Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

1989. november 18. 'népújság 3 Pártok és szervezetek a népszavazásról (1.) November 26-án legújabb kori történelmünkben először népsza­vazásra készül a Magyar Köztársa­ság. Ezen a helyen, azonos terjede­lemben, azonos kérdésekre vála­szolnak megyénk pártjainak és 4 szervezeteinek képviselői: O- Pártjuk miként tekint a november 26-i népszavazás elé, mozgósítják-e tagságu­kat és milyen módon? ©- Erejükhöz, politikai aktivitásukhoz hí­ven felkészültek-e a négy cél - a munkás­őrség feloszlatása, az MSZMP-vagyon el­számoltatása, a pártszervezetek munka­helyről történő kivonulása és a köztársa­sági elnök megválasztása - politikai si­kerének elérésére? ©- Pártjuk szerint megválasztható-e a november 26-i felhatalmazás alapján a kö­vetkező év január7-éna Magyar Köztársa­ság első elnöke vagy pedig az új parla­ment által? o 4. - Tagságuk egységesnek mondha­tó-e a négy cél megítélésében és valame­lyik esetleges leszavazását sikertelenség­nek vagy politikai hibának tartanák? FiDeSz Fiatal Demokraták Szövetsége „Az esetleges kudarc nem a Fidesz-en múlik” Jantner Attila, a Fiatal Demokraták Szövetsége Szekszárdi Szervezetének ügyvivője: Ä - A Fidesz, mint a fiatalok és más, demokratikusan gondol- V kodé emberek pártja - akinek tagjai végre egy demokrati­kusan szervezett országban szeretnének élni - úgy gondolja, hogy az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás el fogja érni a célját. Az emberek negyven év után végre arra szavazhatnak, ami számukra fontos. Bár kevés az idő, de mi minden erőt mozgósí­tunk ahhoz, hogy meggyőzzük az embereket arról, hogy fontos az urnák elé járulniuk. A Fidesz nem akarja megtéveszteni az em­bereket, ezért minden egyes általunk szervezett beszélgetésen ismertetjük az emberekkel, hogy mi az, ami rajtuk múlik. A Fi­desz bizakodva tekint a 26-i népszavazás elé.- A négy kérdésre külön nem térek ki. Szerintünk mind a w négy egyaránt fontos. Természetesen a Fidesz-esek mind a négyre igennel fognak szavazni. Ä - Szerintünk most nem választható meg a köztársasági w elnök. Sőt, ellenezzük azt, hogy ez most, a szabad választá­sokat megelőzően megtörténjen. Tudniillik az országnak van már egy elnöke. Szűrös Mátyás most betölti ezt a funkciót. Az ellen­zék egyelőre még nem tudott olyan köztársaságielnök-jelöltet ál­lítani, aki az MSZP-jelölt Pozsgay Imrével fel tudná venni a ver­senyt. Az átmeneti időszakban a Fidesz továbbra a Szűrös Má­tyást gondolja köztársasági elnöknek. A szabad választás végez­tével a koalíciós parlamentnek kell megválasztani az igazi elnö­köt. o- A politikai kudarc nem a Fidesz-en múlik. Mi nem akarunk senkire hivatkozni. Mindenkinek kérjük a segítségét. Az interjúkat SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS készítette. Függetlenségi Párt „A demokratikus parlamenti választások után” Függetlenségi Párt Tolna Megyei Szerveze­O- Ezt a népszavazást nem mi akartuk, hanem a szabad de­mokraták. Egy olyan megállapodás felrúgásaként, amelyben ők is részt vettek. Mi pedig, a Függetlenségi Párt, kerékasztalon kívüli párt­ként sem a megállapodásban, sem pedig annak felrúgásában nem. ©- A megjelölt négy célból kettőt a kormány szentesített. Egy, az MSZMP vagyonelszámolása folyamatban van. Egyetlen­egy olyan van már csak, amely valóban kérdés tárgyát képezi. ©- Két részből áll a kérdés. Az első részére a válaszom: nem. Szerintünk január 7-én semmiképpen nem választható meg a köztársasági elnök. A kérdés második részére; a következő évi parla­menti választásokon kell megválasztani az új, valóban demokratikus magyar parlamentet, és ennek lesz feladata az új köztársasági elnök megválasztása. Ezt esetleg meg lehet erősíteni egy népszavazással. A jelenlegi parlament nem demokratikus és nem szabadon választott. Ak­kor sem, ha az ismert visszahívásokat is tudomásul vesszük. Ebből kö­vetkezik, hogy csakis a valódi demokratikus választások erősíthetik meg a nemzetet abban a hitében, hogy hazánkban demokrácia van. O- Pártunk egységesnek mondható. De már az első vála­szomban is elmondtam, hogy két kérdés már megoldott. Ezek nem is képezhetnék szerintünk népszavazás tárgyát. A harmadikat, a vagyonelszámoltatást illetően: ez talán igen, talán nem. Félúton van. Amennyiben népszavazás erősíti meg, hogy az MSZMP-t el kell számol­tatni, akkor a döntést mi elfogadjuk. A köztársaságielnök-választás eredményét is kénytelenek vagyunk. Ennek ellenére pártunk azt vallja, hogy ez csak akkor képzelhető el, ha már demokratikus parlament van hazánkban. Ebből következik, hogy csak az új, első magyar demokrati­kus parlamentet tekintjük legitimnek. Ellenben nem fogjuk sikertelen­ségnek tekinteni, ha netántán nem ez történik. Az a sokat hangoztatott esélyegyenlőség és versenysemlegesség, amelyet a jelenlegi kormány­nak, valamint a jelenleg legitimnek mondott, de valójában nem demokra­tikus választások során megválasztott magyar parlamentnek tulajdoní­tanak, és amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége oly gyakran han­goztatva támad vagy támadott, az nem létezik. Azért, mert azt a verseny- semlegességet és esélyegyenlőséget, amelyet a szabad demokraták a hivatalos rend ellen versenysemlegesség és esélyegyenlőség hiánya címén felrónak, azt nem próbálják meg biztosítani olyan ellenzéki szer­vezeteknek, amelyek az ő körükön és politikai felfogásukon kívül esnek. Dr. Tóth Zoltán, a tének elnöke: Független Kisgazdapárt „Akkor veszélyben lett volna az alkotmány” Kapitány Ferenc, a Független Kisgazdapárt Tolna Megyei Szerveze­tének elnöke, a Politikai Bizottság tagja: O- Ami a választások szükségességét illeti, én úgy értékelem, hogy mindezt az úgynevezett Fejti-féle vonalnak egy kompromisz- szumos megoldása eredményezte. Azért kellett a köztársaságielnök-vá- lasztást is elfogadni, mert ha ez nem történik meg, akkor veszélyben lett volna az alkotmány és a Magyar Köztársaság kérdése. Ez utóbbiakat pe­dig minden körülmény között fontosabbnak kell tekinteni, mint az elnök- választást. Azt követően megváltozott a hazai társadalmi-politikai köz­élet, igy pártunk szeretné, ha ez a választás nem következne be. Egysze­rűen azért, mert ha ez bekövetkezik - mert nem valószínű, hogy az első menete meghozná az eredményt - akkor egy újabb választási procedú­ra következne. Ez pedig már a harmadik lenne. Utána jönne az, amire mi nagyon számítunk és amelyik az ország sorsát is alapvetően meghatá­rozza. Ez a képviselőválasztás. Az ötödik fordulóig meg sem állnánk. Ha azt nézzük, hogy ötször szólítjuk a választópolgárokat az urnához, akkor kérdezem: nem fásulnak-e el, amire ötödszörre leadják a voksu- kat. Ez pedig a sikerélmény hiányához vezet. Az elsőnél is nagy a bizony­talanság. A másik a pénz. Egy választás legalább kétszázmillióba kerül. Ötször kettő, az egymilliárd. Hát ennyire gazdagok vagyunk? 0 Röviden fogalmazva: mi négy igent kívánunk. ®- Az elnökválasztás szükségletként mutatkozik. Ha a népszavazás eredménye azt hozná, hogy most kell megválasztani a köztársa­sági elnököt, akkor természetesen a kisgazdapárt teljes mértékben aktí­van részt kíván venni ennek megvalósításában. Ennek ellenére mi azt valljuk, hogy a törvényes úton megválasztott új parlamentnek kell megválasztani a köztársasági elnököt. Szerettük volna ha az ellenzék közösen állít egy jelöltet, ám eközben bedobódott a köztudatba Für La­jos neve. Előrebocsátom, hogy nekünk semminemű kifogásunk nincs ellene. Csak keserű szájízzel azért vettük ezt tudomásul, mert egy párt, a számottevő többi párt részéről kizárta egy közös jelöltállítás lehetőségét. Összefoglalva: mi az új parlamentet tartjuk alkalmasnak arra, hogy meg­válassza a köztársasági elnököt. Ennek az országnak elsősorban az len­ne az érdeke, hogy minél előbb egy új parlamentet válasszon, amely gazdája lenne azoknak a problémáknak is, amit a jelenlegi parlament akarata ellenére sem tudott megoldani.- Mi elfogadnánk a nép akaratát. (Folytatjuk) Megkérdeztük: Minek nevezzelek? A téeszszervezés hevületében egymással versengve adtak jobbnál jobb és le­hetőleg minél aktuálisabb, mondhatni politikusabb nevet a téeszeknek. Némely maradi üzemben - ki tudja miért - ragaszkodtak történelmi nevekhez, s szó ami szó, Kossuth, Rákóczi, Dózsa és Gábor Áron neve az idők végezetéig remél­hetőleg maradhat. De mi lesz azokkal az üzemekkel, amelyek névválasztásukkal is hirdetni akarták: új idők új szele lengeti a búzakalászokat, s az okszerű földművelést olyan parasztemberek végzik, akik elvégezték az ezüst- vagy arany­kalászos tanfolyamokat, s az új életben új barázdát szánt majd az eke. Nos hát lesz-e keresztelő vagy sem? Faddon, a Lenin Téeszben egyáltalán nem gondoltak erre, sem a tagság, sem a vezetőség. „Miért? Változtatni kellene?” Kérdez vissza Puskás János téeszelnök. Bátán, a November 7. Téeszben viszont már fölvetődött: meg kellene változtatni a téesz nevét. Konkrét elképzelésük nincs még, de Fülöp László elnök úgy véli: a tagság válasszon nevet. Erre februárban, a közgyűlésen kerül majd sor. Többen gondoltak arra, hogy hulljon le a Vörös Csillag Attalán is - mondja Ko­vács János elnök. Nem könnyű a névválasztás, hiszen a faluban nem született ne­ves személy, s olyan esemény sem történt, amely érdemes lenne arra, hogy a téesz nevében megörökítsék. Egyébként a változtatást indokolja az is, hogy pél­dául a kocsolai Vörös Csillag Téesz leveleit gyakran kézbesítették az attalai pos­tások. Olyan név kellene, amely tükrözi az új korszakot, de a legújabb korokban is aktuális lesz. S hogy mi szerepel például a téesz körbélyegzőjén? Döntsön a tag­ság, vélik Attalán, hisz ahogy Churchill mondta: a demokratikus kormányzásnál nehezebbet nem találtak ki, de jobbat sem... Szóval lesz keresztelő több üzemben. Minden bizonnyal nem az' Egyetértés ne­vet adják majd ott, ahol a széthúzás a jellemző, s Törekvésnek sem hívják azt az üzemet, ahol nem nagyon iparkodnék előrejutni... Az egyik téeszelnök az újságíró javaslatát kérte. Találomra fölütöttem a téeszek név és címjegyzékét. A 27. oldalon, Csongrád megyénél egymás alatt a következő nevek olvashatók: Lenin, Marx, Május 1., Rákóczi, Vörös Csillag, Fürst Sándor. Mit mondjak? Ez a névsor nem aratott túlságosan nagy sikert... D. VARGA M. Vita a söröző körül Estébe nyúló vita után sem ért véget végleges döntéssel Szekszárd Város Ta­nácsának csütörtöki ülése. Az igazi gon­dot nem is Jánosi György, az MSZP Tolna Megyei Szervező Irodája vezetőjének fel­szólalása jelentette, hiszen mondandója lényegével - mely a volt MSZMP Tolna Megyei Oktatási Igazgatóságának továb­bi sorsával volt kapcsolatos - alapjaiban egyetértett a testület. Mint arról korábban már lapunk hasábjain is hírt adtunk, egy megkötött szerződés értelmében az in­tézmény használati jogával a Művelődési Minisztérium rendelkezik, s az épület a továbbiakban elsősorban a középiskolai oktatás céljait szolgálná, illetve itt kapna helyet az önállóvá váló tanítóképző főis­kola nyugati idegen nyelv oktatása is. A városi tanács a terv hasznos voltával egyetértett, de döntésében célszerűnek tartotta azt, hogy az intézmény kezelői jo­gát - amely jelenleg az MSZP-t illeti - le­hetőség szerint a helyi önkormányzat szerezze meg. A testület ezt követően - három fordulóban - a városi tanács két megüresedett helyére új tagokat válasz­tott, Pálfi János és Tóth Bálint személyé­ben. Ezek után került a testület elé a Be- zerédj utca 2. szám alatti ingatlan értéke­sítésének az ügye, melynek végére a nemegyszer heves érzelmeket kiváltó vi­tát követően sem sikerült pontot tenni. Az ingatlanon található irodát, továbbá a Szász sörözőt a városi tanács vb, mint kezelő, egy adásvételi szerződéssel átadta a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalatnak. A söröző eddigi bérlője, a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész ezt a lépést hevesen ellenzi, mivel az új keze­lővel véleménye szerint nem lesz képes a korábbihoz hasonló, kedvező bérleti szerződést megkötni. Az áfész jelen levő képviselője nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy a sörözővel kapcsolatos döntés a szövetkezet tudta nélkül született meg, s ebben szándékosságot vélt felfedezni. A városi tanács elnöke, valamint a dön­tést hozó vb-tagok közül néhányan ezt az állítást cáfolták. Nem közeledtek az állás­pontok a formai kifogás alá vett szerződést illetően sem. A pro és kontra érvek felvo­nultatása után a résztvevők megállapodtak abban, hogy az áfész, a vendéglátóipari vállalat, valamint a városi tanács illetékesei közös tárgyaláson találkoznak egymással, s az eredményről a következő, decemberi tanácsülésen tájékoztatják a testületet. Körtöltésbontás csak jövőre Megkezdődött a nagymarosi Duna- meder helyreállításának előkészítése. A szakemberek felkészülnek a munkagöd­röt védő körtöltés bontásához, bár ez a munka csak a jövő év őszén kezdődhet meg. A kis vízmagasság legkorábban ugyanis akkor teszi lehetővé a munka megkezdését. Az államközi szerződés esetleges mó­dosításával kapcsolatos - a minisztériu­mokra és más főhatóságokra vonatkozó - feladattervet a napokban jóváhagyták, ami a Környezetvédeli és Vízgazdálkodá­si Minisztériumot is érinti - tájékoztatta Zorkóczy Zoltán, a beruházást irányitó KVM titkárság vezetője az MTI munkatár­sát. Elsőként a dunakiliti térség árvízvéde- léről gondoskodik a KVM, a tervek szerint a csehszlovák féllel közösen. A feladat­egyeztetéshez már elkészültek a magyar tervek. Az OVIBER, mint a legfőbb beru­házó, eközben megkezdi a nagymarosi létesítményre kötött különböző szerző­dések eddigi teljesítésének vizsgálatát és felbontását. Ez vonatkozik az osztrák és a magyar vállalatokra egyaránt. A munkákba eddig mintegy 20 osztrák, s több mint 30 magyar vállalat kapcsoló­dott be. A helyreállítási költségek nagy­ságát, forrását is tisztázó előterjesztést december 10-ig készítik el, több más tár­ca bevonásával - mondotta. Vizsgálatra vár az is, hogy miként hasznosíthatók a Nagymaros körzetében már elkészített épületek, igy a lakótelep, a munkásszál­ló. A nagymarosi Duna-meder helyreállí­tására visszatérve Zorkóczy Zoltán el­mondta: Vituki-ban hamarosan megkez­dik a körtöltés bontásához szükséges modellkísérleteket. Ezek a vizsgálatok mintegy fél évet vesznek igénybe. Első­ként nagy mennyiségű földet, majd ka­vicságyat hordanak vissza a munkagö­dörbe. Ezt követően vízzel árasztják el a munkateret, s csak ezután kezdhető el kis szakaszokon a töltés bontása, ami mintegy másfél évig tart majd, a vízfolyás és a hajóforgalom váltakozó elterelésé­vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom