Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

___________ ■hhhhhhBÍ • AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • XXXIX. évfolyam, 236. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. október 6., PÉNTEK Jó húsz éve megkérdezték Juliette Grecöt: milyen a világnézete? A francia sanzon­énekes színésznő köztudottan nem „foglalkozott politikával”, most mégis válaszolt: - A szív a bal oldalon dobog... Ma nálunk árnyaltabb tanulságok idejét éljük. Az elmúlt negyven évben „hivatal­ból” baloldalon masírozó rendszer felbomlott, maga alá temetve eszméket és illúzió­kat, elveket és kompromisszumokat, nemes szándékokat és bűnös tévedéseket egy­aránt. A most kezdődő MSZMP-kongresszus mindenképpen a korszakváltás fóruma. A hetvenes évek közmegegyezésének fölbomlása, ha késve is, de utóbb annál ele1 mibb erővel, felszínre hozta a pártban is a változás igényét. Minden további fejlemény­től függetlenül nem lehet elvitatni, hogy az MSZMP tette valós társadalmi erővé a törté­nelmi mércével mérve is páratlan útkeresést: a saját diktatúráját számolja fel a nemzet és demokrácia, a fejlődés érdekében. (Folytatás a 2. oldalon.) MSZMP-kongresszus ’89 A hivatalosan péntek reggel kezdődő kongresszust megelőzően már csütörtökön este találkoztak az MSZMP legmagasabb fórumának kül­döttei. A tanácskozás helyszínén, a Budapest Kongresszusi Központ­ban a csaknem 1300 küldött előzetesen véleményt cserélt a kongresz- szusi ügyrend várhatóan legvitatottabb kérdéseiről. A kizárások okai már a múlté Jő néven vették a rehabilitálás kezdeményezését ■■■ A négynaposra tervezett kongresz- szus pénteken 8.30-kor Nyers Re­zső elnök megnyitójával kezdi meg munkáját. Nagy érdeklődés és még nagyobb várakozás előzi meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Kongresszusát. Kimmel Emil sajtófőnököt egyebek között arról kérdeztük: mekkora nyil­vánosságot kapnak a Kongresszusi központ eseményei?- Több, önmagában is nagy jelen­tőségű kérdés szerepel majd a napi­renden, és nem túlzás kijelenteni azt sem, hogy a tanácskozás ideje alatt rajtunk fesz a világ szeme. Napokkal a kongresszus megnyitása előtt már 35 ország 350 tudósítója akkreditál­tatta magát. Azt azonban mindenki­nek tudomásul kell vennie, hogy mind az ügyrendről és a napirend­ről, mind a nyilvánosság kérdéséről, a végső szót a kongresszusi küldöt­tek mondják majd ki. Az eddig meg­fogalmazott elképzelések szerint az ügyrendi és a személyi kérdések ki­vételével minden nyilvános és a sajtó számára publikus lesz. Pusztán az újságírók, a szerkesztőségek érdek­lődésén múlik, hogy milyen részlete­sen tájékoztatják az olvasóikat, illet­ve a hallgatókat s a nézőket.- No meg azon, hogy hozzájuthat­nak-e a különböző dokumentumok­hoz, előterjesztésekhez, s hogy mi­lyen körülmények között kell, lehet dolgozniuk.- Sajnos, a Kongresszusi Központ méretei nem teszik lehetővé, hogy valamennyi újságíró a teremből tu­dósítson. Épp ezért az Intranszmas Vállalat épületében rendeztük be a sajtóközpontot; zártláncú televízión keresztül onnan követhetik nyomon az eseményeket a sajtó munkatár­sai. Tucatnyi telex, telefon és tele­fax áll rendelkezésükre majd, vala­mint német, orosz és angol nyelvű szinkrontolmácsolás is. Ott megkap­nak minden dokumentumot az egyes beszédek jegyzőkönyvi leira­tát, s ha valaki igényli, megszervez­zük neki bármelyik küldöttel a ta­lálkozót, a csoportos interjút vagy a rögtönzött sajtótájékoztatót.- A tanácskozás helyszínére ezek szerint be sem engedik a sajtót?- A teremből elsősorban a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Televízió és Rádió, valamint a központi és a me­gyei pártlapok munkatársai tudósít­hatnak. Lehetőség lesz azonban arra, hogy alkalmanként ötven-ötven új­ságíró is helyet foglaljon a sajtópá­holyban. Egymást váltva ők is „bele­szagolhatnak” a terem légkörébe.- Korlátozzák-e a hazai sajtó kép­viselőinek, vagy a magukat képvisel­tetni akaró lapoknak a számát?- Nem. A kongresszus befejezé­séig bárki akkreditáltathatja magát a sajtóközpontban, bármelyik szerve­zet bármekkora példányszámú lap­járól legyen is szó. A legutóbbi MSZMP megyei párt­értekezlet a fegyelmi bizottságnak elsőrendű feladatként azt határozta meg, hogy késedelem nélkül vizsgál­ja felül az 1956 óta hozott pártbünte­téseket, elsősorban a pártból való ki­Németh Miklós miniszterelnök meghívá­sára csütörtökön Budapestre érkezett Max Streibl bajor és Lothar Späth baden-würt- tembergi miniszterelnök. A magyar és az NSZK-beli delegációk tagjai a Parlamentben először közös meg­beszélést folytattak. Azután Németh Miklós szűk körben tár­gyalt a bajor és a baden-württembergi mi­niszterelnökökkel a további együttműkö­dés lehetőségeiről. zárások jogosságát és törvényessé­gét. A több hónapig tartó felülvizsgá­lat végére szerdán tett pontot a fe­gyelmi bizottság. (Folytatás a 3. oldalon.) A tárgyalásokat követően a Parlament kupolacsarnokában Bartha Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Elmar Prasch, a Bajor Egyesületi Bank Elnöksé­gének tagja és Hans Dietmar Sauer, a Ba- deh-Württembergi Tartományi Hitelbank elnökhelyettese 500 millió márka hitelről szóló keretmegállapodást; Beck Tamás és Lothar Späth pedig a Budapesten létesí­tendő Baden-Würrtemberg Kereskedelmi Házról írt alá szándéknyilatkozatot. Összehívták az országgyűlés októberi ülésszakát Ötszázmillió márkás hitelmegállapodás Korszerű technikával, nyugati piacra Svájci-magyar vegyes vállalat alakult Szekszárdon Swintersport Textilruházati Kft. Dr. Kalmár József, a Szabó Szövetkezet elnöke (balról a második) vezeti a vendége­ket, többek között a magas, szőke urat, a svájci vállalat képviselőjét Munka és ünnepség jól megfért egy­más mellett tegnap a Szekszárdi Szabó Szövetkezetnél: 50 vadonatúj japán gé­pen divatos dzsekiket varrtak az asszo­nyok, miközben a vezetők meghívott ven­dégeknek bemutatták az új vegyes válla­latot, a svájci-magyar érdekeltségű Swintersport Textilruházati Kft-t. A Szabó Szövetkezet színvonalas sportruházati cikkeivel, egyéb felsőruhá­zati termékeivel eljut az európai tőkés or­szágokba, az USA-ba és Kanadába is. Az utóbbi néhány évben azonban folyama­tosan romlottak lehetőségei a világpiac által igényelt technikai színvonal biztosí­tására, s egyre kevesebb sikert hoztak a hazai alapanyagból készült áruk értéke­sítésére irányuló erőfeszítések. Ennek ellensúlyozására nyugati partnereikkel kezdtek tárgyalásokat. Elképzelésük a svájci Jean-Pierre Binz Textil Ag. cégével találkozott, velük - s egyik külkereskedő partnerükkel, a Hungarocoop Rt-vel - megalapították a Swintersport Textilru­házati Korlátolt Felelősségű Társaságot. A törzstőke 48,3 százaléka svájci tulaj­don, a Hungarocoop 16,1, a Szabó Szö­vetkezet pedig 35,6 százalékkal részese­dik az induló vagyonból. A svájci partner törzsbetétjéből mint­egy 15 millió forint gépapportként jelenik meg a kft-ben, ennek köszönhető a var­roda modern japán gépekből álló fölsze­relése. A Hungarocoop pénzzel szállt be az üzletbe, a Szabó Szövetkezet pedig az épület úgynevezett tőkésített bérleti jo­gával. Ahhoz, hogy a vegyesvállalat átve­hesse a szekszárdi Wesselényi utcai épület földszintjén az uralmat, a szövet­kezetnek föl kellett építenie Tolnán egy új üzemcsarnokot, hiszen nem a szövetke­zet alakult át - sőt változatlan létszámmal tovább dolgozik -, hanem új cég jött létre. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy a 13 közül Ma 140 éve hajnalban dörögtek a fegyverek az aradi vár egyik kapujától jobbra, a bástya tövében és meggyilkol­ták Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József tábornokot, Lázár Vilmos ezredest. Jogi érvekkel alá­támasztott gyilkosság volt, melyhez ha­sonló később is előfordult a magyar tör­ténelemben. Valamivel később, a vártól már távolabb, az akasztásokra került sor. Sorrendben így került bitóra lovag Poel- tenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezic Károly, Nagysándor Jó­zsef, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és legvé­gül gróf Vécsey Károly. A közemlékezet (csak) egy évben egyszer valamennyiü- ket felidézi. Ezt mi is megtettük már hoszú évek óta. Most egyet választottunk ki a ti­zenhárom vértanú közül, akiről sokat tu­dunk és aki emberileg is a legrokonszen­vesebbek közé tartozott. (Folytatás a 3. oldalon.) Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alap­ján 1989. október 31 -én 10 órára össze­hívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várha­tóan megtárgyalja - a kormány előter­jesztésében - a bős-nagymarosi beru­házás helyzetéről szóló tájékoztatót. Te­kintettel arra, hogy a szeptemberi ülés­szak - a korábbi döntésnek megfelelően - október 17-én folytatódik - az Ország- gyűlés októberben kétszer ül össze. Az Országház kupoláján leoltják a csillag világítását Az Október 23-a Bizottság néhány napja tartott sajtótájékoztatóján sürgette: az Or­szágház kupolájáról október 23-áig szereljék le a vörös csillagot. Az Országgyűlés hivatalának vezetője, Soós Tibor az MTI érdeklődésére csütörtö­kön elmondta: az Országgyűlés elnöke már tavasszal megbízta a hivatalt, hogy tegyen lépéseket a csillag leszerelésére, illetve az eredeti állapot visszaállítására, azaz a Steindl Imre által tervezett eredeti csúcsdísz, egy gömb alakú széljelző felszerelésé­re. Várhatóan jövő tavasszal állványozzák tovább a kupolát a csillagig, s akkor kerül sor annak leszerelésére. Ezt a munkát soron kívül nem lehet elvégezni, mert a csillag tíz mázsa súlyú, s három méter az átmérője, tehát csak rendkívüli biztonsági intézkedé­sek közepette lehet azt eltávolítani. Ugyanakkor felajánljuk az Október 23-a Bizottság­nak, hogy október 23-án este kérésükre leoltják a csillag világítását, s azt többé már nem kapcsolják be. Tegnap délután elutaztak az MSZMP kongresszusára Szekszárdról a Tolna megyei küldöttek. A küldöttcsoport vezetőjének, dr. Jánosi Györgynek a nyilatkozata lapunk 3. oldalán olvasható. Elutaztak a kongresszusra a Tolna megyei küldöttek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom