Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-04 / 234. szám
1989. október 4. / TOLNA 2 “rtÉPÜJSÁG Kiutazhatnak Prágából az újabb menekültek is Levél Szűrös Mátyáshoz (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a tervezet a tradicionális választókörzet-határokat nem veszi figyelembe. Kifogásaikat és javaslataikat a következő levélbe foglalva eljuttatják a Parlament elnökéhez, dr. Szűrös Mátyáshoz. Korlátozzák az NDK-állampolgárok kiutazását Az NDK kormánya kedden elhatározta, hogy megengedi a kiutazást az NSZK-ba mindazoknak az NDK-állampolgároknak, akik áttelepülési szándékkal tartózkodnak a prágai nyugatnémet nagykövetségen - ezt este sebtében összehívott sajtóértekezleten jelentette be Rudolf Seiters szövetségi miniszter, a Kancellári Hivatal vezetője. A miniszter egyúttal nagy megköny- nyebbülésének adott hangot az utóbbi drámai órák nehéz tapasztalatai után. Seiters szerint erről egyfelől Adamec csehszlovák miniszterelnök tájékoztatta telefonbeszélgetésben Helmut Kohl kancellárt, aki betegszabadságát megszakítva jelenleg a nyugatnémet fővárosban tartózkodik. Másfelől Horst Neubauer, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője a Kancellári Hivatalt felkeresve közölte a döntést Seitersszel. A menekültek az NDK államvasútjának, a Reichsbahnnak a szerelvényein utaznak az előzőkben bevált megoldásnak megfelelően Prágából az NSZK-ba. Seiters a kancellár, Genscher külügyminszter, a maga és az egész kormány nevében nagy megkönnyebbülését fejezte ki a sok kisgyermeket és asszonyt is érintő humanitárius megoldás alkalmával. Határozottan üdvözölte azt a tényt, hogy az NSZK kormányának az NDK-hoz intézett felhívásai eredményre vezettek, és az NDK kormánya rászánta magát erre a döntésre. Seiters szerint Kohl és Adamec megbeszélésén megközelítőleg 10-11 ezer NDK-állampolgárról tettek említést a vonatakcióval kapcsolatban. Azonnali hatállyal felfüggesztették kedden azt a megállapodást, amelynek értelmében az NDK állampolgárai mindeddig útlevél és vizűm nélkül utazhattak a szomszédos Csehszlovákiába. Az ADN hírügynökség által bejelentett intézkedés a csehszlovák és az NDK-beli hatóságok között folytatott konzultáció nyomán született. Ennek értelmében „ideiglenes jelleggel, azonnali hatállyal felfüggesztették NDK-beli állampolgárok részére a Csehszlovákia és az NDK közötti útlevél- és vízummentes utas- forgalmat”. Az intézkedés indoklásaként a hírügynökség közölte: az NDK rendelkezésére álló jelentések szerint bizonyos NSZK-beli körök további provokációkat készítenek elő az NDK- megalakulásának 40. évfordulója kapcsán. E provokációk a nyugalom és a rend ellen irányulnak. Csehszlovákia és az NDK 1971-ben kötött megállapodást a „békehatáron” át bonyolódó utasforgalom egyszerűbbé tétele érdekében. Azóta mindkét ország polgárai egyszerűen személyi igazolványuk felmutatásával, útlevél illetve vízum nélkül léphették át a másik ország határát. Premier előtt Szekszárdon A Pesti Vigadó és a Babits művelődési központ közös bemutatója Kedden sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra a Pesti Vigadó és a Babits művelődési központ közös törekvését: az olasz Dario Niccodemi Hajnalban - délben - este című háromfelvonásos vígjátékát október 12-én este 7-kor a Szekszárdon tartott premieren adni át az ország színházkedvelő közönségének... Felvételünkön az előadás rendezője, Balázs Péter méri fel a szekszárdi színpad nyújtotta lehetőségeket. d. e. - gk Ülést tartott az MSZMP szekszárdi városi bizottsága Az MSZMP programnyilatkozat-tervezetét vitatták meg tegnap délután az MSZMP szekszárdi városi bizottságának tagjai és a kongresszusi küldöttek. Csáki Béla városi első titkár bevezetőjében elmondta: a dokumentu'mot a párttagság nagy része nem ismerte meg, azok a - főleg lakóterületi - alapszervezetek, melyek foglalkoztak vele, vitaanyagként elfogadták, de több kritikai észrevételt fűztek hozzá. Sok pontjában elnagyoltnak tartják, hiányolják belőle a közvetlen feladatok megjelölését. A hozzászólók véleménye is erősen megoszlott a tervezetet illetően. Volt aki „langyosnak”, a párton belüli ellentéteket elkenőnek, mások kielégítőnek, vállalhatónak ítélték meg. Nézetkülönbségek mutatkoztak a történelmi múlt hibáinak vállalása, a pártszakadás, a többi párttal való együttműködés, a demokratikus szocializmus pontos definiálásának kérdésében is. - esi Országgyűlés elnöke Dr. Szűrös Mátyás Budapest Tisztelt Elnök úr! 1989. október 3-án Szekszárdon tartották Baranya, Somogy és Tolna megye országgyűlési képviselői csoportülésüket. A sarkalatos törvények tárgyalása során az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslathoz közös módosító javaslatunk van. A jelenlegi parlamentnek 387 képviselői helye van. A javaslat 4. §(1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők száma összesen háromszázhetvennégy. Ezzel szemben Baranya, Somogy és Tolna megyében a javaslat összesen 5 képviselői hellyel kevesebbet biztosít a jelenleginél. Elismerjük a képviselőhelyek elosztásának alapelveit, melyek szerint egyéni, területi listán, illetve a töredék szavazatok alapján országos listán szerzett mandátummal lehet a parlamentbe bejutni. Kifogásoljuk viszont azt, hogy a választókerületek száma ilyen mértékben csökken. A javaslatunk, hogy mindhárom megye esetében az eredeti pozíciót állítsa vissza a törvény a töredék szavazatok alapján az országos listán elérhető mandátumok terhére. Véleményünk szerint az egyéni választókerületekben vidéken megválasztásra kerülő képviselők munkája így is jelentősen megnövekszik. Problémásnak tartjuk azt is, hogy a javaslat éppen vidéken tervez nagyobb csökkentést, ahol a távolságok egyébként is nagyobbak. A megyék hagyományos, természeti régióinak kényszerű megbontása jelentős érdekütközéssel és a vidéki lakosság egyet nem értésével találkozik. Ezért indítványozzuk a javaslat 4. § (2) bekezdésének és a törvényjavaslat 2. sz. mellékletének előzőekben szerinti módosítását. Szekszárd, I989. október 3. • Üdvözlettel: Baranya, Somogy és Tolna megye országgyűlési képviselői A jóvátételi munka jóvátétele? (Folytatás az 1. oldalról.) lülvizsgálatát. Ami pedig az anyagi ellen- tételezést illeti, elvileg 500 forint nyugdíjkiegészítést kaphat a volt internált, amennyiben nem ítélték el jogerősen háborús, népellenes, köztörvényes bűnökért, avagy nem töltött be vezető szerepet a Volksbund szervezeteiben. A Szovjetunióban töltött idő igazolásához már rendelkezésre áll a megfelelő adatlap, amelyet a BM igazgatási osztályához kell elküldeni. Ez a kérdőív a személyes jellegű adatok feltüntetése mellett a Szovjetunióba való szállítást elrendelő és azt megszüntető okiratok létezését is feltételezi. Ezekkel azonban bizonyára nem mindenki rendelkezik. Hiányukban két - az elszállítást bizonyító - tanú jelentkezhet, mint kiderült, a BM tanú gyanánt a szövetség igazolását is elfogadja. A munkaviszonyt és a nyugdíjat érintő tervezetet várhatóan október második felében terjesztik a parlament elé, s talán az sem kizárt, hogy ekkor kerül sor - az ugyancsak megkésett - erkölcsi elégtétel megadására is.- szá Vélemények, viták - közügyben Megyei önkormányzat...? A Merkur kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat (Bp.) 710 Trabant Combi Hycomat (Bp.) 124 Trabant Limousin (Bp.) 21277 Trabant Limousin (Győr) 16082 Trabant Combi (Bp.) 7846 Trabant Combi (Győr) 5686 Wartburg Standard (Bp.) 5294 Wartburg Standard (Győr) 3745 Wartburg Speciál (Bp.) 6344 Wartburg Speciál (Győr) 4335 Wartburg Speciál tolótetős (Bp.) 17539 Wartburg Tourist (Bp.) 4842 Wartburg Tourist (Győr) 2082 Skoda 105 S (Bp.) 12889 Skoda 105 S (Győr) 9636 Skoda 120 L (Bp.) 35380 Skoda 120 L (Győr) 23389 Lada 1200 (Bp.) 50985 Lada 1200 (Győr) 18960 Lada 1300 S (Bp.) 24999 Lada 1300 S (Győr) 10390 Lada Szamara (Bp.) 6872 Lada Szamara (Győr) 3325 Lada 1500 (Bp.) 20845 Lada 1500 (Győr) 6860 Lada Combi (Bp.) 1914 Lada Combi (Győr) 829 Lada Niva (Bp.) 1 183 Polski Fiat 126 P (Bp.) 6827 Polski Fiat 126 P (Győr) 4142 Dacia Limousin (Bp.) 26167 Dacia Limousin (Győr) 15508 Dacia Combi (Bp.) 9819 Dacia Combi (Győr) 4432 Dacia TLX (Bp.) 19 723 Dacia TLX (Győr) 8551 Zastava (Bp.) 20 538 Opel Kadett (Bp.) 1 133 Volkswagen Golf (Bp.) 34 Volga Limousin (Bp.) 20 Volga Combi (Győr) 1785 Maruti (Győr) 675 FSO 1500. (Győr) 252 „Mindezek alapján megyei önkormányzat nincs” - olvastam a sommás véleményt a Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megyei kongresszusi küldöttek által elfogadott dokumentumban. (Javaslat az MSZMP kongresszusához, Népújság 1989. szeptember 25.) Irigylem a küldötteket és az általuk képviselt valamennyi MSZMP-tagot (?) azért - a jelen tanácsokra és a jövő ön- kormányzatára vonatkozó -, minden bizonnyal alapos és szerteágazó ismeretért, amelynek alapján meggyőződésükké lehetett - egyhangúlag, visszavonhatatlanul, írásban -, hogy márpedig megyei önkormányzatra szükség nincs. Kétségkívül. Nekem van. Mármint kétségem, sőt kétségeim. Igaz, politikai arculatom nem szervezett, de kétségeim sem, azok szinte kizárólag szakmaiak. Tanácsaik: államigazgatásiak és önkormányzatiak. Mély meggyőződésem, hogy államigazgatni „egylépcsősen” nem lehet. Lehetetlen államigazgatási és hatósági ügyekben Budapest és például Gyulaj - de ezzel együtt az ország valamennyi ön- kormányzattal rendelkező települése között - működőképes szakmai (irányítási, végrehajtási, ellenőrzési, jogértelmezési, képzési, szakmai segítségnyújtási, II. fokú eljárási, stb.) kontaktust teremteni. Ebből adódóan megyei szinten az államigazgatási, hatósági funkciókat elhagyni nem lehet. Számottevő mértékben csökkenteni azonban igen, sőt kell is. A jelenben folyó deregulációs (jogszabálygyomirtó) program remélhetőleg elvezet arra, hogy a maihoz képest lényegesen kevesebb lesz megyei szinten - minden bizonnyal főhatósági szinten is - a hatáskör. A fentiek szerinti feladatokat ellátó megyei szervezet természetesen nem ön- kormányzat, „csak" egy hivatal, a megyei hivatal. Általános funkciója szempontjából pedig lényegtelen, hogy megyei ön- kormányzat nélkül, vagy amellett működik. De mi is az önkormányzat? A Tanácstörvény (1971. évi I. törvény) szerint: „A tanács... népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerv.” A törvény mondja, hogy önkormányzati. A gyakorlat bizonyítja, hogy közel két évtized alatt alig tapasztaltunk valamit a valódi önkormányzatból. Bár el nem vitatom, hogy az önkormányzatiság egyes jegyei mind helyi, mind megyei tanácsi szinten fellelhetők, de messze alatta maradnak akár csak a jelen tanácstörvény adta lehetőségekhez képest is. Vajon miért? Egyesek szerint a fő ok az eddigi „pártállami” viszonyokban keresendő, mások az állami költségvetés mindenhatóságában látják a fő gátat. Divatos a megyei tanácsokat is okként emlegetni. A következő olvasható például az önkormányzati törvény szabályozási koncepciójában is. „... a mai megyei tanács irányító szerepe ... az utóbbi két évtizedben a települési önkormányzat kiépítése egyik fő gátjának bizonyult." Lehet ez apró részigazság - valóban megszüntetendő a különböző szintű önkormányzatok közötti hierarchikus viszonylat -, de messze nem ez a lényeg. A lényeg ugyanis a gazdasági alap, illetve annak hiánya. Bizonyosra veszem, hogy gazdasági függetlenség nélkül nem képzelhető el sem helyi, sem területi ön- kormányzat. A gazdasági függetlenséghez pedig - többek között - állami tulajdon helyett önkormányzati tulajdon kell, a helyben képződő adókból helyi bevétel kell, az állami költségvetésből pedig az állami feladatvállalás szerinti normativ támogatás. Természetesen lényegesnek tartom az önkormányzati hatáskörök és jogszerű gyakorlásuk bírói védelmét, közigazgatási bírósági létrehozását és új választási törvény alapján választott, alkalmas képviselőtestületet. Mindezek alapján a helyi önkormányzatok törvényes és szuverén működése szempontjából elvileg teljesen érdektelen, hogy van megyei önkormányzat, vagy nincs. És gyakorlatilag? Léteznek olyan feladatok, amelyeknek a megoldása az egyes önkormányzatok gazdasági erejét meghaladja; olyanok is, amelyekhez az önkormányzatok többségének, esetleg mindegyikének összefogása szükségeltetik. Társulnak majd? Mikor, mire, hogyan, kivel, kikkel, mindenkivel? Vannak szolgáltatások, amelyek az egész megye területére kiterjednek, illetve speciális igényeket látnak el (pl. megyei kórház, Köjál, speciális szociális intézmények, középfokú oktatás, megyei levéltár, megyei múzeum, közutak, gázhálózat, stb.). Vajon ezek létesítését és működtetését helyes lenne országos szintre centralizálni, vagy a települési önkormányzatok célszerűen és gazdaságosan el tudnák látni? Esetleg nem lenne alkalmasabb erre egy megyei önkormányzati képviselőtestület? Más oldalról. Melyik helyi önkormányzati tulajdon tárgyát képezzék majd a jelenlegi megyei intézmények, a közutak, a gázhálózat, stb? Vagy maradjanak állami tulajdonban? Nem lenne helyesebb megyei önkormányzati tulajdonként működtetni? A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását, az erőforrásokkal alig rendelkező egyes önkormányzatok problémáit vajon lehet-e egy országos központból hatékonyan kezelni? Hol, milyen fórumon, kiknek a hatásköre lesz a helyi érdekek ütköztetése, összegzése és hatékony megjelenítése a központi kormányzat felé? Az időről időre jelentkező új feladatok, új célok területi ösztönzése, támogatása, a területi .tervezés koordinációja, az orientáció, talán már nem is lesz feladat? Ha mégis, hol és kik tudják ellátni hatékonyan? Ismereteim szerint a nyugati demokráciákban ezek létező, területi szinten ellátott feladatok. Folytathatnám tovább a kételyeimből táplálkozó kérdések sorát, de úgy gondolom, ennyiből is érzékelhető, hogy elég komoly a tét: a működőképesség. A gyakorlatot tekintve összességében úgy látom, hogy döntően munkamegosztásról van szó. Ésszerű és szükséges munkamegosztásról. így tehát a helyi önkormányzatok gyakorlati működését tekintve már egyáltalán nem érdektelen, hogy van megyei ön- kormányzat, vagy nincs. Csokorba szedve a felvetődő kérdésekre adható válaszok szerinti pro és kontra érveket, ezek eredőjeként végül is az rajzolódik ki, hogy megyei önkormányzatra - nem kétségkívül, de valószínűleg - szükség van. Egy olyan megyei önkormányzat pedig, amelynek képviselőtestülete a polgármesterekből áll, tekinthető akár a helyi önkormányzatok szabad társulásának is. A Népújság hasábjain vélemények, viták közügyben címszó alatt szó esett arról is „Milyen megyei tanácsot akarunk?” A vonatkozó cikkekből kiolvashattunk sok mindent, például: a megyei tanácsfok) résztevékenységeire vonatkozó objektív és szubjektív zavarok jelzéseit, valóban megszívlelendő javaslatokat, de hibásakat is, királyi többesbe öltöztetett egyéni sérelmeket, sőt, szinte névre címzett sértéseket is.- A feltett kérdésre azonban nem találtam a választ, legfeljebb arra, hogy egyes részterületeken milyen ne legyen a megyei tanács. Szekszárd, 1989. szeptember 26. - SZABÓNÉ PAPP IBOLYA
