Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
1 • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP ' ..■......... * -X XXIX. évfolyam, 270. szám ARA: 4,30 Ft 1989. november 14., KEDD Új elnök az NDK parlament élén Az NDK Népi Kamarája hétfőn tartott rendkívüli ülésén Günther Maleudát, a Német Demokratikus Parasztpárt (DBD) ötvennyolc esztendős vezetőjét választotta a törvényhozás új elnökévé. Horst Sindermann (NSZEP) eddigi házelnök - és testületileg a Népi Kamara elnöksége - előzőleg lemondott megbízatásáról. A megüresedett elnöki posztért öt frakció jelöltjei versengtek. Az NSZEP nem állított jelöltet. A négy törpepárt mellett az NDK Kulturális Szövetsége volt az ötödik érdekelt fél. Az első szavazási fordulóban egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget. A parlamenti frakciók képviseletében egymás után felszólaló honatyák éles szavakkal ostorozták az eddigi politikai gyakorlatot, beleértve a Népi Kamara korlátozott szerepét is. A parasztpárt felszólaló képviselője „a felelőtlenség és a gúny” megnyilvánulásának minősítette, hogy a parlament elnöksége a pártok nyomatékos kérése ellenére is vonakodott egybehívni a Népi Kamara rendkívüli ülésszakát. A liberálisok szónoka leszögezte: az NDK társadalma komoly válságban van, de nem kívülről fenyegeti a legnagyobb veszély, hanem a belső kiábrándultság a válság elsődleges oka. A Német Nemzeti Demokrata Párt képviselője bírálta a minisztertanács önkényes lépéseit, amelyekkel rendszeresen módosította a parlament által előzőleg törvényerőre emelt népgazdasági terv számait, és arról a honatyák a legjobb esetben is csak utólag szereztek tudomást. Több felszólaló sikraszállt azért, hogy sürgősen módosítsák az NDK alkotmányát. Önkritikus hangon szólt az NSZEP nevében Werner Jarowinsky képviselő, a politikai bizottság tagja, lényegében elismerve a többi párt képviselői által hangoztatott szemrehányások jogosságát. Kohl és Jaruzelski találkozója Hosszú, intenzív, nyílt tárgyalás „Szokatlanul intenzív, szokatlanul nyílt" volt az a tárgyalás, amelyet Helmut Kohl nyugatnémet kormányfő folytatott Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnökkel Varsóban vasárnap, közölte Hans Klein nyugatnémet kormányszóvivő. Hozzátette azt is, hogy a megbeszélést a baráti közeledés jellemezte. A találkozó három és fél órát tartott, ami a nemzetközi gyakorlatban már hosz- szúnak számít. Részt vett rajta Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő . és Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter, valamint Hans Klein nyugatnémet kormányszóvivő. A tárgyalásokon mindenekelőtt az NDK-beli drámai eseményekről volt szó, többek között olyan összefüggésben, hogy milyen következményeik lehetnek a nyugatnémet-lengyel viszony alakulására. Kohl erről szólva hangsúlyozta, hogy a lengyel reformok példája nélkül a keletnémetországi változások nem indulhattak volna el. A lengyel reformok hatással vannak más európai folyamatokra is, mindenekelőtt a leszerelési tárgyalások ütemére is, mondta Kohl, és utalt a bécsi leszerelési tárgyalásokra. A megbeszélések másik fontos témája a nyugati lengyel határok kérdése volt, közölte a nyugatnémet szóvivő, de részletekbe nem bocsátkozott. Csak annyit mondott, hogy a felek „közelebb kerültek egymás nézeteinek megértéséhez”. A határkérdés azért kényes ügy a lengyel-nyugatnémet kapcsolatokban 45 évvel a második világháború befejezése után is, mert Lengyelország mai területének egyharmada a második világháború előtt Németországhoz tartozott. A nyugati lengyel határt, az Odera-Neisse vonalat az NSZK elismerte ugyan a Lengyelországgal 1970-ben kötött szerződésben, de Kohl szerint ezt csak egy megkötendő békeegyezmény szentesítheti. Ritmuszavarok a sertéshúsellátásban (5. oldal.) Szolgáltuk-e a hatalmat? Igen szolgáltuk. Én, te, ő, mi, ti, ők. Személyes névmásként és személytelenül. Alanyként, tárgyként, birtokosként, cselekvőként és szenvedőként. De ne ragozzuk tovább, se alanyi, se tárgyas ragozásban. Félszavakból, félmondatokból, sőt igekötőkből is értjük egymást. Mi is értjük egymást. Azok is, akiket korban évtizedek választanak el egymástól, de itt éltünk együtt a Kárpát-medencében, az itt és most Magyarországán, ki kevesebb, ki több történelmi tapasztalattal. VANNAK, AKIKET MÉG MEGFÚJTAK A FÉNYES SZELEK, akiket élőre- és félresodortak a történelmi viharok, mások már csak a szivárványt látták, AZ ÉGRE FESTETT, TÜNÉKENY SZIVÁRVÁNYT. (Folytatás a 3. oldalon.) Nem kiválási nyilatkozat a tallinni határozat „Az Észt Köztársaság bekebelezése, katonai megszállása” - igy minősítette a Szovjetuniónak az 1939-40-es években tett külpolitikai lépéseit a tallinni parlament. Az Észt Legfelsőbb Tanács vasárnap befejeződött ülésén hozta meg határozatát, amelyben megkérdőjelezi az 1940 júliusában megtartott választások jogszerűségét, az állami duma (törvény- hozás) Észtország státusáról és a Szovjetunióhoz való csatlakozásáról hozott döntéseinek érvényességét. A szavazásnál negyvenhat képviselő - főként az orosz ajkú lakosság érdekeinek szószólói - elhagyta az üléstermet. Érvelésük szerint előbb a szövetségi törvényhozásnak kellene állást foglalnia a Molotov-Ribbentrop paktumról és annak következményeiről. Mikk Titma, az Észt KP KB ideológiai titkára hétfőn újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a tallinni határozat nem értelmezhető Észtország kiválási nyilatkozataként, sokkal inkább a központ és a köztársaságok közötti kapcsolatokat hivatott megváltoztatni. Az észt parlament az elmúlt héten egyébként több olvasásban is tárgyalta a köztársasági állampolgársági törvényt november 17-én folytatódik az ülésszak. Az orosz ajkú képviselők kivonulása a parlamenti ülésteremből azzal is összefüggésbe hozható, hogy a törvényhozás csak egynapos szünetet tartott a két olvasás között, meggyorsítandó a tervezet elfogadását. A nem észt anyanyelvű dolgozók érdekeit védelmező csoport elsietettnek és megkülönböztetőnek ítéli a tervezetet, és a szeptemberi munkabeszüntetésekhez hasonló sztrájkok szervezését is kilátásba helyezte (jelenleg már törvény tiltja a politikai sztrájkokat). Tallinnban egyébként a hét végén jelentették be, hogy az úgynevezett állampolgári bizottságok jelenleg már 330 000 tagot számlálnak (a lakosság több mint egyötödét), vagyis annyian igazolták, hogy az Észt Köztársaság idején ők maguk, vagy szüleik is a területen éltek. A Balti Köztársaság pénzügyi szakértői Tallinnban a hét végén elutasították a kettős valutarendszer létrehozását pénzutalványok bevezetését. Egyértelműen a saját pénz, az észt korona bevezetése mellett foglaltak állást. Indrek Toome kormányfő tévényilatkozatában bejelentette, az új pénz bevezetése legkorábban két év múlva valósulhat meg. Válságmenedzselő gazdaságpolitikai program Walesa mosolykampánya Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás szakszervezet vezetője a hét végén intenzív kampányt folytatott Kanadában, hogy a tengerentúli ország több segéllyel é$ tőkebefektetéssel támogassa Lengyelországnak a magánvállalkozásokhoz való visszatérését. Torontóban, és előzőleg Hamiltonban több ezer kanadai lengyel előtt kijelentette, hogy Lengyelországot 45 év kommunizmus romba döntötte, és az országnak vissza kell térnie a magánvállalkozáshoz. Szorgalmazta, hogy a külföldi beruházók nagy részesedéssel szánjanak be a vegyes vállalatokba. Walesa mosolykampánya széles skálán mozgott: a szakszervezeti vezető viccelődött, énekelt, lengyel népviseletbe öltöztetett kanadai lengyel kislánnyal táncolt, gyárlátogatáson acélmunkások védősisakjaira osztogatott autogramokat. Hétfőn Brian Mulroney miniszterelnökkel tárgyal abban a reményben, hogy sikerül kieszközölnie nála a Lengyelországnak szánt segélyek emelését. Kanada egyelőre 17 millió dollárt szán Lengyelországnak búzában, s 18,7 milliót irányzott elő segélyre Lengyelországnak és Magyarországnak együttesen. Walesa pénteken érkezett Kanadába, első tengerentúli útja első állomására, ahol nagy hivatalos ceremóniával fogadták, s díszdoktorrá is avatták. A lengyel szakszervezeti vezető Kanadából hétfőn az Egyesült Államokba utazik. Egy esetleges adósságátütemezés Magyarország számára mintegy 10 százalékos fogyasztáscsökkenéssel és a beruházások hozzávetőlegesen 30-40 százalékos visszafogásával járna 1990- ben - mondta Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal államtitkára azon a sajtótájékoztatón, melyet az intézményben tartottak hétfőn, az Országgyűlés novemberi ülésszaka elé kerülő hároméves gazdaságpolitikai program tervezetéről. A szóban forgó tervezetet a parlamenti képviselőkön kívül megkapták a pártok vezető testületéi is, s így nekik is lehetőségük van véleményt nyilvánítani róla. Egyébként most fordul elő először, hogy a Minisztertanács gazdaságpolitikai programja - november közepén - első olvasásban kerül a parlament elé. Az államtitkár rámutatott, hogy sem tavaly, sem az idén nem sikerült a magyar gazdaság fejlődését olyan mértékben dinamikussá tenni, amilyen mértékben ez kívánatos lett volna, illetve a kormány terveiben szerepelt. Nem javult a gazdaság jövedelemtermelő képessége, nem következett be a kívánt struktúraváltás, az ország pénzügyi helyzete ingatag, a növekvő jövedelemkiáramlás ellenére is rossz a lakosság közhangulata. Indokolt, hogy a szakértők olyan gazdasági program kidolgozását tűzték ki célul, amely léhetővé teszi a fentebb említett kritikus folyamatok megállítását és hosszabb távon visszafordításukat. A parlament elé kerülő hároméves kormányprogram tervezete ennek jegyében született meg. A programtervezet három alappilléren nyugszik: a vállalkozás élénkítésén, a világpiachoz való igazodás elősegítésén, valamint az életszínvonal - és szociálpolitika stabilizációján. E célok megvalósítása érdekében már jövőre kialakulnak a privatizálás alapvető szabályai, létrejön az állami vagyonalap, megkezdődik az állami vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás. Folytatódik a piac fejlődését akadályozó korlátok lebontása, vagyis a liberalizáció és a dereguláció. A terv készítői szeretnék, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb felzárkózzon az európai viszonyokhoz, ezért a piaci folyamatok élénkítése érdekében a lehető legszorosabb kapcsolatot kívánják kiépíteni mind az Európai Közösség, mind pedig az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaival. A jövő évben, s az elkövetkező időszakban a gazdasági folyamatok - min- (Folytatás a 2. oldalon.) H. Budapesti Autószalon Meseautók November 9-12. között rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban a második Autószalont. A tavalyi közel százezer látogatót vonzott, az idei, úgy tűnik, jóval többet. (Folytatás a 3. oldalon.) Citroen legújabb csodája az XM Mitsubishi-csoda
