Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-18 / 299. szám
2(HéPCUSÁG 1989. december 19. A decemberi Országgyűlés első munkanapja Törvényjavaslatok - Nyilatkozat Tőkés László üldözése ellen Befejeződött az MSZMP XIV. kongresszusa Thürmer Gyula nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) egyidejű megnyomásával történne. Ez esetben a szavazatszámláló gép nem készít a szavazás eredményéről név szerinti listát. A határozathozatalkor a képviselők az első változatot fogadták el, vagyis nem változtatnak a szavazás eddig alkalmazott módszerén. Fodor István elmondotta, hogy a kormány a szeptembei ülésszakon elfogadott törvénykezési programhoz képest újabb előterjesztéseket is benyújtott kérve azok sürgős tárgyalását. Ezek közül a képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadijáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak, a másik kettő - a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről, valamint az 1990. évi lakáspolitikai intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatok - napirendre tűzését elfogadták. Az Országgyűlés megbízott elnöke elmondotta, hogy NAGY SÁNDOR (országos lista) 27 képviselő támogatásával önálló indítványt nyújtott be, amelyben kérte a parlament döntését az állami vagyon áron aluli kiárusításának, valamint a közösségek tulajdonában lévő ingatlanok külföldiek részére történő átadásának megakadályozása érdekében. Nagy Sándor bejelentette, hogy indítványát visszavonja. Döntését azzal indokolta, hogy eredményes konzultációt folytattak a szakszervezetek, a vállalatok képviselői a kormánnyal a tulajdonreformmal összefüggő kérdésekről. Ezek után a 27 képviselő sem tartotta fenn az indítványt. így annak megvitatását nem tűzték napirendre, ám a javaslatot az országgyűlési bizottság felállítására még a decemberi ülésszakon megtárgyalják. Ezután Fodor István arról tájékoztatta a parlamentet: Márton János képviselő (országos lista) - közvetlenül a hétfői ülésszak megkezdése előtt - egy beadványt juttatott el hozzá, amelyben inditváOkét nem érdekli? Magyarországon is a főállású képviselőké a jövő, vagyis a jövő évi választások után a hivatásos honatyák fizetést kell kapjanak. Egy ilyen felfokozott törvényalkotási időszakban különösen indokolt a változás, de Európa nyugati felében is általában az a gyakorlat, hogy a megválasztott képviselők mandátumuk idejére kötelesek felfüggeszteni polgári foglalkozásuk gyakorlását. Ez esetben viszont tisztes jövedelmet kell biztosítani nekik, nehogy a kontraszelekció érvényesüljön a parlamentben. Alkotmányunk természetesen nem rendelkezik ilyen részletkérdésekről, a jelenlegi szabályozás viszont még csak a költségtérítést ismeri. Éppen ezért szerepelt az Országgyűlés decemberi ülésszakának napirendi pontjai között a képviselői fizetésekkel foglalkozó törvényjavaslat is. A házelnök - tekintve a rendkívül zsúfolt programot - néhány napirendi pontot szavazásra bocsátott, hogy azok szerepeljenek-e a jelenlegi ülésszakon. Köztük a képviselők fizetésére vonatkozó javaslatot is. A szavazás eredménye szerint honatyáink nem kívántak most ezzel a kérdéssel foglalkozni, úgy látszik, ők nem kíváncsiak arra, hogy mennyi lesz a fizetésük jövőre. Vagy úgy gondolták, hogy a választások után már úgysem ők ülnek azokon a székeken? • Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök a szövetségi parlament hétfői ülésén ismertette kormányának a hiperinfláció megfékezésére kidolgozott csomagtervét. Bejelentette, hogy a nemzeti valutát denominálják, árfolyamát az NSZK-már- káéhoz kapcsolják és befagyasztják. A denomináció után 10 000 jelenlegi dinár 1 konvertibilis dinárt ér. Egy nyugatnémet márka 7, 1 USA-dollár pedig 12 konvertibilis dinárba kerül. Ez az árfolyam 1990. június 30-ig változatlan marad. A kamatlábat szabadon állapítják meg. Az árak 1990. június 30-ig az infrastruktúra és a szolgáltatások kivételével szabadon formálódnak. Az adásvételek és külkereskedelmi üzletkötések a konvernyozza, hogy az Országgyűlés milyen törvényeket alkosson meg, melyek végrehajtását függessze fel, illetve milyen törvények módosítására van szükség. Fodor István arra figyelmeztetett, hogy a házszabály előírja: önálló indítványt az ülésszak előtt legalább 8 nappal korábban kell benyújtani. Ezért azt javasolta, hogy az Országgyűlés a januári ülésszakon döntsön arról: a képviselő indítványát napirendre tűzzék-e. Ezzel Márton János is egyetértett. Fodor István a parlamenti bizottságok elnökeitől kapott felhatalmazás alapján javasolta: az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg az országgyűlési képviselőválasztások előrehozatalára, az ennek érdekében szükséges ország- gyűlési döntésre vonatkozó elnöki előterjesztést. Ugyancsak bejelentette, hogy Novák Béla képviselő (Pest m., 18. vk.) korábban indítványozta a Büntető Törvény- könyv gazdasági bűncselekményekről szóló fejezetének módosítását. A szeptemberi törvényhozási program felülvizsgálata során ez már nem került be az Országgyűlés programjába, ám a képviselő a törvénymódosítást újból szorgalmazta. A kormány a törvényjavaslatot januárban vagy februárban be tudja nyújtani a parlamentnek. Megvitatására annak függvényében kerülhet sor, hogy az Ország- gyűlés a választásokig terjedő időszakban milyen rangsort állít fel a még megtárgyalandó törvényjavaslatokról. Még az ülésszak tárgysorozatának elfogadása előtt SÜDI BERTALAN (Bács- Kiskun m., 12. vk.) az ügyrendhez kapcsolódóan arról szólt, hogy a mostani politikai helyzetben egyes sajtóorgánumok felelősségvállalás nélkül, a pluralizmusra hivatkozva mindent és mindennek az ellenkezőjét is kimondják, tekintet nélkül arra, hogy az állítások igazak-e vagy nem, s nem számolva a közvetkezmé- nyekkel. Ezért javasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szemben ezentúl a leghatározottabban védje meg a kárvallott képviselőket. Fodor István megkérdezte a képviselőt: saját esetében kér-e országgyűlési állásfoglalást. Ezt Südi Bertalan nem igényelte. A tárgysorozat vitájában BÖDÖNÉ RÓZSA EDIT (Csongrád m., 3. vk.) bejelentette: összegyűlt 50 képviselői aláírás, amely már elegendő a név szerinti szavazás elrendeléséhez Bánffy Györgynek (Budapest, 4. vk.) az Országgyűlés feloszlatására tett indítványáról. Ezért kérdezte, hogy Bánffy György fenntartja-e indítványát? Bánffy György elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett indítványa ügyében az időközben folytatott tárgyalások során arra a megegyezésre jutottak, hogy a javaslatot, annak hordereje miatt ne egyéni, hanem a parlament elnökének indítványaként tárgyalják. Fodor István megerősítette: e kérdésben elnöki előterjesztést kíván tenni. Amennyiben azonban azt a Ház nem fogadná el, Bánffy Györgynek módja lesz arra, hogy egyénileg visszatérjen indítványára. KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád m„ 5. vk.) azzal a kéréssel fordult az elnökhöz, hogy a tárgysorozatba vegyék be a közvetlenül az ülésszak megkezdése előtt a kormány elnökhelyetteséhez beadott kérdését bizonyos áron alul kiárusítani szándékozott vállalatok, nevezetesen nagy vendéglátóipari egységek, szállodák eladása tárgyában. Az elmúlt napok romániai történései nyomán az ellenzéki demokrata parlamenti képviselők csoportja nevében indítványozta továbbá: az ülésszakon a parlament foglaljon állást az emberi jogok romániai durva megsértése, Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen, s annak alapján a magyar kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervetibilis dináron alapulnak. A személyi jövedelmeket az 1989. december 15-i előlegekhez igazodva a nyugatnémet márka árfolyamához kötődő dinárban fizetik ki. A dinár árfolyamát a következő fél évben szigorúan a nyugatnémet márkáéhoz kötjük - mondotta Markovics. Ez képezi a most meghirdetett makro gazdaságpolitika gerincét. A javaslat alapját az biztosítja, hogy az ország fizetési mérlege igen kedvező, devizatartalékai elérték az 5,8 milliárd dollárt, vagyis két és félszer nagyobbak, mint amennyi a külföldi hiteltörlesztéshez és kamatfizetéshez szükséges. Az idei külkereskedelmi mérleg várhatóan 2 milliárd dolláros többlettel zárul. A külföldi pénzintézetek erős támogatásról biztosítottak bennünket - mondta. zetéhez, valamint annak főtitkárához. Javasolta, hogy a Magyar Demokrata Fórum XIV. kerületi szervezete által hétfő estére a Hősök terén szervezendő csendes tüntetésre a parlament küldjön külön delegációt. Fodor István javasolta, hogy Király Zoltán felvetését az országgyűlés külügyi bizottsága vizsgálja meg. Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek. A soros elnök emlékeztette képviselőtársait arra, hogy a novemberi ülésszakon dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár már elmondta a törvényjavaslat szóbeli kiegészítését, és a testület lezárta annak vitáját, azonban akkor nem hoztak határozatot. Mivel módosító indítványt a képviselők nem nyújtottak be, a törvényjavaslat egészéről szavaztak: az Ország- gyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. Ezután a büntetőjogszabályok módosítását tárgyalták a törvényhozók. Az igazságügy miniszter benyújtotta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Mivel a három törvényjavaslat tartalmilag szorosan összefügg, a soros elnök indítványozta együttes tárgyalásukat. Ezzel az Országgyűlés egyetértett azzal a megkötéssel, hogy külön-külön hoznak határozatot. Az elfogadott napirendnek megfelelően az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat, majd a társadalombiztosítási alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása és elfogadása következett. A képviselők megtárgyalták az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését. Úgy döntöttek, hogy a beterjesztett javaslat vitáját első fordulónak tekintik, és arra szólították fel az ÁSZ elnökét, hogy a januári ülésszakra részletesebb és takarékosabb költségvetést terjesszen a parlament elé. Röviddel este 6 óra előtt az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a parlament ülését. * A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó temäval is foglalkoztak a képviselők. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) az ellenzéki demokrata csoport nevében még az ülésszak elején kezdeményezte: Tőkés László ügyében az Országgyűlés foglaljon állást. A parlament külügyi bizottságának szövegtervezetét az Országgyűlés 258 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az állásfoglalás egyebek között rögzíti: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése rövid időn belül másodszor kényszerül arra, hogy napirendjétől eltérve, külön foglalkozzon Tőkés László temesvári református lelkész ügyével. Ennek az ad sürgető aktualitást, hogy a román hatóságok az alapvető emberi jogokat durván megsértve, az ország vállalt szerződéses kötelezettségeit semmibe véve, az elmúlt hét végén a törvényesség látszatát keltő bírósági döntéssel ki akarták lakoltatni hivatalából és otthonából Tőkés Lászlót. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felhívja az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államokat, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadottelveivel és normáival összhangban tegyenek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete jogainak védelmében, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román Szocialista Köztársaság betartsa ez irányú nemzetközi szerződéses kötelezettségeit. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felkéri a magyar kormányt, hogy a jelen nyilatkozatot juttassa el az ENSZ főtitkárához, az illetékes nemzetközi fórumokhoz és szervezetekhez.” Az MDF felhívása Magyarország állampolgáraihoz Az országot súlyos válságba vezető párt, az MSZMP újból szervezkedik. A politikai demagógia fegyvereit bevetve régi hatalmának visszaszerzéséről ábrándozik. Minden törvényes eszközzel harcot hirdetünk ellene. Provokativ közeledési kísérletét visszautasítjuk és semmiféle kapcsolatot nem keresünk vele. Az emberileg belátható időben nem állhat elő olyan helyzet, hogy másnak tekinthetnénk őket, mint ellenfélnek. Arra kérünk minden józanul gondolkodó állampolgárt, kövessék példánkat, és szigeteljük el ezt a pártot, hogy érezzék a nemzetnek irányukban megnyilvánuló mély ellenszenvét. Budapest, 1989. december 18. A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM VÁLASZTMÁNYA ÉS ELNÖKSÉGE Az NSZK-márkához kötik a dinár árfolyamát Vasárnap a késő éjszakai órákban befejeződött az MSZMP XIV. kongresszusának első fordulója. A küldöttek az MSZMP elnökévé Thürmer Gyulát választották meg. A fiatal politikus 1953-ban született. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerzett egyetemi diplomát. Ezt követően a Külügyminisztériumban, majd az MSZMP apparátusában dolgozott. Az utóbbi időszakban Grósz Károly volt pártfőtitkár külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett. Az elnök megválasztását követően röviden nyilatkozott az MTI munkatársának. Elöljáróban leszögezte: bár részt vett a pártkongresszus szervezésében, és ezért nyomon tudta követni az eseményeket, mégis váratlanul érte, hogy az elnöki tisztségre jelölték. A pártförum munkáját értékelve hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy létrejött a párt politikai egysége, megteremtve a feltételeket a szervezeti élet és a vezetés egységéhez. Legfontosabb teendőként említette a kongresszus szellemében átgondolni: mit tehet az MSZMP a magyar nemzet előtt álló problémák megoldásáért. Megítélése szerint mint ellenzéki pártnak is van ebben szerepe. Ugyancsak fontos teendőként említette a parlamenti választásokra való felkészülést. A párt mielőbb szeretné megtalálni képviselőjelöltjeit azok között a fiatalok és középkorúak , között, akik 9 kongresszus előkészítésében részt vettek.- Fontos teendőnk mielőbb megbeszéléseket kezdeni testvérpártjainkkal, például az MSZP-vel, amelyekkel együttműködésre kell törekedni. A közeli napokban megkeressük a szakszervezetek vezetőit, hiszen a munkáspárt és a szar- vezett magyar munkásság közötti kapcsolat jövőnk egyik feltétele. A kongresszus határozata alapján befejezzük a párt szervezését, rendezzük sorainkat, s tagtoborzást is kezdeményezünk - hangsúlyozta végezetül Thürmer Gyula. Szakszervezeti felhívás A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó Termelőszövetkezeti Dolgozók Tagszervezete 1989. november 21 -én tartotta második országos tanácskozását. Az alábbi felhivás közzétételére kérték szerkesztőségünket: „Az előző országos tanácskozás óta eltelt egy év alatt kialakítottuk önálló joggyakorló, a szakszervezeti tagság érdekeit markánsan képviselni képes saját szakszervezetünk létrehozásának feltételeit. Szakszervezetünket megalakítottuk és önálló elhatározásukból - az érdekazonosság alapján - csatlakoztak hozzánk a termelőszövetkezeti társulások dolgozóit tömörítő szakszervezeti ajapszervezetek képviselői is. Velük együtt szakszervezetünknek közel 80 000 tagja van Mi, szövetkezeti tagok és alkalmazottak, valamennyien ugyanabban a munkaszervezetben dolgozunk és közösek munkavállalói érdekeink, problémáink. Hatvanezer szövetkezeti dolgozó - akiknek több, mint a fele szövetkezeti tag is egyben - már felismerte, hogy érdekeik érvényesítéséhez össze kell fogniuk. E jogukat, az országban végbemenő demokratizálódási folyamat eredményeként, ma már senki sem vonhatja kétségbe. Ezt tükrözi az is, hogy a MEDOSZ és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vállalja a termelőszövetkezeti dolgozók teljes körére kiterjedő érdek- képviselet biztosítását. Össze kell fognunk, hogy munkavállalói érdekeinket országosan is, regionálisan is és munkahelyeinken a termelőszövetkezetekben is érvényesíteni tudjuk. Ha jövőjét, saját maga és családja biztonságát, megélhetését a közös gazdaságban végzett munkájával akarja biztosítani, ha úgy érzi, hogy munkája több megbecsülést érdemelne, hogy jövedelme nem arányos erőfeszítéseivel, munkaidejével, hogy a szociálpolitikai juttatásokból sem részesül megfelelően, jöjjön közénk! Erőnk az egységben rejlik, s minél többen vagyunk, annál erősebbek leszünk! Várjuk tagjaink sorába! ' Megkérdeztük A karácsonyt egyedül, magányosan tölteni még akkor is szomorú dolog, ha van mit tenni az asztalra. De ha az ünnepi vacsora is szűkös, akkor még nagyobb az elkeseredés. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy sok idős ember éppen a szeretet ünnepén dönt úgy, hogy megválik életétől. Az ország különböző pontjain hol így, hol úgy próbálják segíteni a helyi tanácsok a nyugdíjasokat, a magányosokat. Budapest egyes kerületeiben ezer forint értékű élelmiszercsomagot visznek a rászorulóknak. Másutt karácsonyi ünnepi vacsorára szóló meghívót kapnak az egyedülállók, egy-egy étterembe. Mit terveznek nálunk a megyében, kérdeztük a megyei tanács illetékesét, dr. Szügyi Gyulát, egészségügyi osztályvezető-helyettest.- Nem szándékozunk ajándékcsomagokat osztani, nincs rá anyagi fedezetünk, hogy a fővárosban honnan van erre pénz, azt nem tudom. A nyugdíjasok a társadalombiztosítási intézettől fogják megkapni a karácsonyi egyszeri nyug- dijkiegészitésüket.- fké Közéleti hír A Szabad Demokraták Szövetsége bátaszéki csoportja az alsónyéki református egyházközséggel, valamint a bátaszéki római katolikus és református egyházközségekkel együtt használtruha-gyűjtési akciót szervez karácsonyra. A felesleges gyermek- és felnőttruhákat 9 és 17 óra között lehej leadni a helyi református lelkészi hivatalokban. Mindenki karácsonya a lelkészi hivatalokban december 22-én és 23-án 9 és 17 óra között! Minden adakozót és rászorulót szeretettel várnak a szervezők. Tisztújitás a MAE-nél A csaknem 40 esztendeje működő Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei szervezete jelenleg 940 tagot tart nyilván. Tisztújító küldöttgyűlésüket tegnap tartották Szekszárdon, a Mezőgazdasági Kombinát* tanácstermében. Az elmúlt négy esztendő munkájáról szóló beszámoló után kitüntetéseket is átadtak: ketten kapták a Mezőgazdaság Fejlesztéséért emlékérmet, a Szocialista Faluért kitüntetést ugyancsak ketten vehették át. Egyesületi Aranykoszorús jelvényt nyolcán, elismerő oklevelet és jutalmat pedig 15-en kaptak. A küldöttgyűlés megválasztotta új tisztségviselőit: a MAE Tolna megyei szervezetének elnöke Kelemen ístván, titkára pedig dr. Vida György lett. Az agrártudományi egyesület a továbbiakban is célul tűzte ki, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos eredményeket a tagjaik minél előbb megismerhessék. Valutaárfolyamok Érvényben: 1989. december 19-től 27-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 9803,28 10 409,66 ausztrál dollár 4786,74 5082,82 belga frank 168,62 179,04 dán korona 912,32 968,76 finn márka 1495,71 1588,23 francia frank 1037,91 1102,11 görög drachma a/b 38,41 40,79 holland forint 3142,78 3337,18 ír font 9349,90 9928,24 japán yen (1000) 423,43 449,63 kanadai dollár 5261,08 5586,50 kuvaiti dinár 20717,61 21 999,11 norvég korona 916,74 973,44 NSZK márka 3548,05 3767,51 olasz lira (1000) 47,53 50,47 osztrák schilling 503,86 535,02 portugál escudo 40,35 42,85 spanyol peseta 54,85 58,25 svájci frank 3956,89 4202,65 svéd korona 975,78 1036,14 USA dollár 6105,48 6483,14 ECU (közös piac) jugoszláv dinár 7193,07 7638,01 csekk (1000)/b 5,43a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: * görög drachma 39,56 39,64 jugoszláv dinár esek (10 000) 5,95 Mit kapnak a nyugdíjasok?
