Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-16 / 298. szám

1989. december 18. 2 NÉPÚJSÁG Helmut Kohl és Németh Miklós budapesti tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) szándékozó állampolgárok szabad uta­zásának biztosítása. A magyar kormány humánus döntéséért Kohl kancellár most ismételten tolmácsolta az NSZK kormánynak és népének köszönetét. Bár a Német Szövetségi Köztársaság figyel­mét érthető módon most jórészt az NDK reformjainak támogatása köti le-, Helmut Kohl hangoztatta, hogy az NSZK nem fog megfeledkezni Magyarországról sem; tá­mogatására továbbra is számíthat a ma­gyar nép. A kancellár röviden áttekintette a kö­zelmúltban megtartott strasbourgi csúcstalálkozó eredményeit, hangoztat­ván, hogy a tizenkettek körében sokat változott Magyarország megítélése; az országról alkotott kép ma egyértelműen pozitív a nyugat-európai országok köré­ben. A találkozóról természetesen nem hiányzott a német kérdés megvitatása sem. Kohl kancellár ismertette vendéglá­tójával a német kérdés rendezésére vo­natkozó, a közelmúltban tett tízpontos ja­vaslatának lényegét. Elképzelésének kulcseleme, hogy a két német állam kö- zeledée, egyesítése egy hosszú, fokoza­tos folyamat eredménye lesz. Németh Miklós is osztotta a kancellárnak azt a vé­leményét, hogy a Németh újraegyesítés kérdését csak az összeurópai folyama­tokba ágyazva lehet vizsgálni. Ennek kapcsán mindketten kiemelték a fegy­verzetkorlátozás, illetve a katonai-politi­kai tömbök közötti kapcsolatépítés fon­tosságát. Németh Miklós és felesége este dísz­vacsorát adott Kohl kancellár és felesége tiszteletére a Parlamentben. Az esemé­nyen részt vett a magyar politikai, gazda­sági és kulturális élet számos vezető képviselője. A díszvacsorán a két kor­mányfő pohárköszöntőt mondott. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köz­társaság hivatalos látogatáson Magyar- országon tartózkodó kancellárja és fele­sége, Hannelore Kohl vasárnap ma­gánprogramot bonyolított le. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) A jövő évben a jelenlegi nyugdijszabá- lyok maradnak érvényben, bizonyos ösz- szeghatár felett csak 1991-től nem kell majd nyugdíjjárulékot fizetni, a járulék­nak a nem fedezett magas jövedelemré­sze így a nyugdíjalapba nem lesz beszá­mítható - egyebek között erről határozott vasárnapi ülésén a Minisztertanács. A szóvivő tájékoztatásul közölte: Kár­páti Ferenc vezérezredes, az ideiglenes köztársasági elnöktől - a miniszterelnök egyetértésével - kérte a rangjának meg­felelő tartalékállományba helyezését. Az ideiglenes köztársasági elnök a kérés­nek eleget tesz, Kárpáti Ferencet tarta­lékállományba helyezi, ily módon civil miniszterként vezetheti tovább a tárcát. Autóipari egyesülést alakított kilenc magyar vállalat Autocoop néven autóipari egyesülést alakított 9 magyar vállalat azzal a céllal, hogy megtöbbszörözzék a hazánkban gyártott alkatrészekért behozható sze­mélyautók számát, és jobban alkalmaz­kodjanak a gazdasági életben bekövet­kezett változásokhoz. Az egyesülés alap­okmányát a Budapesti Kéziszerszám­gyár, a Pest Megyei Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Schuler Írószer Vállalat, a bu­dapesti Kismotor és-Gépgyár, a Csepel Autó Dugattyú és Dugattyú Gyűrűgyár, a budapesti ElzettZár- és Lakatgyár, a Sal­gótarjáni Síküveggyár, a sátoraljaújhelyi Elzett-Certa Zárgyártó Présöntő és Szer­számkészítő Vállalat, a Bakony Fém és Elektromos Készülék Művek képviselői írták alá. Javaslat a Markovics-kormány lemondatására A Szerb Kommunisták Szövetsége rendkívüli kongresszusa javasolja a ju­goszláv parlament szerb képviselőcso­portjának, hogy a két ház december 18-i együttes ülésén követeljék az Ante Mar- kovics vezette szövetségi kormány azon­nali lemondását. Ezt indítványozta a legmagaáabb szerb pártfórumon a gazdasági rendszer reformjáról tárgyaló munkabizottságban szombaton Braniszlav Milosevics kül­dött. A bizottság tagjai viharos tapssal fo­gadták a kezdeményezést, amelynek gyakorlati megvalósítása az egész or­szág számára beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. A 65 éves, horvát nemzetiségű Ante Markovics ez év márciusában került a ju­goszláv kormány élére, és a szövetségi parlament hétfői ülésén terjeszti majd elő gyökeres gazdasági reformprogramját, amely elsőrendű feladatként a hiperinflá­ció megfékezését tűzi célul. Püspöki beiktatás a pécsi székesegyházban Az egyházmegye papsága egyenként járul a püspöki trónushoz tiszteletnyilvánításra Az új püspök édesanyja a misén (Folytatás az 1. oldalról.) Zoltán evangélikus esperes, Balogh Mik­lós baptista lelkész és Sztupkai Mihály metodista lelkész képviselte. Részt vett a szertartáson Sarkadi Nagy Barna mi­niszterhelyettes, az Országos Vallásügyi Tanács titkára, Piti Zoltán Baranya me­gyei, Tamás Ádám Tolna megyei tanács­elnökök, dr. Molnár Zoltán, Pécs város és Kovács János, Szekszárd város tanács­elnöke, valamint Jákli Péter paksi ta­nácselnök. II. János Pál pápa kinevezési bulláját latinul Francesco Colasuonno érsek, magyar fordítását dr. Kneip István iroda­igazgató olvasták fel, ismertetve az egy­házi törvénykönyv előírását, melynek ér­telmében a kinevezési bulla személyes bemutatásakor veszi birtokába az egy­házmegyét az újonnan kinevezett me­gyés püspök. Ezt követően köszöntötték az új püs­pököt Fényi Sándor székesegyházi nagyprépost, majd dr. Cserháti József bí­boros és a püspöki kar, az egyházmegye papsága (mely BaranyaésTolna megyé­ben 130 plébániát jelent), a cisztercita, ir­galmas, pálos és bencés szerzetesek. Mayer Mihály, az új pécsi megyés püs­pök az általa celebrált misén mondotta: „Jövőbe néző tekintetünk lehet rövid, kö­zép- és hosszú távú... Mi is az ígéret és ígérgetés földjén állunk. Bízni akarunk az állam ideológiai semlegességében és igazságos nagylelkűségében. Bízni aka­runk, hogy megkapjuk mindazt a hátte­ret. amely egyházi bénaságunkat felold­ja.” A szertartást a pápai himnusz, majd a magyar Himnusz hangjai zárták. DOMOKOS ESZTER GOTTVALD KÁROLY A kinevezési bulla felolvasása (Pater Jan Bukosky, Francesco Colasuonno érsek, pápai nuncius a bullával, dr. Paskai László bíboros, prímás érsek, dr. Cserháti József bíboros és Várszegi Asztrik püspök) Az Országgyűlés decemberi ülésszaka elé (Folytatás az 1. oldalról.) mielőbbi kiírásának szükségességében, a parlament megbízatási idejének lerövidítésé­ben, s abban, hogy ez az Országgyűlés már ne alkosson az ország jövőjét hosszú távon befo­lyásoló törvényeket. A költségvetés elfogadá­sa vagy elvetése viszont kétségtelenül ilyen döntés. * A Magyar Demokrata Fórum I. és XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő üléssza­kon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezde­ményezi a márciusi szabad országgyűlési vá­lasztásokat, akkor utcai tömegtüntetés kere­tében adjon kifejezést tiltakozásának, és kö­vetelje az országgyűlés feloszlatását. A tö­megtüntetés időpontját.és helyét a sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvános­ságra. * Ma, amikor a pénzügyi kormányzat a költ­ségvetés elfogadásához kéri az ön voksát, nyomatékosan kérjük, ne adja szavazatát arra a költségvetésre, amelyik 13,5 milliárd forintos összegben finanszírozza a most félbehagyha­tó, örökös és óriási veszteséget okozó jam- burgi beruházást, ahol 1 rubel mintegy 150 fo­rintba kerül, továbbá úgynevezett „internacio­nalista segítségnyújtás" címén mintegy 1,5 milliárd forintos különféle segélyt kíván folyó­sítani a népelnyomó rendszereknek. Ezzel szemben kihangsúlyozzuk, hogy a la­kásépítési hitelszerződések megszegésével mindössze 8,6 milliárd forinttal remélik teher­mentesíteni költségvetést. Budapest, 1989. december 15. MDF zuglói szervezete * Felhívás Győr város országgyűlési képvise­lőihez: Tisztelt parlamenti képviselőink! A Magyarországon zajló politikai változá­sokkal megérett a helyzet a folyamat véglege­sítésére: a szabad választások kiírására. Ezt nemcsak a szétesönek látszó politikai helyzet, a szélsőségek felerősödése, a zűrzavar ve­szélyei, a gazdaság mozdulatlansága, a kor- ■ mányzat kapkodó és tehetetlen intézkedései, hanem a Kelet-Európábán látható gyors válto­zások is indokolják, és nem lehet olyan szem­pont, ami ennek ellenére lenne. A parlament, ami az „októberi törvények” elfogadásával történelmi lépést tett az ország politikai berendezkedésének megváltoztatá­sára, fejezze be a munkát, és a folyamat lezá­rásaként a decemberi ülésszakon mondja ki feloszlatását, és tűzze ki a mielőbbi parlamenti választásokat. Az Országgyűlés a témát, a Ma­gyar Demokrata Fórum elnökségének kezde­ményezésére, Bánffy György MDF-képviselő novemberi előterjesztése alapján tárgyalja. Határozottan követeljük, hogy mint terüle­tünk parlamenti képviselői, álljanak ki e kez­deményezés mellé. Személyükben is segítsék elő, hogy ez a parlament a történelmi szerepét betölthesse, zárja le a békés átmenet első nagy szakaszát: a parlament feloszlatásával és az országgyű­lési választások mielőbbi kitűzésével. MDF győri szervezete A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa zárt üléssel kezdte meg munkáját vasárnap reggel az Építők Székházában. A párt vidéki és budapesti tagságát képviselő mintegy 800 küldött döntött az ügyrendről. Marosán György mondott megnyitót, majd felkérte a kong­resszus elnökségének tagjait - Berecz Jánost, Púja Frigyest és Szűcs Ervint -, hogy közösen vezessék a tanácskozás munkáját. A küldöttek ezt követően egyhangúan állást foglaltak abban, hogy az MSZMP erkölcsi és politikai elégtételt szolgáltat méltánytalanul megsértett tagjainak, kö­zöttük Marosán Györgynek. Grósz Károly, a kongresszusi- előké­szítőbizottság elnöke lépett ezután a mik­rofonhoz, az orázág politikai és gazdasá­gi helyzetéről, a párt szervezéséről tartva referátumot. Elöljáróban leszögezte: az MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és újjászerve­zése mellett a tagság döntött, amely meggyőződéssel vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, amelyik a munkások, a dolgozó em- -berek szolgálatáttekinti munkája legfőbb értelmének, amelyik a marxizmus tudo­mányos elméletével kíván választ adni a jelen és a jövő kérdéseire. Szólt arról, hogy már meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították: ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tíz­ezren kollektív listán jelezték e szándé­kukat. Hozzátette: a szervezést társadal­mi munkában végzik a vezetés nélkül maradt MSZMP aktivistái. A továbbiakban - az októberi kongresz- szus ’89 tanácskozását értékelve - kije­lentette: a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós erők a párttagság megkérdezé­se nélkül, antidemokratikusan, a szabá­lyosan megválasztott küldötteket félreve­zetve megváltoztatták a párt jéllegét és nevét, szétverték országos vezetését, s létrehozták - szándékuk szerint az MSZMP helyett - a Magyar Szocialista Pártot. A tagság jelentős része azonban felismerte hogy becsapták, s ragaszko­dik pártjához. Az őszi tanácskozás hangadói jelentő­sen meggyengítették a magyar szerve­zett baloldalt, utat nyitottak a szocializ­musellenes jobboldali erőknek, felbe­csülhetetlen károkat okozva a magyar népnek. Sok százezer ember becsületes közéleti munkáját kérdőjelezték meg, tö­megeket taszítottak el a politikai közélet­től; lehetővé tették olyan intézkedések születését, amelyek aláássák a szocialis­ta rendszer alapjait; méltatlanul megsér­tették a munkásőrség becsületes tagjait, kitiltották a pártszerveket a munkahe­lyekről, olyan kormányzati döntéseket készítettek elő, amelyek következményei egyoldalúan a lakosságra hárulnak - so­rolta Grósz Károly, hangsúlyozva, hogy a tagságra akarják hárítani mindazt a poli­tikai terhet is, ami az MSZMP akkori veze­tésének hibáiból ered. Véleménye sze­rint a párttagság nem tehető felelőssé néhány ember hibás döntéséért. Az előadó utalt arra, hogy sokan vitat­ják: 1988-ban döntöttek-e rosszul vagy azt követően különböző okokból nem voltak képesek a helyes elhatározásokat megvalósítani. Személyesen az utóbbit képviseli: a magyar baloldalt ugyanis a frakciózások, az egyéni ambíciók rom­bolták szét, a pártot nem kívülről, hanem belülről bomlasztották fel. Saját felelős­ségét említve idézettel élt, amely szerint barátnak vélte az ellenségét. Az ország gazdasági helyzetét ele­mezve rámutatott: érthetetlen, hogy ilyen körülmények között a kormány vezetése nem a gazdasági teendőkre összponto­sítja a figyelmét, hanem a politikai átala­kulásra koncentrál. Ez is oka, hogy társa­dalmi támogatás nélkül maradt a kor­mány, amelynek gazdaságpolitikai prog­ramját erőtlennek ítélte. Hangsúlyozta: a fenyegető gazdasági összeomlás elke­rülése érdekében gyökeresen új gazda­ságpolitikára van szükség, a kerékasz­tal-tárgyalások harmadik oldalán részt vevő szervezetek javaslatának megfele­lően. Reményét fejezte ki, hogy az MSZMP rövidesen a közvélemény elé áll­hat egy ilyen programmal. A nemzetközi kapcsolatokra térve rá­mutatott, hogy a szocialista partnereink­hez fűződő viszony megromlott,'s - a gazdasági helyzet és a belpolitikai stabi­litás csökkenése miatt - csökkenőben van a Nyugat érdeklődése is hazánk iránt. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a pártot tartalmi és személyi kérdések osztják meg. Egyesek eltérően ítélik meg a májusi pártértekezlet ered­ményeit és az azóta végbement változá­sokat. A párt tagjai az MSZP-vel való vi­szony alakításában sem egységesek, bár azt elismerik, hogy a viszony alakulá­sa nemcsak az MSZMP-n múlik. A legna­gyobb vitát á vagyonmegosztás körüli ér­telmetlen konfliktusok okozzák. A referátumot követő vitában - jóllehet a szervezeti szabályzat lett volna a napi­rend szerinti téma - számos, a szorosan vett pártügyeken kívüli kérdést is érintet­tek a felszólalók. Az újjászerveződő MSZMP-ről egybe­hangzó volt a vélemény: az a tény, hogy a párt ilyen gyorsan képes volt újraéledni, az széles és alulról jövő népi akaratot fe­jez ki. Mint elhangzott: az új politikai programmal színre lépő MSZMP-nek - szakítva a korábbi bürokratikus központi intézmények egész pártéletet meghatá­rozó szerepével - immár a párttagokat, il­letve az alapszervezeteket kell a közép­pontba helyeznie. Az MSZMP helye az el­múlt hónapok során sokat változott a ha­zai politikai palettán - ez több hozzászó­lás visszatérő gondolata volt, egészen annak megfogalmazásáig, hogy az MSZMP napjainkban voltaképpen ellen­zékben van. ezzel kapcsolatosan Ri- bánszki Róbert rámutatott: az MSZMP tu­domásul veszi hatalmi monopóliumának megszűntét, s hajlandó a többi párthoz hasonlóan megmérettetni a választópol­gárok előtt. Egyelőre azonban - miként azt egy másik felszólaló kifejtette - a vá­lasztásokra való felkészülés terén lépés- hátrányban van az MSZMP, sjó időbete­lik, amíg a pártnak sikerül eloszlatnia ma­ga körül a bizalmatlanság légkörét. A tulajdonreform mikéntje - ezen belül is a többek által, fenyegető veszélynek ítélt tőkés restauráció - ugyancsak kö­zépponti témája volt a vitának. A tulaj­donviszonyok vonatkozásában a küldöt­tek egyetértettek abban, hogy a gazda­ság valóban társadalmasított közösségi tulajdon alapján szerveződhet újjá. Felvetődött annak kérdése is, hogy kikre számíthat az MSZMP e szocialista program megvalósításában. Többen úgy ítélték, hogy az MSZMP számos kérdés­ben közös célt fogalmazhat meg, illetve együttműködhet a szakszervezetekkel, a szociáldemokratákkal. Volt olyan felszó­laló, aki a Magyar Néppárttal, illetve az MDF és a Kisgazdapárt baloldalával való együttműködést sem tartotta elképzelhe­tetlennek. Az MSZMP kongresszusa lapzártakor még tartott. Az MSZMP XIV. kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom