Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

1989. november 2. NÉPÚJSÁG 3 Tűz riasztás az atomerőműben Inkább százszor fölöslegesen... Nemrég arra lettünk figyelmesek, hogyiüzoltókocsik viharza- nak át szirénázva Szekszárd központján az Újváros felé. Meg­kérdeztük a megyei tűzoltó-parancsnokságot, hogy mi történt, mire ők közölték, hogy az atomerőműből érkezett riasztás. Hűha!... Az embernek persze mindenféle rémségek jutnak ilyenkor eszébe, különösen Csernobil óta. Ott is tűz volt... Pedig - mint később kiderült - szokványos eset az ilyen. Fel­hívtuk az erőművet és megtudtuk, hogy az automatikus tűzjelző rendszer téves riasztást adott. Ilyenkor a tűzoltók nem várnak, amíg ez kiderül, hanem azonnal indulnak és ha útközben rádión értesítik őket, hogy téves volt a riasztás, akkor visszafordulnak. Ez indított arra bennünket, hogy egy kicsit közelebbről megis­merkedjünk az erőmű tűzjelző rendszerének működésével. A tájékoztatásra Katz József, az atomerőmű biztonságtechnikai osztályának vezetője vállalkozott. Elmondta, az erőműben igen sok tűzveszélyes anyaggal ta­lálkozhatunk - villamos berendezések, óriási mennyiségű ká­bel, illetve azok PVC-szigetelése, hűtésre és kenésre szolgáló olaj, hidrogén és egyéb segédanyagok - ez indokolta, hogy a tűzjelző rendszer tervezése, kiépítése és folyamatos fejlesztése során a maximális biztonságra törekedjenek. Az összes poten­ciális veszélyhelyen, pl. a kábelalagutakban, villamoshelyisé­gekben, az erőmű irányítása szempontjából fontos helyiségek­ben a lehetséges füzeknek megfelelő tűzérzékelők működnek. Az egész erőműben 3400 ilyen érzékelő van, ezek jelzései 7 központba jutnak be, olyan helyekre, ahol a személyzet képes azonnal megfelelő intézkedésekre. A 7 tűzjelző központot számitógépes tűzjelző hálózatba integ­rálták. A számítógép értékeli a beérkező jelzéseket, és adatokat szolgáltat 4 terminálra, amelyek közül egy-egy található a helyi tűzoltóegységnél, a paksi városi tűzoltó-parancsnokságon, az erőmű irányító központjában és a biztonságtechnikai osztályon. E helyeken automatikusan megjelennek a képernyőn és ki­nyomtatásra kerülnek olyan adatok, hogy melyik helyiségből érkezett a jelzés, ez hogyan közelíthető meg, milyen éghető anyagok találhatók ott, van-e és ha igen, milyen tűzoltó beren­dezés van a helyszínen, milyen veszélyes égéstermékek kelet­kezhetnek a tűz során stb. Ha technológiai szempontból fontos helyről érkezik a jelzés, akkor a paksi tűzoltóság rádión jelez Szekszárdra és Dunaföld- várra, ahonnét azonnal elindulnak. így működik tehát nagy vo­nalakban a rendszer. Az igen nagyszámú érzékelőtől azonban időnként téves jelzések érkeznek. Ez egyrészt abból adódik, hogy ezeket természetszerűleg úgy alakították ki, hogy meghi­básodásuk esetén jelezzenek, hiszen az igazi veszélyt az jelen­tené, ha egy elromlott érzékelő nem jelezné működésképtelen­ségét és így egy esetleges tűz keletkezését sem. A téves riasztá­sok másik oka az, hogy az érzékelőket más fizikai behatások is érhetik, amelyek jelzést váltanak ki. Ilyen lehet például az érzé­kelőbe berepülő rovar, nagyobb mennyiségű felkavart por, járművektől származó füst és még sok egyéb hatás. Régebben átlagosan heti 3-4 riasztás volt, ezt mára sikerült a nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható heti egyre csökkenteni a számítógépes program módosításával. Ennek az a lényege, hogy a számítógép ellenőrzi, hogy a beérkező jelzés fehnmarad-e legalább 30 másodpercig és csak akkor küldi ki a riasztást, ha ez teljesül. Ezzel sikerült kiszűrni a rövid ideig tartó, nem tűzeredetű, más fizikai hatások által kiváltott téves riasztá­sokat. Ezek a téves riasztások azért nem haszontalanok, hiszen a tűzoltók így tapasztalatokat, helyismeretet szerezhetnek és minden jelzés okát az erőmű szakembereivel közösen megke­resik. Tudjuk, hogy az atomerőmű veszélyes üzem, ezért a tűz­oltók inkább százszor induljanak el fölöslegesen, mint egyszer ne, amikor kellene. A tűzjelző rendszer azért az igazi tűzre is érzékeny, nemcsak az egyéb fizikai hatásokra. Az erőmű üzemelés óta átlag évi 4 tűzeset volt, ezeket a rend­szer megfelelően jelezte. Olyan szokványos tüzek voltak ezek, amelyek bárhol előfordulhatnak, mint pl. a tmk-műhelyekben szokásos olajosrongy-tűz, vagy a dohányzás miatt gondatlan­ságból okozott kisebb tüzek.-áa­Megbeszélés A kormány és az ifjúsági szerveződé­sek közelgő találkozójának előkészítésé­re Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke és Stumpf István, a MISZOT elnöke vezeté­sével a két szervezet képviselői szerdán megbeszélést folytattak. Egyetértés alakult ki közöttük abban, hogy a korábbi gondoskodó állami ma­gatartást hatékony piaci, munkaerőpiaci mechanizmusnak kell felváltania. A piaci alkalmazkodás veszteseinek védelmére azonban törvényi garanciákra és fejlett állami foglalkoztatáspolitikai intézmény- rendszerre van szükség. Ezek kialakításánál nagy figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacon hátrányban lévő pályakezdőkre, az alacsony iskolá- zottságúakra és a gazdaságilag elmara­dott térségekben élő fiatalokra. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a mun­kaügyi 'politika csak a társadalom-és gazdaságpolitika szerves részeként le­het eredményes, azaz a fiatalok pálya­kezdési esélyeit az oktatás, a szakkép­zés, a pályaorientáció, a vállalkozásélén­kítés, a szociálpolitika egybehangolt fej­lesztése révén lehet érdemben javítani. Ennek érdekében nem újabb, általá­nos elvárásokat tartalmazó ifjúságpoliti­kai feladattervre, hanem konkrét kor­mányzati intézkedésekre van szükség. A kedden véget ért kétnapos ország- gyűlési ülésszak talán legtöbbet vitatott, legnagyobb közérdeklődést kiváltó té­mája a népszavazás kiírása volt. Önma­gában az a tény, hogy a Szabad Demok­raták Szövetsége által szervezett akció sikeresnek bizonyult, bonyolult közjogi helyzetet teremtett, noha a törvény köte­lező érvénnyel írja elő ilyen esetben a népszavazást. A törvény 10. paragrafu­sának 1. bekezdése szerint ugyanis az Országgyűlés köteles elrendelni a nép­szavazást, ha legalább százezer állam­polgár kezdeményezi. Márpedig az Or­szággyűlés elnökének átnyújtott több mint kétszázezer aláírásból - amint azt a választási elnökség megállapította - 114470 minden vitán felülállóan hiteles, megfelel »törvény előírásainak. Mégis miről folyt akkor a hosszadal­mas, szenvedélyes, olykor késhegyre menő vita? A kérdés azért is jogos, mert a plénum előtt elhangzó felszólalások ta­lán nem érzékeltették eléggé a probléma kényes politikai hátterét. A képviselői vé­lemények ütköztetésének elsődleges fó­ruma ugyanis ezúttal a jogi bizottság volt, amelynek tagjai több napon át vitatták az egymásnak is gyökeresen ellentmondó képviselői indítványokat, szövegmódosí­tó javaslatokat. Átfogalmazhatják-e a kérdéseket? Megváltoztathatják-e azok eredeti sor­rendjét? Fűzhetnek-e hozzá kiegészítő magyarázatot a szavazólapon? Ha igen, nem befolyásolják-e ezzel akaratlanul is az állampolgárokat? Ki lehet-e tűzni a A demokrácia szavazólapja népszavazás eredményének ismerete nélkül az elnökválasztás időpontját? Fel kell, fel lehet-e egyáltalán népszavazásra tenni a munkásőrség megszüntetését szorgalmazó kérdést, ha már feloszlatták ezt a testületet? Kérhető-e a munkahelyi pártszervek kivonulásáról a lakosság ál­lásfoglalása, ha ezt a kérdést a párttör­vény már rendezte? Követelhető-e, hogy a pártvagyonról adjon számot az MSZMP, különösen azután, hogy erről beszámolt a parlamentnek a pénzügy- miniszter. Ez és ehhez hasonló kérdések sorára kellett választ adnia a jogi bizott­ságnak, mielőtt a parlament rátérhetett volna e napirendi pontok megvitatására. A közjogi köntösben megjelenő, de politikai jelentőségét tekintve nagy hord­erejű kérdések meggyőzően bizonyítot­ták a honatyák számára az Alkotmánybí­róság felállításának szükségességét, ám ennek hiányában a törvényalkotóknak saját jogértelmezésükre kellett hagyat­kozniuk. Döntésük azonban jó kompromisz- szumnak látszik. Az Országgyűlés nem fogalmazta át a négy kérdést, de annak ódiumát sem vállalta, hogy az állampol­gárok tájékozatlanok maradjanak, hogy ne ismerjék meg a népszavazás eredmé­nyének lehetséges következményeit. Úgy ítélték meg: a többség nincs tisztá­ban azzal, hogy ha az országgyűléi vá­lasztások után kerülne sor az elnökvá-. lasztásra, akkor az állampolgárok köz­vetlenül már nem is választhatnának el­nököt. A törvény előírása szerint ugyanis erre az Országgyűlés a jogosult. Magya-. rán a népszavazás sajátos csapdája az, hogy a köztársaságielnök-választást épp a népszavazás teszi kockára. A kérdés alá ezért került a következő magyarázó szöveg: „Amennyiben ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnö­két ne a lakosság, hanem majd az Or­szággyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köz­társaság első elnökét közvetlenül a la­kosság válassza meg”. A parlament tehát úgy döntött, novem­ber 26-ra kitűzte a népszavazást. Ezzel a nép először jutott olyan helyzetbe, hogy közvetlenül mondhat véleményt az őt érintő fontos politikai, közjogi kérdések­ről. A lakosság azonban akár igennel, akár nemmel válaszol november utolsó vasárnapján a feltett négy kérdésre, úgy gondoljuk, mindenképpen a demokrati­kus magyar jogállamra szavaz. Annak új, sarkalatos törvényeinkben testet öltő já­tékszabályaira, kialakulóban lévő alkot­mányos garanciáira. Ennek felismerése emeli igazából magasan a pártpolitikai megfontolások fölé a novemberi refe­rendumot. , (MTI-Press) B. L. Mennyibe kerül egy lakás az NSZK-ban? ] Nem a szocializmust hanem az új Európát építik Az NSZK minisztériumi delegációt Tamás Adám, Tolna megye tanácselnöke is fogadta • Fotó: KISPÄL MÁRIA Az NSZK és Magyarország közötti ifjú­sági kapcsolatok több mint tízéves múlt­ra tekinthetnek vissza. A kormányzati if­júságpolitikáért felelős két szerv, a Szö­vetségi Ifjúsági, Család-, Nő- és Egész­ségvédelmi Minisztérium, illetve az Állami Ifjúsági Bizottság 1978-ban állapodott meg az együttműködés kérdéseiben. A két kormányszerv az eltelt időszakban tartalmas és széles körű tevékenységet fejtett ki: erre bizonyíték egyebek mellett az a múlt heti látogatás, melynek kereté­ben öt nyugatnémet minisztériumi mun­katárs ismerkedett hazánk viszonyaival. A vendégek Szekszárdot is felkeresték, közülük Niels Meggerset, az Ifjúsági Cse­re Szolgálat vezetőjét kértük egy rövid in­terjúra.- Magyarországon egyre több fiatal lesz kénytelen szembenézni a munka- nélküliséggel. Régebben ez az NSZK- ban is nagy gondot okozott, de a hirek szerint már valamelyest javult a helyzet...- Az ifjúsági munkanélküliségnek ná­lunk nagyon sok vonatkozása van - mu­tatott rá Niels Meggers. - A szakmunkás- képzést illetően ma már valóban nem le­het okunk a panaszra, de az még sajnos gyakorta előfordul, hogy a végzős fiata­lok egy része hiába keres magának mun­kát. Léteznek nálunk is az úgynevezett divatszakmák: túl sok a fodrász, a ke­reskedő, akik nem tudnak azonnal elhe­lyezkedni. A magasan képzett fiatalok­nak mégsincs félnivalójuk, hiszen mos­tanság az NSZK-ban ilyen értelemben elérkezett a csúcskonjunktúra ideje. A szakmával nem rendelkezők viszontmin- denütt zárt ajtókra találnak. Velük külö­nös alapossággal kell foglalkozni, mivel hátrányos helyzetük társadalmi- feszült­ségforrássá válhat.- Hazánkban sem ismeretlen ez a probléma. Vajon az NSZK-ban miként kívánják-megoldani ezt a gondot?- Speciális programokkal, így beisko­lázásokkal, melynek eredményeként a fiatalok megfelelő végzettséget szerez­hetnek. Az utcán álldogáló tizenévesek­nek lehetőséget nyújtunk a munka vilá­gába történő betekintésre, természete­sen az életkori sajátosságaiknak megfe­lelően.- Mindehhez bizonyára sok pénz szükséges, Magyarország viszont éppen ebben szenved nagy hiányt...- Ez nemcsak pénz, hanem a prioritá­sok kérdése is! Az ifjúság képviseli az adott társadalom jövőjét, s ha ennek az if­júságnak nem adnak esélyt és reményt, akkor előbb-utóbb óriási problémák ke­letkeznek. Erről a kérdésről egyébként nagy viták zajlanak nálunk, azért is, mert az NSZK-ban rendkívüli mértékben le­csökkent a születési arányszám. Éppen ezért fontos az, hogy valahol erőteljesen megjelenjenek az ifjúság érdekei azok megfelelő képviseletével együtt.- Nehéz manapság Jakáshoz jutnia egy nyugatnémet fiatalnak?- Árban megfelelőhöz jutni minden­esetre nem könnyű. Az igények maga­sak, s a nagyvárosokban kétségkívül la­káshiány tapasztalható. A Szövetségi Köztársaság kormánya különböző terve­ket dolgozott ki a lakásépítés támogatása céljából. De még évek telnek el a kedve­ző változásig. Addig is a fiatal családok akár fél vagy háromnegyed évet várhat­nak, míg egy összkomfortos lakáshoz juthatnak. Persze, ehhez a férjnek és a feleségnek egyaránt el kell mennie dol­gozni.- Mégis, hol kezdődnek az NSZK-ban a lakásárak?- Aki teheti, az nem vásárol, hanem in­kább bérel lakást. Egy négyzetméter át­lagbére hét márkára tehető, de ez az ol­csóbb lehetőségek közé tartozik. Egy el­fogadható házat megvenni pedig három­száz-négyszázezer márka kiadást jelent. Ez városi adat, vidéken az árak alacso­nyabbak.- Mint az Ifjúsági Csere Szolgálat veze­tője, milyen lehetőségeket lát a két or­szág ifjúsági kapcsolatainak erősítésé­ben és kiterjesztésében?- Az érdeklődés egymás iránt minden képzeletet felülmúl. Budapesten például nincs szállodai szoba, olyan sok a fővá­rosban a nyugatnémet turista. A fejlődés töretlen: a jövő évre vonatkozólag száz programpontot fogunk megújítani a ma­gyar féllel. Ami újdonság, az az iskolák közötti partnerkapcsolatok létrejötte, eb­ben a tekintetben Bajorország halad az élen. Természetesen arra törekszünk, hogy ez a kontaktus ne legyen egyirányú, hanem a kölcsönösség talaján álljanak. Ha minél jobban megismerjük egymást, úgy tudunk minél többet tanulni egymás­tól. A másság tiszteletben tartása pedig hozzájárulás ahhoz a békéhez, melynek jegyében építjük az új Európát. SZERI ÁRPÁD Az államfő megválasztása felelősségteljes politikai döntést igényel Megélénkült a gépkocsi­magánimport Máris érzékelhető a külföldről behozot gép­kocsik vámjának emelésével kapcsolatban el­terjedt hirek hatása. A Pénzügyőrség Győr- Sopron-Komárom Megyei Parancsnokságától kapott információ szerint a Győrött vámkezel­tetett nyugati kocsik száma körülbelül 40 szá­zalékkal ugrott meg. Egy-egy reggel hét órától este hét óráig tartó ügyfélszolgálat során Győ­rött most már 120-150 nyugati kocsi vám­ügyeit intézik. A magánimport azonban ennél lényegesen nagyobb, és a forgalom növeke­dése is alaposan meghaladja a győri hivatalét, hiszen a kocsik nagyobb részét nem ott vám­kezeltetik. Hegyeshalomnál és Sopronnál pél­dául kedden 24 óra alatt 571, illetve 303, ma­gyar állampolgárok által vásárolt nyugati már­kájú gépkocsi gördült át a határon. Az FJF vezetője szerint A parlamentnek a népszavazások és az államfőválasztás időpontjáról hozott keddi döntései nyomán fennáll az elmé­leti lehetősége annak, hogy alig néhány hónapon belül háromszor kell az urnák­hoz járulnia a szavazásra jogosult ál­lampolgároknak - mondta Kónya Imre, a Független Jogász Fórum vezetője. Ezzel pedig csökkenhet a mindennél fontosabb első szabad országgyűlési vá­lasztások jelentősége. Márpedig az ideális az lenne, ha a ma­gyar nép az országgyűlési választásokon nyilváníthatna véleményt negyven év után először szabadon, mert ez adna igazi súlyt a parlamenti választások­nak. Ebből a szempontból politikai hiba a parlamenti választásokat megelőző köz- társaságielnök-választás erőltetése. Ezt a hibát a választópolgárok hozhatják helyre a népszavazással - mondta az FJF vezetője. A továbbiakban kifejtette: a mai kriti­kus helyzetben az államfő megválasztá­sa rendkívül felelősségteljes politikai döntést igényel. Ezt pedig csak a szabad választásssal legitimált politikai erők te­hetnék meg. Kónya Imre hangsúlyozta: az adott ké­nyes politikai helyzetet figyelembe véve, ha népszavazással kellene dönteni a köztársasági elnökről, félő, hogy ez nem lenne valóságos választás, mert nagyon nagy szerepet kapnának a szubjektív elemek. Nevezetesen: nagy az esély arra, hogy a választók csak azért döntenek a kormányzó párt valamelyik jelöltje mel­lett, mert az ellenzéki jelölteket nem is­merik, illetőleg csupán amiatt döntenek valamelyik ellenzéki jelölt mellett, mert nem kommunista. Ennek pedig óriási a veszélye, hiszen így alapvető bel- és külpolitikai érdekek szorulhatnak háttérbe. Például előfordul­hat, hogy kormányzópárti jelöltet válasz­tanak meg, amikor a belpolitikai egyen­súly épp az ellenkezőjét kívánná meg, il­letőleg ellenzéki jelöltet választanának, holott a külpolitikai helyzet inkább a je­lenlegi kormánypárt jelöltjének megvá­lasztását indokolná. Tehát a kiélezett helyzetben az államfő személyéről történő döntés megfontolt politikusi mérlegelést igényel, tehát a népnek azt kellene eldöntenie, hogy mely politikai erők és milyen súllyal ve­hetnek részt ebben a politikai döntésben - mondotta befejezésül a Független Jo­gász Fórum vezetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom