Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

2 wÉPÜJSÁG 1989. december 1. Tizenhat napirend a kormány asztalán (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány ugyancsak megtárgyalta az agrárpolitikai programról szóló előter­jesztést. Az alapkérdésekben a kor­mánytagok között egyetértés alakult ki. Nem vitatta senki, hogy a mezőgazdaság igen fontos szerepet játszik a nemzeti jö­vedelem termelésében, valamint az ex­portban, s ennek megfelelően kell kezel­ni az ágazatot. Egyetértettek abban is, hogy olyan agrárpolitikára van szükség, amely biztosítja a különböző szektorok­ban gazdálkodók számára az azonos fel­tételeket és érvényesíti a piaci hatásokat. Ennek megfelelően elengedhetetlen a tulajdonviszonyok továbbfejlesztése. A kormány úgy látja, hogy a mezőgazda­ságban a többszektorúság fennmarad, továbbra is meghatározó szerepet ját­szanak a nagyüzemek, ám nő a magán- gazdaságok és a társaságok szerepe. A termelők a jövőben szabadon választhat­nak a vállalkozási formák között. A kor­mány úgy tervezi, hogy a csütörtöki ülé­sen elfogadott koncepciót a nemzeti ag- rárkerekasztal elé terjeszti. A koncepciót " a kormány felvállalja, ám várja a vélemé­nyeket, nyitott a különböző kérdésekkel kapcsolatos javaslatok iránt. A kormány megvitatta az igazságügy­miniszter előterjesztését a családjogi tör­vény módosításáról, s a beterjesztett ja­vaslatot elfogadta. Ennek alapján hama­rosan a parlament elé kerül a törvénymó­dosító javaslat, amely megkönnyíti, egy­szerűbbé teszi, gyorsítja az örökbefoga­dási eljárást. A csütörtöki ülésen személyi kérdé­sekről is született döntés, ezekről a mai sajtótájékoztatón számol be részletesen a megbízott kormányszóvivő. Ma a tervek szerint a kormány tárgyal jövő évi gazdasági programról és költ­ségvetésről. Megvitatja a lakáspolitikai koncepciót, az ülésen foglalkozott az ál­lami vagyonalapról kidolgozott törvény­javaslattal, a tulajdonreformmal, valamint a privatizációs'programmal. Amennyiben e fontos kérdések megvitatásával a kor­mánytagok nem végeznek, a maratoni­nak ígérkező ülést csak szombaton feje­zik be. Bajnok Zsolt az MSZP és a kormány vi­szonyával kapcsolatban elmondotta: Glatz Ferenc művelődési miniszter - az MSZP szerdai sajtótájékoztatóján el­hangzott információval ellentétben - to­vábbra sem tagja a Magyar Szocialista Pártnak. A kormányban egyébként szá­mos más olyan miniszter is van, aki nem tagja az MSZP-nek. így nem tagja a párt­nak Derzsi András közlekedési, hírközlé­si és építésügyi miniszter, Horváth Fe­renc ipari miniszter, Hütter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, Kulcsár Kálmán igazságügy-mi­niszter és Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes sem. Mától áfa terheli a külföldről behozott gépkocsikat Ma, december 1 -jén, 0 órától általános forgalmi adót kell fizetni a külföldről be­hozott személygépkocsik után - jelentet­te be a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Lőrincz Miklós alezre­des, az utas- és ajándékforgalmi vám­osztály vezetője. Elmondta: pénteken je­lenik meg a Magyar Közlönynek az a szá­ma, amelyben kihirdetik a magánimport­ban behozott termékek áfájáról szóló tör­vényt. A jogszabály szerint 1990. január 1-jétől a magánimportban behozott áru­cikkekre is kiterjed az áfafizetési kötele­zettség, kivéve a gépkocsikat, amelyekre a törvény előírásai már december 1 -jétől érvényesek. így a november 30-án, pénteken éjfélig behozott gépkocsik után még nem kell áfát fizetniük tulajdonosaiknak. Az általá­nos szabályoktól eltérően azokat a sze­mélygépkocsikat sem terheli áfa, ame­lyeknek teljes vételárát még november 24-e előtt - tehát az Országgyűlés dönté­sét megelőzően - konvertibilis fizetőesz­közben belföldi pénzintézeten keresztül kiegyenlítették. Ezek az autók még akkor is mentesülnek az áfa alól, ha majd csak a jövő évben érkeznének be az országba. Ugyancsak nem kell áfát fizetnie annak a személynek, aki a törvény hatálybalépé­sének napján, tehát december 1 -jén kül­földön tartózkodik és onnan a kiutazástól számított 30 napon belül tér vissza. De­cember 31-ig vámkezelhetök áfamente­sen a november 24-e előtt megrendelt, megvásárolt vagy leelőlegezett gépko­csik, ha e tények valamelyikét az érintet­tek hitelt érdemlően igazolni tudják. Ez a határidő vonatkozik azokra a külföldről ajándékba kapott gépkocsikra is, ame­lyek esetében az ajándékozólevél hitele­sítése még november 24-e előtt megtör­tént. E kivételeken túl péntektől általában véve 25 százalékos áfa terheli a külföld­ről behozott gépkocsikat, kivéve azokat az egyedi eseteket, amikor az érvényes vámjogszabályok szerint a gépjárművet egyébként is vámmentesen hozhatja be az országba új tulajdonosa (például a mozgáskorlátozottak vagy a két év kül­szolgálatot teljesítők). Az áfa alapjául a gépkocsi katalógusértéke szolgál. Az új áfaszabályokról Lőrincz Miklós alezredes elmondta még: január 1 -jétől a magánimportban behozott valamennyi terméket általában 25 százalékos áfa ter­heli majd. Ötezer forint értékhatárig azonban nem kell áfát fizetniük majd az utasoknak, de ha ezt az összeget megha­ladja egy-egy árucikk értéke, akkor a tel­jes vételárra számítják az áfát. Ha viszont több olyan aprósággal ér­kezik haza valaki, amelynek együttes ér­téke már több lenne az ötezer forintnál, ebben az esetben azonban az áfaszámí­tásának alapjából már le lehet vonni az ötezer forintot. A gépkocsik kivételével más árucikkek esetében az áfa összegét általában a termék külföldi számláján fel­tüntetett vételár alapján számítják ki. Mint a tájékoztatóból kitűnt, ezeket a számlá­kat a vámosok nem minden esetben.fo- gadják el fenntartás nélkül, s ha túlzottan alacsonynak találják, akkor a becsült ér­ték alapján számítják az áfát. Az általános gyakorlat szerint azonban a vámosok csak akkor folyamodnak ehhez a mód­szerhez, ha a számla a termék általuk is­mert középárfolyamának felénél keve­sebbet mutat. ítéletet hirdettek a németkéri gyilkosság ügyében (Folytatás az 1. oldalról.) Makó Mária büntetlen előéletű. Csa­ládi okok miatt mindössze két osztályt végzett, tizennégy éves korától dolgo­zik. Két gyermek anyja. Nagyobbik lá­nya 13, kisebbik 9 éves. Az első élettár­sa meghalt. Második élettársa, Búzás József a kisebbik gyermek apja volt, akinek italozó és munkakerülő életvite­le miatt életközösségük a kezdeti idők­től rendezetlen volt: ittas állapotban rendszeresen üldözte családját és bántalmazta őket. A család nemegyszer kimenekült előle az utcára, vagy az éjszakát az is­tállóban kényszerült tölteni. így történt ez május 29-én is, Búzás József 21 óra körül erősen ittas állapotban tért haza. A családi tragédiába torkolló vesze­kedés előzményeiről megtudtuk, hogy Makó Mária még a délután folyamán pénzt adott moziba kéredzkedő na­gyobbik lányának. A gyerekek nem a moziba, hanem a vendéglőbe mentek tésztát vásárolni zsebpénzükön. Ott ta­lálkoztak Búzás Józseffel, aki szidal­mazta őket. A két kislány fél hét körül hazatért, el­panaszolták a történteket. Búzás Jó­zsef is megérkezett - kerékpáron. Azt állította, hogy a lányok három férfivel voltak a vendéglő mellékhelyiségében, és a becsületsértést kimerítően szidal­mazta őket. Anyjukat hajánál fogva le­rántotta a lépcsőről, melyen ült, ököllel ütlegelte, majd mikor elesett, belerú­gott, nyeles lapáttal ütötte az anyát, a gyerekeket kézzel bántalmazta. Ezután elment borért egy magánház­ba. Miután visszatért, újabb verekedést kezdett, mert Makó Mária nem akart in­ni vele. Ököllel, nadrágszíjjal ütlegelt. A család kimenekült a házból, csak éjfél­tájt mertek visszamenni az istállóból, ahova behúzódtak. Fél hatkor Makó Mária fölkelt, előbb az állatokat látta el, majd felköltötte a gyerekeket, hogy iskolába indítsa őket. A neszre Búzás József felébredt, mor­golódva szidalmazta őket. Élettársának arra a megjegyzésére, hogy „ki tudja, hol alszunk ma éjjel”, felugrott, azt kiabálta, hogy pusztuljanak a házból, mely egyébként Makó Mária kizáróla­gos tulajdona volt és hozzávágta a gug­goló asszonyhoz a csizmáját. A kifele menekülő asszony a szobát a konyhától elválasztó ajtóban visszafor­dult, mert a kisebbik gyerek bent ma­radt. A sértett egy két kezével feje fölé emelt székkel támadt a vádlottra, aki felkapott a konyhaasztalról egy 7,3 cm pengehosszúságú kést, és felülről lefe­le irányuló lendülettel a sértett nyaká­nak bal oldalába, a bal kulcscsont fe­letti árokba szúrt. A szúrást követően Búzás József a feje fölött tartott széket a kezéből kiejtette, majd segítségért kiabálva az utcára szaladt mezítláb, al­sónadrágban; orvosért kiabált, de a harmadik ház előtt összeesett. A szú­rást követő egy-két percen belül állt be a halál. Makó Mária felöltöztette a gyerekeket, amennyire tudta, feltöröfte a vért, és a házban maradt a rendőrség érkezéséig. Testén több, nyolc napon túl gyógyuló sérülés tanúsította a tett előzményeit. * A bíróság megállapította, hogy a vádlott megtámadott helyzetben, pillanatnyi el­határozás alapján, jogos önvédelemből követte el tettét, bár az túllépte a védeke­zés mértékét. Erős felindultságra vall a szúrás idejére kiterjedő emlékezetzavar, pánikszerű cselekvés. Enyhítőleg befo­lyásoló tényezőnek tekintette a vádlott büntetlen előéletét, pozitívnak értékelhe­tő életmódját és ténybeli beismerését. Ezért két évben meghatározott sza­badságvesztésre ítélte Makó Máriát, négy évre felfüggesztve a büntetést. Az ítélet nem jogerős. Az év sportolói (Folytatás az 1. oldalról.) legjobb csapata: 1. Öttusa-válogatott (Fá­bián László, Martinék János, Mizsér Attila) 698, 2. Női párbajtőr-válogatott (Eöry Diana, Horváth Mariann, Szalay Györgyi, Szőcs Zsuzsa, Várkonyi Marina) 283, 3. Férfi kajak négyes (Ábrahám Attila, Csípés Ferenc, Gyu- lay Zsolt, Hódosi Sándor) 269 ponttal. 1989. legjobb edzője: 1. dr. Török Ferenc (öttusa) 625, 2. Széchy Tamás (úszó) 430, 3. dr. He­gedűs Csaba (birkózó) 89 ponttal. Lépést igazíts! (Folytatás az 1. oldalról.) mékhez, a húsipari védőkesztyűhöz szükséges alapanyagot helyben is elő tudja állítani. A drága, kilogrammonként közel 220 márkás import láncszövet ki­váltása jelentős megtakarítás, további költségcsökkentést - ezáltal nagyobb versenyképességet, piacok meghódítá­sát - pedig többek között a külkereske­delmi cégek fokozatos „kiküszöbölésé­től”, az önáHó exportjogtól várnak. Az átalakulás azzal lesz teljes, hogy a szövetkezet faipari részlegét az új kft. bérbe veszi, a szövetkezet tagjait pedig alkalmazottként foglalkoztatja. A Bátafém tényleges termelőtevékenységet ettől kezdve nem folytat, „csupán” kereske­dik, adminisztrál - és természetesen kasszíroz. Mindehhez alapvetően új szemléletre van szükség - hangsúlyozza az elnök, a leendő ügyvezető igazgató. Más szemlé­letre, s esetenként más tudásra. Ő maga például megtanult németül, s ezt a kollé­gái körében - házi tanfolyamok szerve­zésével - is ösztönzi. Van, aki felsőfokú külkereskedelmi tanfolyamot végez, ket­ten jelenleg is az NSZK-ban tartózkod­nak, a láncszövő gépek kezelését tanul­ják. Reménykednek a nagyobb ered­ményben, de biztosra veszik, hogy eléré­séhez többet, más tempóban kell dolgoz­niuk.- ri - őr ­Indítvány a képviselőnőnek Az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakán Bánffy György képviselő azt javasolta, hogy a parlament oszlas­sa fel decemberben önmagát, ezzel lehetőséget nyújtva a mielőbbi vá­lasztások kiírására, a demokratikus átalakulás megvalósításáért. A tol­nai ellenzéki szervezetek ezzel egyetértve a helyi MDF-csoport kezdeményezéséhez csatlakozva, az alábbi közleményt juttatták el vá­rosuk parlamenti képviselőnőjé­hez, Kapinya Miklósnéhoz: „Tisztelt Képviselőnő! A Magyar Demokrata Fórum or­szágos kezdeményezéséhez csat­lakozva városi MDF-szervezetünk arra kéri Önt, hogy a decemberi parlamenti ülésszakon foglaljon ál­lást a jelenlegi Országgyűlés önfel­oszlatása és ezzel összefüggésben a mielőbbi parlamenti választások mellett. Véleményünk az, hogy kez­deményezésünk támogatásával te­vékenyen elősegítheti hazánk poli­tikai életének demokratizálását és stabilizálását.” 1989. november 27-én felhívá­sunkkal megkerestük a képviselő­nőt, aki a benne foglaltakkal egyet­értett. Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt tolnai szervezete Szabad Demokraták Szövetsége tolnai szervezete Közéleti hírek A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete szeretettel ér­tesíti a paksi és Paks környéki lakókat, hogy 1989. december hó 4-én, hétfőn este 6 órakor bemutatkozó és tagtoborzó gyűlést tart Pakson az Erzsébet Szálló nagytermében. Beszédet mond dr. Gáspár Miftlós, a párt országos titkára. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. * A Fidesz paksi szervezete 1989. no­vember 20-án megalakult. Gyűléseiket hétfőnként 19 órakor a művelődési ház­ban tartják. * A Kereszténydemokrata Néppárt Tol­na Megyei Szervezőbizottsága ezúton is tájékoztatja tagjait, hogy a párt pincehe­lyi alapszervezete 1989. november hó 21-én, 80 taggal megalakult. Hogyan kíván politizálni a megújuló MSZMP? * A baloldal helyzetéről és feladatairól A mai Magyarországon pártok, mozgalmak keresik helyüket, fogalmazzák meg felada­taikat és hívnak társakat, segítőket ezek megvalósítására. Természetesen mindezek meghatáro­zásánál a különböző pártoknak abból kell kiindulniuk, hogy kiket képviselnek, milyen eszmeiséget fogadnak el és hogyan tudják leghatékonyabban pártjuk és társadalmi bázisuk érdekképviseletét megvalósítani. Ezt kell tennie a hazai baloldalnak - és »ezen belül az MSZMP-nek - is. Ehhez a szó igazi értelmében vett marxista kritikai elem­zésre van szükség. Meg kell vizsgálni az or­szág jelenlegi állapotát és külső nemzetkö­zi környezetét A feltárt valóság, a folyama­tok kritikai elemzése, a dialektika és a törté- nelmiség figyelembevétele és alkalmazása teremtheti csak meg a célok és feladatok egységét és megvalósíthatóságát. Meg kell találni és középpontba kell állí­tani a legfontosabb, legalapvetőbb kérdé­seket. Először is a marxista kritika alá kell venni a létező szocializmust mint társadalmi for­mációt Magyarországon. Vajon ez-e a marxi értelemben vett szocializmus? Vajon zsákutca-e a mögöttünk álló 40 éves kísér­let? Elfogadható-e az a felfogás, hogy a megtett út eredményeivel, hibáival, tévedé­seivel, bűneivel és erényeivel része a szo­cializmushoz vezető nehéz útnak, hisz a kommunizmus genezise nem a szocialista végpont elérésekor kezdődik, hanem a ko­rábbi társadalmi formációk méhében szü­letik, formálódik. Lehet-e klasszikusok útmutatásai alap­ján válaszolni ezekre a kérdésekre? Léte­zik-e leírása az átmeneti szocialista társa­dalomnak? Leírása nem létezik, de útmutatás igen. Ezt jól érzékelteti a következő marxi gondo­lat. „...mi nem akarjuk dogmatikusan antici- pálni a világot, hanem csak a régi világ kriti­kája útján akarjuk megtalálni az újat... A jö­vőt megkonstruálni és egyszer s minden­korra elintézni mindent nem a mi dolgunk, de annál bizonyosabb az, amit jelenleg el kell végeznünk - minden fennálló kímélet­len kritikájára gondolok, kíméletlen kritiká­jára, abban az értelemben, hogy nem fél az eredményeitől és éppoly kevéssé a megle­vő hatalmakkal való konfliktusoktól.” Ha tehát követjük ezt az útmutatást, ame­lyet sajnos mi kommunisták az elmúlt évek­ben többször figyelmen kívül hagytunk, ak­kor - mélyebb elemzés nélkül is - látnunk kell a következőket:- nem írható le a magyar létező szocia­lizmus közösségi társadalomként, bár két­ségtelenül sok értékes közösségi eleme van,-nem jrható le proletárdiktatúraként sem, hisz a hatalomgyakorlás módja, a de­mokrácia megvalósítása, az emberi eman­cipáció megvalósítása, az elnyomás min­den formájának megszüntetése szem­pontjából lényeges kérdések megoldásá­val maradt adós a megvalósult modell, illet­ve egyes csoportok torz megoldásokat tüntettek fel a proletárdiktatúra sajátjaként,- nem írható le a munka társadalmaként sem, hisz nem igaz, hogy mindenki a ké­pességei szerint dolgozik és munkája sze­rint részesül,- de nem írható le tőkés társadalomként sem, hiszen az elmúlt 44 évben lényeges változások történtek. A mai magyar társadalom nem más, mint állami létezési módja a szocializmusnak. Átmeneti társadalom, amely sok jegyét megőrizte a korábbi kapitalista rendszer*, nek és létformának, de sok új, közösségi jellegű tulajdonságokkal gazdagította :a kialakuló új társadalmat. A szocializmus magyarországi létezésé­re alaposan rányomta bélyegét a szovjet sztálini modell - annak torzulásaival együtt. Tény, hogy ezen a modellen az utolsó 33 évben lényeges korrekciókat hajtottak végre és ezek során időtálló értékek kelet­keztek, de az utolsó évek során kialakult gazdasági és politikai válság, a külső té­nyezők hatása, a belső politikai erők akara­ta azt jelzi, hogy a posztsztálinista modellt le kell bontani és a meglévő értékekre és ta­pasztalatokra támaszkodva új fejlődési pá­lyát kell megkezdeni. Hogyan lehet lebontani ezt a meglévő modellt? Ezt a kérdést sokan teszik fel ma Ma­gyarországon. A különböző pártok képvi­selöi erre különböző válaszokat adnak. Miért? Azért, mert más-más érdekből vezé­reltetett cél elérése érdekében fognak hoz­zá a lebontáshoz. . A jobboldal képviselői az egészet ki akarják dobni. Tévedésnek, bűnös kísér­letnek minősítik az elmúlt 44 évet és zászla­jukra tűzik a kapitalizmushoz való visszaté­rést. Képletük egyszerű: a bajok oka a szo­cializmus léte. Példaképül a fejlett nyugati világ országait, illetve a kapitalista világ egy-két sikerországát állítják híveik elé. Érvrendszerük demagóg és hatásos, an­nak ellenére, hogy rendkívül sok illúziót tar­talmaz. Hangzatos jelszavaik, látványos jel­képei - mint például a demokrácia, a sza­badság, a jogállamiság hangoztatása, a népre, nemzetre való hivatkozás, az égő gyertyák, a nemzetiszinű szalagok és zászlók lobogtatása - nagy hatással van­nak a fiatalokra. Mindezt erősíti a rádió, a televízió műsora, az újságok színes kaval- kádja és a baloldal kanosszajárása, önma ­gát és 44 éves alkotását lejárató politiku­saik fellépése. Veszélyes, hogy folyik a marxista elmélet tudatos lejáratása. Ennek lényege, hogy a marxizmus-leninizmus sztálinista értelme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom