Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
1989. november 23. 4 NÉPÚJSÁG A fénykép varázsa (XI.) Továbbtanulóknak Ki volt Lengyel Lajos? Kavicshajítók 1934 Másfél száz esztendeje született szellemi életünk mára megszokott kísérője, a fotográfia. 1839 elején röppent fel a hír Párizsban, új képalkotási eljárást jelentettek be a francia akadémián, amely a fény vegyi hatását használta fel képek előállítására optikai kamerával. Joseph Niépce és Louis Jacques Mande Daguerre találmánya azóta napjainkig hosz- szú, ellentmondásokkal is tarkított utat járt be. A jubileum méltó megünneplésére a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek a fővárosban 12 magas színvonalú kiállítást rendezett. A nagyvonalú támogatóknak köszönhetően egy 400 oldalas magyar-angol nyelvű album is őrzi a tárlatok legértékesebb fotóit és egy-egy avatott szakíró tanulmányát. A magyar fotográfia történetét e mű segítségével is megpróbáljuk közelebb hozni olvasóinknak. * Nem szabad belenyugodnunk abba a tévhitbe, ami kezd elterjedni, hogy a kiváló könyvművész, a remek nyomdai szakember csupán időnként - és főleg pályája kezdetén - fényképezett. Ennél ő nem hanem minőségileg volt több: tudatos életet élő, alkotó ember, aki mindenkor maga választotta meg a kifejezési eszközeit, egyenrangúak közül az éppen legalkalmasabbat; és ez az eszköz - bármilyen meglepően hangozzék is - gyakrabban volt a fényképezés, mint ahogyan azt mi tudjuk vagy hisszük. Lengyel Lajos Makón született, 1904. december 5-én. Nyomdásznak tanult, s ez, mint mondta: ’’...voltaképpen fizikai adottságaim következménye. Eredetileg ugyanis lakatosinas voltam anyám sógorának műhelyében, de a kezem sehogy sem bírta a hideget, állandóan szenvedtem tőle. Fel kellett hagynom a mesterséggel, s akkor hoztak Makóra Budapestről egy nyomdát. Mindez a Tanács- köztársaság idején történt.” Végül egy másik nyomdában fejezte be tanulmányait és betűszedőként szabadult fel, 1923-ban. A makói betűszedősegéd meghatározó élményeinek két jelentős forrása volt. Az egyik: nyaranként a Maros árterületére jártak táborozni Rudnay Gyula festőnövendékei. Tőlük kapott kedvet a rajzolásra, festésre. A másik: mivel ő készítette a makói színház plakátjait, minden előadásra szabadjegyet kapott, s így estéről estére ott volt a diákállóhelyen. 1927-ben Budapestre költözött. Itt érdeklődése és szerencséje kiváló társaságba sodorta. Megismerkedett Kassák Lajossal és bejáratos lett a Simplon kávéházba. A harmincas évek elején készülnek szociofotóinak első darabjai, amelyeket később (egészen 1938-ig) még számos követ. Lengyel Lajos fotográfiái közül mindmáig ezek a legismertebb alkotások. Egy időben a szociofotókkal (1933-1939 között) készültek fotómontázsai, amelyekben egyszerre érvényesül a fotográfiában és a tipográfiában megszerzett jártassága. AII. világháború után a Független Nyomda műszaki igazgatója (1945-1948), aztán a Nyomdaipari Igazgatóság vezetője (1948-49), majd pedig nyugdíjba vonulásáig a Kossuth Nyomda igazgatója (1949-1969). Utolsó éveiről így vall: „Ez az út vezetett a jelenlegi állomásig, vagyis nyugdíjas éveim korszakához. A mikrovilágba hatolás késztetett a fotóeszközök új közlé- sT’módjának kialakítására. Érdeklődésem a kamera nélküli fotózás felé fordult: figyelmemet a fotogram, majd a fotogram és a fotónegatív kombinációja foglalta el.” (Válogatás Gera Mihály tanulmányából) Halgerinc kézzel 1974 Üvegváza árnyékkal 1969 Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium, Bonyhád Természettudományos jellegű osztály, fakultációként „humán blokk” Ónodi Szabolcs testnevelő tanár a gerelyhajítás alapjaira oktatja az elsősöket Nehéz dolog a pályaválasztás. Tizen- négy-tizenöt évesen kevés fiatal rendelkezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozási ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, kudarcok elkerülésének egyik legfontosabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szakmára melyik középiskola készít fel, s honnan, milyen továbbtanulási lehetőségek kínálkoznak majd a tanulmányok befejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a most végző nyolcadikosoknak és szüleiknek azzal, hogy még a felvételi lapok beadásának határideje előtt bemutatjuk Tolna megye középiskoláit A nagy múltú középiskola neves, gyakran világhírű tanítványokkal is segítette már a tudományos életet, a magyar irodalmat. Olyan neves diákok koptatták a bonyhádi padsorokat, mint a névadó Petőfi Sándor, Balassa János professzor, Lotz János világhírű nyelvész, vagy éppen Illyés Gyula. Ma is élő professzorok, akadémikusok bizonyíthatják a tehetséggondozás évtizedes múltra visszatekintő eredményeit. Az új tanévben négy osztályt indítanak, ebből általános tantervű kettő, német haladó egy és természettudományos jellegű egy lesz. Az is elképzelhető, ha nagy lesz az érdeklődés, esetleg másfél, netán két osztály is indul az új tanévben. Különösen a természettudományi tárgyak oktatásának vannak nagy hagyományai Bonyhádon, amit a tanulmányi versenyeken elért nagyszerű eredmények is alátámasztanak. A fizika szakosított tantervű osztályokban végzett tanulók 90 százaléka tanult tovább egyetemen, főiskolán. Szakköri keretben, majd 3. osztálytól fakultációként bevezették az úgynevezett „humán blokkot” melynek célja a humán tantárgyakban szerzett ismeretek szélesítése, elmélyítése. A természettudományos osztály iránt érdeklődőknek matematikából előkészítőt szerveznek, s az itt eredményesen szereplőket a felvételnél előnyben részesítik. A fakultációs rendszer bevezetése óta is magas a természettudományos tárgyakból sikeresen felvételizők aránya. A szakosított tantervű osztályok előnyeinek visszaállítása a továbbtanulásra való felkészítés hatékonyabbá tétele érdekében 1989 szeptemberétől természettudományos osztályt is indítottak, melyben az első osztályban matematikából heti 2, fizikából és kémiából 1-1 órával, második osztályban pedig matematika, fizika, biológia és kémia közül két választott tárgyban heti 2-2 órával magasabb óraszámban tanulják az érdeklődésüknek megfelelő tárgyat a tanulók. A 3. osztálytól a szokásos fakultatív rendszerben folytathatók a tanulmányok az első két évben magasabb óraszámban tanult tárgyakból. Az érdeklődés megváltozása esetén más tárgy is választható. Idegen nyelvként az orosz, az angol és a német választható. A fenti rendszer rendelkezik a szakosított tantervű osztály pozitívumaival, jó az esélye a tanulónak a felvételi során is. Akit nem vesznek fel, annak segítheti a munkába állást a számítógépkezelői ismeretek gyakorlati fakultációja. A természettudományos osztályokba olyan tanulók jelentkezését várják, akik e tárgyak valamelyike iránt érdeklődnek, s azt az átlagosnál eredményesebben is tanulták. Műszaki, mezőgazdasági pályára készülőket a tanári pálya iránt fogékonyakat várnak, akik legalább jó osztályzattal rendelkeznek. A felvételizőket egyébként elbeszélgetésre behívják. A távolabb lakóknak kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani. A gyakorlati fakultációs lehetőségek között a számitógépkezelői ismeretek mellett kémia anyagvizsgálat és testnevelés és sportszervezői ismeret is szerepel. Bonyhád és környéke nem túl nagy, ugyanakkor a városnak három középfokú intéz'ménye is van. A gimnáziumba jelentkezők száma változó, 66-90 között mozog, de volt már precedens 120 jelentkezőre is. A Petőfi Sándor Gimnáziumban kiváló feltételeket teremtettek a sportnak, s a gimnázium nagyszérű sporthagyományokkal is dicsekedhet, s erre újfent az eredmények adnak igazolást.- szs - rz Most a Sajtóházban Gyönki gyűjtemény Nem a sokak által ismert néprajzi gyűjteményről lesz szó pár gondolat erejéig, ami Lackner Aladár munkálkodásának - immár elismerten is - köszönhető. Képzőművészeti gyűjteménye is van a községnek. Ennek gondozója, a körzeti művelődési ház és könyvtár igazgatója: Lönhard Ferenc. Egyszerű az ötlet, amit megvalósított, mégis sokkal több gonddal jár, mint hinnénk. Akkor kezdődött a gyűjtemény története, amikor a jelenlegi épületbe költözött az intézmény. Az emeleti terem kínálta a kiállítási alkalmat. Ezzel élt az igazgató, aki egyben a programok szervezője, rendezője is. Mai magyar képzőművészeti életünk neves és kevésbé ismert alkotóinak bemutatását tervezte közel tíz évvel ezelőtt. Azóta - erről lapunk is tudósított egy-egy kiállítás kapcsán - tekintélyessé vált gyűjteményt mondhat tulajdonának a művelődési ház. Úgy gyarapodott egytől - szám szerint - harmincnyolcra, hogy részben vásárlások, részben ajándékozás során maradt Gyönkön egy-egy festmény, grafika, kisplasztika. E örvendetes tényt azzal fűszerezte a népművelő, hogy bármely intézmény, művelődési ház, vállalat, ezekből az alkotásokból válogathat és rendezhet időszaki kiállítást, megfelelő gondoskodás mellett. A gyönki gyűjtemény vándoroltatásra készített alkotásainak egy része jelenleg Szekszárdon a Sajtóházban látható, a Népújság Galériában.- decsi Forog-e a szellemi tőke? Pacsai László válaszol- A Magyar Hírlap ez év július 27-i számában arról olvashattunk, hogy Pécsett és Szekszárdon, a szakszervezeti székházak megüresedett helyisége^ közművelődési közösségek rendelkezésére bocsátják. Az SZMT Központi Könyvtárának igazgatójával a „vállalkozókedvről” beszélgettünk, mely forgathatja a szellemi tőkét is.- Azzal a feladattal alakult ez a könyvtárunk 1960-ban - kezdi Pacsai László igazgató -, hogy az üzemek részére szerezze be a könyveket és központilag szállítsa ki. Jelenleg hatvan letéti könyvtárnak vásárolunk és szállítunk. Az üzemek hozzájárulást fizetnek ezért a szolgáltatásunkért. Ez az összeg, 300-350 ezer forint.- Ismert, hogy Szekszárdon az egykori munkásotthon épületét bérbe vette a Babits Kiadó. Ott működtek klubok, körök...- A szakszervezeti mozgalomban is bekövetkezett változások nyomán szolgáltatásainkat tovább szélesítjük. Ide a központi székházunkba mentettük át például az orvosklubot, a kempingklubot, a nyugdíjasklubot, a sakk-kört. Szolgáltatásainkat video- és játékfilmekkel bővítettük. Ezekre is szerződést kötnek a munkahelyek és ugyanúgy mint a könyveket kiviszik a könyvtárosok. Fél év alatt 120 ezer forintot fizettek be a vállalatok. Ehhez különböző nyelvlecke videókat is kínálunk. Most indítottuk meg a munka- védelmi filmek kölcsönzését is. Téeszek- hez, ipari szövetkezetekhez, nagyvállalatokhoz küldtük ki ajánlatainkat, 18 munkavédelmi filmről. Támogatásként 5 ezer forintot kérünk és a továbbiakban ingyen kölcsönözhetik a filmeket. Eddig 19 munkahellyel van megállapodásunk. Az 1945 előtti szakszervezeti hagyományokat akarjuk továbbfolytatni, amikor egy-egy könyvtárban nemcsak politizáltak, de oktatás, tanulás is volt. Fel kell készülni nagyobb társadalmi mozgásra, mely megindult és profilunknak megfelelően forgatni a szellemi tőkét.- Mennyi a bérleti dija a volt munkásotthonnak? Ezt a pénzt mire használják?- Az évi bérleti díj 1 millió 200 ezer forint. Ebből 300 ezer forintot az épület felújítására félre kell tenni. A könyvtárunk működési költségeit a fennmaradt 900 ezer forintból fedezzük. Amit a SZOT-tói kapunk, 1 millió 345 ezer forint, nem volna elég még a könyvtár működésére sem. Jobb anyagi-tárgyi feltételek teremtődtek azáltal, hogy azt az épületet bérbe adtuk. Jelenleg a SZOT nem intézményekre osztja az állami támogatás forintjait, hanem tevékenységet díjaz, ezzel kényszerít tulajdonképpen vállalkozásra. Ez év januártól már ez az SZMT Központi Könyvtára önállóan gazdálkodik.- A klubok működéséből is van bevétel?- Igen. A sakk-kör például 30 ezer forintot fizet, az orvosklub rendezvényei belépti díjasok. Megmaradt az alapfunkció - mint könyvtár -, de ennek a még színvonalasabb feladatteljesítéséhez járulnak hozzá egyéb tevékenységeink, szolgáltatásaink, melyekből pénz jön. Ezekre igény is van természetesen.- A munkásotthonban megteremtettek egy képző- és iparművészeti sorozatot mellyel mecénásaivá lettek az amatőr mozgalomnak. Mi lett ebből?- Ezt folytatni kívánjuk, de most még nem találtunk megfelelő kiállítási teret itt a székházunkban. Úgy tűnik, ebben adósak maradtunk, de az elképzeléseink megvannak. Mi nem gombát akarunk tenyészteni, nem fagylaltot árulni, sem bálaruhákat bontani, hanem olyan tevékenységet folytatni, ami a könyvtári, köz- művelődési munkával összefügg. Szorosabb lett a kapcsolatunk a szakszervezeti titkárokkal is, mert nem csupán könyveket kölcsönzünk, hanem hétköznapi érdekeikért is tehetünk többet, mint korábban. Velük közösen tervezzük szolgáltatásainkat, így az együtt gondolkodás is segíti a szellemi tőke forgatását. DECSI KISS JÁNOS
