Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

2 népújság 1989. október 21. Új törvény a képviselő-, a köztársaságielnök-választásról (Folytatás az 1. oldalról.) indítványt, hogy a képviselők számát ti­zenkettővel növeljék, s az egyéni válasz­tókerületekben megszerezhető mandá­tumok száma huszonnéggyel emelked­jen. Ennek megfelelően 176 országgyű­lési képviselőt - az eredetileg javasolt 152-vel szemben - egyéni választókerü­letben, 152-t megyei, fővárosi választó- kerületi listán választanak meg. Az egyé­ni és a területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredék szava­zatok alapján a pártok az országos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az eredetileg javasolt 70 helyett. A képvise­lők úgy döntöttek, hogy egy jelölt csak egy listán indulhasson; a tervezet szerint egy személy egyidejűleg négy helyen is jelölhető volt. Elfogadták a képviselők azt a javasla­tot is: ha a számítás után üres mandátum marad, akkor azzal az országos listán megszerezhető mandátumok számát kell növelni. Ugyancsak egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a szavazatszámlálással foglalkozó munkacsoport tagjait a helyi, a megyei, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetve a belügymi­niszter az után nevezze ki, hogy előzete­sen kikéri a választási szerv véleményét is. Végül pedig döntöttek arról is, hogy az eredeti javaslattal szemben ez a törvény is a kihirdetés napján lépjen hatályba. A képviselők elfogadták azt az indít­ványt is, hogy az állandó lakóhely hiánya a választójog gyakorlása tekintetében ne legyen kizáró ok. Azok az állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat, akik állandó lakóhellyel nem, de ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek. Ezután a képviselők a törvényjavaslat­ról.- a már elfogadott módosításokkal együtt - részleteiben és egészében sza­vaztak. Az Országgyűlés a képviselők vá­lasztásáról szóló törvényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően megkezdődött a köztár­sasági elnök választásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Horváth István belügyminiszter az elő­terjesztéshez kapcsolódó expozéját még csütörtökön megtartotta. így a most kez­dődő vita előtt nem kívánt szólni. Az általános vitában egyedül DR. CZOMA LÁSZLÓ (Zala m„ 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igaz­gatója szólalt fel. Utalt arra, hogy olyan közjogi helyzet állt elő, amikor nincs köz- társasági elnöke az országnak, illetve ezt a funkciót az elnök megválasztásáig át­meneti jelleggel a parlament elnöke tölti be. Közös jövőnk iránti aggodalmát kife­jezésre juttatva kérte a kormányt, a mi­nisztereket, hogy az első pillanattól kezd­ve minden tekintetben ellenőrizzék a leg­nagyobb közjogi méltóság döntéseit, akár az államigazgatásról, akár más kér­désekről van szó. A részletes vitában DR. SÉRA JÁNOS (Komárom m., 10. vk.), Kisbér főállatorvo­sa, KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád m„ 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójá­Provincia Lehet, hogy én is vidéki vagyok? Aki most jött a hathuszassal. A teg­nap délelőtti nem ülésező parlament­ben azért elhangzottak régi beideg- zésü kifejezések is. Az általam mé­lyen tisztelt Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége) azt mond­ta, hogy a provinciális érdekek kap­tak szót a képviselőválasztások rendjével kapcsolatos vitában. A provincia megszólalt. Már teg­napelőtt is, amikor kikövetelte Esz­tergomnak az Alkotmánybíróságot. Most meg képtelen megemészteni, hogy a vidéki egyéni választási kerü­letek számt összezsugorodik. Ma­gam is hiszek abban, hogy elveszett az a párt, amelyik a jövőben nem kép­viseli a vidék, a kisebbségek, a vallá­sos emberek érdekeit. Mert akkor a következő választáson egyetlen sza­vazatot sem kap majd. Ennek ellené­re nem látom be, hogy miért kell lebe­csülni a vidékiek aggodalmát. Azt, hogy Tolna megyében - Zalában, So­mogybán - kevés a négy választóke­rület (Szerencsére a képviselők más­ként szavaztak.) A provincia, a vidék már annyiszor - a régmúltban is - bekapcsolódott, hogy joggal bizalmatlan. Hát akkor inkább arról kellene meggyőzni a provinciát, hogy a félelme nem alap­talan, de mégsem valós, mert érde­mes hinni az új pártoknak, az új összetételű parlamentnek... A meggyőzés szokott lenni a meg­állapodások alapja. És csakis a jól megválasztott alapra szabad épít­kezni. HAZAFI JÓZSEF nak szerkesztő riportere és ROSZIK GÁ­BOR (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész szólalt fel. A módosító javaslatokat ismét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mér­legelte, majd dr. Horváth István belügy­miniszter - Roszik Gábor javaslatával szemben - fenntartotta azt az előterjesz­tésben is megfogalmazott indítványt, hogy a köztársasági elnök személyéről most népszavazás döntsön. Király Zoltán kérdésére pedig azt felelte, hogy a köz- társasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasztása és a népszavazás-kezdeményezés közötti el­lentmondásra az Országgyűlés október 30-i ülésén tér vissza a kormány. Ezután határozathozatal következett. Ennek során elvetették Roszik Gábor ja­vaslatát, mely szerint a törvénytervezet­nek a köztársaságielnök-választás má­sodik fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági elnököt, az államfőt az Or­szággyűlés válassza meg a képviselővá­lasztás után. Ezt követően a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány módosította a munkásőr­ség megszűntetéséről szóló törvényja­vaslatot, s ezzel összefüggésben vissza­vonta a honvédelmi törvény módosításá­ra vonatkozó javaslatát - jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisz­tériumi államtitkár, aki a kormány nevé­ben terjesztette elő e törvényjavaslatot. Utalva a munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetke­zett társadalmi, politikai változásokra, le­szögezte: a munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a kormány nevében javasolja a testület megszűné­sének kimondását. Ez - figyelembe véve a már elfogadott módosított alkotmányt - azt jelenti, hogy Magyarországon a hon­védségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a munkásőrség helyett semmiféle fegyve­res testület nem szervezhető politikai cé­lokra. Azaz: a munkásőrség e törvényter­vezet elfogadásával jogutód nélkül szű­nik meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok kidolgozására és végrehajtására a Mi­nisztertanács kormánybiztost jelölt ki, a pénzügyminiszter pedig zárolja a testület vagyonát. A képviselők a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről szóló törvény- javaslatot 274 igenlő, 6 ellenszavazattal, 31 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután egy újabb napirendi pont, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő el­ítélések orvoslásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalására került sor. Horváth Lajos indítványozta, hogy ezzel - mivel tartal­milag összefüggnek - együttesen vitassa meg az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által benyújtott - a rendőrhatósági őrizetben fogva tar­tott (internált), valamint a kitelepített sze­mélyek sérelmének orvoslásáról szóló - országgyűlési határozattervezetet. Az Országgyűlés egyetértett az indít­vánnyal. BORICS GYULA igazságügyi miniszté­riumi államtitkár előterjesztésében utalt arra: az utóbbi évtizedek politikai gyakor­lata, az állampolgári jogok semmibe vé­tele tragikus eredményekkel járt, az egyeduralmat gyakorló párt önkénye százezreket hurcolt meg, s fosztott meg szabadságuktól, egzisztenciájuktól. Itt az ideje, sőt sok esetben már el is késtünk vele - hívta fel a figyelmet -, hogy az or­szág és a nemzet előtt visszakapják be­csületüket az igazságtalanul meghurcol­tak, hogy a kormány - bár vétlen ezek­ben az ügyekben - elődei helyett is kije­lentse: ezek az emberek méltatlan és bű­nös politika áldozataivá váltak. Elemi kö­telességünk - mutatott rá -, hogy a vétlen áldozatokról megemlékezzünk, jóvátételt nyújtsunk nekik, enélkül nem képzelhető el a teljes nemzeti közmegegyezés és megbékélés. A kormány ezért kiemelt je­lentőségű kérdésként kezeli a törvény- sértések áldozatainak rehabilitálását. Az államtitkár emlékeztette az Ország- gyűlést arra, hogy a kormány szakértők­ből álló bizottságot hívott létre az 1945 és 1962 közötti büntetőügyek felülvizsgála­tára. Ez a bizottság még a közeljövőben javaslatot terjeszt elő a törvénytelen ítéle­tek hátrányos következményeinek fel­számolásáról, az áldozatok rehabilitálá­sáról. Emellett egyedi felülvizsgálatok is indultak a kiemelkedő jelentőségű ügyekben. Hatályba lépett továbbá az 1949-53 között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyát és tár­sadalombiztosítási helyzetét rendező jogszabály. Foglalkozott a kormány az in­ternáltak, a kitelepítettek, a közbiztonsági őrizetben fogva tartottak, a külföldön el­ítéltek, valamint a Szovjetunióba elhur­coltak ügyeivel is. A kérdés teljes körű rendezésére - rendkívüli összetettsége miatt - csak hosszadalmas, többoldalú tárgyalások után kerülhet sor. Az egységes kártalaní­tás rendjét, ennek szabályozási elveit az Szavazógépezet Történnek tisztességtelen dolgok is. Az ellenzéki képviselő ország-világ elé tár­ta még csütörtökön, hogy ez a szavazógépezet már úgyis mindent megszavazott kormányának, hát tessék most ismét gépként működni és megszavazni az or­szággyűlési képviselő választás rendjének törvényét. A kijelentés sértő és nem tisztességes. Ezt Kállai Ferenc, a népszerű színmű­vész bánatos hangú felszólalásában visszautasította. A lekicsinylő kijelentést tevő honatya elfelejtett bocsánatot kérni. Ennyit a kölcsönös tiszteletről!- hj ­A jegygyűrű Kell a vidámság is ennyi feszültség után. Derültséget váltott ki a bejelen­tés: „Miniszterelnökünk talált egy jegygyűrűt”. A miniszterelnök nős. A hírek sze­rint boldog házasságban él. Vajon mit jelenthet ez a jegygyűrű? Valame­lyik képviselő hölgy próbálkozott? Valamelyik párt szeretné eljegyezni magát Németh Miklóssal? Ez utóbbi már jobban valószínűsít­hető, hiszen manapság új frigyek születnek, új szerelmekkel.- h ­illetékes minisztériumok dolgozzák ki az érdekképviseleti szervezetek és a politi­kai csoportosulások képviselőinek be­vonásával. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy mivel Marx Gyula módosító indít­ványt tett, ezért a törvényjavaslatot két ol­vasatban tárgyalják. Az általános vitában elsőként ZSIDEI ISTVÁNNÉ (Heves m., 5. vk.), a Mátravi- déki Fémművek diszpécsere indítvá­nyozta: országgyűlési határozattal kell igazságot szolgáltatni az elmúlt negyven évben igazságtalanul elítélteknek. DR. SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m„ 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Termelőszö­vetkezet elnöke kiemelte: az ország azon részében él, ahol az említett események talán a legszervezettebben és a legna­gyobb számban fordultak elő: a Völgy­ségben és a Bonyhád környéki német aj­kú lakosság körében. A képviselő kérte: e sokrétű problémát nagy körültekintés­sel, a Magyarországi Németek Szövetsé­gének segítségével oldják meg. MÁRTON JÁNOS (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke fel­szólalásában azt ajánlotta, hogy három réteg - a köztisztviselők, a pedagógusok és főleg a hivatásos katonák - rehabilitá­ciós ügyét külön is vizsgálják meg. Hang­súlyozta, hogy ezt a katonaság, mint férfi­vá nevelő intézmény becsületének hely­reállítása is megkívánja. Ennek kapcsán rövid kitérőt téve megjegyezte: a napok­ban a kezébe került egy olvasmány, amely - úgy gondolja - nem maradhat a honvédelmi miniszter úr és a honvédség válasza nélkül. Ez az olvasmány a többi között az egykori honvédelmi miniszter­ről szól. Márton János e megjegyzésére re­agálva kért szót Németh Miklós miniszte­relnök és bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy a dr. Bokor Imre honvédez­redes könyvében olvasható állítások ki­vizsgálása érdekében felkéri az Ország- gyűlés honvédelmi bizottságának elnö­két, hozzon létre egy „etikai” bizottságot. A vizsgálat eredményéről tájékoztatják majd a közvéleményt. KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád m„ 5. vk.) kijelentette: „az 1950-es évekről, 1956- ről és 1956 után is hazudtak nekünk éjjel, hazudtak nappal és hazudtak minden­kor.” Példaként említette a teremben je­len lévő Berecz Jánost, aki megírta a Tol­lal és fegyverrel című művet, s abban egészen másképp szólt ezekről az ese­ményekről. A múlt bűneivel nézünk most szembe - idézte Borics Gyula államtit­kárt. Nem feledkezve meg Németh Miklós imént tett bejelentéséről sem, örömét fe­jezte ki, hogy az érintettek hajlandóak er­re. Annak a véleményének adott hangot: számára elfogadhatatlan, hogy a kor­mány nem kívánja elkötelezni magát 3 kártalanítások mellett. A törvényjavaslat tárgyalását ezutánia részletes vitával folytatták. Ennek'során KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád m„ 5. vk.) ki­fogásolta, hogy a törvénytervezet csak a munkaviszonnyal és a társadalombizto­sítással foglalkozik. Ezért kérte annak rögzítését, hogy a törvény alapján történt ítéletmegsemmisítés azonos hatályú le­gyen az ügy bírósági felülvizsgálata so­rán meghozott határozattal. Miután a részletes vitában többen nem kértek szót, az elnöklő Horváth Lajos is­mertetett egy határozattervezetet, amely­nek lényege, hogy a törvénysértő elítélé­sek, internálások, kitelepítések áldoza­tainak kártalanításáról a kormány ter­jesszen az Országgyűlés elé egy tör­vényjavaslatot. BORICS GYULA igazságügyi miniszté­riumi államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva a tárca támogatásáról biztosí­totta Zsidei Istvánnénak a recski emlék­hely létrehozására vonatkozó javaslatát. Solymosi József indítványát szintén he­lyeselte, és elmondta, hogy nemcsak a német, hanem a szlovák és más nemzeti­ségűek kitelepítésének ügyét is megvizs­gálják. A tartalékos tisztek lefokozásával, illetve erkölcsi rehabilitálásukkal kap­csolatos javaslattal egyetértett, de rámu­tatott, hogy ebben a Honvédelmi Minisz­térium az illetékes. Marx Gyula és Király Zoltán javaslatára válaszolva kifejtette, hogy teljes és azonnali kártalanításra már csak azért sincs mindig lehetőség, mert a kár értéke nehezen mérhető fel, például abban az esetben, ha a törvény- sértések áldozatául esett személyeket kivégezték. Javasolta, hogy fogadják el a Horváth Lajos által ismertetett határozat- tervezetet, s ígéretet tett rá, hogy a javas­latot még ebben az évben az Országgyű­lés elé terjesztik, amennyiben arra mód lesz. Megvitatását ugyanis a legszéle­sebb társadalmi nyilvánosság bevoná­sával tervezik. Határozathozatal következett. Először az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényja­vaslatról döntött az Országgyűlés: 278 támogató, 4 ellenző szavazattal és 28 tar­tózkodással elfogadta. Ezután a törvénysértő elítélések, inter­nálások, kitelepítések áldozatainak kár­talanításáról szóló határozattervezetet az Országgyűlés 287 igenlő, 2 nemleges szavazattal és 13 tartózkodással elfo­gadta. Mielőtt rátértek a következő napirendi pont megtárgyalására, az elnöklő Szűrös Mátyás üdvözölte a Magyar Demokrata Fórum küldöttségét, amely a szervezet második országos gyűléséről érkezett, hogy részt vegyen az ülésen. Majd rátért az október 23-ával kapcso­latos napirendre. Október 23-a megünnepléséről Né­meth Miklós miniszterelnök terjesztette elő a kormány javaslatait. A javaslatok sorát azzal zárta: október 23-án a Parla­ment erkélyéről vagy főlépcsőjéről az Or­szággyűlés elnöke, aki attól a naptól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a Magyar Köztársaságot. Ezután Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az 1956. október* 23-áról szóló nyi­latkozattervezetet a képviselőknek kiosz­tották. Megkérdezte a képviselőket, van-e valakinek észrevétele a tervezettel kapcsolatban. Ezt követően HELLNER KÁROLY (Bu­dapest, 32. vk.) és BERECZ JÁNOS (Sza- bolcs-Szatmár m., 6. vk.) pártalkalmazott kért szót. - Szólnom kell - mondotta - két ok miatt. Ha egy könyv kapcsán tetemre hívnak, annak beláthatatlan következmé­nyei lehetnek. Könyvemet a politika egy­szer elismeréssel, most elítélően fogad­ta. A történelem azonban a teljes értéke­lést és végszót még nem mondta ki. Roszik Gábor önálló képviselői indít­ványt nyújtott be arról, hogy október 23- át nyilvánítsák nemzeti ünneppé. Az Or­szággyűlés nagytöbbséggel (200 szava­zattal) elvetette az indítványt. Ezután az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek ál­tal kezelt vagyonról szóló pénzügymi­niszteri tájékoztatót tárgyalták meg a képviselők. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügyminiszter az írásos tájékoztatóhoz szóbeli kiegészí­tést fűzött, melyet az Országgyűlés tudo­másul vett. Személyi kérdésekben döntött pénteki ülésnapjának végén az Országgyűlés. A belügyminiszter javaslatát elfogadva megválasztotta az öttagú Országos Vá­lasztási Bizottságot, amelynek titkára dr. Kara Pál lett. A képviselők úgy határoz­tak, hogy az Országgyűlés elnöki teen­dőivel - mindaddig, amíg a Ház, jelenlegi elnöke a köztársasági elnöki funkcióból adódó feladatokat látja el - Fodor István alelnököt bízza meg. Az Országgyűlés elnöke megköszönte a módosított alkotmány értelmében meg­szűnt Elnöki Tanács, és annak elnöke, Straub F. Brúnó tevékenységét. Az ülésszak negyedik munkanapjának estéjén, 7 óra előtt néhány perccel az Or­szággyűlés befejezte munkáját. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy október 30-án, hétfőn kezdődik a következő ülésszak. Kérte a képviselőket, akinek ideje enge­di, vegyen részt október 23-án, a déli ha­rangszó idején a köztársaság kikiáltásá­nak ünnepi ceremóniáján. MSZP­állásfoglalás (Folytatás az 1. oldalról.) Az MSZMP megszűnését kétségbe vo­nó megnyilatkozásokra reagálva az el­nökség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az MSZMP jogilag megszűnt. Ha egykori tagjai mégis az MSZMP-t kívánják párt­jukként megjelölni, ez úgy lehetséges, ha jelzőt illesztenek a név elé, s ismét belép­nek a pártba. Kiegészítésként hozzátet­ték azt is, hogy szerencsés lénne, ha Új MSZMP vagy más néven megalakulna egy, az MSZP-től balra álló párt. Ebben az esetben a pártvagyont megosztanák, mert az utódpárt senkit nem akar kire- keszteni az anyagi javakból. A pártszer­vezetek munkahelyi jelenlétével kapcso­latos parlamenti döntést az elnökség tu­domásul vette - hangzott el -, az e körül folyó viták ma már csak álvitának tekint­hetők. Az MSZP vezetése egyébként semmilyen utasítással nem látja el a párt­tag országgyűlési képviselőket, azok szuverén módon vesznek részt a tör­vényhozás munkájában. Megkezdődön az MDF II. országos gyűlése A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem pénteken délután megkez­dődött a Magyar Demokrata Fórum II. or­szágos tanácskozása. Az MDF több mint 20 ezres tagságát képviselő mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum elnök­ségének tagja köszöntötte. Az üléste­remben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője, valamint a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás első mun­kanapján a küldöttek a bel- és külpoliti­kai helyzetet elemző beszámolót hallgat­tak meg, ezenkívül kiegészítések hang­zottak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet választási stratégiáját tartalmazó tervezethez, vala­mint az alapszabály módosítására be- nyújtott'fcvaslathoz. Közéleti hírek Tamásiban október 18-án megalakult az MSZP városi egészségügyi tagozata. Várják azokat az egészségügyi dolgozó­kat, akik csatlakozni kívánnak a tagozat­hoz. Müller Gyulánénál lehet jelentkezni. * Megkezdte tevékenységét az MSZP Tamási városi és városkörnyéki szervező irodája. Az új párt programjával szimpati­zálók a pártház első emeletén jelentkez­hetnek. Telefon: 14-22. * Kötetlen beszélgetést szervez dr. Já­nosi György kongresszusi küldöttel az MSZP városi szervező irodája Bonyhá- don. A pártszékház nagytermében októ­ber 24-én, délután 4 órakor várják az ér­deklődőket. FIDESZ Szekszárdon Szekszárdon - megyénkben elsőként - zászlót bontott a Fiatal Demokraták Szövetsége, tegnap a kora esti órákban. A Szabad Demokraták Szövetsége a politikai munkában koalíciós partnernek tekinti fiatal társaikat, ezért Szekszárdon, a Bezerédj utca 22. számú épületben kü­lön irodahelyiséget biztosítottak a most megalakult szervezetnek. Első összejö­vetelükön Jantner Attila és Bakonyi Lajos személyében ügyvivőt választottak és közleményt fogalmaztak meg. Legfonto­sabb feladatuknak tekintik a tagtobor­zást, programjuk megismertetését me­gyénk egész területén. Elhatározták, hogy a Szabad Demok­raták Szövetségének segítségét kérik megindulásukhoz, valamint azt, hogy részt vesznek október 23-án, az 1956. emlékére rendezendő ünnepségen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom