Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-10 / 240. szám

1989. október 10. rtÉPÜJSÁG 3 Nemzetközi visszhang Röviddel megválasztása után a nem­zetközi sajtóközpontban találkozott az új­ságírókkal Nyers Rezső, a Magyar Szo­cialista Párt elnöke. A hazai és a nemzet­közi sajtó képviselőinek kérdéseire vála­szolva kitért a párt választási esélyeire, szólt a vezetésen belüli áramlatokról, esetleges nézetkülönbségekről, valamint gazdasági kérdésekről. Egyebek közt hangsúlyozta: a pártvezetésben a re­formkommunisták arányukhoz képest ki­sebb szerephez jutottak, bár ezzel kap­csolatosan megjegyezte: kérdés az is, hogy ki nevezi magát reformkommunis­tának. Mint mondotta, személy szerint szimpatizál a reformkommunistákkal, hi­szen ő és Pozsgay Imre is, reformkom­munistákból lett szocialistává. A munka­helyi lényegi pontokban ellentéte Pozs­gay Imrével, csupán formai kérdésekben van közöttük nézeteltérés. Mint mondot­ta: a pártszerrvezetek munkáját a lakóte­rületekre kell összpontosítani, de nem lenne helyes jogszabállyal korlátozni a munkahelyeken való szerveződést. A gazdasággal kapcsolatos kérdések­re reagálva a párt elnöke úgy vélekedett: Magyarország egyfajta gazdasági tran­zitszerepet tölthet be, s koordináló lehet a keleti és a nyugati piac között. Az esti plenáris ülés kezdete előtt a ha­zai és a nemzetközi sajtó képviselői Pozsgay Imrét, az MSZP köztársasági el­nökjelöltjét faggatták a zárt ülésen tör­téntekről, a kulisszatitkokról, nézeteiről. Szólt arról, hogy köztársasági elnökké jelölése nagy megtiszteltetés számára, s ez egyben új felelősség kezdetét jelenti. Elmondta: volt némi alapja annak a hí­resztelésnek, hogy őt is javasolták az MSZP elnöki tisztére, mert akadtak, akik így gondolkodtak, és ezt a véleményüket fogalmazták meg, de végül is Nyers Re­zső volt az egyetlen jelölt. Ö maga egyéb­ként kezdettől fogva Nyers Rezső meg­választását támogatta. A kongresszus munkáját értékelve hangoztatta, hogy a párt legfelsőbb fóru­ma elvégezte a legfontosabbat: új párt alakult, s a programnyilatkozatban, illet­ve az alapszabályban lefektetett elveket remélhetőleg hitelesíti majd az új veze­tés. Az MSZP nem régi arcokkal lép a tár­sadalom elé; ezt jól tükrözi az új vezető­ség első „csoportképe”. A Magyar Szo­cialista Párt olyan szellemben jött létre, amely biztató, a korábbinál is nagyobb esélyeket ad számára a háromoldalú po­litikai egyeztető tárgyalásokon. Pozsgay Imre a vezetőség egységét firtató kér­désre válaszolva elmondta: korábban a különbségek nagyobbak voltak, hétfőre Kádár Jánosné nyilatkozata Kádár Jánosné, az MSZMP egy­kori elnökének özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: „Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközökből arról, hogy néhai férjem, Kádár Já­nos nevét - megkérdezésem és be­leegyezésem nélkül - egy olyan tár­saság vette fel, melynek céljai, megnyilatkozásának formái ellen­tétben állnak Kádár János szellemi­ségével, politikai meggyőződésé­vel. Felhívom a társaságot, hogy férjem személyiségi jogait sértő magatartásukkal hagyjanak fel, s a társaság nevéből a Kádár János ne­vére utalást mellőzzék. Tartózkod­janak továbbá attól is, hogy az álta­luk képviselt elképzeléseket olyan­ként tüntessék fel, mintha az Kádár János szellemiségéből táplálkoz­nék." Az MSZMP marxista platformjának felhívása Az MSZMP marxista egységplatform­ja a következő felhívással fordul a párt tagjaihoz, a kommunistákhoz. Az MSZMP-böl - a kommunisták ki­szorításával - tőkés visszarendeződést szolgáló kispolgári pártot szerveznek. Erre a tagság többsége nem adott felha­talmazást a kongresszusi küldötteknek. Az MSZMP nem szűnt meg! Felhí­vunk minden párttagot, hogy ne lépjen be az MSZP-be, a korábban kilépett kommunisták lépjenek vissza pártunk­ba, az alapszervezetek, a pártszerveze­tek vezetőségei és a pártszervek marad­janak a helyükön, biztosítsák a pártélet folyamatosságát. Platformunk más, párton belüli erők­kel együtt az MSZMP megújításán kíván munkálkodni. azonban közeledtek a nézetek. A mun­kahelyi alapszervezetek működésére vo­natkozó vasárnapi szavazással kapcso­latban úgy fogalmazott, hogy az ered­mény - amely továbbra is lehetővé teszi működésüket - nem lepte meg, a ki­sebbségben maradás nem törte le. E kérdésben egyébként az álláspontok már korábban ismertek voltak - tette hozzá. BECS - Az osztrák közvélemény a hét végén főleg a rádió és a televízió rövid híradásaiból értesült az MSZMP meg­szűnéséről és a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról. A hétfő reggeli újságok történelmileg példátlannak minősítik, hogy egy kommunista állampárt felosz­latta magát. A történteket ugyanakkor legtöbbjük pártszakadásként mutatja be, és tájékoztatnak a további utódpártok megalakítására mutató jelekről. A Der Standard cimű független újság „Búcsú a régi dogmáktól” című kommen­tárja az új párt létrehozásáról hozott kongresszusi döntés legfontosabb ele­mének tekinti, hogy az MSZP feladta a társadalmi érdek kizárólagos képvisele­tének jogát. Az értékelés kiemeli továbbá a demokratikus centralizmus elvének el­vetését és a sztálinista stílust képviselő eddigi pártirányító testületek megszűné­sét, és azt, hogy a reformerők által alakí­tott párt a politikai baloldal különböző irányzatok szövetségeként kíván működ­ni, nem lesz benne egységes kommunis­ta ideológia. A Kurier tudósítója az MSZP megalakí­tását 84 százalékos többséggel kimondó döntést meglepő fejleménynek nevezi, s úgy véli, hogy ebben nyilvánvalóan oroszlánrésze volt Nyers Rezső pártel­nöknek, aki a két nagy reform-frakció er­ről szóló közös ajánlásának elfogadását igen meggyőzően tudta javasolni a kong­resszusnak. Más bécsi lapok viszont arra számíta­nak, hogy az MSZMP konzervatív erői nem csatlakoznak a Magyar Szocialista Párthoz, hanem saját pártot hoznak létre. Ezzel kapcsolatban a Neue Arbeiter Zei­tung hírt ad arról, hogy a Kádár János Társaság ideiglenes központi bizottságot szándékozik létrehozni, továbbá arról, hogy értesülések szerint „Grósz Károly, az MSZMP főtitkára az új kommunista párt programján dolgozik”. A Die Presse tudósítói szerint kérdés, hogy Berecz Já­nos volt KB-titkár követői át tudják-e majd menteni hatalmi pozícióikat az új pártba. Ez az MSZPtervezetttag-nyilván- tartásba vétele során dől majd el: közü­lük egyesek valószínűleg nem jelentkez­nek majd, mások pedig erre nem fognak lehetőséget kapni. A Der Standardnak a címoldalán közölt összefoglaló jelentése tényként hangoztatja a pártszakadást, s azt, hogy az „ortodoxok harmadik pár­tot terveznek”. A jelentés elmondja: Be­recz János a Der Standardnak nyilatkoz­va közölte, hogy ő az MSZMP tagja ma­rad, az természetesen továbbra is létezik, a mostani kongresszus nem képviseli kellőképpen az MSZMP tagjait. A Der Standard Írása a címben említett harma­dik pártnak azt a magyar kommunista pártot tekinti, amelynek megalakítását szerinte a „keményvonalas” Kádár János Társaság bejelentette. WASHINGTON - Az amerikai sajtó, a rádió, a tv hétfőn is behatóan foglalkozott a kongresszussal. A Wall Street Journal elemzése szerint a változások nem jelen­tik szükségszerűen, hogy az új párt meg tudja tartani hatalmát egy demokratikus Magyarországon. A lap Gáti Károly ame­rikai professzort idézte, aki szerint már a szocialista jelző veszélyes a választáso­kon, s az MSZP - még ha teljesen el is határolja magát a múlttól - a szavazatok­nak csak a 20 százalékára számíthat a parlamenti választásokon. A reformerek a pártszakadás elkerülésére engedmé­nyeket tettek, ami némileg ködössé teszi álláspontjukat. A kemény vonal híveitől nem tisztítják meg a pártot, hiszen a programot elfogadók tagjai lehetnek az MSZP-nek - tehát csak a legmerevebb, szélsőséges sztálinista töredék maradna kívül. A lap hangot adott az SZDSZ és a FI­DESZ gyanújának, hogy a kommunisták és az MDF alkut kötött: ennek szellemé­ben Pozsgay Imre akadálytalanul köztár­sasági elnök lehet, viszonzásul a kom­munisták támogatni fogják az MDF kor­mányalakítását a választások után. Akármiként is nevezzék a pártot, a kül­döttek mélységesen megosztottak, je­lentette a The Washington Post. A refor­merek egyébként vesztettek a kulcsfon­tosságú szavazáson a munkahelyi párt- szervezetek kérdésében. Az újítók azért is javasolták az etikai bizottságot, mert a nyilvános vizsgálat lehetősége meg­győzheti a régi gárda egyes tagjait: cél­szerű távolmaradniuk a párttól. A The New York Times szerint a fejle­ményeket bírálják mind a reformerek, akik szerint a kongresszus nem ment elég messzire, mind a konzervatívok, akik szerint túl messzire ment, de a leg­nagyobb frakció, a Nyers vezette közép­utasok elégedettek, vélte a lap budapesti tudósítója. Az AP amerikai hírügynökség megem­líti, hogy a kongresszust megosztotta a pártnak a munkahelyeken folytatott te­vékenységéről lezajlott vita. Mint az AP ír­ja, az 1200 küldött közül mindössze 107- en, köztük Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula szavazott az MSZP mun­kahelyeken folytatandó tevékenysége ellen. BRÜSSZEL - „Budapest még egy ki­csit jobban elhatárolja magát testvéreitől - Magyarország végleg szakított a mar- xizmus-leninizmussal” (La Derniere Nouvelle) - „Történelmi fordulat: Ma­gyarország hátat fordít negyven évi kom­munizmusnak - Nyugatra fordul és jövő­re egy új tavaszról álmodik” (Le Soir) - „A kommunista párt elsüllyeszti magát” (La Libre Belgique) - „Az NDK zár, Magyar- ország nyit” (Le Peuple) ilyen és ehhez hasonló címekkel számoltak be a hétfői belga lapok a budapesti pártkongresz- szus fejleményeiről. A hír elsőoldalas in­duló anyag a két legkomolyabb franko­fon belga napilapban, a La Libre Belgi- que-ban és a Le Soir-ban. A Le Soir szerint: „a döntő lépés meg­történt, a magyar pártkongresszus egy új szocialista pártnak adott életet a teljes zűrzavarba süllyedt MSZMP még füstöl­gő romjain. Történelmi fordulat ez, amely az ortodox konzervatívok utolsó csapa­tának végső vereségét jelenti és megko­ronázza a legradikálisabb reformerek merészségét. A cél a jövő megőrzése és főleg a jövő tavaszra kitűzött első sza­bad választásokra való felkészülés ab­ban a reményben, hogy az új párt megőr­zi vezető szerepét egy koalíciós kormány napról napra valószínűbb létrejöttekor. BERLIN - „Szocialista párt alakult Ma­gyarországon” főcímmel és „Haragos reagálás alsó szinten” alcímmel közölték hétfőn berlini lapok az ADN jelentéseit a budapesti pártkongresszus hét végi fej­leményeiről. A fenti jelentés alá tördelve közölték az NSZEP-lapok Grósz Károly volt MSZMP- főtitkár kijelentését, miszerint a párt- kongresszus döntése elfogadhatatlan, a magyar politikai életben igenis szükség van a marxista értékeket hordozó, balol­dali orientációjú mozgalomra. A fenti két újság átvette az ADN hírügy­nökség jelentését Antoniewicz Roland- nak, a Kádár János Társaság ideiglenes központi bizottsága első titkárának nyi­latkozatáról. Eszerint a társaság össze akarja fogni az MSZP-ből kiszorított egy­kori MSZMP-tagokat, és kommunista pártot kíván létrehozni Magyarországon. Szó van a társaságnak más baloldali erőkkel, így a Marx Károly Társasággal és a mmnkásőrséggel való összefogásá­ról. PÁRIZS - „A Kelet-Európábán végbe­menő folyamatok a legfontosabbak a második világháború óta” - jelentette ki Roland Dumas francia külügyi állammi­niszter egy vasárnapi rádiónyilatkozatá­ban, a magyarországi és lengyelországi változásokra vonatkozó kérdésre vála­szolva. - „Ha ezek a folyamatok úgy foly­tatódnak, ahogy megindultak, akkor sor kerülhet a nagyszabású európai megbé­kélésre s ez a század egyik legjelentő­sebb fejleménye lesz.” A francia közvélemény érdeklődése változatlanul igen nagy a magyarországi fejlemények iránt. Vasárnap este a két legnézettebb francia televízió, a TF-1 és az A-2 egyaránt budapesti jelentéssel kezdte híradóját. Mindkét tv a budapesti utca emberét szólaltatta meg - meglehe­tősen tartózkodó véleményeket kapva. TOKIÓ - A Magyar Szocialista Párt alapszabályzatát a kongresszusi küldöt­teknek felmutató Nyers Rezső fényképé­vel a címoldalon jelentek meg a hétfői ja­pán lapok. A lapok olyan történelmi ese­ménynek minősítik az új párt létrejöttét és programját, amely - például a Mainicsi Simbun szerint - elvezet Európa politikai térképének az újrarajzolásához, vagy - ahogy a Jomiuri Simbun fogalmaz - hoz­zájárulás a jaltai egyezmény után kiala­kult helyzet felbomlásához. A Nihon Keizai Simbun az új párt létre­hozása legfőbb mozgatójának a jövő évi választásokra való felkészülést tartja. A többi lap is latolgatja a választási esélye­ket. A Szánkéi például arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a pártonkívülieket tömörí­tő Demokratikus Fórum jelöltjei annak el­lenére győztek az időközi választásokon, hogy nem rendelkeznek karizmatikus ve­zetővel, sem erős szervezettel. így a vá­lasztások kimenetele kiszámíthatatlan. A „magyar sokkot” a japán tömegtájé­koztatás azonban olyan modell-értékű lépésnek tartja, amely messze túlmutat az országhatárokon. A parlamenti de­mokrácia, a piacgazdaság, az egyete­mes emberi értékek, a pluralizmus elvei­nek a szocialista párt alaptételeiként való elfogadása - szintén a Szánkéi Simbun szerint - példát mutat a többi kelet-euró­pai országnak a kommunizmusból való „kilábalásra”. A magyar politikai reform következményei azonban még Európa határain is túlnyúlnak majd, véli a Jomiuri Simbun tudósítója, aki szerint a japán kommunista mozgalomra is kihatással lesz a magyar törekvések több reforme­leme. MOSZKVA - „A reformok útján” cím­mel tudósított a budapesti kongresszus­ról hétfői számában a Pravda, beszámol­va arról, hogy megalakult az MSZMP utódpártja, a Magyar Szocialista Párt. Az SZKP KB központi napilapja részle­tesen idéz e kongresszusi határozatból, kiemelve, hogy az új párt az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének te­kinti magát. A Pravda utal a világnézeti és politikai türelmesség meghirdetett elveire, a kü­lönböző áramlatok szabad és önkéntes szövetségére. A szovjet napilap ismerteti a szavazás arányát, de nem tér ki arra, hogy viták folynak más pártok létrehozásáról is. Hosszasan idéz viszont Nyers Rezső be­szédéből, aki szerint az új típusú, új balol­dali szocialista pártnak el kell határolód­nia a sztálinizmus még megmaradt csö- kevényeitől, a múlt hibáitól, de mind­amellett örökölnie kell az MSZMP haladó reformtörekvéseit. PRÁGA - A csehszlovák rádió vasár­nap esti fő híradásában úgy vélekedett, bármennyire is várták sokan, mégis meglepő volt, hogy már a második napon megalakult az új párt. A rádió megfigye­lőkre hivatkozott, akik szerint ez a re­formszárny átgondolt „rendezésének”, illetve annak az eredménye, hogy alig három és fél százalékos a munkások részaránya a küldöttek között. A rádió a Népszabadságból egyebek között Hankiss Ágnest idézte, aki nem hisz az általánosan hangsúlyozott de­mokratikus szocializmusban és nem tud­ja, mire gondolnak azok, akik ezt a meg­jelölést használják. * Egyiptomban a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról elsőként a televízió szombat éjjeli híradóműsora számolt be a kongresszuson felszólalt Nyers Rezsőt mutató 30 másodperces filmanyaggal, hangoztatva, hogy „új rendszer” formáló­dik a pártállam helyett, erre szavazott a kongresszus óriási többsége. A hétfői napilapok a világhírügynöksé­gektől átvett tudósításokkal bőségesen, de saját kommentárok nélkül foglalkoz­tak a kongresszussal. Egyöntetűen azt emelték ki, hogy „Magyarország az első a keleti tömbben, ahol a kormányzó kom­munista párt maga döntött a marxiz- mus-leninizmus, a proletárdiktatúra el­veinek és saját kiváltságos helyzetének feladásáról, létrehozva helyette egy nyu­gati stílusú szocialista pártot, mely a demokráciát tűzi zászlajára”. A jeruzsálemi rádió hétfői híreiben szintén ezt emelte ki, hangoztatva: Ma­gyarországon ezzel kétségkívül lezárult egy korszak. A legutóbbi másfél év ma­gyarországi változásait összefoglalva méltatta a reformtörekvéseket, s bennük a piacgazdaság fontosságának felisme­rését. A rövid kommentár ugyanakkor hozzátette: a jelenleg is folyó kongresz- szusi vita még nem lezárt; továbbra is kérdéses, hogy a reformerők áttörését visszafogja-e a nem lebecsülhető kon­zervatív szárny, benne a még igen nagy súlyt képviselő apparátus, mely igyek­szik átmenteni saját befolyását. * A magyar párt teljes változáson megy át, új programot fogad el, amely a de­mokratikus szocializmust tűzi ki célul - jelentette ki hétfőn Jean-Jack Queyran- ne, a francia Szocialista Párt szóvivőé, a párt egyik titkárhelyettese. Hétfői sajtó- konferenciáján ismertette a francia szo­cialisták álláspontját az MSZP létrejötté­vel kapcsolatban. Egyebek között úgy vetekedett, hogy a célkitűzések között olyanok szerepel­nek, amelyeket a francia párt megelége­déssel fogad: így a szabad választáso­kat, a pluralizmust, a piacgazdaság meg­teremtését. Queyranne kifejtette: az Eu­rópai Gazdasági Közösségnek nagysza­bású támogatást kell nyújtania azon eu­rópai országok számára, amelyek a de­mokrácia útjára lépnek, s céljuk az, hogy kijussanak a hiánygazdálkodásból, a túl­zott centralizmusból, túljussanak az imp­roduktív gazdálkodáson és integrálódja­nak európai síkon egy olyan rendszerbe, amely a lakosságnak szabadságot és megfelelő jólétet biztosít. Nyers Rezső nyilatkozata Nyers Rezső pártelnök a megválasztását követő percekben nyilatkozott az MTI, a Népszabadság, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió munkatársainak. Nem volt könnyű kongresszus, ön is így látja? - hangzott az első kérdés.- Igen - válaszolta lakonikus rövidséggel a pártelnök, majd így folytatta: - Az előké­születek során feszültség volt a pártban, az apparátusban és a vezetésben is. A kong­resszus - a végeredményt tekintve -, jónak látszik, s bár a párttagság számára esetleg simának tűnhet, valójában nem volt az. A jól informált párttagok számíthattak arra, hogy mi történik, hiszen a programnyilatkozat és az alapszabály tervezete jelezte ezt. A párttagság egy jelentős részében ugyanakkor most bizonytalanságot teremtett ez a kongresszus abban az értelemben, hogy nem érzékeli világosan: mi és miért tör­tént. Ezért a legszélesebb körben világossá kell tenni a kongresszusi állásfoglalás és a döntés lényegét, főleg a régi és az új párt viszonyát illetően. Arra a megjegyzésre, hogy sokan úgy érezhetik, kommunistából szociáldemokratá­vá tették őket, a pártelnök így reagált: - Semmiképpen nem ez történt. Ezt a nyilatkozat is, én is erőteljesen hangsúlyoztam a beszédemben. Ez nem kommunista párt - a régi értelemben -, s nem szociáldemokrata párt, hanem szocialista párt, amely a kommu­nista és a szociáldemokrata értékek folytatója, s keresi annak lehetőségét, hogy a jö­vőben egy új egységbe ötvöződjön a két mozgalom, amely valamikor egységes volt. S az a reményünk, hogy most világszerte az egység felé halad. Magyarországon most egy párt testesíti meg ezeket az áramlatokat, de lehetséges, hogy majd lesz kü­lönvált kommunista és egész biztosan lesz különvált szociáldemokrata párt.- A 720 ezer párttag számára nyitva van a Magyar Szocialista Párt. Előjoga van min­den MSZMP-tagnak arra, hogy - amennyiben elfogadja a programunkat és az alap­szabályt - tagja legyen az MSZP-nek. Ma még nem lehet megjósolni, hogy a párttag­ság mekkora része válik meg párttagságától. Meggyőződésem, hogy az MSZMP-tag- ság zöme vállalja az MSZP-t is - hangsúlyozta Nyers Rezső. Hozzátette: apparátusá­ban egyébként kisebb párt leszünk, de működőképes szervezettel kell rendelkeznünk, és az a szándékunk, hogy ezt a működőképességet a csekélyebb anyagi eszközökkel is megfelelő szinten tartsuk. Később a párttagdíj mellett jelentős arányban egyéb be­vételekre is törekedve, éppúgy, mint a nyugati demokratikus országok azon pártjai­ban, amelyek nem fonódtak össze az állammal. A magyar közvélemény egy része az MSZP-t távol akarja tartani az ilyen jellegű bevéte­lektől, ám ez képtelenség. A pártok sehol a világon nem tudnak csak tagdíjakból megélni! A választási esélyek iránt érdeklődő kérdésre kifejtette: - A remények valamit nagyob­bodtak. Világosan elszakadtunk azoktól a múltbeli rekvizítumoktól, amelyek már idejét múl­ták, és a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorlatában, helyenként politikai megnyilvánu­lásaiban is még jelen voltak. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalomnak van olyan rétege, amelyik fokozott érdeklődéssel fordul a Magyar Szocialista Párt felé. Az MSZP-nek a kongresszus utáni legfontosabb feladatairól szólva kijelentette: - Egész feladatcsomag áll a pártvezetés előtt. Az apparátust újjá kell szervezni, az alapszervezeteknek létre kell hozni vidéken koordinációs testületeiket. A régi értelem­ben vett középirányitó szerveket megszüntetjük, ez tehát a szervezet átalakítását is je­lenti. A propagandánkat is újra kell teremteni. Ezt már megkezdtük, most azonban mindenben modernebbnek és hatékonyabbnak kell lenni. Ez a párt tényleges, felhasználható vagyonát, technikai eszköztárát tekintve ma a szegényebb pártok közé tartozik. Az új pártok - részben külföldi segítségből - sokkal korszerűbb technikával rendelkeznek, mint mi. Hogyan alakul az MSZP kormányzatot irányító-befolyásoló tevékenysége? - kér­dezte az MTI. A pártelnök leszögezte: - A kormányt nem a párt, hanem az Országgyű­lés irányítja. A pártfrakcióhoz tartozó képviselők az Országgyűlésben jelentős erőt képviselnek, ezért nagy befolyásunk lehet a kormány politikájára. Igyekszünk ezt jó ér­telemben felhasználni, olyan értelemben kormánypárt lenni, hogy támogatjuk a kor­mányt a reformtörekvéseiben és stabilizációs törekvéseiben, de egyúttal - mozgalom­ként - az összekötői híd szerepét is be kívánjuk tölteni a kormányzati politika és a min­dennapi emberek igényei között, mondotta többek között Nyers Rezső. (A kongresszus lapzártakor még tartott.) A felvételeket Gottvald Károly készítette

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom