Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
2 ^ÉPÜJSÁG 1989. november 2. Teljes a nézetazonosság Moszkva és Berlin között Aktívaiilést tartott Szekszárdon az MSZMP Közéleti hirek Tolna Megye Tanácsa november 3-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja ülését Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében. A javasolt napirend szerint egyebek mellett megtárgyalják a megye közlekedési, hírközlési hosszú távú koncepciójának időarányos teljesítését. * Az MSZP Bonyhád Városi Szervező Irodája 1989. november 6-án (hétfőn) 17 órakor az MSZP tagjainak részvételével összevont taggyűlést tart a városi pártszékházban, melyre minden MSZP-tagot meghívunk. MSZP Szervező Iroda * Az MSZP Bonyhád Városi Szervező Irodája (Perczel M. u. 46/a.) 1989. november 6-tól mindennap 8 órától 17 óráig ügyeletet tart. Várja azokat, akik csatlakozni akarnak az új párthoz. Koreai-lengyel diplomáciai kapcsolatfelvétel A Koreai Köztársaság és Lengyelország diplomáciai kapcsolatokat létesített szerdán - jelentette gyorshírben a Yon- hap hírügynökség. Az erről szóló jegyzéket Cshö Ho Dzsung külügyminiszter és (Folytatás az 1. oldalról) légkörét barátinak és nyíltnak nevezte. Mint mondta, tájékoztatta az SZKP KB főtitkárát, a szovjet államfőt az NSZEP KB legutóbbi üléséről. Kijelentette, hogy ez a KB-ülés fordulatot hozott az NDK-ban, és hogy e fordulat célja a szocializmus megerősítése, vonzóbbá tétele. Lesznek-e jelentős reformok az NDK- ban? Hogyan vélekedik az új keletnémet vezetés a szocialista országokban végbemenő változásokról? Megváltozik-e a német-német viszony a közeljövőben? E három alapkérdés körül forgott a beszélgetés szerdán Egon Krenz moszkvai sajtóértekezletén. Az NSZEP KB főtitkára, keletnémet államfő jelentős NDK-beli reformok előkészületeiről beszélt. Nem kívánta minősíteni a más szocialista országokban zajló folyamatokat. Kereken visszautasította és veszélyesnek nevezte a német újraegyesítés gondolatát. Miként vélekedik arról, hogy a nyugati sajtóban némelykor „keményvonalasnak” titulálják őt, és nem remélnek tőle valódi re- . formokat? - kérdezték Krenzet. Elvből visz- szautasit mindenféle címkézést - felelte. Saját politikai arcélét e szavakkal rajzolta meg: egy olyan párt tisztségviselője vagyok, amely mindig a nép javát és a békét szolgálta. Nagyobb lesz-e az NSZEP reformhajlandósága, mint eddig volt? - firtatták állhatatosan a kivételesen nagy számban megjelent újságírók. - A német népnek nagy hagyományai vannak a reformokban, gondoljanak csak a reformációra - kezdte tréfával a válaszát. Majd hozzátette: az NSZEP mindig is végrehajtotta apránként a szükséges reformokat. Most azonban egészen nagyszabású, minőségi változások várhatók az élet minden területén. Védelmébe vette Honeckert. - Tisztességtelen dolog lenne most minden bajunkat a nyakába varrnunk. Erich Honecker tevékenysége sok haszonnal is járt az országunkra nézve - mondta. Volt-e szerepe Mihail Gorbacsov berlini látogatásának Honecker távozásában és az ő megválasztásában? - kérdezték. Előbb határozottan visszautasította a feltételezést, majd az újságiróhad derültségére kisvártatva hozzáfűzte: „Persze Mihail Szergejevics látogatása nagyon jó volt”. „Minden országnak magának kell meghatároznia milyen úton kíván járni.” Ezzel a mondattal tért ki a többi szocialista országban zajló változásokra vonatkozó kérdések elől. Óvott bármely társadalmi modell másolásától. - Hogyan képzeli el a Varsói Szerződés jövőjét? - kérdezték. Úgy, ahogyan azt Bukarestben, a VSZ Politikai Ya- nácskozóTestületének ülésén megbeszéltük - felelte.- Az új vezetés mindent megtesz, hogy zavartalanná váljék a kapcsolat a két német államban élő emberek között - mondta; és utalt a már bejelentett utazási könnyítésekre. A német újraegyesítés gondolatát veszélyesnek nevezte. A két német állam léte fontos tényezője az európai stabilitásnak; aki újraegyesítést akar, az az európai stabilitás ellen vét - vélekedett. Megkérdezték, elképzelhetőnek tartja-e a belátható jövőben a berlini fal és a két német állam közti határerődítmények lebontását. Kifejtette: a két német állam közti határ más, mint a többi államhatár. Két társadalmi rendszer, két katonai tömb határa is egyben, és e határ mentén koncentrálódott Európában a legnagyobb mennyiségű fegyverzet. Azon felül - mondta - az NDK- nak annak idején óriási anyagi veszteségei származtak abból, hogy a két német állam között a határ sokáig szinte teljesen nyitott volt. Városiként kezdődött, megyeiként folytatódott az az MSZMP-aktívaülés, amelyet tegnap este tartottak Szekszárdon, a volt oktatási igazgatóság MSZMP-tagokkal, érdeklődőkkel, vendégekkel megtelt nagytermében. Az átminősítésre azért került sor, mert nem csak a megye- székhelyről, hanem szűkebb pátriánk több helységéből is érkeztek résztvevők. Az ideiglenes szervezőbizottság nevében Tóth József üdvözölte a megjelenteket, köztük külön is az MSZP képviselőit. Mint többek között mondotta, nem a szocializmus jutott csődbe, hanem a zászlaját szeny- nyezték be, és ők - eltérően azoktól, akik a zászlótól is szabadulni akarnak - e zászló megtisztítására törekednek, egyaránt ellene vannak a sztálinizmusnak és az ultrareformer- ségnek. Az aktíva célját az ideiglenes szervezőbizottság legitimmé tételében és a szervezési elvek meghatározásában jelölte meg. Ez utóbbival kapcsolatban állapította meg Halmo- si István, aki ugyancsak az ideiglenes szervezőbizottság tagja, nem tudják elfogadni, hogy az MSZMP megszűnt, azt viszont igen, hogy meg kell újítani. Az aktívaülés állásfoglalásának tervezetét K. Balog János, az ideiglenes szervezőbizottság tagja ismertette. Ennek 2. pontjában az áll, hogy az MSZP-t baloldali, szocialista esz- meiségű pártnak tekintik, amellyel készek együttműködni az ország szocialista jövőjének érdekében. Az együttműködés módjaként az esetről esetre történő akcióegységet tartják a megfelelő formának. A vitában fölvetődött: vajon ezzel kapcsolatban mi az MSZP véleménye? Erről dr. Jánosi György, az MSZP megyei szervezőirodájának vezetője tájékoztatta a hallgatóságot. Elmondotta, hogy néhány nagyon fontos dolog köti össze a két pártot: így az, hogy mindkettő baloldali, sokkal több közük van egymáshoz, mint az MSZP- nek más pártokhoz. Mindkettő szocializmust akar, hisz az MSZP is szo- cialisztikus társadalomért küzd. A baloldali értékrend nevében mindkét pártnak felül kell emelkednie saját érdekein. Ö az MSZP nevében elfogadja a második pontban foglaltakat. Felszólalását taps is, élesen megfogalmazott közbekiáltások is megmegszakították. (Az aktívaülés lapzártakor még tartott.) Jan Majewski külügyminiszter-helyettes látta el kézjegyével. Kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodás is született, amelynek értelmében Dél-Korea 450 millió dollár hitelt nyújt Lengyelországnak. A dokumentumot Cshö Ho Dzsung külügyminiszter és JanuszKaczurba lengyel külgazdasági miniszterhelyettes írta alá. A hitelből 400 millió dollárt a koreai export-import bank folyósít, míg 50 millió dollár a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését célzó kormányalapból származik. Lengyelország a második kelet-európai ország - Magyarországot követően - amely teljes körű diplomáciai kapcsolatokat létesít Dél-Koreával. A közeljövőben várható, hogy a két fővárosban nagykövetségeket nyitnak, és a szöuli külügyminisztérium bejelentése szerint 1990-ben kerül sor arra, hogy a két ország nagykövete elfoglalja állomáshelyét. Petrescut letartóztatták Letartóztatták lasiban, román Moldva fővárosában az egyik ismert román ellenzéki személyiséget. Az AFP értesülése szerint Dán Petrescut október 30-áról 31-éré virradóra vették őrizetbe lakásán. Petrescu októberben éhségsztrájkkal tiltakozott az ellen, hogy elbocsátották könyvtárosi állásából. Ezenkívül egy másik ismert ellenzéki személyiséggel, Doina Corneával együtt aláírta a Nicolae Ceausescu újraválasztása ellen tiltakozó petíciót. Az RKP november 20. és 25. között tartja XIV. kongresszusát, ahol ismét Ceausescut jelölik a párt élére. Magyar döntés - csehszlovák vélemény Tolna megye magáénak érzi költészetét Illyés Gyula-emlékest a főiskolán • Két évvel ezelőtt avatták a szekszárdi tanítóképző főiskola előtt felállított lllyés-szob- rot. Akkor vállalta az intézmény - hallgatók és oktatók -, s velük a város és a megye más szervezetei, hogy őrzik, ápolják a költő szellemiségét. Ennek jegyében került sor tegnap este arra az emlékestre, melynek keretében a főiskola, az ozorai általános iskola, a megyei könyvtár valamint a zeneiskola képviselői koszorút helyeztek el megyénk méltán híres szülöttének szobránál, ezt követően pedig ünnepi műsor volt a főiskola aulájában. Dr. Horváth Béla főiskolai docens „Hű nevelőim, dunántúli dombok” címmel tartott előadást. Elmondta .hogy a főiskola a közeljövőben meg kíván jelentetni egy 83 lllyés- versből álló antológiád A válogatás azokat a műveket tartalmazza, amelyek a költőnek szülőföldjéről élő emlékei alapján, és Tolna megyében tett utazásai alkalmából készültek. A kötetet zárják majd azok a gondolatok, amelyeket dr. Horváth Béla fölolvasott. Bár Illyést sorsa 16 éves korában másfelé vezérelte, sem szűkebb hazájától, sem népétől nem szakadt el - volt az előadás vezérfonala. „Nem feledhetem én soha, honnan jöttem...”, „Aki a szegények és elnyomottak útját követi, az nem tévedhet el...” - hangzott el többek között ez a két idézet. Az emlékműsorban közreműködött Decsi Kiss János is, aki lllyés-verseket adott elő. Thész László zongoraművész egy-egy Kodály-, Bartók- és Liszt-darabot játszott.- rí Nyers Rezső Dániába utazott Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a Dán Szociáldemokrata Párt meghívására szerdán Koppenhágába utazott. Vele utazott Vass Csaba, az MSZP országos elnökségének tagja. Németh Miklós pártok vezetőivel tárgyalt Németh Miklós miniszterelnök szerdán külön-külön konzultációkat folytatott a magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt és*a Magyar Parasztszövetség vezetőivel. A megbeszélésen szóba kerültek a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet jellemzői és problémái, a békés átmenet politikai menetrendjének, a kormány és az ellenzéki pártok közötti kapcsolatok alakításának kérdései. „A nagymarosi munkálatokat véglegesen leállító parlamenti döntéssel Magyarország gyakorlatilag visszalépett a vízlépcsőről 1977-ben kötött csehszlovák-magyar szerződéstől” - írta szerdán a Rudé Právo. A lap szerint a döntés célja az, hogy lehetetlenné váljon a bősi erőmű csúcsrajáratása. A parlamenti vitában a létesítmény ellenzőinek a szava volt a meghatározó, és Csehszlovákia-ellenes megnyilatkozások is elhangzottak - jegyezte meg az újság. A Rudé Právo budapesti tudósítója részletesen beszámolt a magyar parlament bős-nagymarosi vitájáról és a meghozott döntésről. A lap szerint Ma-,, gyarország gyakorlatilag elállt az 1977- es kormányszerződéstől, és a lépésnek az a célja, hogy lehetetlenné váljon a bősi erőmű csúcsrajáratása. A nagymarosi szakasz építésének teljes és végleges leállítása „a leghatékonyabb műszaki intézkedés” arra, hogy lehetetlenné tegyék a bősi erőmű csúcsrajáratását - írta az újság, megemlítve: ez volt Németh Miklós és Udvari László javaslatának a lényege. A lap azt is megjegyezte: „a magyar miniszterelnök az ökológiai kényszerhelyzettel indokolta a kormányjavaslatot, elutasítva, hogy annak politikai motivációi lennének”. Az újság Udvari László kormánybiztos előterjesztéséből azt emelte ki, hogy Csehszlovákia nem fogadta el a magyar kompromisszumos javaslatokat, ezért nincs jogi alapja kártérítési igényének. A Rudé Právo szerint a vitában domináns volt a létesítmény ellenzőinek a szava, akik „a döntés politikai aspektusait hangsúlyozták”. Az újság megjegyezte, hogy az illetékes parlamenti bizottság elnöke, Berdár Gyula felsorolta a létesítmény elleni magyarországi akciókat, de nem tett említést a vízlépcsőrendszer teljes felépítése melletti akciókról. Idézte Berdár Gyula felszólalásából azt, hogy a beruházás kezdettől fogva téves politikai döntés volt. A Rudé Právo azt irta, hogy a vízlépcsőt ellenző parlamenti csoport képviseletében felszólaló Zsigmond Attila „Csehszlovákiát sértegette”, amikor azt mondta, hogy a létesítmény a két ország közötti látszólagos baráti kapcsolatok szülötte, de valójában ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. Az újság kiemelésre érdemesnek tartotta Bubla Gyulának azt a kijelentését, miszerint a két ország jelenlegi eltérő társadalmi fejlődéséből fakad az, hogy Csehszlovákia és Magyarország nem azonos módon ítéli meg a létesítménnyel kapcsolatos ökológiai kockázatokat. A Prace című szakszervezeti lap rövid, kommentárjában azt irta, hogy a budapesti döntéssel gyakorlatilag bekövetkezett az, amit a prágai kormány állásfoglalása is jelzett korábban :'vagyis Csehszlovákia igényt tart a kártérítésre, és a károk minimalizálása érdekében pótmegoldáshoz kénytelen folyamodni. Figyelemre méltó, hogy a Prace azt hangsúlyozta: „Nincs messze az igazságtól az a benyomás, hogy a magyar kormányt és a javaslatát jóvá hagyó képviselőket nemcsak tisztán ökológiai okok vezérelték, hanem politikaiak is. Vagyis az az igyekezet, hogy megfeleljenek a közvélemény erős nyomásának, ami, mint ismeretes, nem mindig stabil.” Szovjet szakértő Kelet-Európáról A Szovjetunió kész a Varsói Szerződés újjászervezésére, beleértve a szovjet csapatok esetleges kivonását Lengyelországból és Magyarországról és biztosítékokat ad arra, hogy a szövetség nem fog beavatkozni tagjainak belügyeibe. Ezt mondotta a The New York Times moszkvai tudósítójának Georgij Sahna-, zarov, Mihail Gorbacsov egyik közvetlen munkatársa, a keleteurópai kérdések szakértője. A szerdán közölt nyilatkozat szerint a csapatkivonás nem egyoldalú szovjet lépés lenne, hanem az összeurópai folyamaFrésze. „A kölcsönös bizalom és stabilitás szempontjából mindenki számára sokkal jobb lenne, ha a kivonásra közös egyetértéssel, mindkét szövetség bekapcsolásával kerül sor" - fogalmazott Sahnazarov. A szövegből nem tűnt ki, hogy a nyilatkozó párhuzamos NATO-csapatkivonást igényel-e vagy csak azt, hogy a szovjet lépésben mindkét szövetség értsen egyet. A lap egyúttal szovjet hivatalos személyiségekre és amerikai szakértőkre hivatkozva azt jelentette: a Szovjetunió engedi Ke- let-Európát a demokrácia, a piacgazdálkodás, a demilitarizálás, esetleg akár a semlegesség felé mindaddig, amíg nem látja veszélyeztetve biztonságát. Az értesülések feltehetően vezető szovjet és amerikai szakemberek most folyó moszkvai tanácskozásáról származnak. Gáti Károly New York-i professzor, az amerikai tudósküldöttség vezetője kijelentette: „Kelet-Európa finlandizálását a Szovjetunió elfogadja, mindenfajta nyugati engedmény nélkül. A Nyugatnak csak azt kell biztosítania, hogy a finlandizálás ne vezessen szovjetellenességhez.” Zbigniew Brzezinski, Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója elmondotta a lapnak, hogy a német kérdés megoldását Moszkvában még nem tartják időszerűnek, az egyesülés korai és destabilizáló volna. A The New York Times szerint egyébként Mihail Gorbacsov a csúcstalálkozón mindenekelőtt biztosítékokat kíván majd George Bushtól arra, hogy az Egyesült Államok nem használja ki a kommunizmus visszaszorulását stratégiai céljaira. Az amerikai elnök viszont arra lesz kíváncsi, őszinték-e a moszkvai jelzések, hogy a kelet-európai változások szovjet beavatkozás nélkül folytatódhatnak. Gorbacsov várhatóan síkraszáll majd a Kelet- Nyugat közötti gazdasági korlátozások csökkentéséért. Gorbacsov könnyebben el tudja otthon fogadtatni szövetségeseinek nyugati típusú átalakulását, ha azzal érvelhet, hogy a folyamat a Szovjetuniónak is gazdasági előnyöket hoz: az amerikai technológiai korlátozások lazítását s a lehetőséget, hogy a Szovjetunió bekapcsolódhassék a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szervezetekbe - írta a lap. Mihail Gorbacsov nem hivatalos csatornákon tudatta az amerikai kormánnyal: az ország belső gondjai közepette arra kényszerülhet, hogy a demokratizálási folyamattal ellenkező lépéseket tegyen, jelentette szerdán Moszkvából a The Washington Post. A lap szerint a gazdasági nehézségek, a sztrájkok, a nemzetiségi harcok közepette lehetséges, hogy Gorbacsov hamarosan úgy dönt: lesújt belső ellenfeleire. Ez nehéz helyzet elé állítaná az amerikai kormányt: hogyan reagáljon a demokratizálási folyamat visszaesésére? A lap, szovjet tisztségviselőkre hivatkozva, ugyancsak olyan értesüléseket közölt, hogy Gorbacsov egyfajta csereüzletre készül a csúcstalálkozón: a világháború óta először hajlandó „lazítani szorítását” Kelet-Európán, de viszonzásul türelmet, együttműködést kér az Egyesült Államoktól, hogy kialakíthassa a céljai eléréséhez szükséges lehetőségeket. A Post párizsi tudósítója francia kormányforrásokat idézett, akik szerint szovjet személyiségek „növekvő kétségbeesést” mutatnak hazájuk helyzete felett. Éppen ezért lélektani fordulópontról van szó, aminek mind Francois Mitterrand elnök, mind George Bush tudatában van.
