Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

•v NÉPÚJSÁG 3 1989. október 21. A kongresszus után két héttel A legfontosabb feladat az új párt megszervezése Beszélgetés dr. Jánosi Györggyel, az MSZP kongresszusi küldöttével- A kongresszust követő beszélgetéseken gyakran elhangzott a kérdés: mire szólt a küldötti mandátum, joguk volt-e a küldöt­teknek arra, hogy megszüntessék az MSZMP-t, hogy nevet vál­toztassanak, hogy új pártot alapítsanak?- Minden normálisan működő pártban a kongresszus a leg- legitimebb szerv. Az MSZMP kongresszusára megválasztott küldötteknek is joguk volt a pártot érintő valamennyi kérdésben dönteni, így többek között az MSZMP megszüntetéséről, az új párt alapításáról, a névváltoztatásról, a jogutódról. A kong­resszuson megfogalmazott kérdések mindegyikéről a küldöttek nem tudtak konzultálni választóikkal, de meggyőződésem, hogy ezt senki sem várta. A küldötti mandátum bizalmi kérdés és nem a „szócső” szerepét jelenti. Megválasztásunk előtt a párttagok megismerhették gondolkodásunkat, politikai felfogásunkat és ennek alapján szavaztak bizalmat. Az MSZMP kongresszusára delegált küldöttek legitimitását így nem lehet vitatni.- A reformtörekvések érvényesülését is többen vitatják. Van­nak, akik túl radikálisnak tartják a kongresszus döntéseit, mások szerint túl sok kompromisszum született. Mi lett a vidékről indult reformgondolatok sorsa?- A kongresszus döntéseivel az első lépést tette meg az új párt megalakulása, a baloldali progresszió megtisztulása felé. A korábbi kongresszusoktól eltérően a reformot nem Budapest, hanem a vidék képviselte, és ez a megyei küldöttcsoportok szó­vivőinek reform melletti kiállásából, a vidéki, az agrárplatform, a reformszövetség munkájából is érzékelhető volt. A reformszel­lem érvényesülését az is segítette, hogy a reformkörök kiléptek korábbi elszigeteltségükből, nem különültek el, hanem minél több küldöttet akartak megnyerni a reformszövetségben radi­kális, de azért józan törekvéseknek. A szövetségen belül telje­sen háttérbe szorult a reformkörökben korábban tapasztalt szélsőséges radikalizmus. így a kongresszuson elfogadott do­kumentumok a reformgondolatok szellemében születtek.- Miben köttetett kompromisszum?- Azt, hogy nem megújuló, hanem új párt kell, a küldöttek el­söprő többsége megszavazta. Abban azonban, hogy milyen le­gyen az új párt viszonya a régi párt tagságához, már megoszlott a küldöttek véleménye. A népi demokratikus platformhoz csat­lakozott küldöttek a tagság automatikus átvételéhez álltak köze­lebb, míg a reformszövetség a tagrevízióhoz, amely egy erős er­kölcsi, etikai, politikai szűrőt épített volna be. Ebből született a kompromisszum, az átjelentkezési kötelezettség. Hozzátéve azt is, hogy míg az új pártról szóló döntéssel elszigetelődött a szélsöbaloldal, ezzel a kompromisszummal a „jobboldalként” számontartott reformköri szélsőség is elkezdett elszigetelődni.- A személyi kérdésekben igen hosszadalmas folyamatban született meg az alku...- Ez volt a másik igazi kérdés, amelyben kompromisszum született a népi demokratikus platform, a reformszövetség és az elnöki szándék-végül is a különböző intenzitású reformplatfor­mok között. Ennek eredménye, hogy az elnökség jelentős része reformelkötelezett, és a reform tempójában, módszerében van köztük különbség. Azok, akik az elnöki szándék hatására kerül­tek a testületbe, a korábbi időszak politikai szakértelmét és ta­pasztalatát képviselik. Engem személy szerint nem izgat, mennyi kompromisszum született az elnökség kialakításakor. Mandátuma a választásokat követő kongresszusig szól, addig viszont az új párt megszervezése, működőképessé tétele és a választásokra való felkészülés a legfontosabb feladat. Ezek pe­dig nem a pártközpontban, hanem helyben jelentenek politikai munkát, itt kell dolgozni.- Az új párt dokumentumaiban nem deklarálja egyetlen osztály érdekeinek vállalását sem. Nem szerepel a hagyományosan megszokott munkásosztály, parasztság fogalom és többen ezt is kifogásolják.- A Magyar Szocialista Párt nem osztálypárt, nem ideológiai párt. Már csak azért sem, mert szociológiailag sem lehet a mai magyar társadalomban már a hagyományos osztály- és réteg­kategóriák szerint gondolkodni. Az új párt programpárt, válasz­tási párt. Az az elsődleges, ki tudja elfogadni programját és ki tud e mellett politizálni. Természetesen, mint minden pártnak, tudnia kell, mely réteg érdekeit képviseli elsősorban, kik alkot­ják a párt alapbázisát. Az MSZP esetében ez az alapbázis a saját munkájukból élő szellemi és fizikai dolgozók és kisvállal­kozók társadalmi csoportja.- Jó néhányan úgy érzik, hogy a kongresszus nem foglalkozott megfelelően az agrárágazattal, a falvak problémáival.- Nem igaz, hogy a kongresszus mellőzte az agrárágazat problémáit, ez a platformok csatározásában is keményen meg­jelent. A vidék- és az agrárplatform már a kongresszuson beje­lentette, hogy az új párton belül megalakítják az agrártagozatot és ami még fontosabb, a tagozat az agrárreformkörök célkitű­zéseit jelölte meg programjának, hiszen eddig egyedül az ag­rárreformkörök jelenítették meg következetesen a falu, a vidék problémáit. Úgy gondolom, az agrártagozat döntő politikai té­nyezője lesz az új pártnak.- Már a kongresszus alatt, de különösen utána nyilvánvalóvá vált, hogy más baloldali pártok szerveződése is megkezdődött. Milyen az MSZP viszonya ezekhez a kezdeményezésekhez?- Az látszik, hogy az új párt megalakulása, ha nem is látvá­nyosan, de szakadást idézett elő. Sok helyen megindult az MSZP-től eltérő párt szervezése, amely várhatóan egy új MSZMP, vagy egy kommunista párt néven működik majd a jö­vőben. Nem tartom ezt negatív jelenségnek, mivel lehetővé teszi, hogy a baloldali érzelmű, beállítottságú emberek továbbra is ré­szesei legyenek a politikai életnek. A baloldali értékek szem­pontjából nagyon rossz lenne, ha ezek az emberek csak azért, mert nem tudnak azonosulni az új párt törekvéseivel, kivo­nulnának a politikából. A baloldali gondolatok letisztulásához is hozzájárul ez a párhuzamos szerveződés és a belső megtisztu­lás következtében valamennyi új baloldali párt sokkal akcióké- pesebb lesz, mint korábban a szétzilált, belső konfliktusokkal küzdő MSZMP. Ez a megtisztulás az új MSZP-t is hitelesebbé teheti és a ma még érzékelhető belső kompromisszumokat fel­oldják a józan, de radikális reformgondolatok. Ezeknek a pár­toknak viszont természetes szövetségesnek kell tekinteniük egymást, még ha alapvető politikai tételekben vitáznak is. Közös cél a baloldali értékek és gondolatok átmentése a kormányzati munkába. Ha nem sikerülne, akkor ez nemcsak a baloldali moz­galom, de az egész társadalom szempontjából is súlyos követ­kezményekkel járhat. Ezért az MSZP Tolna Megyei Szervező Irodája az esélyegyenlőség jegyében minden technikai segít­séget megad a tőle eltérő baloldali párt szervezéséhez.- A megyei szervező iroda, mint ahogy hírt adtunk róla, meg­kezdte működését. Tagjai az elmúlt két hétben számtalan helyen vettek részt a kongresszusról, az új pártról szóló beszélgetése­ken. Az átmeneti időszakban az új párt szervezésén túl ez az iro­da gyakorolja mindazon jogosítványt, amely a jogutódlás és a za­vartalan átmenet biztosításához szükséges. Melyek azok a konk­rét feladatok, amelyekről sürgősen dönteni kell?- Az iroda hétfői ülésén döntenünk kell mindenekelőtt a szer­vezés menetrendjéről, a szervezés módszereiről és meg kell vá­lasztani az iroda vezetőjét is. A pártvagyon rendezése, azaz át­adása, illetve a minimális szükséglet felmérése is feladataink közé tartozik. A pártapparátusban a további radikális létszám- leépítés elkerülhetetlen, erről is dönteni kell a közeljövőben. Mindenesetre az elsődleges az új párt mielőbbi megszervezé­se, működőképessé tétele, vagyis a reformgondolatokkal azo­nosulni tudók meggyőzése arról, hogy az új párt formálásában jelen kell lenniük. Népszerűsítenünk kell az új párt társadalmi törekvéseit, a programnyilatkozatban foglalt célokat, a válság leküzdését szolgáló terveket. Ehhez is sok vállalkozó párttagra van szükségünk.- Köszönöm a beszélgetést. KAMARÁS GYÖRGYNÉ „Ha valaki letagadja a gyereket, gyor­san a nyakába varrják, ha meg vállalja, akkor ez végképp nem sikerül.” Ezt az örök igazságot a minap hallottam Ireg- szemcsén, ahol a most féléves kislány történetét hallottam, akinek a nevével kapcsolatban egyetlen dolog biztos: Cecíliának keresztelték a szülei. Az apa, Pintér Károly élettársi vi­szonyban élt egy asszonnyal, aki ko­rábban az édesanyját gondozta. Az asszony elvált volt már, első házassá­gát azonban nem bontotta föl időben, s ez a további bonyodalmak fő okozója. Pintér Károlynak és élettársának ugyanis megszületett a közös gyereke, akit a siófoki kórházban - minthogy az anya első férjének családi neve Bori volt - Bori Cecíliaként jegyeztek be az anyakonyvbe. Történt ez annak ellené­re, hogy Pintér Károly az iregszemcsei tanácsnál egy nyilatkozatban elismer­te: a gyermek az övé. Rosszkor született ugyanis Ciliké. Nem sokkal a születése előtt az édesanyja törvényesen elvált ugyan a férjétől, s erről a határozat is megvolt, azonban a határozat és születés között nem telt el három hónap. Ebben az esetben a törvény betűje szerint viszont nem lehet más a gyermek apja, mint az előző férj - élhettek akár öt-tíz évig kü­lön. Ugyanis: a válástól a fogamzásig nem telt el a gyermek kihordási ideje, vagyis 300 nap. Nem túlságosan világos, mondhatni érthetetlen, hogy Pintér Károly nyilatko­zatát miért nem vették tudomásul sem a kórházban, sem a tanácsnál, sem a gyámhatóságon. Hogy hol tart ma Ciliké ügye? Hát a nagykátai bíróságon porosodik az akta - itt lakik ugyanis Ciliké éde­sanyjának előző férje. Csak elképzelni lehet, mit szólt ahhoz, hogy gyer­mektartási eljárás indult ellene akkor, amikor volt feleségét évek óta még csak nem is látta. Papírforma szerint a gyereket Bori Cecíliának hívják, holott az édesapja nevét kellene viselnie Pintér Cecíliának. S hogy meddig tart ez a felemás álla­pot? Remélhető, hogy addigra tisztázó­dik a gyerek nevének az ügye, mire Cili­ké iskolába megy. Mert hát mit is felel­hetne szegényke, ha a tanító néni megkérdezi: Nos hát kislányom, téged, hogy hívnak? dvm Felhívás Tolna megye népéhez A Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek a nevében szólok. Megértük, hogy 33 év után első alkalommal ünnepelhetjük sokat sanyargatott népünk 1956-os sza­badságharcának évfordulóját. Szabadon, a rettegés és félelem nyomasztó érzése nélkül. Nekünk megadatott! Sokaknak nem, mert a sajnos vérbe fojtott szabadságunkért a legdrágábbat, életüket ad­ták! Százaknak egy brutális önkény, egy nemzetközi jelmezbe bújtatott szörnyű leszámolás vette éle­tét! Még többet közülünk a természetes halál ragadott magával. Százezreket - akiknek puszta élete ugyan megmaradt - fondorlatosán meghurcoltak, börtönbe-internálótáborba vetettek, családostól ki­telepítettek, folyamatosan zaklattak, elvették kenyerüket, becsületüket, jövőbe vetett hitüket. Megyénk felett isviharfelhőkvonultakát, dea megalakult nemzeti bizottságok, munkástanácsok vá­lasztott tagjai gátat vetettek a szélsőségeknek és intézkedéseikkel biztosították a nyugalmat, rendet, közellátást. Ebben meghatározó szerepe volt a nemzetőrségnek is, melynek önkéntesei és később so­rozottjai az akkori - a néphez hű maradt - rendörökkel és honvédekkel működtek együtt. Valóban a népet szolgálták, becsülettel! A későbbi meghurcoltatásokat az emberi jogok lábbal tiprásaként je­gyezte a történelem. Bár az sem hallgatható el, hogy voltak akik emberségükből kivetkezve, józan eszüket elhagyva meggyaláztak kegyeleti helyeket, tanácsi iratokat égettek és randalíroztak. Ezeket a lakosság elítélte ügy, mint ahogy most sem tudunk azonosulni a provokátorokkal, mint például a nap­jainkban felbukkant fasiszta színezetű röplapos zavarkeltéssel. Ez az ünnep a magyar népé! Bár felejteni nem tudunk, de gyűlölet és harag nincs bennünk. Nem ve­zényel bennünket indulat. Volt már alkalmunk bizonyítani, hogy a nép tud megbocsátani és sorsát - ha kell - keresztényi alázattal viselni. Most is ezt tesszük! A Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal pártjai ünnepelni hívjuk megyénk lakosságát. Tegye ezt min­denki lehetősége szerint. Aki tud, vegyen részt szervezett, közös megemlékezésen. Ilyet rendezünk Szekszárdon is, ahol ünnepi szónokként dr. Tóth Lajos, a voltTolna Megyei Nemzeti Bizottság egykori elnöke szól hozzánk (akit 8 évi börtönre ítélt a „kádári gépezet”), vagy kísérje figyelemmel a rádión, vagy televízión keresztül adott közvetítéseket és hagyjuk, hogy gondolatainkat áthassa a szabadság szelleme. Mindezt tegyük méltósággal, megfontolt higgadtsággal, szerényen és öntudattal, ahogy egy sza­bad, valóban demokratikus hazáját építő magyar embertől ez elvárható. Szekszárd, 1989. október 20. KAPITÁNY FERENC a Független Kisgazdapárt megyei elnöke az Ellenzéki Kerekasztal soros elnöke A Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal által szervezett ünnepi megemlékezések Október 22-én, vasárnap du. 4 órakor Szek­szárd, Hunyadi u. 5. sz. alatt (sporthivatal felett, a volt TIT-helyiségben) kötetlen visszaemlékezés 1956. szekszárdi eseményeire, fórum jelleggel. Vendégünk dr. Tóth Lajos, az Országos Széché­nyi Könyvtár osztályvezetője. Október 23-án, hétfőn: (Szekszárdon) 1. Délelőtt 11 órai kezdettel a még életben lé­vő, szabadságvesztésre ítélt és meghurcolt volt nemzeti bizottsági tagokkal és nemzetőrökkel együtt az alsóvárosi, majd az újvárosi temetőben elhelyezzük a kegyelet és megemlékezés virá­gait az időközben elhunytak és ugyancsak az ár­tatlanul bebörtönzöttek sírján. 2. Este 6 órakor a belvárosi katolikus temp­lomban ökumenikus istentisztelet a forradalom emlékére. 3. Fél hétkor a Béla király téren az EKA által fel­állított, Bakó László kőfaragó által készített, köbe ágyazott kopjafánál emlékműsor: a) Himnusz. b) Egy mondat a zsarnokságról. Illyés Gyula verse. Előadja Kis Pál István a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei titkára. c) Ünnepi köszöntést mond Kapitány Ferenc a Független Kisgazda és Polgári Párt megyei el­nöke, az EKA soros elnöke. d) Ünnepi beszéd. Elmondja dr. Tóth Lajos, a Nemzeti Bizottság 56-os elnöke. e) Daczi Margitnak a Szabad Demokraták Szövetsége elnökségi tagjának szavalata. f) Koszorúzás. g) Szózat. - A várost - az ünnep alkalmából - zászlódíszbe öltöztetik. Tudományos ülés Dr. Kelemen József emlékére Tegnap a megyei kórház kultúrtermében tudományos ülést tartottak Szekszárd Város Tanácsa, illetve a Megyei Kórház-Rendelőintézet Tudományos Tanácsa és IV. sz. belgyó­gyászati osztálya rendezésében, melyet dr. Kelemen József emlékének szenteltek. A tu­dományos ülést megnyitva dr. Tornóczky János osztályvezető főorvos elmondotta, hogy az emlékülések témája elsősorban hematológiai; ez alkalommal dr. Tóth Antal főorvos Ke­zelési lehetőségeink és tapasztalataink 15 év malignus lymphomás beteganyaga alapján című, valamint dr. Tornóczky János osztályvezető főorvos Túlélés és egyes prognosztikai tényezők szerepe myeloma multiplexben című tudományos előadásai hangzottak el. Ezen az ülésen adta át Kovács János, Szekszárd Város Tanácsának elnöke a dr. Kele­men Endre-alapitvány 1989. évi díját dr. Réhn Márta pályakezdő, fiatal orvosnak a megyei kórház IV. sz. belgyógyászati osztályán kifejtett munkája elismeréséül, további ösztönzé­sül. -s-k - őr Elindult a koktéljárat Herczeg Zoltán még nem olyan rutinos, mint Tom Cruise, a Coctail című film fő­szereplője, de csak idő kérdése Az asztalok mindenhol foglaltak, a bár­pultnál többen is ácsorognak, kíváncsi tekintetek kémlelnek be az ajtón. Coctail bár? Ilyen itt még nem volt. Rock and roll szól, kék, zöld, piros és sárga italok keve­rednek a mixer kezei között. A vendégek az első napon ingyen kapták az első koktélt. A Baktai borozó helyén hyílt bár nyitva tartási ideje 16-4 óráig - hirdetik a város minden pontján elhelyezett plakátok. Negyvenfajta koktél közül lehet válogat­ni, az itallapon különböző varázsszavak: Mata Hari crusta, royal arany fizz, bor- cobbler, pezsgős egg-nog, gin-sour, vodka-szling, de egészen „kommersz” italok is vannak: sörök, borok, likőrök és természetesen üdítők, kísérőnek pedig többfajta szendvics. Néhány héten belül elkészül a másik terem ip, ahol biliár­dasztal lesz és egy kártyaszoba. ÓTÓS RÉKA A régi belső átalakításán két dekoratőr dolgozott / Ki az apja Cilikének?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom