Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

1989. október 5. Nem kötünk kompromisszumot a konzervatívokkal Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Tervek a jövőről és a jelen tennivalói (Folytatás az 1. oldalról.) Amennyiben a konzervatívok a párt új­jászervezéséről szóló dokumentumot nem fogadják el, abban az esetben az MSZMP kettészakadása és egy új párt megalakítása elkerülhetetlen lesz. A tu­dósító szerint Németh Miklós arra is kö­vetkeztetni engedett, hogy a pártszaka­dás a jövő év júniusára tervezett szabad választásokon a régi és az új párt számá­ra egyaránt csapást jelentene. A válasz­tások témakörénél maradva a kormányfő elmondta, hogy véleménye szerint a sza­bad választások megtartása „jó hatással lesz a lakosságra”, és a választások (Folytatás az 1. oldalról.) is, hogy az évfordulón közös magyar-ro­mán megemlékezés is legyen. A javaslatra - legfelsőbb szintű dön­tésre hivatkozva - román részről elutasí­tó választ adtak. Közölték, a román fél nem kíván közös megemlékezést, és azt sem teszi lehetővé, hogy az MNK Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés, a kormány, valamint a pártok, társadalmi szerveze­tek képviselőiből álló küldöttségek a vesztőhelyen róják le kegyeletüket a nemzet mártírjainak emléke előtt. Lehe­tőséget biztosítanak ugyanakkor arra, hogy a Magyar Népköztársaság buka­resti nagykövete október 6-án, a korábbi években követett gyakorlat szerint ko­(Folytatás az 1. oldalról.) mély egyházi alkalmazottakra hivatko­zott, akik az éjszaka folyamán étellel és itallal látták el a pályaudvaron várakozó­kat, elsősorban a gyermekeket. „Az NDK kormánya úgy határozott, hogy a-prágai nyugatnémet nagykövet­ségen tartózkodó személyeket kiutasítja az NSZK-ba” - jelentette szerda délután az ADN hírügynökség. A csehszlovák kormánnyal egyeztetett lépést a közlemény a nagykövetségen lévő gyermekek sorsával indokolja. Eszerint ők „nem tehetők felelőssé az őket szükséghelyzetbe sodró szüleik lel­kiismeretlen tettéért”. Az NDK kormánya elvárja az NSZK kormányától, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek révén biztosítható a nagykövetségek normális, a nemzetközi jognak és szokásoknak megfelelő ügy­rendje. Az ezzel ellentétes praktikák csak eredményétől függően az összes politi­kai párt részvételével üdvözölné egy nagykoalíció megteremtését. A köztársasági elnök intézményéről ki­fejtette, hogy „nem kívánatos egy Busá­hoz vagy Mitterrand-hoz hasonló erős el­nöki hatalom”. Nemzetközi kérdésekre áttérve Ma­gyarországnak a Varsói Szerződés Szer­vezetéhez fűződő kapcsolatáról kijelen­tette, hogy „a magyar nép többsége ro­konszenvez a semleges állam építésé­nek a gondolatával, de a VSZ-böl való ki­lépés és a semlegessé válás felborítaná a jelenlegi európai katonai egyensúlyt, szőrűt helyezzen ej az aradi vértanúk emlékművén. Jelenték: nem szándékoz­zák megakadályozni magánszemélyek beutazását, és azt, hogy virágcsokrokkal fejezzék ki tiszteletüket az emlékhelyen. Őszi István külügyminiszter-helyettes szerdán magához kérette loan Chirát, az RSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és tiltakozott a saj­nálatos, elfogadhatatlan döntés miatt. Ki­fejtette, hogy az nincs összhangban a kapcsolataink javítását óhajtó román ki­jelentésekkel, és ellentétben áll azzal a román részről is hangoztatott szándék­kal, hogy közös akciókkal, az összekötő elemek felkutatásával igyekezzünk vi­szonyunkat javítani. arra jók, hogy megzavarják az európai népek egymás mellett élését. Ezzel tisz­tában kellene lenniük mind a bonni politi­kusoknak, mind azoknak, akik efféle üzelmekben részt’vesznek - hangzik a közlemény. Az általában jól értesült, de sokszor túlzó Bild-Zeitung című tömeg­lap kedden címoldalon közölte azt az állí­tólagos értesülését, amely szerint a me­nekültkérdés humanitárius megoldá­sáért teljes befolyását latba vetette a ber­lini vezetésnél Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő. Az újság sze­rint Gorbacsov tudatta Erich Honecker- rel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK ál­lamtanácsának elnökével, hogy csak a menekültkérdés megoldása esetén kész Berlinben részt venni az NDK kikiáltásá­nak 40. évfordulós ünnepségein. A lap másrészt úgy tudja, hogy az NDK-ban háromezer személyt tartóztattak le tiltott határátlépési kísérlet miatt. ami Európa politikai stabilitását veszé­lyeztetné”. Ezt a japán lap úgy értelmezte, hogy Magyarország a közeljövőben nem válik semlegessé. Az interjú első részének a végén a tu­dósító idézte Németh Miklósnak azt a megállapítását is, hogy „Japánt is be­leértve, a nyugati országokkal való kap­csolat elmélyítése védőgát Magyaror­szág biztonsága szempontjából”. A ja­pán lap értelmezése szerint ezzel a ma­gyar kormányfő arra célzott, hogy Ma­gyarországnak a Nyugathoz közeledő politikája fontos tényező a szovjet kato­nai fenyegetéssel szemben. (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács szerdai ülését köve­tően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. A többi közt elmondta, hogy a miniszterelnök előter­jesztése alapján a Minisztertanács októ­ber 31 -ei hatállyal felmentette Borbély Sándort, a Munkásőrség országos pa­rancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása al­kalmából. (A kormány a tisztség betölté­séről még nem döntött.) Mivel a Munkásőrség sorsának alaku­lása körül rendkívül sok a vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már októberben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos javasla­tokat. A kormány egyébként kifejezte szándékát, hogy semmiféle űj fegyveres testület létrehozását nem támogatja. Az ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány véleménye szerint október 23-át nem nemzeti ünneppé, ha­nem nemzeti emléknappá kell nyilváníta­ni. Az lenne ugyanis az egész társadalom számára a legjobb, ha ez a nap a nemzeti megbékélés érzését erősítené. Közéleti hír A Független Kisgazdapárt szekszárdi szervezete ma este 7 órai kezdettel veze­tőségválasztó gyűlést tart az új helyisé­gükben, Hunyadi u. 5. sz. alatt, a TIT volt emeleti helyiségeiben (Sporthivatal fe­lett). A tagok megjelenésére feltétlenül számítanak. (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány héttel ezelőtt jutott el a terme­lőkhöz a TOT főtitkárának nyílt levele, melyben többek között olvasható, hogy az Országos Tanács - egy társadalmi munkabizottság javaslata alapján - egyetért azzal, hogy a decemberi tsz- kongresszust követően a TOT helyett a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége névvel megalakuló új érdekképviseleti szervezet lássa el a mezőgazdasági ter­melők érdekképviseletét. A főtitkár leírja azt is, hogy „...a mezőgazdasági termelők teljes körének összefogására épülő, egységes érdekképviseleti szervezetek létrehozására szóló javaslat szolgálhatja a mezőgazdasági termelésből élő gaz­dálkodók és állampolgárok érdekvédel­mét. Napjaink mezőgazdasági gondjai ugyanis inkább az összefogásra sarkall­nak, nem a széttagolásra.” Nehéz lenne ez utóbbi mondatokkal nem egyetérteni. Annál inkább furcsáll- ható a levél további része, melyben dr. Eleki János az állami gazdaságok által már régebb óta létrehozni kívánt szerve­zetet úgy tekinti, mintami „zavaróan hat a termelők által igényelt és kezdeménye­zett egységes érdekképviselet kialakítá­sára". Tagadja a főtitkár, hogy ez a bizo­nyos kezdeményezés valódi mezőgaz­dasági kamarára irányul, ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy az új érdek- képviselet létrehozása után - „és csak ezt követően” - napirendre kerüljön egy európai típusú mezőgazdasági kamara megteremtése. Népfrontkongresszus előtti utolsó ülé­sét tartotta tegnap délután Szekszárdon a Flazafias Népfront Tolna Megyei Bizott­sága. A városi tanács nagytermében ott voltak az országos tanács jelenlegi és új Tolna megyei tagjai valamint a kong­resszusi küldöttek is. A népfrontmozgalom jövőtervének il­letve alapszabály-tervezetének vitája szerepelt a javasolt és az elfogadott napi­renden. Dr. Molnár István elnöki megnyi­tója után Dobos László, a HNF Országos Tanácsának titkára szóban fűzött meg­jegyzéseket az írásos tervezetekhez. Az MSZMP közelgő kongresszusára utalva többek között azt mondotta, hogy nem csak a népfrontmozgalom áll sorsforduló előtt, számukra sem közömbös, hogy e hét végén miként birkózik meg az MSZMP az előtte álló feladatokkal. Nem mintha a népfront nem tudott volna kilép­ni az MSZMP árnyékából, hanem azért, mert a legfőbb felelősség még most is a párt vállán van. Sokak kérdését idézte, amikor arra ke­reste a választ, hogy a többpártrendszer körülményei között van-e értelme a nép­frontnak. Pozitív válaszát egyebek mellett azzal indokolta, hogy a csendes, a hall­gató többség most sem válik párttaggá, Várakozás előzi meg az MSZMP XIV. kongresszusát. A kongresszus előtt pár nappal próbálunk véleményt alkotni ar­ról, hogy mi történhet ezen a kong­resszuson. Milyen párt lesz az MSZMP? Le tudja-e zárni egy új környezetben vajúdással ki­sért közel kétéves botladozó menetelé­sét úgy, hogy új pályára állva megújult pártként lesz alakítója a magyar társa­dalmi közéletnek, vagy kívülrekedve, az eseményekkel sodródva teszi meg azo­kat a lépéseket, amelyeket megtenni tör­ténelmi kötelesség. Milyen teendői vannak annak a párt­nak, amely most veszni látszó helyzetben - de nem elveszetten - erőgyűjtésre és sorainak rendezésére készül ezen a kongresszuson. Pártszakadás történik-e ezen a kong­resszuson, és ha szakadáshoz vezetnek a szálak, akkor lesz-e politikájában hite­lesebb az MSZMP vagy az alakuló új párt a mostaninál? Ezen a kongresszuson sok minden történhet. De hogy minek kell megtörtén­Ha már elindult valami, ami szintén a mezőgazdasági termelők összefogására épít, akkor miért mondja arra a TOT, hogy abból nem kérünk, mi kezdeményezünk valami mást? (Esetleg azzal számol, hogy a feltételek kialakításában így játszhat meghatározó szerepet - véli a rosszmájú újságíró.) Nem áll-e fönn annak a veszé­lye, hogy a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége egy átkeresztelt TOT lesz? (Amiben esetleg a jelenlegi tisztségvise­lők is szerepet kaphatnak...) Ha elvileg nem zárja ki a TOT sem egy mezőgazda- sági kamara szükségességét, akkor miért halasztaná el az említett szervezet létrehozása utánra? (Esetleg kiderülhet­ne, hogy egy működő mezőgazdasági kamara mellett nincs is szükség másik - pláne a levitézlett érdekképviselet kez­deményezésére létrehozott - szervezet­re...) A bennem fölmerült kérdésekkel és válaszokkal fölkerestem Barsi Mihályt, a Tolna megyei Teszöv titkárát - aki egy­ben az új érdekképviseletre javaslatot te­vő munkabizottság tagja - és Pál Józse­fet, a Paksi Állami Gazdaság igazgatóját - aki megyénkben a mezőgazdasági ka­mara létrehozása mellett korteskedett, ám e ténykedésével egyelőre fölhagyott. A politika ármánya A munkabizottság elképzelése való­ban egy egységes mezőgazdasági ér­dekképviselet volt, amely összefogná a termelőszövetkezeteken kívül az állami ugyanakkor nem szándékozik lemonda­ni a politikai, közéleti cselekvésről. A kibontakozó vitában felszólalók többsége a tagság, a bejegyzés, az elne­vezés kérdéseivel összefüggésben fo­galmazta meg véleményét. Dobos László összefoglalójában, vála­szában többek között azt mondta, hogy nincs szó a mozgalom párttá szervezé­séről, szerinte a választások előtt nem kell nevet változtatni és a népfrontmoz­galomnak egyelőre nincs jelöltje a köz- társasági elnöki tisztségre. Varjas János megyei titkár ismertette a választási kerületek tervezett kialakításá­val kapcsolatos vitákat, véleményeket. Indítványozta, a megyei népfrontbizott­ság támogassa Baranya, Somogy és Tol­na megye országgyűlési képviselőinek javaslatát, amely a Népújság szerdai szá­mában is megjelent. Ugyancsak javaslat­ként terjesztette elő, hogy a népfront képviselői mindenütt vegyenek részt azokon a tárgyalásokon, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Támogatást kért ahhoz a szándékhoz, hogy a népfront sa­ját jelölteket indítson a képviselőválasz­tásokon. A megyei bizottság egyhangúlag tá­mogatta a javaslatokat. nie, azt már eldöntötte a párttagság. Új pártprogrammal indítja útra küldötteit. Az új program elfogadását és a végre­hajtás napi politikai feladatainak kidolgo­zását várjuk el a kongresszustól. Csak az érdemi munka ad erőt a£Süg- gedőknek, csak az érdemi munka vezet a sorok rendezéséhez, csak politikai „cse­lekvési naptárral” lehet az asztaloktól fel­állni. Szükség van ez eltérő vélemények felmutatására és megütközésére, de eh­hez szükség van az új politikai légkörhöz illő felelősségre és mérsékletességre is. Egyik platform vagy eszmei irányzat sem veszélyeztetheti a pártszakadás közép­pontba helyezésével a kongresszusi munka sikerét. Új pártra van szükség. Ezt a döntést várjuk el a kongresszustól. Minden résztvevőnek mérlegelnie kell azt, hogy a legnagyobb hitelvesztés ezen a kongresszuson akkor következhet be, ha dolgavégezetlenül fejeződne be az ülésszak. Ez pedig elfogadhatatlan alter­natíva, melynek elkerülését minden kongresszusi küldöttnek személyesen is segíteni szükséges. CSEKO ERNŐ gazdaságokat és kistermelőket, sőt a ve­lük kapcsolatban álló szervezeteket, pél­dául az élelmiszeripari vállalatokat is - mondja Barsi Mihály. A kezdeti törekvé­sekről azonban máris kiderült, hogy - úgymond - nincs rá vevő, ezért a Mező- gazdasági Termelők Szövetsége (vagy akárhogyan is nevezik majd) a tsz-ek ér­dekképviselete lesz, de később csatla­kozhatnak hozzá más szervezetek is. A politikának sosem volt érdeke, hogy egységes legyen a vidék, a parasztság - folytatja beszélgetőpartnerem. A TOT „életterét”, lehetőségeit is az határolta be alapvetően, hogy belőle nehogy egy má­sik párt, egy parasztpárt jöjjön létre. Vi­gyázott is a politika, hogy ez ne következ­zen be. Külön kezelte, kedvezmények­ben részesítette az állami gazdaságokat, eltérő érdekeket teremtve megosztotta a mezőgazdaságot. Az állami gazdaságok­nak máig megmaradt egy sor privilégiu­ma - ami gazdálkodásbeli előnyökkel jár - természetes tehát, hogy a szövetkeze­tek körében él egyfajta ellenállás mind­azzal szemben, ami az ÁG-któl ered. .JVIiért szervezzenek a többségnek az AG-k érdekképviseletet?” - mondják a tsz-ek. Ugyanígy merőben más az érde­ke a kistermelőknek - mesterségesen, a szabályozók által alakították így. Eltérő helyzet, egymással gyakran szöges el­lentétben álló érdekek - ezek képvisele­tét nem tudja egy szervezet fölvállalni. A tsz-eknek külön érdekképviselete lesz tehát, mégpedig egy mind személyi állományában, mind munkastílusában megújult apparátus, az „aki fizeti a ci­gányt, az rendeli a nótát” elv alapján, azaz a szövetkezetek valódi szükségle­teinek megfelelően - ígéri a Teszöv titká­ra. Ezt az érdekképviseletet azonban vé­leménye szerint semmiképpen nem sza­bad összekeverni egy mezőgazdsági ka­marával, ami nem érdekeket képviselő, hanem érdekegyeztető fórum. Ennek lét­rehozását a kormánynak kell kezdemé­nyeznie, úgy, hogy jogosítványokat ad - ad le - neki. Borongós évforduló A hatalmas erőfeszítések és gondos előkészületek dacára az NDK idei nemzeti ünnepé­re árnyék vetődik, még ha józan engedmények árán Berlin idejében igyekezett is hatástala­nítani a 40. évfordulót megzavaró prágai és varsói „bombát”. Az NDK sajtója napok óta tálalja az évforduló alkalmából született munkasikereket, avatá­si ünnepségeket, PB-tagok méltató, buzdító beszédeit. Utóbbiak bő terjedelemben foglal­koznak a negyven év alatt létrehozott vívmányokkal, kidomborítva a szocialista német állam fölényének ismérveit: teljes foglalkoztatottság, szociális biztonság, olcsók a közszükségleti cikkek és az alapvető élelmiszerek, alacsonyak a lakbérek. A fölény természetesen a másik német államhoz képest értendő. Az NSZK-ról az itteni sajtó lankadatlanul komorabbnál komorabb képeket fest. Ezek fő kontúrjai: tömeges mun­kanélküliség, lakásínség, égbe szökő lakbérek, fokozódó neonácizmus, baloldali meggyő­ződésű személyek eltávolítása államigazgatási és tanári állásokból. A megszokott témákhoz az utóbbi hetekben újabb célpont járult: Berlin szemében kizá­rólag Bonn a felelős az NDK-polgárok augusztus óta tartó példátlan méretű kivándorlá­sáért. Az idén máris százezernél többen hagyták el hazájukat Nyugat felé, s a 40. évforduló közeledtével egyre több embert kerít hatalmába azelkívánkozás. Nem minden ok nélkül vé­lekednek úgy, hogy október 7. előtt a vezetés hajlamosabb az engedményekre, a nagy ün­nepet megzavaró kínos felhangokat csillapítandó. Legfelső szinten egyelőre makacsul Bonnt okolják a „kivándorlási pszichózisért”. Sze­mére hányják az NSZK-nak, hogy jogellenesen nyújt menedéket külképviseletein egy szu­verén állam polgárainak. Az idézett bécsi konvenció szerint ehhez Európában egyetlen nagykövetségnek sincs joga. Meglehet, hogy csakugyan így van - de vajon mire menne a maga „oltalmi kötelezettségével" az NSZK, ha az NDK állampolgárai öntudatosan fittyet hánynának „a csábításra, a toborzásra, az úszító hadjáratra”? A kutya - s ebben minden berlini megfigyelő egyetért az NDK-ban van eltemetve. Mert igaz, hogy a menekülők között akad pusztán anyagi megfontolásból távozó is, ám ezek ki­sebbségben vannak. A túlnyomó többség - 90 százalékuk 16 és 30 év közötti fiatal - a bel­politikai változások, a reformok elmaradása, a pártállam merev gyámkodása miatt választja a könnyebbik utat. Ellentétben azzal a húszezer emberrel, aki hétfőn Lipcsében büszkén skandálta a tüntetésen: „Mi itt maradunk”! Maradni és változásokért küzdeni - ez ma kétségkívül hálátlan szerep az NDK-ban. Az NSZEP változatlanul önmagáttartja egyedül illetékesnekateendők ésa követendő út meg­határozásában, erre utal, hogy megtagadták az engedélyt az Új Fórumtól, amely szocializ­must akar, de másmilyet, mint a jelenlegi, s az alternatív csoportok gyűléseit a rendőrség meghiúsítja. A változásra vágyó erők ugyanakkor nagy reményeket fűznek Mihail Gorba­csov küszöbön álló berlini látogatásához. A Kreml ismert Németország-szakértője úgy vélekedett, hogy az NDK-ban hamarosan változásokra kerül sor, már csak azért is, mert ott „a fejlődés üteme meghaladta a reformok ütemét. Ez pedig hosszú távon veszedelmes helyzetet teremthet”. D. L. A magyar delegációk nem róhatják le kegyeletüket október 6-án Aradon Ülést tartott a Minisztertanács Ki a felelős az invázióért? Összefogva vagy széttagoltan? Kétséges az egységes mezőgazdasági érdekképviselet sorsa Kongresszus előtti kérése egy MSZMP-tag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom