Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. november 14. Német újraegyesítés Le kell hűteni a várakozásokat Az első lengyel kommentárok óva inte­nek az elhamarkodott következtetésektől mindazok nyomán, ami az elmúlt néhány nap alatt az NDK-ban, az NSZK-NDK ha­tárokon, a Berlint elválasztó fal mentén történt. A legóvatosabban a Trybuna Lu- du munkatársa fogalmazott, aki kételyeit fejezte ki az események további menetét illetően és azt hangsúlyozta, hogy a hatá­rok megnyitása messze nem jelenti a né­met újraegyesítés megkezdődését. Fel­tette azt a kérdést is, vajon milyen hatás­sal lenne Lengyelország európai pozí­ciójára, biztonságára a 80 milliós egysé­ges Németország létrejötte, milyen új ga­ranciák jöhetnek létre az eddigi bizton­sági rendszer helyett, amelynek alapja a kettéosztott Németország volt. A Szolidaritás vezető újságíróinak a Gazeta Wyborczában és a Solidarnosc- ban megjelent írásai szerint a német új­raegyesítés folyamata immár megkezdő­dött. Egyelőre csak azt nem lehet tudni, hogy e folyamat milyen hosszú ideig tart majd. Ugyancsak felvetették Lengyelor­szág biztonsági érdekeinek kérdését, de úgy vélekedtek, hogy az eddigi, ideoló­giai alapokon nyugvó, a két német állam létezésére felépített biztonsági rendszer helyére rövid időn belül új biztonsági rendszer hozható létre, amely garantálni fogja az európai határok sérthetetlensé­gét. Úgy vélekedtek, hogy Lengyelország példája kellett az NDK-beli események­hez, annak bizonysága, hogy a rendszer- változás egy országban nem jelenti auto­matikusan a katonai tömbhöz tartozás megkérdőjelezését. A két újságíró szerint a német újra­egyesítés, ami elkerülhetetlen, az új európai rend alapja lesz és párhuzamo­san fog megvalósulni a két katonai tömb felszámolásával. Mindhárom újságíró egyetértett abban, hogy a jelenlegi hely­zet, a határok megnyitása a két német ál­lam között ha meg is rengette, de nem zúzta össze az eddigi biztonsági rend­szert Európában. A katonai tömbök áll­nak, a külföldi hadseregek az NSZK-ban és az NDK-ban egyaránt a helyükön ma­radtak. * Az amerikai kormány egyetért Bonn- nal és Moszkvával abban, hogy le kell hű­teni a közeli német újraegyesítéssel kap­csolatos várakozásokat, és el kell kerülni mindent, ami élezhetné a helyzetet - eb­ben foglalta össze a washingtoni diplo­mácia álláspontját hétfőn a The New York Times. A lap külügyminisztériumi forrásai sze­rint George Bush nem hivatalosan meg­állapodott Helmut Kohl bonni kancellár­ral, hogy az Egyesült Államok pozitívan fogja méltatni a német újraegyesítés el­vét, annak ellenére, hogy a NATO többi tagállamának többsége azt nem teszi. A washingtoni álláspont viszonzásául Bonn szorosan összehangolja a kérdés­sel kapcsolatos tevékenységet az Egye­sült Államokkal, és nem tesz közvetlen lé­péseket az újraegyesítés érdekében mindaddig, amíg nem jöttek létre ahhoz a megfelelő európai biztonsági keretek. Hasonló álláspontot fejtett ki Mihail Gorbacsov szovjet államfő pénteken, George Bush-hoz intézett levelében. Politikai földrengés Kelet-Európábán A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap hétfői kommentárjában az NDK-beli változások kelet-európai hatásait elemez­ve megállapítja, hogy a politikai földrengés több helyen is megingathatja az uralmi rendszer falait. „Például Todor Zsivkov, a bolgár sztálinista éveken át hiába bukdá­csolt ravaszul a gorbacsovi változások hul­lámaiban, egyszer csak ő is kicsöppent a hatalomból” - írja az újság. „Nyugaton egyesek hasonló sorsot jö­vendölnek Nicolae és Elena Ceausescu- nak is. Attól persze egyelőre még nem kell tartaniuk, hogy felzaklatott tömegek fogják elsöpörni őket, mivel a román állambizton­ság az egész országot megfélemlítette, fel­tételezhetően még egy kínai típusú leszá­molástól sem riadnának vissza. Ám a ro­mán hatalmi rendszer apparátusában mindazok, akiknek szemében Nicolae Ceausescu rezsimje romlásba dönti Ro­mániát és akik számára minden már elvi­selhetetlen, most még türelmetlenebbül keresnek fordulatot Ígérő megoldásokat.” A tekintélyes frankfurti lap szerint a Ja- kes-Fojtik-Hoffmann-Indra csehszlovák négyes fogatnak is erősen szemébe vág a változások forgószele. Jóllehet némileg mozgékonyabbak, mint amilyen Erich Ho- necker politikai bizottsága volt, Közép- Európában mégiscsak ők azok, akik meg­testesítik az utolsó nem európai szellemi­ségű uralmi felsőbbséget - írja. Európa keleti felében bizony lassan bealkonyul a régi vezetőgárdáknak. De ki következik a bukottak után? - teszi fel a kérdést a lap. „Magyarország és Lengyelország már maga mögött hagyta a leninizmust, Kelet- Berlinben Egon Krenz igyekszik lehetőleg minél többet megmenteni a párturalomból, Todor Zsivkov utóda, Petar Mladenov pe­dig ki akar tartani a szocializmus mellett. Kevés szól amellett, hogy Milos Jakes után Csehszlovákia is megéri, hogy magyar vi­szonyokat teremtenek. Ami pedig Romá­niát illeti, ott a nemzeti kommunista zsar­nokságot esetleg valamiféle nemzeti dikta­túra váltja fel. Kelet-Európábán a változás új formákat ölthet, ám egynémely új forma régi tartalmat takarhat” - vélekedik a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Összehívták a bolgár nemzetgyűlést November 17-ére összehívták a bolgár nemzetgyűlés ülésszakát - jelentették be hétfőn este Szófiában. Az ülésszak napirendjét a rövid közlemény nem ismerteti, nyilvánvaló azonban, hogy a november 10-i központi bizottsági ülésen elfogadott határozat teljesítéséről van szó, nevezetesen arról, hogy az államtanács elnöki tisztéről lemondott TodorZsiv- kov helyére mást válasszanak. Miután a bolgár diplomácia irányitója, Petar Mladenov a BKP KB főtitkára lett, várha­tó a külügyminiszteri poszt betöltése is. Válságmenedzselő gazdaságpolitikai program (Folytatás az 1. oldalról.) denekelőtt az ország fizetőképességé­nek megőrzése - további terheket jelen­tenek majd a lakosság számára, ezért az állam olyan életszínvonal- és szociálpoli­tikát kíván kialakítani, amely igazodik a gazdasági szerkezet átalakításának kö­vetelményeihez. Ennek érdekében élet- színvonal - és szociálpolitikai csomag­tervet is kidolgoztak a szakértők, mely el­sősorban a potenciálisan elszegényedő rétegek - kisnyugdíjasok, nagycsaládo­sok, átmenetileg munka nélkül maradók \ - fokozott támogatását tűzi ki célul. Természetesen a programot nem lehet nehézségek nélkül megvalósítani - mu­tatott rá Szerdahelyi Péter. Ehhez szá­mos népszerűtlen intézkedés meghoza­talára is szükség van, amelyek óhatatla­nul sértik kisebb vagy nagyobb csopor­tok érdekeit. így például a rubelforgalom­ban a több száz millió aktívum helyett jö­vőre 200 milliós passzívummal számol­nak, ami az ezekre a piacokra exportáló vállalatokat igencsak érzékenyen fogja érinteni. A mostani tervvariáns a szakértők megítélése szerint közepes terhet jelentő gazdasági koncepció. Ha ennél szigo­rúbb megszorításokat alkalmaznának az elkövetkezendő években a magyar gaz­daságban, az elviselhetetlen terhet jelen­tene mind a vállalatok, mind a lakosság számára. Ha viszont a most tervezettnél eny­hébb intézkedéseket hajtanának végre, akkor reálisan fennállna a visszarende­ződés veszélye. Ha pedig az adósságok átütemezése mellett kellene dönteniük az illetékeseknek, akkor az jelentős élet­színvonal-romlást és teljes gazdasági el­lehetetlenülést eredményezne. Népszavazások Ausztriában Ha a nép szava Isten szava - márpedig ez minden demokrácia hitvallásának sarkalatos tétele -, akkor Ausztriának „isteni elrendelés” folytán, vagyis a nép akaratából van immár tizenegy éve olyan atomerőműve, amely 700 megawattos névleges teljesítménye ellenére még egy villanykörtének elegendő áramot sem termelt. Amikor ugyanis 1978-ban építé­se már lényegében befejeződött, az oszt­rák közhangulat annyira az atomenerge­tika ellen fordult, hogy az év novemberé­re népszavazást kellett elrendelni üzem­be helyezéséről. És a „felséges nép” úgy döntött, hogy nem kell neki a Bécstől nem messze, Zwentendorfban létreho­zott első osztrák atomerőmű. Az 1945 utáni, a második Osztrák Köztársaság el­ső népszavazása tehát az ország első atomerőművét - amint azóta is emlegetik - „atom-emlékművé” változtatta. Az osztrák politikai rendszer a parla­menti demokrácián alapul, így a lakos­ság elsősorban a parlament választásain érvényesítheti akaratát. Az alkotmány azonban a népszavazások különféle for­máival teret ad a közvetlen demokráciá­nak, az egyenes beleszólásnak is. Egy- vagy kétfordulós népszavazással vá­lasztják meg például - legfeljebb kétszer hat évre - az ország köztársasági elnö­két, és az államfő idő előtti elmozdításá­hoz ugyancsak népszavazást kell tartani. A népakarat közvetlen érvényesítésé­nek van egy másik olyan formája, amely szintén az ország minden szavazópolgá­rát egyszerre mozgósítja. Ezt a fajta nép­szavazást nagy fontosságú törvényterve­zetek jóváhagyására vagy elvetésére ja­vasolhatja a kormány vagy a parlament, és írhatja ki a köztársasági elnök. Gyakoribbak az olyan népszavazások, amelyek nem igénylik a teljes felnőtt la­kosság részvételét és viszonylag kiscso­portjainak lehetővé teszik a közügyekbe való közvetlen beleszólást. Ezek változa­ta az úgynevezett népi törvénykezdemé­nyezés. Ez nem más, mint szavazással történő javaslattétel az országos vagy a tartományi parlamentnek fontos ügyek új törvényi szabályozására. Ilyen szavazást az állampolgárok bármilyen csoportjai vagy szervezetei indítványozhatnak, ha legalább tízezer szavazópolgár aláírását* megszerzik, és ha kidolgozzák a javasolt új törvény vázlatos tervezetét. Magán a szavazási akción pedig legalább száz­ezer támogató aláírása szükséges ah­hoz, hogy a tervezet a parlament elé ke­rüljön. A törvényhozó testület ezután megtárgyalja, de nem köteles feltétlenül elfogadni. Az első országos népi törvénykezde­ményezési szavazást 1964-ben, a rádió és televízió reformjáról rendezték. Ké­sőbb további tizenkét ilyen akció zajlott le, s ezeken többek között a heti munka­idő csökkentéséről, a hainburgi vízlép­cső építési tervének elejtéséről, a politi­kusok kiváltságainak megszüntetéséről, legutóbb pedig ez év nyarán az iskolai osztálylétszámok mérsékléséről foga­dott eí törvényhozási javaslatokat a la­kosság. Nem véletlenül éppen akkortájt vető­dött fel az osztrák politikai életben az a gondolat, hogy az olyan törvénykezde­ményezési szavazások után, amelyeken a szavazópolgárok 20-25 százaléka tá­mogatott egy ügyet, témájukról nem kel- lene-e az egész lakosság bevonásával népszavazást is tartani, mivel annak eredménye a hatalom számára kötelező. Ám Ausztria meghatározó politikai erői, a kormányképes pártok nem hajlamosak olyan reformokra, amelyek a parlamenti demokráciát túlságosan a közvetlen, népszavazásos demokrácia irányába te­relnék, és csökkentenék a kormányzat felelős önállóságát. Ezért az ötlet csak­hamar lekerült a napirendről. Ez év májusában viszont a két legna­gyobb párt, a szocialista és a néppárt po­litikusaiból álló kormány állást foglalt amellett, hogy törvényhozási időszakon­ként egy-két alkalommal rendezzenek nagy jelentőségű országos kérdésekről általános referendumot. Ezt a harmadik fajta népszavazást nem kötnék törvény­tervezeti formákhoz, a referendum a la­kosságnak a fontos politikai döntésekbe való jobb előzetes bevonását szolgálja, s a szavazási eredményt mértékadónak kí­vánják tekinteni a kormányzati munká­ban. SEBESTYÉN TIBOR (Bécs) Váltás a Demiszben A Demisz hétfői sajtótájékoztatóján a szervezet új ügyvivői testületé tájékoztat­ta a sajtó megjelent képviselőit a szövet­ség belső helyzetéről és a hét végi kor- mány-MISZOT találkozóval kapcsolatos állásfoglalásáról. Nagy lmre,_az ügyvivői testület tagja elmondta: a Demisz tavaszi megalakulásakor a szervezet az akkori belpolitikai helyzethez igazodva próbálta meg kialakítani belső rendjét, vezetési struktúráját. Az azóta eltelt időben a bel­politikai helyzet megváltozott. Valódi többpártrendszer alakult ki, ennek meg­felelően átalakult az ország jogrendje és olyan új jogszabályok születtek, amit ak­kor még nem lehetett előrelátni. Meg­szűnt az MSZMP, s új pártok alakultak. Mindezeket mérlegelve, a Demisznek szüksége van arra, hogy újra meghatá­rozza önmagát, ismételten elhelyezked­jen a belpolitikai élet palettáján. Mind­ezek megvitatására 1990. január 27-én országos gyűlést tartanak. A Demisz szövetségi tanácsa úgy dön­tött, hogy ezután nyolctagú ügyvivői tes­tület vezeti a szövetséget, amelynek fel­adata az országos gyűlés előkészítésé­nek koordinálása. Mivel egy ilyen ügyvi­vői testület mellett nincs szükség külön tisztségviselőkre, Nagy Imre és Kracsun Csaba lemondott elnöki, illetve alelnöki tisztségéről, azzal, hogy az ügyvivői tes­tület tagjaként természetesen mindket­ten részt vesznek a Demisz munkájában. A szövetségi tanács ülésén állásfogla­lás született a november 26-i népszava­zásról. Eszerint a Demisz mind a négy kérdésben a parlament által már megho­zott döntéseket támogatja. A szövetség megítélése alapján szükség van egy olyan személyiségre, köztársasági el­nökre, aki az országgyűlési választáso­kat követően azonnal segítheti a várha­tóan koalíciós kormány megalakulását. Fontos, hogy hazánk ne kerüljön hasonló • helyzetbe mint Lengyelország, ahol a vá­lasztásokat követően több mint 90 nap telt el a legitim kormány megalakításáig. A Demisz tagszervezetei - hangzott el a továbbiakban - számos akcióval segí­tették és segítik a hazánkban menedéket találó erdélyi és más nemzetiségű mene­külteket. Ennek folytatásaként felhívást tettek közzé a magyar családokhoz. Vár­ják azoknak a családoknak, egyéneknek a jelentkezését, akik karácsony és szil­veszter között néhány napra megoszta­nák családjuk melegét azokkal, akik a diktatúra, a kiszolgáltatottság elől mene­külve hazánkban találtak menedéket. Ellenállásra buzdít a pátriárka „Túljutottunk a tűréshatáron. Nincs már más mód a tiltakozásra: ha nem is akarunk lázadást, mégis fel kell lázad­nunk” - jelentette ki Virgil Gheorghiu, a párizsi román görögkeleti szertartású egyház pátriárkája. Az Antenne-2 fran­cia televíziós állomásnak adott nyilatko­zatában azt mondta, hogy „Észak-Ko- reán kívül sehol sincs olyan diktatúra”, mint Romániában. -A pátriárka ugyan elismerte, hogy egy ilyen akció lehetősé­ge kicsi, mert „börtönök belsejében rit­kán lehet szabadságmozgalmat kezde­ményezni”, de - hangsúlyozva, hogy egyházának nem szokása beavatkozni a politikába - sürgette, hogy „Románia né­pe álljon ki a legkegyetlenebb diktatúra ellen”. A „Szabad Románok Világszövetsége" nevű szervezet egyébként november 15- ére, a brassói munkástüntetés évfordu­lójára tiltakozó tüntetést hivott össze Ro­mánia párizsi nagykövetsége elé. A szö­vetség felhívásában egyebek között han­goztatja, hogy „elismeréssel adózik an­nak a küzdelemnek, amelyet ma Magyar- ország, Lengyelország, az NDK és más országok népei folytatnak a demokrá­ciáért”. A közélet hírei Szakályban nyolc, Tolnanémedi- ben hat személy megalakította az MSZP helyi szervezetét. Az ügyvivő Szakályban Lukács Nándor, Tolna- némediben Móricz István lett. A párt programja iránt érdeklődőknek ők adnak információt. ’ ,* Nagykónyiban november 15-én, 16 órai kezdettel tartja alakuló ülését az MSZP, a községi tanács épületé­ben. A szervezők minden érdeklődőt várnak. * A Magyar Demokrata Fórum 1989. november 15-én, 18.30-kor Sió- agárdon, a művelődési házban tag­toborzó összejövetelt tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Tanácsülés Pécsén Miénk a pártház? Nem adott le írásbeli beszámolót - egész éves megyei tanácstagi tevékeny­ségéről - a tegnapi decsi tanácsülésnek Nagy János. Azt is megmondta, miért. Nem akar másokat azzal untatni, amivel ő sem ért egyet. - Be letletne itt számolni arról, hogy mik történtek a megyei ta­nácsüléseken - mondta -, de többnyire semmi érdemleges nem történik. Olyan témákat tűznek napirendre, amikhez nincs mit hozzászólni, amiken nem lehet változtatni. (Például: költségvetés.) A továbbiakban a jövő évi munkaterv­ről tárgyaltak a decsiek, majd sor került a népszavazások idejére felállítandó sza­vazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztására. (Öt körzetet alakítottak ki: négyet Decsen, egyet a társközség­ben, Sárpilisen.) Az egyéb megvitatnivalók között került terítékre a helyi pártház további haszno­sításának kérdése. Az MSZP az épület kezelői jogát térítés nélkül átadná a nagyközségi tanácsnak ez év december 1 -jétől. A jelenlevők a szerződés azon ki­tételével nem értettek egyet, hogy „meg­határozatlan időre”. - Legalább kösse­nek ki egy fix időtartamot, mondjuk öt évet - javasolták, s kérték, hogy a megál­lapodást módosítsák az illetékesek. Új gazda három is akadna: a helyi is­kola tantermeket szeretne kialakítani az épületben, a téesz varrodát és ruhásbol­tot, a háziipari szövetkezet pedig idegen- forgalmi célokra hasznosítaná.- Wy ­Budapesten tárgyal Pjotr Lusev Pjotr Lusev hadseregtábornok, a Var­sói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Vlagyimir Lobov hadseregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke hétfőn rövid munkalátogatásra hazánk­ba érkezett. A délelőtti órákban Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter a Honvédelmi Minisztériumban a Varsói Szerződés időszerű kérdéseiről, valamint a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek a közeljövőben, a tervek szerint hazánkban megtartandó soros bizottsági ülése előkészületeiről folyta­tott tárgyalásokat a főparancsnokkal és kíséretével. Délután Németh Miklós mi­niszterelnök fogadta Pjotr Lusev és Vla­gyimir Lobov hadseregtábornokokat. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom