osztályvezetője, a Harvard egyetem professzora INDULATOS RÖPIRAT A GAZDASÁGI ÁTMENET ÜGYÉBEN című szellemes, közérthető tanulmányában nemcsak a műtét menetét vázolja fel, hanem javaslatot tesz az operációra történő előkészítés módjára és a posztoperatív teendőkre is. Szabaddá tenni a gazdaságot Mindenekelőtt azt ajánlja, hogy állítsuk vissza a magántulajdon természetes jogait. Legyen teljes a magánszektor szabadsága: legyen szabad az üzemkapacitás mérete, az ár, a foglalkoztatás, a pénzkölcsönzés, a felhalmozás, bárminemű valuta kivitele és behozatala az országba, miként a külkereskedés is. Hamis jelszónak minősíti a szektorok esélyegyenlőségét, hiszen a szektorok nem azonos helyzetből indulnak. Nem a gazdaság egészének, hanem a magánszférának a liberalizálását javasolja, amivel szemben az állami szektor korlátozását tartja szükségesnek. Meg kell akadályozni, hogy a hatalmas erejű állami szektor elszívja a hitelt, a beruházási forrásokat, a devizát a magánszektor elől. El a kezeket a magánszektortól, és igenis tegyük rá a kezünket az állami szektorra! - vélekedik, szemben a mai gyakorlattal, amelyre a magánszektor bürokratikus korlátozása és az állami szektor liberalizálása a jellemző. Az indoklás tömören: nem tarthat igényt azonos elbánásra az, aki a maga pénzét költi, és az, aki az államét/ i Maga a stabilizációs műtét egy éves előkészítés után meghatározott napon indulna, és további egy éven belül nagyjából be is fejeződhet. Az egyes elemeit be kell jelenteni a nyilvánosságnak. A főbb elemek: az infláció leállítása, a költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a makro szintű kereslet kézben tartása és az ésszerű árak kialakulása. Az infláció nem természeti csapás Az infláció leállítása? Hogy ez csupán elhatározás kérdése lenne? A röpirat sarkosan fogalmaz: „Azért van infláció, mert a jelenlegi pénzügyminiszter és elődei úgy határoztak, hogy LEGYEN infláció. Az infláció csak akkor szűnhet meg, ha a jelenlegi pénzügyminiszter vagy utódai úgy határoznak, hogy NE LEGYEN infláció. Az infláció nem természeti csapás, hanem azt a kormányok, illetve a kormányok mögött álló politikai erők hozzák létre, és csak a kormányok, illetve az azok mögött álló politikai erők képesek leállítani.” Az éles fogalmazáshoz bizonyító erejű tények, érvek csatlakoznak. Az infláció leállításának szükségességét nemcsak az indokolja, hogy a lakosság szenved miatta, hogy az emberek kezében szétolvad a nehezen összekuporgatott megtakarítás, s mindez nyugtalanítóan hat. Az infláció lehetetlenné teszi a gazdasági tisztán látást, a racionális kalkulációt. Inflációs körülmények között nem érvényesülhet a piaci gazdaság szelektivitása, amely a nem hatékony termelőről bebizonyítja, hogy életképtelen. Hiszen bármilyen rossz munka folyik is a gyárban, áremelés segítségével a felesleges kiadások könnyen fedezhetők. „Aki árat akar emelni, annak sohasem kell bevallania, hogy esetleg ő végzett rossz munkát, hiszen mindig hivatkozhat arra, hogy a költségei emelkedtek.” Jó, jő, mondja az olvasó, de miként tudja a professzor csak úgy hipp-hopp leállítani az inflációt? Receptje roppant egyszerűnek tűnik. (Mint minden bonyolult dolog megoldása Kolumbusz tojásától a gordiuszi csomóig.) A makro szintű keresletet nem engedi szabadjára, az állami vállalatok költségét a műtét idejére törvényes előírásokkal kordába szorítja. Ez harmonikusan történne a költségvetés egyensúlyának helyreállításával, ami nem kevésbé drasztikus módszereket követel. Hétezer jogszabály útvesztőjében Bonyhádon tüntettek a magánvállalkozók Kétórás, békés demonstráció Gyülekező a Bonyhád-Majos közti útszakaszon Reggel hét órakor gyülekeztek Bony- hád határában a város és városkörnyék kisiparosai, magánvállalkozói teherautókkal, markolóval, személygépkocsival, hogy csatlakozva a hódmezővásárhelyiek felhívásához, kétórás békés demonstráció keretében juttassák kifejezésre gondjaikat. A város és környéke 491 iparosának képviselői járműveiken transzparenseket helyeztek el, melyekkel tiltakoztak a 10 + 43 százalékos társadalombiztosítási járulék ellen. Ez szerintük irreálisan magas, s megöli a vállalkozói jövőt. Komoly gond, hogy nincs mód tartalékolásra, amivekfinanszirozni lehetne egy esetlegesen gyenge gazdálkodási évet, az állóeszközök vásárlására fordított összeggel nem csökkenthető az adó... - sorolták problémáikat. Az egyik teherautó hűtőjén kajánul vi- gyorgó, hátán társadalombiztosítás feliratú, lyukas zsákot cipelő figura hívta fel magára a figyelmet. De volt mondanivalója több vállalkozónak is. íme Kari Béla véleménye, aki szeszfőzdét üzemeltet Váralján: - Hatmilliót fizettem adóba, és nem tudok megélni a pálinkafőzésből? Miért kell egy iparost arra kényszeríteni, hogy mindennel foglalkozzon, csak azzal ne, ami a feladata lenne?! Annyi pénz nem jön össze, ami az amortizációra kellene?! Az év végén megmaradt pénz miért nem vihető át a következő évre? Ha az üzem, amiért annyit kuliztam, kétmilliót ér, hogyhogy csak 160 ezer írható le belőle? Rögtön lekapcsolnak 53 százalékot? Százból kilencven forint eltűnik? Radványi Mihály bonyhádi kisiparos szerint alapgond hogy a kisiparos nem jogi személy. Szerinte a vállalkozót vállalkozónak kell tekinteni, teret adni neki a kibontakozásra. Segíteni kell a vállalkozók pártjának erősödését, az elavult géppark cseréjét szorgalmazni kell és nem gátolni. Egyszerűbb papírmunkát sürget, és azt, hogy a Kiosz menedzser legyen a szó igazi értelmében. Az sztk 30 százalék legyen... - s még sok apróbb gond meg- . oldását is szorgalmazná. A békés demonstráció résztvevői járműveikkel végigjárták a várost, majd az ország egyik ütőerének is nevezhető 6- os számú főútvonalon átvonulva jelezték az úton lévőknek: valami nincs rendjén körülöttünk. Kovács János, a Kiosz helyi szervezetének titkára szerint csupán figyelmeztetésről van szó, arról, hogy a kormány végre felfigyeljen a vállalkozók, gondjaira. A felvonulók, vagy inkább békés tüntetők azt sem tartják kizártnak, hogy csatlakozva a dombóvári alapszervezet felhívásához, valóban nem fizetnek 3 hónapig sztk-t a következő lépésként. A vállalkozókat hétezer jogszabály köti...- szólt utolsó érvük. SZABÓ S. FOTÓ: RITZEL Z. A tiltakozók áthaladnak a 6-os számú főúton „A fél megye rokkant, a másik fele ügyeletes...” Postatörvény, telefonelosztás Növekvő jövedelmek adója Mindenekelőtt azt, hogy a műtét terve annyi költségvetési bevételt irányozzon elő, amennyi teljes biztonsággal fedezi a kiadásokat. Ehhez azonban a jelenlegitől gyökeresen különböző adópolitika társul. Kornai nem progresszív, hanem lineáris adózást javasol. Olyan jövedelemelosztást, amely erősen ösztönöz arra, hogy a társadalom EGÉSZÉNEK összes jövedelme növekedjék, mert ez a feltétele annak, hogy a legszegényebbeké is ÁLLANDÓAN nőjön. Akinek kétségei lennének afelől, hogy ilyen körülmények között a költségvetés is beveheti a maga számára szükséges pénzmennyiséget, azt a röpirat a többi között így győzi meg: „Nem az a pénzügyminisztérium jut a legmagasabb adóbevételhez, amely stagnáló vagy vészes lassúsággal növekvő nemzeti jövedelemre veti ki a legmagasabb adókulcsot. Ennél sokkal nagyobb a bevétele annak a pénzügyminisztériumnak, amely elkerüli a túl magas adókulcs adta ellenőrzést, utat nyit a nemzeti jövedelem gyors növekedésének, és arra alacsonyabb adókulcsot kivetve is több adót képes beszedni.” A Kornai János által ajánlott stabilizációs műtét legkényesebb problémája a bér. Elengedhetetlennek tartja, hogy az állami szektor béreire felső korlátot állapítsanak meg még akkor is, ha ez csökkenti a vállalatvezetők önállóságát, és nehezíti a termelési tényezők optimális kombinációjának kialakítását. Amig ugyanis az állami tulajdon van túlsúlyban, addig csak bürokratikusán lehet szembeszállni az alulról jövő béremelési nyomással. „Ha ez nem sikerül, az egész műtét kudarcot vall” - állítja a szerző. Az ésszerű árak kialakulását sem bízza nyomban a piacra, hiszen nem vélhető, hogy a műtőasztalon fekvő, felmetszett hasú gazdaság piacként képes viselkedni. A főbb árparaméterek - a devizaárfolyam, a kamatláb, a földbérleti díj - megszabása mellett azt is elkerülhetetlennek tartja, hogy az állami szektor termékeinek egy részére kezdetben kötelező árat írjanak elő. (Ehhez a világpiac és a hazai magángazdaság árarányai adnának támpontot.) A mesterséges árakra csak addig volna szükség, amig a kereslet és a kínálat viszonylagos egyensúlyba kerül, és kialakítja az ésszerű árakat. „Olyan műtétet ajánlok, amelyet még soha, egyetlen ország sem végzett el” - írja a professzor. A röpirat utószavában pedig azt is közli, hogy mindezt kinek, s milyen alkalomból ajánlja. „Annyi évtized után először tűnik úgy: lesz olyan parlament és olyan-kormány, amely elé bizalommal terjeszthetem elgondolásaimat. És ráadásul ez a jövendő parlament és kormány rettenetes nehézségek közepette fog hozzákezdeni munkájához. Ha tehát felgyűlt bennem valami mondanivaló, most van az a pillanat, amikor ezt közölnöm kell.” Fenyegetik az üzemvezetőt (Folytatás az 1. oldalról.)- Milyen alapkérdések engedték eddig fajulni a dolgokat?- Azzal mindent elmondok, hogy a távközlésre kevesebbet fordított népgazdaságunk, mintamittörvényszerű lett volna, így e téren elmaradottnak mondható országunk.- Mindez gazdasági anomáliákra vezethető vissza?- Természetesen, s mindez visszahat most gazdaságra és társadalomra, egyénre és közösségre egyaránt. Mi pedig csak a postatörvényben megszabott úton járunk, mert ezt tehetjük csak. Az 1072/1975-ös utasítás a távbeszélőigények elbírálásáról szóló kiadványt alkalmazzuk, amiben a legelső kategória a köztéri nyilvános állomások létesítése. Itt érdemes az utcai fülkékre gondolni, arra, hogyan néznek ki, hányszor fosztják ki őket, mennyit kell javítani azokat. Ezt a közületek követik, amin belül két kategória szerepel, úgy mint egészségügyi intézmények, országos hatáskörű, állam- igazgatási, népgazdasági, társadalmi jellegű igények, jelentős vállalatok, szövetkezetek... És ide tartoznak a kft-k, gazdasági társulások is, amelyek vállalják a közületi beruházási hozzájárulás fizetését. Ezt követheti a magánigények kielégítése, ezen belül is újabb 6 kategóriába soroltam- A generál alapszabályok jók?- Mindegyik emberileg elfogadható, indokolt...- Csak hát a pénzhiány, mindenre rányomja bélyegét.- Pontosan, mert minden ide vezethető vissza. Például minden telefonigényt a maga kategóriáján belül időrendi sorrendben, a lehetőségekhez mérten elégítünk ki, de... Igen sok hiteles, vagy annak látszó - ellenőrzése nem feladatunk- igazolás hoz létre a kívülállók szemében igazságtalanságérzetet, borzolva ezzel az idegeket. A fél megye nálunk rokkant, a másik fele pedig ügyeletes. Ugyanakkor ma az emberi tűrőképesség fokozottan igénybe van véve, és sokan személyes jóindulatnak vagy „betartásnak” nyilvánítják azt, ha telefonhoz jutnak avagy sem. Hiánygazdálkodásunk eloszlási szisztémája' jórészt megérthető és felfogható, de mi abban bízunk, hogy az új postatörvény minden tekintetben az előrelépést szolgálja majd. Küldtek már nekünk ide ügyvédet, hogy a telefonigénylő kérelme után nézzen, bennünket ellenőrizzen, ugyanakkor a Tolna megyei üzemben egyetlen jogász sem dolgozik. Ez az én gondom, de nincs miből fizetnem... sőt, tovább megyek, nincs hová leültetnem. Nézzen körül, ez, olyan mint egy fészer, ahol összezsúfoltan dolgozunk.- Kollégája szerint pajta, de benne már számitógépes nyilvántartás üzemel.- A nyilvántartást, ügykezelést két éve saját fejlesztésből vittük számítógépre, a hibázás lehetőségének kizárása érdekében.- Mennyi nyilvántartott telefonigényük van?- Nézzük, mit mond a számítógép. íme: Szekszárdon 3017, Pakson 1200, Bonyhádon 997, Dombóváron 1226, Tamásiban 499, Tolnán 787, Bátaszéken 182 és Zombán 121. Zombán az idén 120 állomást már bekötöttünk. Érdekességként elmondom, Tolnán az automata távhívásba bekapcsolt rendszer működik, ami már megtelt, de ugyanennyi igény is van még. Bátaszéken éjjel-nappal szolgálat üzemel kézi kapcsolással. Úgy érezzük, anyagi lehetőségeinkhez mérten minden tőlünk telhetőt megteszünk, de több mint tízezer igény vár megoldásra, emellett rengeteg látens igény is létezik, aki eleve tudja, hiábS is nyújtana be igénylést. Egy szám létesítése átlagosan 100 ezer forintba kerül, Tolna megyében 100 lakosra 10 beszélőhely jut, ami a Pécsi Posta- igazgatóság területén az utolsó, s az országos átlag 15.- Van ebből a csapdából kivezető út?- A recept egyszerű, fejlesztés, új technika, pénz... A szakembergárdát is végtelenül nehéz együtt tartani, aminek újfent anyagi vonzatai vannak. Tolna megyében 10 éven belül hatmiIliárd forintot kell(!) mindebbe belepumpálni, mai árakon. Ennek meg kell valósulnia! Mindez csupán akkor még csak a megyén belüli hálózat. Az országosra egy példa. Szilveszterkor, jókedv, vidámság, mindenki bumm-ot játszott volna az MTV hathatós segítségével. A játékszervezés csábításának engedve mindenki nyerni akart, hát telefonált...' 30 percig nem volt tárcsahang az óriási forgalom miatt, addig állt az élet, a mentő, a... egyszóval minden. Csak példaként mondtam, mert egy hét után szerencsére leállították. Képzeljük el, mi lenne egy külföldre megbénult vagy megbénított telefonhelyzettel... Elképesztő károkat okozhatna nép- gazdasági szinten, ami ma nem is lenne kibírható tehertétel számunkra. Mindennek a felelőssége a távközlési üzemek nyakában van. Ha ezek után még minket fenyegetnek a múltban elkövetett infrastrukturális hiánygazdálkodás bűnei miatt... Hát csoda, ha alig bírjuk?!- Ugye, az sem „vigasztaló”, hogy a bátor ijesztgetők mindezt jobbára telefonon teszik...- Higgyen nekem, ez is egyfajta kultúra hiányából táplálkozik, hiszen telefon nélkül nem lehet telefonetikáról vagy telefonmorálról beszélni. Sz. S.
