Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

1989. november 23. "tfÉPÜJSÁG 3 Pártok és szervezetek a népszavazásról (5.) November 26-án legújabb kori történelmünkben először népszavazásra készül a Magyar Köztársaság. Ezen a helyen, azonos terjedelemben, azonos kérdésekre válaszolnak megyénk pártjainak és szervezeteinek képviselői: 197 ezer választót vár 2200 közreműködő - Felesküdtek az alkotmányra és a Magyar Köztársaságra O- Pártjuk miként tekint a november 26-i népszavazás elé, mozgósítják-e tagságukat és milyen módon? Erejükhöz, politikai aktivitásukhoz híven felkészültek-e a négy cél - a munkásőrség feloszlatása, az MSZMP-vagyon elszámoltatása, a pártszer­vezetek munkahelyről történő kivonulása és a köztársasági elnök megválasztá­sa - politikai sikerének elérésére? ©- Pártjuk szerint megválasztható-e a november 26-i felhatalmazás alapján a következő év január 7-én a Magyar Köztársaság első elnöke vagy pedig az új parlament által? O- Tagságuk egységesnek mondható-e a négy cél megítélésében és va­lamelyik esetleges leszavazását sikertelenségnek vagy politikai hibának tartanák? Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége „Kell egy biztos pont az átmenet időszakában” Schattmann Csaba, a Tolna Megyei If­júsági Szervezetek Szövetségének első titkára: O- Mi úgy gondoljuk, hogy negyven év után ez lesz az első olyan vá­lasztás, amikor közvetlenül véleményt mondhat a nép. Ezt egy hosszú folyamat első részének tekintjük. A formára vála­szolva. Szervezetünkben mi két úton mozgósítunk. Egyrészt országosan, De- misz-es szinten plakátokat nyomattunk és ezeket terjesztjük az országban. Másrészt pedig esetenként a helyben működő pártokkal és szervezetekkel - gondolok itt a Magyar Néppártra, az MSZP-re, vagy a HNF-re - közös akcióba lépünk. 0- Mi úgy gondoljuk ma is, hogy a közvélemény által ismert aláírás- gyűjtési akciónkkal mi kezdeményeztük azt, hogy a köztársasági elnök megvá­lasztása most történjen meg. Természe­tesen még a jövő évi parlamenti választá­sokat megelőzően. Kezdeményezésünket mi továbbra is vállaljuk és azt tartjuk. Sem a Demisz, sem pedig a Tomiszsz nem tekintheti si­kernek vagy sikertelenségnek, ha az ál­talunk megfogalmazott javaslatokat a magyar nép nem fogadja el. Ez szerin­tünk egy új helyzetet teremt, amelyhez nekünk és szervezeteinknek alkalmaz­®- Mi azzal értünk egyet, hogy min­denképpen történjen meg a köz- társasági elnök megválasztása még a parlamenti választások előtt. Január 7- én vagy ha kell, akkor több fordulóban. Ezt azért tartjuk szükségesnek, mert úgy gondoljuk, hogy szükség van egy olyan biztos pontra a mostani politikai életben, amely (aki) a parlamenti választásokat követően közvetlenül segítheti az új kor­mány fölállását. Ezáltal nem kerülhetünk az ismert lengyelországi helyzetbe. A mostani népszavazás a koalíciós kor­mány megalakítását idézheti elő, valósít­hatja meg. O- Mi nem törekszünk arra, hogy a Demisz és a Tomiszsz tagsága egységesen képviseljen bennünket. Gyakorlatilag a parlamenti döntések megerősítését ajánljuk és javasoljuk a szervezetünk tagjainak. Eben a javaslat­ban látszik az egység, de felelőtlenség lenne azt állítani, hogy nálunk mindenki ezt mondja és akarja. Tagságunknak azt ajánljuk, hogy a magyar parlament által javasolt döntéseket erősítsék meg. A nép döntését mi semmiképpen nem minősít­hetjük. Nem értékelhetjük a leszavazást sem kudarcnak, sem pedig sikertelen­ségnek. Ez egy olyan új helyzetet ered­ményezne, amire nagyon rövid időn belül nekünk is választ kellene adnunk. (Vége) Ezúttal azért kerestük fel a Tolna Me­gyei Tanács épületében dr. Farkas Lász­lót, a szervezési és jogi osztály vezetőjét, a választási elnökség jogi szakértői bi­zottságának helyettes vezetőjét, hogy megtudjuk tőle a népszavazás lebonyo­lításának tárgyilagos érdemi és techni­kai információit.- Mi a köztársaságielnök-választásra készültünk - mondja dr. Farkas László. - Ellenben amikor az Országgyűlés az SZDSZ aláírásgyűjtési akciója kapcsán kitűzte a népszavazást, akkor nagyon gyorsan kellett átállnunk a népszavazás előkészítésére. Ez a következő munkafo­lyamatokat foglalta magában.- Vegyük sorra.- Az első a névjegyzékek, és az értesí­tések elkészítése és azok az állampolgá­rokhoz való eljuttatása volt. A másik a szavazatszámláló bizottságok, tehát a helyi választási szervek megválasztása volt. A bizottság két tagját és titkárát a he­lyi tanács választotta meg. A többi tago­kat az országgyűlési képviselők válasz­tásáról szóló törvény szerint a jelölő pár­tok delegálják. Tekintettel arra, hogy a népszavazás esetében nincs jelölő párt, így a Belügyminisztérium rendelkezése alapján a népszavazást kezdeményező pártok delegálhatnak a bizottságba ta­gokat.- Ez nagyon krónikus pont. Több párt az ominózus belügyminisztériumi ren­delkezést a pártokra nézve diszkrimina­tívnak minősítette. Hiszen a három el­lenőrzésre kijelölt párt - az SZDSZ, a Fi­desz és a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt - közül van olyan, amelyik a népszavazást nem is kezdeményezte. Emellett - a pártok értékelése szerint - a Belügyminisztérium ebből az ellenőr­zésből kizárt több olyant is, akiknek te­vőleges közük volt a népszavazás kitű­zésében. Mi az igazság? A pártok most különösen nem néznek jó szemmel egy­másra.- Az országgyűlési képviselők válasz­tására vonatkozó törvény nem ad eligazí­tást ebben a kérdésben. Ezért hozta a BM azt a rendelkezést, hogy a népszava­zást kezdeményező, illetve ahhoz csatla­kozó pártok állítsanak a szavazatszámlá­ló bizottságba tagokat. Ez egy úgynevezett jogszabályhézag­pótló rendelkezés. Tudomásom szerint ezt az Országgyűlés november 21 -én re­videálni fogja.- Mi megvárjuk. De térjünk vissza a technikai feladatok ismertetésének szi­gorú tárgyilagosságára. kodnia kell. Az interjúkat SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS készítette.- A helyi tanácsoknál létre kellett hozni a szavazatszámláló bizottságokat. Mivel minden településen a pártok zömének még nincsen szervezete, így a tanács póttagokat is választott, hogy esetleg ez által kiegészülhessen 5 tagra a bizottság létszáma.- Milyen ismérvek alapján választot­ták ki a tagokat?- A rendező elv a megyei tanács és a megyei választási elnökség részéről is az volt, hogy a tagok pártsemlegesek legye­nek. Ez minden esetben érvényesült a szavazatszámláló bizottság titkáránál. Mert a jogszabály csak ebben az egy esetben írja ezt elő. Legalább két párton- kivülinek kell lennie a tanácsi választot­tak közül, hogy a bizottság működhes­sen. Ennek a helyi tanácsok meg is felel­tek. A bizottságok megalakultak és letet­ték az esküt. Megtörtént már a helyi taná­csok nyomtatványokkal való ellátása is. Ez nagy munka volt, hiszen Tolna megyé­ben 197 ezer körül vannak a választópol­gárok.- Ki fogalmazta meg az összes nép- szavazási nyomtatványt?- A Belügyminisztérium. Két pólusa van a népszavazásnak. A helyi választási kör - ebből van a megyében 321 - és a megyei választási elnökség, illetve a mel­lette működő számítási központ. Ök tart­ják a kapcsolatot az országos választási bizottsággal és a mellette működő szá­mítóközponttal. Az egész választás feldolgozása gépi úton történik.- A szavazólap értelmezése és a sza­vazatok érvényessége és érvénytelen­sége egy újabb beszélgetés apropója lesz. Most arra vagyunk kiváncsiak, hogy mihez van joguk a választás hely­színén a pártok által delegált megfigye­lőknek?- A szavazás törvényességét ellenőriz­hetik. Tehát, nem történik-e propaganda a választás helyszínén, nem befolyásol­ják-e a szavazatszámláló bizottság tagjai a választópolgárokat. Ellenőrzik a közvetlenséget és a sza­vazás titkosságát. A szavazás reggel 6 órától este hatig tart. De ezt a bizottság meghosszabbíthatja reggel öttől este nyolcig.- A népszavazás napján hány tanácsi dolgozó, felkért közreműködő és párt- képviselő dolgozik?- Úgy kétezer-kétszáz körül lesznek. Választókörönként egész napra az az 5-8 ember kap száz forint juttatást kávé­ra és üdítőre. Ebédelni pedig váltásban mennek haza. Dr. Farkas Lászlóval, a megyei választási elnökség jogi szakértői bizottságának he­lyettes vezetőjével az interjú még a hétfőn megkezdődött parlamenti ülésszak előtt ké­szült. Az egyik kérdés kapcsán lapunk ígéretet tett arra, hogy az Országgyűlés keddi munkanapján hozott intézkedést leközli. íme: „Az elnöklő Horváth Lajos az ülés befejezése előtt javaslatot terjesztett elő. Elmon­dotta: a személyi javaslatok körében dönteniük kell az Országos Választási Bizottság tagjainak kiegészítéséről. A döntés azért sürgős, mert ennek a bizottságnak a feladata a vasárnap sorra kerülő népszavazás törvényességének a felügyelete. A bizottságnak a munkáját minél előbb, a törvény által megkívánt létszámban kell megkezdenie. A népszavazásról szóló törvény szerint a népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapitására, a képviselők választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkal­mazni. A választási törvény azonban - amely az Országos Választási Bizottság kiegészítéséről is szól, s ezt a jogot az országos listán jelöltet állító pártokra ruházza át - értelemszerűen a népszavazás során nem alkalmazható. Ezért szükséges, hogy e törvény idevonatkozó rendelkezését az Országgyűlés értelmezze, s tegye lehetővé az Országos Választási Bizottság kiegészítését legalább 9 tagúra. Ezt a javaslatot az Or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta, azzal egyetértett. Horváth Lajos röviden ismertette a javaslat lényegét. Eszerint a jelöltet állító pártnak a népszavazás estében azokat a pártokat kell tekinteni, amelyek a népszavazásban érintettek. Ennek alapján az Országos Választási Bizottságba a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialis­ta Párt kaphat delegálási jogot. Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a választási törvény az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó rendelkezését javasolt módon értelmezzék.” A Magyar Televízió és Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának üléséről Egészségesebb tojás A táplálóanyagok egy részét az em­bernek (és az állatnak) a szervezete nem alakítja át, hanem az változatlan for­mában épül be fejlődő szöveteibe. Ezen anyagok közé tartozik a zsiradékok (lipi- dek) zöme is. Ezt a körülményt hasznosít­va Nagy-Britanniában, az Unilenes óriás vállalat kutatói hét évig tartó kísérletezés eredményeképpen olyan tápot készítet­tek, amelytől a tyúkok természetes, bar­nás színű, és az átlagosnál nagyobb és „egészségesebb” - csak kevés telített zsírsavat tartalmazó - tojást tojnak. Ezekben a megszokottnál 50 száza­lékkal több többszörösen telítetlen zsír­sav van, s az eddigieknél több bennük a vas és a mindenféle vitamin. A héj kemé­nyebb a megszokottnál, ezért kezelésük közben kisebb a törési veszteség. E táp­ban nincsen sem mesterséges színező­anyag, sem antibiotikum, s az az eddigi tápoknál nem is drágább. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának titkársága tájé­koztatta a Magyar Távirati Irodát a bizott­ság első üléséről, amely kedden a késő esti órákban ért véget. A felügyelőbi­zottság úgy ítélte meg: legfontosabb ten­nivalója, hogy érvényesítse a kommuni­káció szabadságát, az eltérő eszmei áramlatok és vélemények kifejezését. Szavatolni kell a televíziós és rádiós köz- intézmények függetlenségét, pártatlan­ságát, a produkciók szabad versenyét. A felügyelőbizottság igyekszik elősegíteni a nemzeti audiovizuális alkotás és gyár­tás fejlesztését. Biztosítani kívánja a ma­gyar nyelv és kultúra, valamint az egyete­mes kulturális értékek védelmét, bemu­tatását. Ezekkel a törekvésekkel összhangban kívánja felügyelni a műsorok minőségét, meghatározni a Magyar Televízió és a Magyar Rádió szervezeti tagozódásának elveit, kinevezni vezetőit, jóváhagyni az MTV és az MR szervezeti és működési szabályzatát, fejlesztésének koncepcio­nális terveit. A felügyelőbizottság ugyanakkor nem kíván közvetlenül be­avatkozni a televíziós és a rádiós szakmai kérdésekbe. Munkája megalapozásához a televíziózással és a rádiózással foglal­kozó szakértőket kér fel. A felügyelőbizottság állást foglalt amellett, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió jelenlegi irányítási és ve­zetési struktúrája meghaladott. A struk­turális és személyi döntések előtt szakér­tőket hallgat meg. Döntöttek arról, hogy az MTV és az MR tulajdonával (annak hasznosításával) kapcsolatos minden in­tézkedés csak a felügyelőbizottság en­gedélyével történhet. A folyamatban lévő tranzakciókat a további intézkedésig fel kell függeszteni. A hét végi népszavazással kapcsolat­ban a bizottság szerint fontos, hogy a Rá­dió és a Televízió szigorúan betartsa a törvényes előírásokat: 25-én, szomba­ton 0 órától 26-án, vasárnap 20 óráig a televízióban és a rádióban a népszava­zással kapcsolatos bármiféle politikai befolyásolás tilos. Ugyanakkor szüksé­ges, hogy az esélyegyenlőség jegyében, a tilalmat megelőző időszakban, illetve 24-én, pénteken a népszavazással kap­csolatban kialakult markáns vélemények nyilvánosságra kerüljenek. A felügyelő­bizottság felhívja a rádió és a televízió dolgozóinak figyelmét: munkakörük ellá­tása során tartózkodjanak személyes politikai elkötelezettségük, nézetük kifej­tésétől, ne vegyenek részt a pártpolitikai harcokban. A bizottság a maga eszközei­vel meg kívánja védeni a rádiót és a tele­víziót attól, hogy pártérdekek diktálta po­litikai kényszerek határozzák meg mun­katársaik tevékenységét. Van: vb-határozat, felelős, határidő. És pénz? Ismét a dombóvári gyermekélelmezés helyzetéről Csillapodóban a vihar a dombóvári is­kolai gyermekétkeztetés körül, az indula­tok lassan tenni akarássá csendesültek. A tanács tisztességes szándékát eddig sem vitatta senki és azt sem, hogy akik­nek feladatul adatott a megoldást megta­lálni, eddig nem tekintették az ügyet a szívügyüknek, hogy baj volt a tenni aka­rással. Számoltak, osztottak, szoroztak egészen addig, még volt mit, sőt talán még utána is. Most már nincs, vagy talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy régóta nincs és erről igazán nem azok tehetnek, akik a megoldást keresik. Mert a megoldáshoz pénz kell és nem is kevés. A számok többnyire rideg tények, bár lehet rajtuk vitatkozni, de attól még tények maradnak, persze, ha pontosak. Lehet vitatni azt is, hogy az e sorok írója tollából szeptember 23-án ugyanezen témában megjelent cikkben szereplő számok pontosak voltak-e vagy sem, hogy az adatszolgáltatók tévedtek-e, vagy a „szerző”, de a tisztességes szán­dékot ugyanúgy nem, mint ahogy azt a tanács esetében sem vitatta senki. A téma ismét a tanács vb napirendjére került - a megjelent újságcikktől függet­len -, ahol megállapították, „hogy a vá­rosban a gyermekélelmezés csak nagy erőfeszítések árán biztosítható”. A Marx utcai központi napközi otthonos étkezde túlzsúfoltsága tény. - Ezt a problmát en­nek a tanácsnak meg kell oldania, még­pedig soron kívül - mondta a tanácsel­nök. Persze az, hogy soron kívül igencsak relatív, hisz ehhez pénz kell és nem is ke­vés, lehetőleg ugyancsak soron kívül. A tanács vb a diákétkeztetés fejlesztése ér­dekében konkrét feladatokat határozott meg, intézkedéseket tett, felelősöket je­lölt meg, határidőket szabott, ami 1989. december 31-e. S most lássuk a határozatokat - pon­tosan.- A Molnár György Általános Iskola jö­vő évi költségvetésében a felújítási pénz­eszközökből 2 millió forintot szükséges biztosítani a melegítőkonyha és étkezési helyiség kialakítására.- A Marx utcai központi napközis konyha felszereltségének javítására 650 ezer forintot kell biztosítani.- Az intézmények eredeti költségveté­sében biztosítani kell a normatív és szo­ciálpolitikai mértékekből eredő térítési díj.különbözet fedezetét. (Városi össze- senben 2,5 millió forint.)- A gyámügyi segélykeretből jelentős összeget (500 ezer forint) az étkezési dí­jak fedezeteként kell kezelni.- A pénzügyi osztály vezetője az 1990. évi pénzügyi terv előterjesztésekor szá­moljon be arról, hogy milyen összeget tu­dott biztosítani a határozat alapján. A feladat adott és a felelősök is. És a pénz? Majd kiderül. Mondjam azt, hogy hiszi a piszi? Nem mondom, mert meg­sérteném azokat a tisztességes embere­ket, akik igyekeznek mindent megtenni a nemcsak látszólag nagyon fontos prob­léma megoldásában. Azt meg végképp nem szeretném, ha a tanácsot sérteném meg, mert ebben az országban kevés olyan város van, ahol egyetlen egy jelent­kező kérelmét sem utasították el a men­záról helyhiányra, vagy bármi másra való hivatkozással. Nem szeretném megbán­tani azokat az embereket sem, akik ki tudja mióta és mi okból (?!) nem fizetnek étkezési díjat, így a hátralék már megha­ladta a 260 ezer forintot, aminek pótlásá­ra és a várható növekedésére a gyám­ügyi segélykerethez kell nyúlni. Tudom, ez utóbbinak nem örül az igazgatási osz­tály vezetője - érthetően és jogosan - még akkor sem, ha a hátralékosok jelen­tős része egyébként gyámügyi segélyre szorul. Úgy tűnik, jelenlegi katasztrofális gaz­dasági gondjaink mellett már nemcsak azt az élelmezésvezetőt kell varázslónak tekinteni, aki a menzán igen változatos kosztot állít elő 19,60 forintért, hanem a tanács pénzügyi osztályvezetőjét is, ha a gyermekélelmezés gondjai enyhítésé­re „odaítélt” pénzt előteremti. Sokan szívesen tekintenék annak. Én is. MOLNÁR ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom