Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-13 / 269. szám

» Útra kelt az NDK... Közel hárommillió vízum - Öröm és aggodalom - Telefontanácskozások - Vízágyú a falbontók ellen - Fejetlenséggel és kapkodással vádolják az NDK kormányát Csütörtök estétől szombat déli 13 óráig 2,7 millió vízumot adtak ki az NDK ható­ságai az NSZK-ba, illetve Nyugat-Berlin- be utazni kívánó állampolgároknak. Eb­ből a mennyiségből 1,1 millió pecsétet szombat reggel 8-tól 13 óráig ütöttek be a jelentkezők igazolványába, illetve útlevelébe. A 16,5 milliós NDK lakosság­nak tehát mintegy 16 százaléka élt 48 órán belül a szabad nyugati utazás lehe­tőségével. Nyugat-Berlin kormányzó polgármes­tere szerint egyedül a városállamba mintegy 400 ezer kelet-berlini, illetve NDK-beli lakos érkezett szombaton. A határátlépőhelyeken több kilométeres sorok képződtek, s jóllehet az NDK ható­ságai szombaton három újabb átkelőt nyitottak meg az áradat előtt, a várakozá­si idő mindenütt meghaladja a két-három órát. Az új berlini átlépőhelyek közül kettő közúti, egy pedig földalatti vasúti átkelést tesz lehetővé Nyugat-Berlinbe. A Wed­ding és a Prenzlauerberg kerületet ösz- szekötő Eberswalderstrassénál az NDK határőrszervei két sávnyi széles rést ütöttek a betonfalon. Hasonló beavatko­zásra került sor a Puschkinalleen, a nyu­gat-berlini Kreuzberg és a kelet-berlini Treptow kerületét elválasztó falszaka­szon. A harmadik, szombaton megnyitott átkelési lehetőség a Jannowitzbrücke nevű gyorsvasúti megállónál található a föld alatt. Itt ugyanis áthalad egy Nyugat- Berlinből érkező földalatti vonal, ám ezt eddig az NDK hatóságok zárva tartották. Ezfentúl itt is át lehet kelni Nyugat-Berlin felé, természetesen érvényes kiutazási engedéllyel. Engedély nélküli falbontás­ra is sor került szombaton Berlinben. A hajnali órákban a Brandenburgi Kapunál összegyűlt nyugat-berlini fiatalok egy traktor segítségével kidöntöttek a helyé­ből egy széles faldarabot. Az NDK rend­őrsége, illetve határőrei vízágyúval szorí­tották vissza a résen átáramló tömeget, majd megkezdték a megrongálódott fal­darab helyreállítását. Később a nyugat­berlini rendőrség is beavatkozott, vissza­szorítva a fal nyugati oldalán egybegyűlt mintegy 1500 főnyi tömeget. A rendőrség a brit katonai rendészet kérésére vonult ki a helyszínre. Az NDK lakossága vidéken is szorgal­masan élt a nyugati utazások lehetősé­gével. Az NDK államvasútjai különvona- tokat állítottak be á rendkívül megnőtt igények kielégítésére. A nyugati és déli irányban az NSZK-határ felé vezető uta­kon 40-50 kilométer hosszú kocsioszlo­pok alakultak ki a határállomások előtt. A várakozási idő helyenként elére a 10-11 órát is. Az utasok többsége csupán láto­gatóként él az utazási szabadsággal. A szombat reggelig kiadott 1,66 millió turis­tavízummal szemben alig 8160 személy kért kivándorlási vízumot a hatóságoktól. * Egon Krenz és Helmut Kohl szombati telefonbeszélgetése nyomán megfigye­lők arra számítanak, hogy még az idén sor kerül az NDK és az NSZK vezető politikusának találkozójára az NDK terü­letén. Mint az NDK televíziójának adott nyilat­kozatában az NSZEP KB főtitkára kifejtet­te, a bonni kancellárnak megerősítette, hogy az utazások könnyítését célzó kor­mányrendelet annak a megújulási politi­kának a kifejezője, amelynek középpont­jában az emberek érdekei állnak. Egyút­tal Bonn értésére adta: vegye fontolóra, hogy milyen módon tudná támogatni az emberek érdekeit szolgáló mostani lé­pést. A főtitkár felhívta a kancellár figyelmét arra, hogy „a határok áteresztőképessé­gének javítása még távolról sem jelent­heti a fennálló határok megkérdőjelezé­sét. A két német állam viszonyának stabi­litása változatlanul az európai földrész stabilitásának döntő feltétele”. Kohl kancellár fölvetette egy szemé­lyes találkozó lehetőségét közte és Egon Krenz között az NDK-ban, ami egyetér­tésre talált az NDK államfőjénél. * A brit kormány és az ellenzéki pártok vezetői ritkán tapasztalható egyöntetű­séggel üdvözölték a berlini fal megnyitá­sát és intettek ezzel egyidejűleg „hig­gadt óvatosságra”. Londonban hangsú­lyozzák: Margaret Thatcher brit kor­mányfő és Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár pénteken este folytatott tele­fonbeszélgetése során egyetértett ab­ban, hogy „most a legfontosabb a valódi demokrácia megalapozása Kelet-Né- metországban és a nyugalom időszaká­nak biztosítása”. (Folytatás a 2. oldalom.) Ahol nem ismerik a kerítést Farmerek között Amerikában A legek országa: gyakorta emlegetik így a tőkés világ vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. A szokásos túlzáso­kat leszámítva ennek az elnevezésnek kétségkívül van némi alapja. Ezt az állí­tást megerősíti dr. Rózsás Attila, a szek­szárdi KSZE vállalat termelési igazgató- helyettese is, aki a közelmúltban érkezett haza kéthetes amerikai tanulmányútjá- ról. Kollégájával, dr. Csingár Péter köz- gazdasági igazgatóhelyettessel együtt az USA hat államában ismerkedett a leg­újabb növénytermesztési technológiával, s ezenkívül természetesen az amerikai tájakkal és emberekkel is. (Folytatás a 3. odalon.) Milyen megyei tanácsot akarunk? Országszerte újra és újra fellángol a vi­ta arról, hogy mi legyen a megyék és ta­nácsaik sorsa. Helyi és országos lapok hasábjain ütköztetik a véleményüket a pártok képviselői, az igazgatási szakem­berek és a kutatók. Ahány cikk, annyi megközelítés és következtetés. Értelmi és érzelmi érvek és okfejtések feszülnek egymásnak, nemegyszer egy íráson be­lül is összekeverednek. Felvillan egymás mellett az aprófalu fé­lelme, tanácstalansága és reménye. Ma­ga sem tudja, mit akarjon: felnőttkorú- sodni a megye atyáskodása ellen vagy továbbra is igénybe venni az ide-oda ki-' jutó jótéteményeit? Számon kérni falu­sorvasztó felelőtlenségeit avagy számol­ni az átlagosnál figyelmesebb megkülön­böztetéseire? (Folytatás a 2. oldalon.) Heves összecsapás volt a rendőrség és körülbelül ezerhétszáz tüntető között pénte­ken délután és este Kisinyovban, a Moldavai SZSZK fővárosában. Amint a helyi ATEM hír­ügynökség munkatársa az MTI tudósítójának , telefonon elmondta, mindkét oldalon hasz­náltak lőfegyvert A rendőrség állítólag csak a levegőbe lőtt. A telefonbeszámoló szerint a tüntetők közül 46-an, a rendőrök közül nyolc­vanhármán sérültek meg. A sérült rendőrök között van olyan, akinek lőtt sebe van. A tö­meg amiatt tiltakozott, hogy a rendőrség no- vember7-ikén megpróbálta megakadályozni a Moldavai Népfront külön oszlopának felvo­nulását az évfordulós ünnepségen. A tüntetés kora délután kezdődött Stefan cel Mare (III. István volt moldvai fejedelem) szobra előtt, majd az akkor még csak mintegy kétszáz fős tömeg a szovjetköztársaság bel­ügyminisztériuma elé vonult. Útközben mint­egy másfél ezer ember csatlakozotthozzájuk. Atüntetőka november 7-iki összetűzésekben őrizetbe vett személyek szabadon bocsátá­sát követelték. Amint az ATEM munkatársa elmondotta, a tömeg be akart törni a minisztérium épületé­be, a kivezényelt rendőrök azonban vissza­szorították. A tüntetők kövekkel hajigálták és botokkal támadták a rendőröket, akik gumi­bottal és könnygázzal válaszoltak. Amikor a tömegből lövéseket adtak le a rendőrökre, a rendőrség figyelmeztetésül a levegőbe lőtt - mondta az ATEM munkatársa, aki maga is szemtanúja volt az eseményeknek. Amikor a lövöldözés megkezdődött, néhány tüntető barikádokat kezdett építeni a moldavai fővá­ros utcáin. A szövetségi parlamentben Mol- davát képviselő népi küldöttek közül többen megpróbálták visszatartani a tömeget azerő- szakos cselekményektől. Ugyanakkor azon­ban ismételt tüntetésre szólították fel a lakos­ságot Az újabb megmozdulást hétfőre tűzték ki. Aztjavasolták, hogy a tervezetttüntetésen a modavai kormány lemondását követeljék. A moldavai kormány és a szovjetköztársa­ság Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége megtiltotta tüntetések, gyűlések rendezését Kisinyovban. Ez a tilalom kihirdetésétől (szombattól) kezdve visszavonásig érvényes. Ugyanilyen feltételek mellett megtiltották a szovjetköztár­saság fővárosában az állampolgárok birto­kában lévő rádióadó készülékek és hangos­beszélők használatát, a szeszes italok árusí­tását. Semmilyen közlekedési eszközt nem engednek be Kisinyov területére, kivéve a la­kosság ellátását biztosító szállító járműve­ket. A rendkívüli intézkedések meghirdetett célja a helyzet stabilizálása, a közrend bizto­sítása és azállampolgárokszemélyes bizton­ságának védelme. Az intézkedést nyilván a november 7-iki, november 10-iki összetű­zések váltották ki. Pénteken mind a tüntetők, mind pedig a rendőrök lőfegyvert használ­tak. A társadalmi-politikai helyzet folyamatos elemzésével és „a helyzet rendezését célzó intézkedések összehangolásával” a szom­baton létrehozott, Ivan Kalin kormányfő veze­tése alatt működő rendkívüli bizottságot bíz­ták meg. Lett parlament - semmissé nyilvánította az 1940-es titkos záradékot A lett parlament szombaton többségi szavazattal határozatot hozott arról, hogy semmissé nyilvánítja az 1940-ben aláírt szovjet-német megnemtámadási egyez­mény titkos záradékát, amelyek a balti köztársaságok annektálását szentesítették- jelentette rigai parlamenti forrásokra hi­vatkozva az AFP francia hírügynökség. Az észt és a litván parlament várhatóan vasárnap fogad el hasonló határozatot - jelentette az AFPtallinni forrásokra hivat­kozva. Továbbtanulóknak Nehéz dolog a pályaválasztás. Tizen- négy-tizenöt évesen kevés fiatal rendel­kezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozási ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, ku­darcok elkerülésének egyik legfonto­sabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szak­mára, melyik középiskola készít fel, s honnan milyen továbblépési lehetősé­gek kínálkoznak majd a tanulmányok be­fejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a most végző nyolcadikosoknak és szüleiknek azzal, hogy íjiég a felvéte­li lapok beadásának határideje előtt bemutatjuk Tolna megye középisko­láit. (Folytatás a 4. oldalon) Bokor Imre: Bokor Imre honvéd ezredes négy kato­nai végzettségének, .tizenegy szolgálati kitüntetésének és magas tudományos rangjának (a hadtudományok doktora), valamint beosztásának (tanszékvezető egyetemi tanár) ismerete azt a megala­pozott hitet ébreszti az olvasóban, hogy az 1930-ban született főtiszt kitűnő szak­ember. Ez minden bizonnyal igaz. Leg­alább ennyire igaz azonban, hogy egy valamit nem tud. írni. Az Új Idő Kft. kiadá­sában megjelent, mindössze 7 íves kis kötete azonban letehetetlen, annyira ki­tűnő. A lélegzetelállító kifejezést se lenne túlzás használni. (Folytatás a 4. oldalon) Vasárnapi vásár Hangosan szól a mikrofon: „Megjött Olcsó János Budapestről”. Többet nem hallani, mert elbődül egy tehén, pár lé­péssel odébb pedig már Lagzi Lajcsi üvölti a fülünkbe a lakodalmas rockot. Vasárnapi vásár van november közepén Szekszárdon, s annyian vannak, mint egy szép nyári vasárnapon. Nyakunkon a tél, s nyilván emiatt jöttek ki tegnap olyan sokan a vásártérre, téli holmit vet­tek a gyerekeknek, felnőtteknek. Mindez az állami boltok gyengécske kínálata miatt lehet így, hisz a vásárban minden színben, fazonban és méretben kapható télikabát és csizma. Déligyümölcsöt, fa­csemetét, üléshuzatot, hurkatöltőt, fatek- nőt, s mindenféle furcsaságot és ritkasá­got árultak. Keletje volt a disznónak: 1500 forintért kelt el a riyolchetes malac darabja. Az autópiacon háromszázezret kértek egy Citroenért, s egy IH-s Traban- tot 120 ezerért kínált az eladó, nem tö­rődve azzal, hogy ilyen ár hallatán sokan bizony megmosolyogták... Fotó: KISPÁL M. Sasszé a pocsolya fölött Zsákba malac! Az árus Kiskirályok mundérban Teljes leszerelés Kisinyovi tüntetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom