Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-16 / 298. szám
1989. december 18. 2 NÉPÚJSÁG Helmut Kohl és Németh Miklós budapesti tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) szándékozó állampolgárok szabad utazásának biztosítása. A magyar kormány humánus döntéséért Kohl kancellár most ismételten tolmácsolta az NSZK kormánynak és népének köszönetét. Bár a Német Szövetségi Köztársaság figyelmét érthető módon most jórészt az NDK reformjainak támogatása köti le-, Helmut Kohl hangoztatta, hogy az NSZK nem fog megfeledkezni Magyarországról sem; támogatására továbbra is számíthat a magyar nép. A kancellár röviden áttekintette a közelmúltban megtartott strasbourgi csúcstalálkozó eredményeit, hangoztatván, hogy a tizenkettek körében sokat változott Magyarország megítélése; az országról alkotott kép ma egyértelműen pozitív a nyugat-európai országok körében. A találkozóról természetesen nem hiányzott a német kérdés megvitatása sem. Kohl kancellár ismertette vendéglátójával a német kérdés rendezésére vonatkozó, a közelmúltban tett tízpontos javaslatának lényegét. Elképzelésének kulcseleme, hogy a két német állam kö- zeledée, egyesítése egy hosszú, fokozatos folyamat eredménye lesz. Németh Miklós is osztotta a kancellárnak azt a véleményét, hogy a Németh újraegyesítés kérdését csak az összeurópai folyamatokba ágyazva lehet vizsgálni. Ennek kapcsán mindketten kiemelték a fegyverzetkorlátozás, illetve a katonai-politikai tömbök közötti kapcsolatépítés fontosságát. Németh Miklós és felesége este díszvacsorát adott Kohl kancellár és felesége tiszteletére a Parlamentben. Az eseményen részt vett a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselője. A díszvacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos látogatáson Magyar- országon tartózkodó kancellárja és felesége, Hannelore Kohl vasárnap magánprogramot bonyolított le. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) A jövő évben a jelenlegi nyugdijszabá- lyok maradnak érvényben, bizonyos ösz- szeghatár felett csak 1991-től nem kell majd nyugdíjjárulékot fizetni, a járuléknak a nem fedezett magas jövedelemrésze így a nyugdíjalapba nem lesz beszámítható - egyebek között erről határozott vasárnapi ülésén a Minisztertanács. A szóvivő tájékoztatásul közölte: Kárpáti Ferenc vezérezredes, az ideiglenes köztársasági elnöktől - a miniszterelnök egyetértésével - kérte a rangjának megfelelő tartalékállományba helyezését. Az ideiglenes köztársasági elnök a kérésnek eleget tesz, Kárpáti Ferencet tartalékállományba helyezi, ily módon civil miniszterként vezetheti tovább a tárcát. Autóipari egyesülést alakított kilenc magyar vállalat Autocoop néven autóipari egyesülést alakított 9 magyar vállalat azzal a céllal, hogy megtöbbszörözzék a hazánkban gyártott alkatrészekért behozható személyautók számát, és jobban alkalmazkodjanak a gazdasági életben bekövetkezett változásokhoz. Az egyesülés alapokmányát a Budapesti Kéziszerszámgyár, a Pest Megyei Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Schuler Írószer Vállalat, a budapesti Kismotor és-Gépgyár, a Csepel Autó Dugattyú és Dugattyú Gyűrűgyár, a budapesti ElzettZár- és Lakatgyár, a Salgótarjáni Síküveggyár, a sátoraljaújhelyi Elzett-Certa Zárgyártó Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat, a Bakony Fém és Elektromos Készülék Művek képviselői írták alá. Javaslat a Markovics-kormány lemondatására A Szerb Kommunisták Szövetsége rendkívüli kongresszusa javasolja a jugoszláv parlament szerb képviselőcsoportjának, hogy a két ház december 18-i együttes ülésén követeljék az Ante Mar- kovics vezette szövetségi kormány azonnali lemondását. Ezt indítványozta a legmagaáabb szerb pártfórumon a gazdasági rendszer reformjáról tárgyaló munkabizottságban szombaton Braniszlav Milosevics küldött. A bizottság tagjai viharos tapssal fogadták a kezdeményezést, amelynek gyakorlati megvalósítása az egész ország számára beláthatatlan következményekkel járhat. A 65 éves, horvát nemzetiségű Ante Markovics ez év márciusában került a jugoszláv kormány élére, és a szövetségi parlament hétfői ülésén terjeszti majd elő gyökeres gazdasági reformprogramját, amely elsőrendű feladatként a hiperinfláció megfékezését tűzi célul. Püspöki beiktatás a pécsi székesegyházban Az egyházmegye papsága egyenként járul a püspöki trónushoz tiszteletnyilvánításra Az új püspök édesanyja a misén (Folytatás az 1. oldalról.) Zoltán evangélikus esperes, Balogh Miklós baptista lelkész és Sztupkai Mihály metodista lelkész képviselte. Részt vett a szertartáson Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, az Országos Vallásügyi Tanács titkára, Piti Zoltán Baranya megyei, Tamás Ádám Tolna megyei tanácselnökök, dr. Molnár Zoltán, Pécs város és Kovács János, Szekszárd város tanácselnöke, valamint Jákli Péter paksi tanácselnök. II. János Pál pápa kinevezési bulláját latinul Francesco Colasuonno érsek, magyar fordítását dr. Kneip István irodaigazgató olvasták fel, ismertetve az egyházi törvénykönyv előírását, melynek értelmében a kinevezési bulla személyes bemutatásakor veszi birtokába az egyházmegyét az újonnan kinevezett megyés püspök. Ezt követően köszöntötték az új püspököt Fényi Sándor székesegyházi nagyprépost, majd dr. Cserháti József bíboros és a püspöki kar, az egyházmegye papsága (mely BaranyaésTolna megyében 130 plébániát jelent), a cisztercita, irgalmas, pálos és bencés szerzetesek. Mayer Mihály, az új pécsi megyés püspök az általa celebrált misén mondotta: „Jövőbe néző tekintetünk lehet rövid, közép- és hosszú távú... Mi is az ígéret és ígérgetés földjén állunk. Bízni akarunk az állam ideológiai semlegességében és igazságos nagylelkűségében. Bízni akarunk, hogy megkapjuk mindazt a hátteret. amely egyházi bénaságunkat feloldja.” A szertartást a pápai himnusz, majd a magyar Himnusz hangjai zárták. DOMOKOS ESZTER GOTTVALD KÁROLY A kinevezési bulla felolvasása (Pater Jan Bukosky, Francesco Colasuonno érsek, pápai nuncius a bullával, dr. Paskai László bíboros, prímás érsek, dr. Cserháti József bíboros és Várszegi Asztrik püspök) Az Országgyűlés decemberi ülésszaka elé (Folytatás az 1. oldalról.) mielőbbi kiírásának szükségességében, a parlament megbízatási idejének lerövidítésében, s abban, hogy ez az Országgyűlés már ne alkosson az ország jövőjét hosszú távon befolyásoló törvényeket. A költségvetés elfogadása vagy elvetése viszont kétségtelenül ilyen döntés. * A Magyar Demokrata Fórum I. és XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját.és helyét a sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra. * Ma, amikor a pénzügyi kormányzat a költségvetés elfogadásához kéri az ön voksát, nyomatékosan kérjük, ne adja szavazatát arra a költségvetésre, amelyik 13,5 milliárd forintos összegben finanszírozza a most félbehagyható, örökös és óriási veszteséget okozó jam- burgi beruházást, ahol 1 rubel mintegy 150 forintba kerül, továbbá úgynevezett „internacionalista segítségnyújtás" címén mintegy 1,5 milliárd forintos különféle segélyt kíván folyósítani a népelnyomó rendszereknek. Ezzel szemben kihangsúlyozzuk, hogy a lakásépítési hitelszerződések megszegésével mindössze 8,6 milliárd forinttal remélik tehermentesíteni költségvetést. Budapest, 1989. december 15. MDF zuglói szervezete * Felhívás Győr város országgyűlési képviselőihez: Tisztelt parlamenti képviselőink! A Magyarországon zajló politikai változásokkal megérett a helyzet a folyamat véglegesítésére: a szabad választások kiírására. Ezt nemcsak a szétesönek látszó politikai helyzet, a szélsőségek felerősödése, a zűrzavar veszélyei, a gazdaság mozdulatlansága, a kor- ■ mányzat kapkodó és tehetetlen intézkedései, hanem a Kelet-Európábán látható gyors változások is indokolják, és nem lehet olyan szempont, ami ennek ellenére lenne. A parlament, ami az „októberi törvények” elfogadásával történelmi lépést tett az ország politikai berendezkedésének megváltoztatására, fejezze be a munkát, és a folyamat lezárásaként a decemberi ülésszakon mondja ki feloszlatását, és tűzze ki a mielőbbi parlamenti választásokat. Az Országgyűlés a témát, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének kezdeményezésére, Bánffy György MDF-képviselő novemberi előterjesztése alapján tárgyalja. Határozottan követeljük, hogy mint területünk parlamenti képviselői, álljanak ki e kezdeményezés mellé. Személyükben is segítsék elő, hogy ez a parlament a történelmi szerepét betölthesse, zárja le a békés átmenet első nagy szakaszát: a parlament feloszlatásával és az országgyűlési választások mielőbbi kitűzésével. MDF győri szervezete A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa zárt üléssel kezdte meg munkáját vasárnap reggel az Építők Székházában. A párt vidéki és budapesti tagságát képviselő mintegy 800 küldött döntött az ügyrendről. Marosán György mondott megnyitót, majd felkérte a kongresszus elnökségének tagjait - Berecz Jánost, Púja Frigyest és Szűcs Ervint -, hogy közösen vezessék a tanácskozás munkáját. A küldöttek ezt követően egyhangúan állást foglaltak abban, hogy az MSZMP erkölcsi és politikai elégtételt szolgáltat méltánytalanul megsértett tagjainak, közöttük Marosán Györgynek. Grósz Károly, a kongresszusi- előkészítőbizottság elnöke lépett ezután a mikrofonhoz, az orázág politikai és gazdasági helyzetéről, a párt szervezéséről tartva referátumot. Elöljáróban leszögezte: az MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és újjászervezése mellett a tagság döntött, amely meggyőződéssel vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, amelyik a munkások, a dolgozó em- -berek szolgálatáttekinti munkája legfőbb értelmének, amelyik a marxizmus tudományos elméletével kíván választ adni a jelen és a jövő kérdéseire. Szólt arról, hogy már meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították: ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kollektív listán jelezték e szándékukat. Hozzátette: a szervezést társadalmi munkában végzik a vezetés nélkül maradt MSZMP aktivistái. A továbbiakban - az októberi kongresz- szus ’89 tanácskozását értékelve - kijelentette: a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós erők a párttagság megkérdezése nélkül, antidemokratikusan, a szabályosan megválasztott küldötteket félrevezetve megváltoztatták a párt jéllegét és nevét, szétverték országos vezetését, s létrehozták - szándékuk szerint az MSZMP helyett - a Magyar Szocialista Pártot. A tagság jelentős része azonban felismerte hogy becsapták, s ragaszkodik pártjához. Az őszi tanácskozás hangadói jelentősen meggyengítették a magyar szervezett baloldalt, utat nyitottak a szocializmusellenes jobboldali erőknek, felbecsülhetetlen károkat okozva a magyar népnek. Sok százezer ember becsületes közéleti munkáját kérdőjelezték meg, tömegeket taszítottak el a politikai közélettől; lehetővé tették olyan intézkedések születését, amelyek aláássák a szocialista rendszer alapjait; méltatlanul megsértették a munkásőrség becsületes tagjait, kitiltották a pártszerveket a munkahelyekről, olyan kormányzati döntéseket készítettek elő, amelyek következményei egyoldalúan a lakosságra hárulnak - sorolta Grósz Károly, hangsúlyozva, hogy a tagságra akarják hárítani mindazt a politikai terhet is, ami az MSZMP akkori vezetésének hibáiból ered. Véleménye szerint a párttagság nem tehető felelőssé néhány ember hibás döntéséért. Az előadó utalt arra, hogy sokan vitatják: 1988-ban döntöttek-e rosszul vagy azt követően különböző okokból nem voltak képesek a helyes elhatározásokat megvalósítani. Személyesen az utóbbit képviseli: a magyar baloldalt ugyanis a frakciózások, az egyéni ambíciók rombolták szét, a pártot nem kívülről, hanem belülről bomlasztották fel. Saját felelősségét említve idézettel élt, amely szerint barátnak vélte az ellenségét. Az ország gazdasági helyzetét elemezve rámutatott: érthetetlen, hogy ilyen körülmények között a kormány vezetése nem a gazdasági teendőkre összpontosítja a figyelmét, hanem a politikai átalakulásra koncentrál. Ez is oka, hogy társadalmi támogatás nélkül maradt a kormány, amelynek gazdaságpolitikai programját erőtlennek ítélte. Hangsúlyozta: a fenyegető gazdasági összeomlás elkerülése érdekében gyökeresen új gazdaságpolitikára van szükség, a kerékasztal-tárgyalások harmadik oldalán részt vevő szervezetek javaslatának megfelelően. Reményét fejezte ki, hogy az MSZMP rövidesen a közvélemény elé állhat egy ilyen programmal. A nemzetközi kapcsolatokra térve rámutatott, hogy a szocialista partnereinkhez fűződő viszony megromlott,'s - a gazdasági helyzet és a belpolitikai stabilitás csökkenése miatt - csökkenőben van a Nyugat érdeklődése is hazánk iránt. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a pártot tartalmi és személyi kérdések osztják meg. Egyesek eltérően ítélik meg a májusi pártértekezlet eredményeit és az azóta végbement változásokat. A párt tagjai az MSZP-vel való viszony alakításában sem egységesek, bár azt elismerik, hogy a viszony alakulása nemcsak az MSZMP-n múlik. A legnagyobb vitát á vagyonmegosztás körüli értelmetlen konfliktusok okozzák. A referátumot követő vitában - jóllehet a szervezeti szabályzat lett volna a napirend szerinti téma - számos, a szorosan vett pártügyeken kívüli kérdést is érintettek a felszólalók. Az újjászerveződő MSZMP-ről egybehangzó volt a vélemény: az a tény, hogy a párt ilyen gyorsan képes volt újraéledni, az széles és alulról jövő népi akaratot fejez ki. Mint elhangzott: az új politikai programmal színre lépő MSZMP-nek - szakítva a korábbi bürokratikus központi intézmények egész pártéletet meghatározó szerepével - immár a párttagokat, illetve az alapszervezeteket kell a középpontba helyeznie. Az MSZMP helye az elmúlt hónapok során sokat változott a hazai politikai palettán - ez több hozzászólás visszatérő gondolata volt, egészen annak megfogalmazásáig, hogy az MSZMP napjainkban voltaképpen ellenzékben van. ezzel kapcsolatosan Ri- bánszki Róbert rámutatott: az MSZMP tudomásul veszi hatalmi monopóliumának megszűntét, s hajlandó a többi párthoz hasonlóan megmérettetni a választópolgárok előtt. Egyelőre azonban - miként azt egy másik felszólaló kifejtette - a választásokra való felkészülés terén lépés- hátrányban van az MSZMP, sjó időbetelik, amíg a pártnak sikerül eloszlatnia maga körül a bizalmatlanság légkörét. A tulajdonreform mikéntje - ezen belül is a többek által, fenyegető veszélynek ítélt tőkés restauráció - ugyancsak középponti témája volt a vitának. A tulajdonviszonyok vonatkozásában a küldöttek egyetértettek abban, hogy a gazdaság valóban társadalmasított közösségi tulajdon alapján szerveződhet újjá. Felvetődött annak kérdése is, hogy kikre számíthat az MSZMP e szocialista program megvalósításában. Többen úgy ítélték, hogy az MSZMP számos kérdésben közös célt fogalmazhat meg, illetve együttműködhet a szakszervezetekkel, a szociáldemokratákkal. Volt olyan felszólaló, aki a Magyar Néppárttal, illetve az MDF és a Kisgazdapárt baloldalával való együttműködést sem tartotta elképzelhetetlennek. Az MSZMP kongresszusa lapzártakor még tartott. Az MSZMP XIV. kongresszusa